Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)
1946-10-20 / 236. szám
Wlág proletárjai egyesölletek! Szeged, 1946 október 20, vasárnap, m. évi. 236 IZ, in: 40 fillérDÉLMAGYAKORSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART PÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA . . y ( Aprómunka—nagy célokért! . i-Síírf^v Irta: Gárdos Sándor rw^"' A Magyar Kommunista Párt in. kongresszusának egyik fontos határozata volt az, amely ráirányitotta a közfigyelmet az úgynevezett aprómunka jelentőségére. A kongresszus kötelességévé tette az összes kommunista pártszervezeteknek és párttagoknak, hogy erejénél; s figyelmének jórészét összpontosítsa a város és a falu dolgozóinak apró-cseprő gondjaira, amelyek mindennaposak és amelyekkel senki más nem törődik. A városi proletár, aki már két kemény telet átdogozott éhezve, fázva, rongyosan, nyomorogva és az ő türelmének, erejének s munkafegyelmének köszönhető, hogy a jó forintot, a stabilizációt sikerült mvgte remteni, most itt áll a harmadik tél küszöbén és küszködik a munkanélkü iiség fenyegető rémével, lakásügyekkel, amelyekben csak ritkán admak neki iglazat a protekciós urakkal szemben, tüzelőigondokkal kínlódik, a gyermekeknek cipő kell, iskolakönyv, ennivaló és a forint, amiből olyan) kevés jut rá, már ismét a spekulánsok, a nagytőkések, a mammutfizetésü vezérigazgatók páncélszekrényei felé ömlik. A proletárnál; ezekből az apró-cseprő, mindennapos gondjaiból tevődik össze az ország nagy baja, a dolgozó kisemberekkel történő igazságtalanságok, sérelmek orvoslása s megszüntetése ez a cél, amelyért a Kommunista Párt legfelsőbb vezetősége a " többi munkáspártokkal együtt küzd a nagytőke és annak politikai ügynökei ellen. Amiért országos vonatkozásbari kemónreni és megingathatatlan hittel küzd a Kommunista Párt vezetősége, azért kell küzdenünk ugyanolyan elszántsággal, következetességgel s nem lankadó erővel szerte az országban az aprómunka területén, amelynek az a célja, hagy magunk mögé tömörítsük az elesettek, tanácstalanok, a megnehezült életkörülményekkel egyedül s elhagyót, tan hasztalan küszködő falusi s városi dolgozók tömegeit, hogy ezeknek a hatalmas tömegeknek mindent elsöprő erejével győzedelmeskedhessünk azokkal szemben, akik saját Idikkérdekeik védelmében akadályozni igyekeznek a nép felemelkedését és boldogulását. Ezért van szükség az aprómunkára falun és városon egyaránt. A kongresszus határozatát hajtjuk végre, amikor a szegedi kommunisták ma megkezdik a „Város a faluért" cimü akciójukat. Vasárnap, egyetlen pihenőnapjukat feláldozva, szegedi munkások; bádogosok, szerelők, szabók, cipészek, szerszámkészítők, továbbá értelmiségi elvtársaink: orvosok, ügyvédek, mérnökök, közigazgatási s mezőgazdasági szakemberek, valamint a munkások kulturgárdái mennek ki Dorazsmára és Szatymazra, hogv egynapos munkájukkal is enyhítsék falusi munkástestvéreink gondjait, bajait. Az ipari munkások megjavítják a falusiak szerszámait, háztartási berendezési tárgyait, az orvosok egészségügyi tanácsokat nyújtanak, a mérnökök, jogászok s tisztviselői; technikai, jogi, közigazgatási és földművelési téren adnak értékes útbaigazításokat az arra rászorultaknak, végül kulturgárdistáink a haladó szellemű irodalom és zene eszközeivel szórakoztatják s nevelik a falusiakat. Ezeket a falujáró napokat rendszeresítjük a nem kétséges, hogy ezáltal sikerül a városi munkás és falusi dolgozó között olyan elszakíthatatlan kapcsolatot teremteni, amellyel szemben a reakció minden mesterkedése tehetetlenné válik. Segítsük egymást, mert láthatjuk, hogy senki sem segít rajtunk! Ez lesz a jelszava annak a falusi aprómunkának, amelyet a Magyar Kommunista Párt kongresszusa határozott el és amit most szegedi páriízervezeteinlc lelkesen, fegyelmezetten, és céltudatosan végrehajtanak. Azok, akik kicsinyes pártszempont>aüoon keresztül nézik a.Magyar életet-, vagy akiknél; minden okuk megvan arra, hogy befolyásukat féltve, aggódva tekintsenek o Kommunista Párt felvilágosító és segítő szándékú falusi akciója elé, bizonyára csak agitációs trükknek minősitik majd a „Város a faluért" mozgalmunkat és igyekeznék annak jelentőségét lebecsülni, sőt kifejlődését akadályozni is. Ezeknek azt üzenjük, hogy a kommunisták eddig sem rejtettél; véka alá a szándékaikat, most is őszintén megmondjuk, mit akarunk. Ki akarjuk ragadni a falu népét a reakció karmai közül! Évszázadok óta tervszerűen nevelték, butitották a parasztot az uralkodó osztályok céljainak s érdekeinek szolgálatában s törvénnyel, iskolával, csendőrrel dresszirozták olyanná, amilyen. Szuronnyal tartották távol a falutól azokat, akik fel akarták világosítani a parasztságot osztályhelyzetéről, jogairól és igazi nemzeti kötelességeiről. A „cucilistálcat" ugy űzték ki a falvakból, mint a rühes ebet, a bolsevistákról pedig aniynyi gonosz hazugságot terjesztettek el, hogy a kommunistáknál; még az ördögnél is rosszabb hirül; van a falvakon s tanyákon. A csendőrszuronyt már kiütöttük, az urak kezéből és demokratikus törvényeink tágra nyitották a kapukat a szocializmus előtt a falvakba vezető utakon is. Ezen a kapun keresztül igyekszünk most a parasztság felé közeledni és megteremteni azt az igazi munkás-parasztszövetséget, amely vasbetonból épült alapja minden népi demokráciának. A két nagy termelő és dolgozó réteg összefogása és egyesült érőinél; az uj, demokratikus Magyarország kiépítésében való felhasználása az a cél, amelyet a „Város a faluért" mozgalmunkkal el akarunk érni. Nem körte striikl; ez, hanem nemzetépítő, társadalomformáló akció, amely a falusi dolgozók megsegítésével és nevelésével a népi demokrácián alapuló uj Magyarország fundamentumát igyekszik kiépíteni. Minden jószándéku magyar embernek támogatnia keli a Kommunista Pártot ebben az aprómunkában, amely nagy célokért folyik! Megindultak a tárgyalások a belpolitikai válság megoldására Nagy Ferenc vasárnap Békésen válaszol a Baloldali Blokk követeléseire (Budapest, október 19.) Miután a Baloldali Blokk végrehajtó bizottsága átadta követeléseit. Nagy Ferenc miniszterelnök Rákosi Mátyással, Szakasits Árpáddal és Rócz Jenővel folytatott tárgyalásokat. A tanácskozások befejezése utan Varga Bélánál, k nfauv/c!g>v lés elnökénél pártközi értekezlet volt, amelyen a Ház alelnöki állásainak betöltése, valamint a bizottságok újjászervezése került szóba. Nagy Ferenc miniszterelnök vasárnapi békési beszédében nemcsak a Kisgazdapárt eddigi mtiködásvél fog foglalkozni, nemcsak a pár; uj programját hirdeti, hanem a Baloldali Blokk levelében foglalt kívánságokra is válaszol. A békési nagygyühlser. megjelenik Tildy Zoltán köztársasági elnök is, aki 16 évvel ezelőtt szintén egy békési nagygyűlésen hirdette ki és magyarázta meg azt a programot, amelyei akkor Nagy Ferenccel egyetértésben szerkesztett meg. Megindult a vita az árak hörüt Szigorú intézkedések a szegedi piacon — Megalakult az állandó árellenőrző bizottság és megkezdi működését — A kereskedők tiltakoznak az árdrágítás vadja ellen és bejelentik, hogy nagygyűlést rendeznek panaszaik feltárására (Szeged, október 19.) A stabilizáció harmadik hónapjában vagyunk, az uj pénz helyzete örvendetesen megerősödött, bebizonyosodott, hogy a forint értékálló, erős valuta és képes dacolni a fejét itt-ott még most is felütő spekulációval, az árkérdés azonban még mindig nem jutott nyugvópontra. Kormányzati hatóság és egyéb hatósági tényezők állandóan az árak leszorításán fáradoznak, ezzel szemben letagadhatatlan, hogy az árak különösen a kereskedelem és az ipar egyes ágaiban, de a piacon a mezőgazdasági termeivények egyes cikkekben is lassan, dc biztosan emelkednek. Sőt, mutatkoznak olyan jelenségei; is, amelyek bizonyos fokú spekulációra engednek következtetni, mert egyes árucikkek eltűntek a kereskedelemből. Amikor egyes hatósági tényezők és a sajtó a szemére vetik ezeketa bajokat a kereskedelemnek, érzékeny felssisszenés és méltatlankodás a válasz. holott a bajok kétségtelenül megvannak. Szegeden a hatóságok mindent elkövetnek az áremelkedések meggátolására. Ebben az irányban két jelentős lépés is történt tegnap. Az egyik a város vezetőinek piacellenőrzése, a másik az árellenőrző bizottság megalakulása. Dr. Pálfy György főispán, közellátási kormánybiztos, hogy személyesen győződjék meg a piaci áremelések ügyében legutóbb elhangzott panaszokról, szombaton reggel ellenőrző körutat tett a szegedi piacokon. Körútja során azt tapasztalta, hogy az árjelző táblák, melyeket minden termelőnek és elárusítónak kötelessége kirakni árujára, szinte sehol sincsenek kitéve. Nyomban értesítette errői Dénes Leó elvtárs polgármestert, aki szintén a piacra sietett és nyomban intézkedett, hogy a piacrendészeti hatóság és a gazdasági rendőrség közegei sorrajárják a piaci elárusitóhelyeket és az árjelző táblák kirakására szólítsák fel az elárusítókat. Egv órán belül rend volt a piacon, az árjelző táblái; mindenütt ki voltai; téve. Á jövőben minden piac alkalmával a legszigorúbban ellenőrzik az árak feltüntetését és a pdacrendészeti hatosáig, valamint a gazdasági rendőrség arról is gondoskodik, hogy a kiirt árakat minden esetben be is tartsák. A megszabott árakat túllépők ellen a gazdasági rendőrség még az eddig szokásosnál is nagyobb szigorral jár el. Az állandó árellenőrző bizottság szombaton délben a városházán dr. Simon József tb. tanácsnok, a közellátási hivatal előadója elnöklésével alakult meg. Tagjai; az MKP részéről Havalecz Istvánná elvtársnő, a Szociáldemokrata Párt részéről Jenei Sándor és Józsa István elvtársak, a Kisgazdapárt részéről NacSa Sándor, a Nemzeti Parasztpárt részéről Tóth Pál, a Polgári Demokrata Párt részórai NánáSi Károly. A kereskedőket Lucs Ferenc, a Kereskedelmi Testület elnöke, a bőrszakmát Pipicz József elvtárs, az Orionbőrgyár igazgatója, a gazdasági rendőrséget Toldi Miklós rendőrfőhadnagy, a közellátási felügyelőséget Balogh Károly, az elsőfokú közigazgatási hatóságot dr. Mihályfi László aljegyző, az iparhatóságot pedig Práger József képviseli. A bizottság elhatározta, hogy a legrövidebb időn bélül megkezdi a textilt, bőr-, cipő- és élelmiszerüzletek áréllenőrzését a kereskedelmi és iparkamarától, valamint a szakmaközi bizottságtól kért szakemberek bevonásával. A bizottság mindenütt a helyszínen, számlák alapján ellenőrzi az árakat. Külön tárgyalták ez alakuló ülésen a magyar cipőtextilárakról, amelyeket különös gonddal fognak ellenőrizni. Résztvett az alakuló ülésen az államrendőrség vidéki gazdasági rendőrségének képviseletében^ Budapestről Tóth százados, valamint a kereskedői; érdekképviseleti szervének, a KOKSznak elnöke, Gora Zoltán úgyis mint a székesfőváros árellenőrző bizottságának tagja. A budapesti vendégek kijelentették: meglepetéssel tapasztalták nálunk, hogy Szegeden az árak arámalag sokkal magasabbak, mint Budapesten. Felhívták a szegedi árellenőrző bizottságot a megszabott hatósági árak szigorú betartására. A Szegedi Kereskedhni Testület vezetősége is megszólalt szombaton az áremelkedések ügyében, amennyiben beadvánnyá! fordult dr. PáTfv György PttSnán, közellátási kormánybiztoshoz, tittakozva a szegedi kereskedelmet a legutóbbi közellátási értekezleten ért gyanúsítások miatt, feltárva, az áremelkedések okait. A beadvány felhozza, hogy textiláruban már augusztus végén, d« főkénoCn október etején 20—40 százalékos áremelkedés állott be, természetesen nem a szegéfi kiskereskedők: hibájából, hanem a gyárak kezdeményezésére. Rámutat a beadvány, hogy a szegedi kereskedők csak »árukapcsolássál* tudnak áruiioE iirenl. Az árukapcsolás folytán a pesti nagykereskedők a nehezén eladható, vagy egyáltalán ei nem adható arukat „sóznak* rá a vidéki kiskereskedőkre, e7,eket a kéreskeaőjUpik pyataatn áron aful tce[i eiadniok. (Azt nem irja a beadvány, di gondoljuk, hogy az ilyen árunak a veszteségét az eladható árun hízza be a kereskedő é® ezért magasabb bizonyos cikkeknek az ara a megenge dettnéi.) Ami a budapesti és szegedi arak közötti különbözetet illeti, az természetszerűen fennáll — mondja a beadvány —, miután a budapesti gyarakbói. a nagykereskedőktőt az: arut je ts kell hozni, ami igcn tetemes fuvarköltséget jerent es megdrágítja az árul. Bejelenti végül a kereskedelmi testület beadványa, hogy a szegedi te-xUlBtereskedők nagygyűlést fognak tartani, ahol előadják majd jogos naRzatb)®*.