Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-19 / 235. szám

DÜiÜJKA.GYAfiOBSZÜG SZOMBAT, 1946 OKTÓBER 19. HÁRY ÉS BÁNK, MAGYAR SORS. MAGYAR TRAGÉDIA Irta: SZÁSZ FERENC 1. H

ÁRY Jánost, a mese nagyotmondó tréfás hősét és Bánk hánt, a szomorú bukásu nagyurat, mint a magyar sors, a magyar tragédia megtestesítőit egymás mellé helyezni első pillanatra különös gondolatnak tűnik. Holott nem véletlenül kerültek szomszédságba a Szegedi Nemzeti Színház évadnyitó műsorán. H

ARY, ez a színes fantáziájú, sok kalandú paraszt, aki legyőzi a nagy Napoleont, meghódítja a büszke császári udvart, aztán szegényen, de öntudatosan visszatér a hazai főidre; a magyarság végtelen vágyódása a benne • élő gondola: megvalósítására. Háryban a magyar nép hősi álmait és tragikus valóságát eleveníti meg a népmese. Igy látta meg és így állította színpadra Háryt a magyarság korszakalkotó zenei lángelméje Kodály Zoltán, aki ezzel a művével megteremtette o magyar operát. Kodály Háry Jánosa a tiszta, ősi magyar népdal megszólaltatásával, a magyarság heroikus, derűs meseálmaínak méltó zenei keretbe foglalásával gyönyörködtet és tanít. Tanítja, hogy Háry sok kalandja a magyar nagyotakarás és fel-féilobbanó lelkesedés tragédiája. Háry Európa magyar hőse szeretett volna lenni, de nem lett, mert szinte már végzetszerű sors, hogy életét folytonos áldozatok árán megváltó népünk csak a fantázia világában élheti ái a beteljesülés nagy tetteit. D

E korántsem ez a keserű kicsengés a Háry János tanulsága. Arra az önként felvetődő kérdésre, hogy van-e értelme ilyen mostoha végzetszerűség (mellett a magyarságnak nagyot akarni, a csillagok felé törni, a Háry János megnyugtató, kibékítő, iclemelő felelete.- "hagyjuk az álomvilágot, a színes, nagyratörő ábrándokat és térjünk viszs:a a honi röghöz! Háry legnagyobb hőstette, hogy a nagy Napoleon legyőzése, a császári udvar meghódítása, a szép királykisasszony keze és a iele királyság elnyerése után hazatér hűséges örzzikéje oldalán a hazai földre „őrizni a tüzet, folytatni a hagyományt, új nemzedéket szülni és mindig résen lenni, hátha egyszer mégis megvirrad". K

ODÁLY itt, a fináléban a „Tiszán innen, Dunán tul" cimü dalnak himnusszá, a hazatérés himnuszává magasztosításával mutatja meg az utat sokat csalódott, kiábrándult, de reményét sosem vesztett népének a felemelkedés felé. A

Háry éppen ezért a iegmaibb értelemben vett pozitivista színpadi raü, olyan, amely a haladást magában hordozó új osztály erőket propagálja a legtisztább művészi eszközökkel. 2, K ATONA József Búnk bánja merőben más eszközökkel mint a Háry, a próza nyelvén, a magyar zenéhez hasonló hűséggel világít rá a magyar tragédiára. Bánk nem főúri osztályaival: egyetlen individuumát képviseli, hiszen már régen az idegen uralom ellen lázadó magyarság szimbólumává lett, míg a dráma másik alakja Tiborc, örökre úgy vésődött tudatunkba, mint az elnyomott osztály helyzetű szegényparasztság jelképe. Mindenesetre ma, amikor a magyarság nem él már idegen elnyomás alatt és szegény-parasztságát is jórészt megszabadította osztályhelyzet ének lenyomottságából, más Hacdos festék Vatéda-th szemmel nézzük a Bánk bánt, mint a német elnyomás alatt álló és a feudalizmus jármát nyögő Magyarországon, amikor minden előadása forradalmi tett volt. tüntetés a fennálló rendszer ellen. Ennek az új szemléletmódnak a következménye, hogy a Bánk bán színpadra állítása mindinkább igyekszik megszabadulni a történelmi realizmus külsőséges ábrázolási módjától és a figyelemnek a dráma lelkét, kutató elvi síkra helyezésével az időtlen magj/ar tragédiát hangsúlyozza. A

Szegedi Nemzeti Színház küzdelmes, sok hibával terhes, nem teljes első esztendeje után a második szezon kezdetén Ígéretes elhatározás a magyarság két sorsdarabjót játszani. Szeretnénk ebben hivatástudatot és programot látni. A Szegedi Nemzeti Színház különleges hivatását kell felismerni a Háry János és a Bánk; bán a műsorban való egymás mellé kerülésének. Sehol az országban nincs színház, lohol ugyanazon a szinpadon tudják megszólaltatni a Bánk bánt és a Háryt, a magyar sors, a magyar tragédia két remekművét. Világosan mutatja ez, hogy milyen nagy feladatok hárulnak a Szegedi Nemzeti Színházra és milyen nagy hivatástudattal kell feladatát az uj szezonban s ettől kezdve minden uj szezonjában ápolnia és teljesítenie. A szegedi színháznak ime a Háry és a Bánk bán előadása által megkezdett utón a magyar sors felismertetőjének, a nép. a munkásság, az alföldi parasztság nevelőjének, a magyar szó és zene, a magyar szellem déli végvárának, tehát valóban a nemzet színhazának kell lennie. A gazdasági helyzet javulásával a pénzügyi kormány visszatér a tiszta kereset és jövedelem való adóztatásra Dr. Anto* István elvtárs pénzügyi államtitkár tanácskozása Szegeden gével — Orvosolják a kisiparosok és kereskedők adózási sérelmeit támogatja Szeged 30 éves házadómentességét város vesetőséAz államtitkár (Szeged* október 18.) Csütörtökön eStt Szegedi-e érkezet dr. Anto® István elvtárs pénzügyi államtitkár, dr. Keresztpssy űrnő miniszteri tanacsc® é® ctr. Erdei József miniszteri titkár kíséretében. Anto® elvtárs elsősorban azért jött, hogy felülvizsgálja a szeged1. pénzügyig azga.tó®ag működését, oe szerét ejtette, hogy tanácskozzék a városi hatóság vezetőivel és a szegedi adózók érdekképviseleteivel i®. Harminc évi házadómontességet Szegednek Az államtitkár pénteken déleiöt: a puizügyigazgatósagon elvégezte a htvatatviz®gala;oc e® ott mindene a jtgnagyoub rendben taláh. Ezután a varosházára ment, ahol tanácskozási foiytaiott Szeged pénzügyeiről' üéne® Leo rivtar® polgármesterrel, valamint Róna Be la civtars pénzügyi tanácsnokkal. A poigárme-tt'r elsősorban azt kérytf az áHamtltkártó., tegye lehtőve, hogy a váró®i -adóhivatalhoz v^szav egyenek tiz eiböcs.iUki tisztviselőt, meri .az adóhivatal cisa.tviselőkara a jelenlegi létszámmai nem tudja elvegezni munkáját. Elő" adta ezután Denca elvtár® az államtitkárnak, hogy Szegeden a lakáshiány mviti nagy szükség volna a maganenitke lésen megindítására. Ez azonban c®aa ugy tesz lehetséges, ha a pénzügyminisztérium adókedvezményt biztosit az építkezőknek. Kérte a polgármester Anto® elvtárs közbenjárását, hogy a minisztérium bizto®itóon 30 éves házadómentasseget Szegea szamára. Az államtitkár mindkét kérésben íámogatá-Át ígérte meg. • i , ., A* iparosok és kereskedők kívánságai Pénteken délben íonios adóügyi értekezlet volt a kereskedlmi e® iparkamaraban, amelyen résztvett Anto® István államtitkár is, dr. Keresztény Ernő miniszteri tanácsos, ar. Erdn József miniszteri titkai és dr. Hamar §ámuei penzügyigazgató társasagában. Dr. Demény Alajos főtitkár megnyitó oeszéde után Sáollöta Sándor, a Szegedi iparosa ág keréseit terjesztette eiQ éa nyolc pontbői álló memorandumot adott" tat az áttanít takarnak, az iparosság adózási séretmeit sorolva föl benne, -jzékeiy László, a Délvidéki "iparosok ós Kereskedők 'Szabadszervezete főtitkára az üzletbérek e® a közmuuakavaít®ág csökkentését kérte az államtitkártól. Dr. Kertész Béta , a Kereskedelmi Testület képviseletében azt kérdezte, meddig kívánja fenntartója a p-enzilgyi kormányzat a nyersbevétel alapjan vató egyenes adóztatást. Sereimezrte, hogy az adóosztályok összegeiről a budapesti é® a szegedi adóosztályok összege közötti különbség Igen csekély, holoti a budapesti kereskedő es iparo® kereseti viszonyai a videKtnei lényegesen jobbak. Dr. áinger BORT állandóan vesz és eiad MAJOROS borasfjkeietkeilll P*tőii Sáixior- aogáint 37b. istváa a háztulajdonosok nevében kérte, hogy az építkezések megindítása é®' a munkanélküliség enyhítése érdekében a pénzügyminiszter adja meg ujbói Szeged területére a 50 éves ideiglenes házadómentesség e 1, am^ly a pótadóra iS terjedjen la. Válaszok a felszólalásokra Dr. Keresztessy Ernő miniszteri tánáoso® válaszolt először a felszólalásokra c-s megígérte az iparosság több adózási kérelmének orvosíúsát. Bejelentését az értekezlet nagy megelégedéssel fogadta. Dr. Erdélyi Jőzséf miniszteri titkár bejelentet je, hogy a pénzügyminisztérium mielőbb ac akar térni az egyfa?isu forgalmi aaóza® rendszerére. A kisiparosok forgalmi adókulcsa tekintetében felmerült jogbizonytalanságokat a pénzügyminiszternek a napokban megjelenő körrendelete tisztázza. Ezután dr. AntoS istván államtitkár válaszolt a felszólalásokra, EIsőSorban a stabilizáció kérdésével foglalkozott é9 rámutatott; a pénzügyi kormányzat tisztában van yele, hogy a jelenlegi adórendszer nem (deali®. azonban a kincstarnak sürgősen i"-vételekie Van szüksége, ezért kénytelen a hatásaiban néha igen nyer® adóztatási iendSzert fenntartani. * Miheiyt a gazdasági helyzet javul. a pénzügyi kormány visszatér a tiszta kereset, illetve jövedelém alapján vaio adöztaiásra. A pénzügyminisztérium arra törekszik, hogy a közmunKavah®ag bevételeit lehetőleg ott használják fei, ahoi befizetik. Az ipari termeié® állandóan javulóban van, az augusztusban megdermedi, gazdasági élet fokozatosan élénkül és hatását az adófizetési képesség térén is jelentkeznek majd. n 30 évi házadómentessog ügyében előterjesztett kérelmekét alaposan megvitatják az újjáépítési miniszterrel. Kijelentette, hogv a maga részéről "tamogatja azt. Befejezésül a kamara főtitkára kérte, hogy a pénzügyminisztérium az adózókkal való időnkénti érintkezéseket a jövőben ismételje meg. Házadékedvezmények megadásától függ a szegedi építkezések megindulása A« épilé»>i szaktanács bizottságot alakított az algyői híd munkásai részére indítandó gyűjtés megszervezésére (Szeged, október 18.) A törvényható-tagi éptaesi szaktanács Dénes Leó elvtárs polgármester elnöklésé v'h pénteken délben ülést tartott. A Szaktanács ütésén résztvett Jankó Gyula miniszteri tanácsos is az újjáépítési minisztérium képviseletében. Az ülés fő tárgya az algyői hid munkásainak rendkívüli segéivoen való rtsze-ütésc Volt. Az elnöklő" polgármester fetszóitaotta a tanács ragjait, tegyenek javaslatokat, miként tehetne gyűjtést indítani a munkasok javara. Többféle javaslat nangzotc ei, végűi a szaktan ac® aobag állapodott meg, hogy 12 tagu bizottságot szervez, amely megállapítja a gyűjtés módozatait é® icbonyoiitja azt. valószinü, hogy a szórakozóhelyek számláinak és jegyarainak megadóztatásával, vajamint a gyáripart üzemek adományainak igénybeveteiévei szedik össze azt a 18—20 ezer forintot kitevő összeget, amennyire a hídmunkátok megjutalmazására szükség van. . Tárgy alt ezután az építési szaktanács arról, hogyan lehetne a magántőkét a szegedi építkezések megindítása érdekében megnyerni. Hosszas tanácSkozá® után arra a megálíapodasra jutottak, hogy 'a magántőke csak ugy mobilizálható az építkezések érdekében, ha megváltoztatják a házadőrendeikezéseket. Szegednék 30 eves házadómentességet ken Kérni, ezesetben megindui az építkezés. Jankó György miniszteri tanácsos kijelentette, hogy az újjáépítési minisztérium készséggel tamogatja Szeged kérését a pénzügyminisztériumnál a 30 éves házadómentességre vonatkozólag. rtt emiitjük: mőg azokat a magánér tesütíseket, hogy Szegeden igenis mutatkozik építkezési kedv, c-supán aöókedv^zmény keltene hozzá, hogy a tőke érdemesnek tartsa a maganeoitkeztSbe való befektetést. Amint 'értesülünk, egy tgr«aság már érintkezésbe í® lépett Dénes LLeó Civtarss polgármesterrel é® bejelentetté néki, hogy több bérházból álló háztömböt óhajt épitení abban az ezetben, ha a házakra megfelelő adókedvezményeket nver. Az MKP vasárnapi pártgyillései Szeged-Belváros d. e. fél 11, Széchenyi Mozgó, Orbán László. Szeged-Rókus d. e. fél 11. Pacsirtau., Módos-vendéglő, Tombácz I. Tápé, 4 óra, ördögh-vendéglö, Orbán László Dorozsma, d. e. fél 11, Piactér, Komócsin Z. Szatymaz, d. e. fél 11, szövetkezeti helyiség, Berár Demeter Várostanya, d. e. fél 11, Wolíordverdéglő, Farkas István Az MKP rókusi szervezete 1946 október 19-én, szombaton este 7 órai kezdettel, a Pacsirtu-utcai Módos-féle vendéglő nagytermében közkívánatra műsorral egybekötött táncestélyt rendez. Belépődíj szeraélyenkint 50 fillér. Az Alföld legnagyobb táblaüveg raktára és üvegezést vállalata Kőröst Géza Mir«T-ntct 9. Telaioa: 907 Orbán lásziő: A népi demokrácia időszerű kérdései címmel tarí előadást a városháza közgyűlési termében, Hozzászól; dr, T4tl» László egyetemi rektor és Perjést Károly tanár.