Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-18 / 234. szám

Wg proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1946 október 18 péntek, Ili. éwt 234 52. Ara: 40 fillér DÉL M A6YAK0RSZAG A MAGYAR KOMMUNISTA PART D ÉLM AGY ARORSZ AGI NAPILAPJA TITO: Nem írhatjuk alá a párisi békeszerződést Tito tábornagy az angot és amerikai sajtó képviselőinek nyilatkozott Amerika és Jugoszlávia viszonyáról Jugoszlávia együtt akar működni Magyarországgal és a volt ellenséges államokkal (BGgraa, október 17.) Titó tábor"taagy fogadta a Newyork Times igazgatóját és a Time® nraokatárepit, akik különböző kérdéseket intéztek a tábornagyhoz. Az újságírók megkérdezték, hogy az utóbbi időszak írem volt-e befolyással a jugoszlávamerikát viszonyra é® vájjon Titó tobornagy véleménye sz-erini. javuá® ;iilott-e be ebben a viszonyban. - Nem jugoszláv részről indult ki a jugotótav-amerikai viszony meg" 'n-ehezitéte __ mondotta Titó tábornagy —, viszont a két állani közötti kis 'incidensek niem befolyásolhatják A KCT ország közötti barátságot. Az én szerény véleményem Szerint az • amerikai kormány meghatározott potiíkaja az, hogy a jugoszláv népi köztársaság ellen van. Ezt a véleir.e' ayem bizonyítják azok a tények is. vhogy Arr.c.-ika egyetlen életbevágó ' errdésten «cm ah Jugoszlávia méltó. Szeretném, ha ez a viszony megjavulna, azonban meg kell áíLapitanunk, hogy ez nem tőlünk függ- A jugoszláv külpolitikáról a következőket mondotta: Mint ahogy már megmondottam, kormányom é® én megmaradunk azon az állásponton, hogy nem Írhatjuk ata a békeszerződést, amelyet Parisban elkészítettek. Mi ezt nem poüiikai nyomásra jelentettük ki, hanem azért, mert az hyen határosa ok&t teljesen igazságtalannak tartjuk. Mi természetesen eiv;ixjuk, hogy méltányolják prszágunk jogo» követeléseit és némi módositasokkat eszközölj-enek jogos követeléseink javara. Kormányom álláspontja áz osztrák határkiigazifcásra vonatkozóan teljesen Szilárd. Ezekét u követeléseket az Ausztriával kötendő bskeértekezietén előadjuk maja. Kormányom egyáltalán nem támasza igényt az égei macedóniai kérdésben, tekintettel azonban az ott uralkodó helyzetre, nem nézhetjük közönbösen az ott történteket. Az újságírók eután a következőket kérdezték: Szándékában -áií-e Jugoszláviának a volt ellenséges országokkal igy Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával kétoldali szerződéseket kötni, illetve kilátásban van-e a szífesebbkörii dunamenti szövetség megalakulása. , — Eddig még nem volt Szó ilyen dunamenti szövetségről — mondotta Titó. Tény az, hogy Jugoszlávia mielőbb normális kapcsolatokat kíván felvenni ezekkel az országokkal, mint ahogy ez Magyarországgal meg i® történt és barátságban óhajt élni velük. Tény az, hogy ezekkei az országokkal gazdasági é® kulturális tóreu együtt, akarunk működni. Vonatkozik ez a balkáni szövetségre is? ,— volt az ujabb kérdés. — Erről egyelőre ninc® Szó — mondotta a tábornagy. A külügyminiszterek még megtalálhatják a módot jóvátételi kötelezettségeink enyhítésére — mondotta a Parisból hazatért magyar bék«kn!döttiség fogadásakor Gyöngyösi külügyminiszter (Budapest, október 17.) A Magyar-országot a párisi békeértekczielcn képviselt küldöttség csütörtök este érkezett vissza Magyarországra. A hazaérkező küldöttség fogadtatására a pályaudvaron megjelent Nagy Ferenc miniszterelnökkel az élén a kormány számos tagja, valamint a békedelegáció korábban hazaérkezett tagja is. Háromnegyed hét óra előtt néhány yerccel futott bo az Arlberg-expressz a pályaudvaron. A vasúti kocsi ajtajánál magjelent Gyöngyösi János külügyminiszter, utána egymásután szállt le a küldöttség többi tagja, A küldöttséget Nagy Ferenc miniszterelnök üdvözölte: — A magyar Köztársaság Konnatóiyaiíak nevében szeretettel, hálával vs mífchatottsaggai köszöntöm önöket a békekonferenciáról való visszaérkezés alkalmából — mondotta a miniszterelnök —. A nemzet féítű aggodalommal kisérte az önök mimkaját és mo*t őszinte hálát erez a kifejteit erőfedzitések miatt". Nehéz vcit Magyarországot képviselni, nem. c^ak azért, mert mint legyőzöttek 1 Utunk a győztesek előtt, hanem azért is, ntort velünk szemben egyes nemzetek olyan súlyos követeléseket kamasztottak, amelyek teljesen elviselhetetlenek lettek volna á fiatal magyar demokrácia számára. A magyar delegációnak az érdeme, hogy minden nehézségek ellenére i®" sikerült a legsúlyosabb csapásokat kivédeni. A delegáció hősié® küzdelme nélkül a döntések elviselhetetlenek létték vo'na szamunkra. M«g vagyunk győződv^ arról, hogy a magyar nép nem a demokrácia külpolitikájában fogja kcresnt nehézségünk okait, hanem vtsz®za tud fordulni a magyar mult fele é® fei fogja ismerni a párisi döntésekben a két háború közötti rendszer bűneinek következményeit. — Mi itthon kemény Sziw-et fogadjuk a párisi döntéseket és ei vagyunk tökélve arra, hogy nem hagyjuk úrra .enm a csüggedést, hanem kemény céltudatos erővei, a nemzet összéío gyávái fogjuk leküzdeni a háború, az összeomlás £s a békekonferencia által reánk rótt nehézségeket. IliszSzük ,hogy demokratiku* politikával, becsületes törekvéssel, békés szándékkal és szorgalmas munkával meg íogjuk győzni azokat is, akik a párisi békekonferencián még félreértettek Dcnnünket. A magyal' történelemben u.i fejezet következik. A szabadsagát és önrendelkezési jogát visszanyert magyar nép ujbói hozzálát a munkának. isten hozta a külügyminiszter urat cs a delegáció összes tagjait. A magyar békcküldöttség nevében Gyöngyö i Janó® külügyminiszter válaszolt. < » • \ — őszinte hálával köszönöm meg a miniszterelnök urnák elismerő szavait — mondotta —, amelyekkei parti 1 munkánkat méltányolta. Az a feladat, am i Parisban M kellett végezni, nagyon nehéz volt. Sok elöitetét ej, sokszor Tosszakarattaf és sokszor kivédhetelien váddal kellett megküzdeni. amelyet mind a régi antidemokratikus Magyarország vont magunxra a világ közvéleménye előtt. Ennek kivédésére nem volt más fegyver c® ma® lehetőség, mint rámutatni az uj demokratikus Magyarországnak azokra az eredményekre, amelyeket rövid idő aiatt ért el és amelyekkel kivívja a világ demokratikus hatalmai elismerését éa méltányoJását. A magyar politikai kérdések előterében annak a háromnjillió magyarnak a sorsa állott, akiket végzetük a hat árontuli terület elcrc sodort. Ezen a téren elértünk két eredményt. Az egyik egy pozitív eredmény és abban áll, hogy Jugoszláviával rendeztük viszonyunkat. A másik negatív, de reánk nézve rendkívül értékes eredmény az, hogy sikerült 200 ezer szlovákiai magyar kitelepítését elhárítani. A gazdasági határozatok, amelyeket a békekonferencia elfogadott, számunkra súlyos terhet jelentenek. Nekem azonban meggyőződésem és még a legkritikusabb pillanatban is ennek adtam hangot, hogy lehetetlenség Magtuarországot gazdasági összeomlásba kergetni anélkül, hogy Európa gazdasági fejlődése ezzel veszélybe ne jönne. A külügyminiszterek tanácsa még megtalálhatja a módot és lehetőséget arra, hogy a jóvátételi kötelezettségeinket a mi teherbiróképes? egünkkel összhangba hozza. Ezután a kormány és a delegáció tagjai melegen üdvözölték egymást, majd gépkocsiba szálltak és elhagyták a pályaudvar épületét. A legmagasabb vezérigazgatói fizetés havi 3.200 forintig mehet Rendeletileg arányosítják a magánalkalmazottak fizetését (Budapest, október 17.) Mint ismeretes, a szerdai minisztertanácson a kormány tagjai elfogadták a vezetőállásnak és a kollektív szerződés hatálya alá nem eső munkavállalók jövedelmének korlátozásáról szóló rendeletet. A rendelet már a legközelebbi napokban hatályba lép és alkalmas lesz arra, hogy megszüntesse azokat a bántó arányokat, amelyek egyes vállalatoknál mutatkoznak. A rendelet szerint a legmagasabb vezérigazgatói f,zetés ham 3200 forintig mehet. Egyes kivételes eseteieben, amikor valamely vállalatvezetője különleges értékű munkát végez, fizetését tárcaközi bizottság állapítja meg. Ugyancsak cz a bizottság kaphat megbizást arra, hogy az egyes magánvállalatoknál százalékszerüen megállapítsa, hogy az össz aktiv jövedelem mekkora része fordítható a munkavállalók javadalmazására. Egyúttal a tárcaközi bizottság jelöli ki, hogy ebből az összegből -az egyes érdekelt főtisztviselők milyen arányban részesülnek. A Baloldali Blokk megállapította követeléseit a Kisgazdapárttal szemben (Budapest, október 17.) A Szabad®a£ írja: A Baioiaait Blokk végrehajtó bizottságinak szerdai ülése letárgyalta azqkat a követelésekét, amelyek, részben a Kisgazdapárttal való koalíciós együttmüködé® alapfeitétejeTfc szabályozzák, másrészt a murutás- es parasztdolgozók életszínvonalának féu emnésc e® a stabilízació biztosítására irányulnak. A követeit pontoka* rövidesen nyilvánosságra hozzák. Ezután várható a Kisgazdapárt dönté«e. Az október 22-én összeülő nemzetgyűlés második ülésszaka vaiósziaüiegj mar lényegesen más politikai légkörben üt össze. Elkészült a vádirat Habsburg József ellen (Budapest, október 17.) A népügyészségen elkészült az ismeretlen helyen tartózkodó Habsburg Józ90? tlitn a vadirat, amely háborús és népeuenes bűncselekményekkel vádolja a Habsburg-cSatad lebidősebb tagját. Terhére röjja a háború alatti magatartását e® megnyilatkozásait, am«lyckket a háború folytatását szolgálta. ira®ban é® szóban. "Habsburg József ügyét a budapesti népbiróság; távollétében is letárgyalja. •H.U11 műm—iinrKUHP' Megkezdték a Leszámitolóbanfc vaiutaügyének tárgyaiásat (Budapest, október 17.) A vamtaügyészség vádiratot adott ki Bum József, a Magyar Leszámítoló és, pénzvaitóbank "vezérigazgatója. Kövac* Sándor, Bayér István, és .Bauer, Karoly ellen. A vádirat szerint Bum é® tai®ai fizetési eszközökkei "követtek ei visszaélést. Barta és Hóna arany értéket nem jelentették be, míg Popper ödön igazgató és Valkó .Sebestyén cégvezető oiren azért indult: eljárás, mert ők i® fizetési eszközökkel követtek ei visszaélést.• Az ügyben a törvényszék csütörtökön megkezdte a főtárgyaJást. Kodály Zoltán nyilatkozata az angol radiooan (London, október 17.) A londoni rádió magyar nyelvű "adásában Scheider Mátyás, a Londonban élő magyar zeneszerző beszélgetést folytatott Kodály Zoltánnal, aki nemrég érkezett az angol fői/árosba. Kodály londoni benyomásairól szólva, kijelentette: — A város ugyanolyan, mint kilenc évvel ezelőtt. A rombadőlt épületek száma nagyobb, imjnt Budapesten, azon ban ebbin a hatalmas fővárosban inkább eltűnik. Itt szebbek a romok, mert sok helyem zöld fütakaró fedi őket. Kodály ezután a legmagvobb elismerés hangján nyilatkozott a zenekar magasfoku tudásáról, majd szólott a magyar zenei élet fejlődéséről és hozzátette, hogy bar Magyarországon már szintén uj alapokra fektetik a zenei, nevelést, mégis soká tart majd, amig az elméleti reformok a gyakori;.:ban is megvalósulnak. További terveiről Kodály kijelentet, te; tekintettel arra, hogy megkapta a beutazási engedélyt az "Egyesült Államokba. rövidesen átutazik Washingtonba és valószínű a washingtoni kongresszus után sikerül majd hangversenyt rögtönöznie. Semmiképpen sem marad azonban 2—3 hónapnál tovább távol, mivel április elsejére már Moszkvába Ígérkezett.