Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-11 / 228. szám

Világ proletárjai egyesfiijetek! szeged, 1946 október ír. péntek <ü. m 228 « Ara: 40 fillér. MAO IÁK ftOMMÜSltTA PAIT P É L Ifc A €» * AfeBÜj! AOl WAP1LAP Mire kötelez október 11 A mat nappal máSodszor virrad Szegte, nép® a felszabadulás évfordulójára. Akik a demokráciát, a Szovjetunlo iránti hálát komolyan ytizik, ma ismét ünnepeinek és tejjlétseznjek. ünnepelik a sok névtelen yörö8 katona', az ege^z szovjet népet, amelynek a»dozata hozzásegített bennünket szegedieket te a szabad éiethez. ,uj életformád, a népi demokrácia valóraváltásának lehetőségéhez. Emlékezzünk a felfordulás, változás, az ijedt döbbenet, feszült várakozás napjaira. A félelemmel -vegyes nagy napra, amikor megjelentek az első vörö° katonak a felszabadulás napjára. Megjelenésükre egyszeribe szertefoszlott a negyedszázados hazug agitaciő ködfátyola. A Vörós Hadsereg szabadságot, uj életet hozott szamunkra. Az evforduio napján jó, ha ismét rámutatunk, mit jeKnt ^gesz aépüak •szempontjából a Szovjetunió győzelme. Ujra és ujra elismételjük, a Vörös Hadsereg oiadalu nem egyszerűen egy nagy nataiom győzelmét jelenti. Küiönö-en azok, akik ma a marxista munkáspárton ehtei lázítanak, joi jegyezzek meg; a szovjet fegyvrek ereje a marxista-teniuisca magasabbrendűségét, győzelmét jerenti, mégpedig nemzCeKözi méretenben. A fasizmus az egekz emberiség szabao->agác, békéjét,, a világkultúrát veszélyeztette. A szovjet s^jciaiista .lkam egysege, Sziiáríkaga, a történc. lemben ^gy-düiaim h&ú eiszanCsága hárította ecezt a veszélyt, a Saovjetaliam gazdasagi, tucsadalmi feiepitjsét tette piőoara a jáStezia támadás- a Szovjetunió renyese., kiínlotta a próbát. A védekező é» felszabadító harcokban teljesen égy beforrott a hátországi lakosság a fronton küzdő ka>.onavai. Ma is Kutatják sokan, nu a átka annak, hogy égy Uytu soknemzetiségű ország, min- a Szovjetunió uyen fényes sikereket érhetett ei a másodja, világháborúban. Hivatasos poii-iku-ok, nácivezérek, egyszejiú emberen ctodáxó', .aunni mtgmagyarazh"taJaiteágrói beszeltek, a vöiö- Hadsereg dianalat nem tudjak ndre magyarázni. Nálunk Magyaroivzagon e-=> if- szegeden te nanyan voitan, akik a^. fiúső vúuguudoiu oro°z hadseregével "hasoiuTtotCak a voiö" Katonákat. Milyen nagy volt a meglepetésük, amikor az <te&<tehiu>onütas nem van- be, a fciáiáto'i emeletek sorra megbuktanEzek az ö^szehaHHilitok wicifij[tettek, hogy az eteő haooruoan cári naüsereg képviselte Oroszországot, mlg a xna^ootK. világháborúban a szovjet nep fiai harcoltak a fasizmus eutei. A kiiiöjibs..g a kot hadsereg között a tarsaaairm változásra vezethető vissza. Áz i917.-es szocialista forradalom aiapjaioan va'toziatta meg a gazaapagi, társadalmi viszonyokat, a oar Oro-'zor-zágboi a szovjet népen unióját hozta iatre. Muzsikból, joobagyok Százezreiből szabad parasztoka-, bcrrabszoigakbói szabad ipari munka^okat cúuáU, összetörte a földesuruk, tíjkesek véres, diktatórikus uraimat. Nemzetközileg p-dig az imperialista lancoó' kiszakadt egy szem, a cári zsarnokság imperializmusa v_get.ct. Történelmi kteériet kezdődött: a szocializmus építése. Alapjaiban változtatta meg a dolgozó miidók viszonyát a löidhöz, a termelő eszközökhöz, a politikai hataiom birtoklásához. Megkezdődött a marxiíeniui tanok gyakorlati alkalmazása, megvaiósitasa. A szocializmus, az uj társadalmi rend magasabbrendünek blzonyutt minden eddigi rendszernek A paraszt részére lehetővé vált, hogy a -XIX- szazad bariangiakójábóH bojdogj megelégedett kutturemberró légyen. Az ipari munkas bérrab3zoigabói szabad emberré vait, akinek gazdasági reiemedsedéShcz, kuitexahoz, politikához egyformán von joga. A tudomány képviselői, a szejlem emberei nincsenek tovább kiszolgáltatva egyéni tőkés érdekemrek. Tudasukat, a nep, fejlődés, a haiada>"' szolgálatába ál.idiatták". Minden eredmény, ameiyet a békés épités gorszakaban elértek, a marxi-jcnim elmélet helyességének gyakoriak igazoiasa, a szocialista társadalmi rend győzelme. Ebben a rendszerben rejlik a Vörite Hadsereg ereamcnyesiégenek titka, a szocializmus readjo-nek, a marxizmusnak-lannizmu'na,v köszönhetjük azegtd fei=zauauU'a-át. A marxizmus-leninizmus fegyvereivei narcot most tovább a bzovjetumo, a háború befejeztével az imperialista mohóság el .én, a vüagbékéert,, a féteiemnéiküii ciet íneg-eicmtéséért, a kis uépeg gazdasági, podtikai, területi öaahosaguert, iliggedenségécrt. nanyan vannak Magyarországon és itt Szegeden is, akik feledve 1944oktuzCr li-ét, most azcr'-fcaék a bzovvctunio ^rédnunyeiv iek;csínyiteni, cihakgatni. Hintáznak, Kacerkoanak egy távoli, koüö- ;>polgári .demokrácia vaH. Nem egyeh ez uj szovjeteilenezsegné., .mtimurxizmusnau. Nyíltan feicme.ik szavukat a marxteaiu-* i_s a marxista panok Cben, beitkézdtek ujra abba a játékba, amenyer Horthyéknak sikerűi- katasztrófaba vunn az országot. Aki ma ntarxis-ael.enüs agitációt végez, az 1944 október ll-ét es 1945 ápriii-s 4-ét tagadja meg. Egyfelől megfeledkezik a Szovjctumó ciiCni kötetes hátáról, máterészrői a magyar jövőt nem reálpolitikai ttnyezőKrc épiti fej. Mindenkinek, még a legmélyebbén alvóknak te vegre ru ken eszmélniük, a Szovjetuniót, a marxizmust n«m leii-c töobe ugy kezeim, ahogyan aze nagyedszazaüon keresztül Horthyek iskolaiban tanították. A Szovjetunió a magyar fasizmus ekén vivia u, hatalmas győzeimét. Ma a neuizeiközi rgakciovai ozivó3 harcban an a vnasibekéért. Tárgyilagosan gondolkozo, ttezuamátó ember ciőtt n«ra lenét Kétságea, hogy a győzetem, a jövő a Szovjetunióé, a marxizmusé. Ha a marxizmus megoklottta a vilag egynufodan a gazdasági, politikai, nemzeásegi és kulturális kérdéseket, még pedig a haiadás-fejiades szekcmcoen, ha niegnyerté a naborut oiyan euenféllei Szemben, unnt a hitleri fasizmu3, uyen eredményék utan sok szemrehányást a marxisj^umak és a marxistáidnak nem igen lene. -emu. H - marxisták Magya-orszagot elindították az ujjáépité8 e3 nemzeti ujja-szütetős utján á feicmé1kedés feie, "nem ichet oka féini senkiitek scm tőiük. Ne értsük félre: Mi nem akadjuk, hogy mindenki marxista legyen Magyarországon. Nem, ezc senki sem erőszakolja. Mi a iegkcvéSbbé. Hiszen a Szovjetunióban sóm mindenki marxista. Eltenben mindenki egyétért abban, hogy a marxi-Kín fan tani tasok néJkü* ném 1 ehetett volna megteremteni a szovjet népek megelégedett boidog hazaját. A nu hefy» aniimarxtetaink nem mondják ki, de törekvéseikből világosan kitűnik, ezssei az ócska lemezzei a régi vUagot szeretnék visszanyekergetni. Október 11. az áidozatnéJküU felszabadulás kötelez bennünket ra, hogy ne hagyjuk magunkat megtéveszteni. Nekünk varosunk felszaoadulápának napja nejn ünnepi szimbólum, hanem kötelesség teljebiteSrc serkentő figyeimaztncs. Kötetez bennünket ez a nap soha et nem mwö hálára, félreérthetetlen Barátságra a szovjetunió népei ifáht. Kötelez kemény, meg nem alkuvó magatartásra a körülöttünk nuteogó belső bitangokkai Szembem. N'em kenetteljes ígéreteket, p szavakat, hanem cselekedeteket várnak tőlünk szovjet Barátaink. Sok-sok vörös katona vére nem azért omlott ki a szegedi csatában, hogy a szabaddá vá.' város* ma még csak ánlimarxteták, dc holnap már szovjeteiienes kalandorai bitorolják. KéSzülnei, tudjuk jót, meseszép hatalomátvételre, nagy seprésre. Mi az október 11. áltai reánk rótt kötelességet tcijca:fjük. Megvédjük, továbbfejlesztjük" fCtezabaduh varosunkat, minden hatami téboly ovin szenvedő álmodozóval Szemben. így válunk méltóvá a fciszabad;tashoz. Ez a biztositék, hogy a szegedi földben örök nyugovóra tért vörös Katonák nem hiába áldozták életüket. Méltók akarunk jenni a felszabadításhoz az éio é8 halott hősökhöz Eleget teszünk kötelességünknek öKtöoer ll.-vei szemben Komócsin Zoltán Dunai problémák a békeértekezlet teljes ülésén (Paris, október 10.) A bekeértekezlet csütörtök délelőtt 10 árakor egybegyűlt teljes ülése a román békeszerződóstervezetet tárgyalta Molotov elnöklése alatt. Vanderberg szenátor, az amerikai küldöttség nevében állást foglalt a dunai hajózás szabadsága mellett és nyomatékosan kérte, hogy az erre vonatkozó záradékot vegyék fel a békeszerződésbe. Kardél jugoszláv kiküldött szerint a 3Mk cikkel:.' mögött, amelyet az értekezlet elfogadott, bizonyos nagyhatalmak imperialista törekvése rejlik. A dunai rendszer —• mondotta — eddig nem volt egyéb, mint az uralkodó osztályok politikai eszköze az érdekelt népek kárára. Kívánatosnak tartja, hogy ez a rendszer megszűnjék. Ezért a jugo=zláv küldöttség visszautasítja, hogy a békeértekezlet illetékes a dunai hajózás rendszerének eldöntésére. Határozottan elveti a dunai nemzetközi értekezlet elvét is. Az ülés ezután végei" ért. (Páris, október 10.) A békeértekezlet jogügyi bizottsága szerda délután a magyar politikai és területi bizottság felkérésére megvizsgálta a magyar békeszerződéstervezetnek a magyar-csehszlovák határra, az átengedett területeken élő lakosság jogainak biztosítására, a Csehszlovákiában élő magyar eredetű lakosokra és a Magyarország által Jugoszláviának és Csehszlovákiának visszaszolgáltatandó művészeti éa kulturális javaikra vonatkozó szöveg részleteit és azokat egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadta a román, magyar és finn békeszerződéstervezeteknek azokat a cikkelyeit, melyeket a katonai bizottság terjesztett be. Nagy Ferenc levelét megírta... ÜT levélben, amelyet pártja képviselőihez intézett, felveti • bizalmi kérdést és azoktól, akik nem értenek vele egyet, a konzekvenciák levonását várja (Budapest, október 10.) A KU Újság írja; Á mult héten nagy figyelmet keltett a politikai közvéleményben a miniszterelnöknek a Független Kisgazdapárt képviselői értekezletén elhangzott bejelentése, hogy levelet kíván intézni pártja minden képviselőtagjához és abban „suln/os dolgokat fog mondani". Minthogy Nagy Ferenc bejelentéséhez hozzáfűzte, hogy a levél nyomán felveti a bizalmi kérdést a pártban és azoktól, akik nem értenek egyet közléseinek tartalmával, a konzekvenciák levonását várja. A levélről az a vélemény alakult ki, hogy jelentős hatása lesz az egész politikai életre és a közben kialakúit koalíciós válságra is. A minisztertanács közelálló helyen ugy ítélik meg a levél jelentőségéb hogy előreláthatóan nagy mértékben hozzájárul a Kisgazdapárt belső fegyelmezettségének kialakításához és általános elvék leszögezése mellett rendez olyan részletkérdéseket is, ameKV. fi-l gyábnet. A nagy érdeklődéssel várt levél kedden elkészült és hir szerint szerdán megkezdődött bizalmas uton történő kézbesítése a Független Kisgazdapárt képviselői tagjai címére. Nem hisszük, hogy a Kisgazdapártban tömörült reakciós elemeket ós 3 nagytőke képviselőit igy, levelezés utján el lehetne távolítani a pártból ée a koalíciós kormányzás zavartalanságát ilyen módon biztosítani. Mindenesetre érdeklődéssel várjuk, hány kisgazdapárti képviselő meri majd levonni ai konzekvenciát és kinyilvánítani, hogy nem ért egyet Nagy Ferenc célkitűzéseivel. Ugy véljük, kevés ilyen akad majd, ami azonban nem jelenti azt, hogy a többiek mind egyetértenek Nagy Ferenc koalíciós politikájával és minden marad a régiben. A Baloldali Blokk viszont nem elégszik meg ezzel a megoldással és radikális tisztogatást kiván. Ki a nép ellenségeivel a koaláéi óból! lyckre eddig nem fordítottak kellő Merev álláspont a Kisgazdapárt politikai bizottságában a Baloldali Blokk követeléseivel szemben (Budapest, október 10.) A Kisgazdapárt poiitixa > bizottságának szerdai ülésén Nagy Ferenc miniszterelnök ismét felszólalt. Beszéde nagyban ugyanazon a vonalon mozgott, mint legutobbi Kecskeméten elhangzott beszéde ,talán azzai a különbséggé,, hogy valamivei határozottabb volt és merevebben kötötte te magát a Kecskeméten kifejtett elvek mellé. Egyébként a politikai bizottság ülése bizonyos mértékben azt a merevebb ailásnantot tükrözte, amelyet a KiSgazoapárt a Baloldali Bfokk esetleges követeléseivei szemben elfoglal. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a Xisgazdapart feltétlenül ki akarja épirem a demokráciát, nem mehet tsha» oete anba, hogy a kisebbség irányítsa a többségei. Szóvá K.erü!t a vidéki községi választások ügy® te ié«> a miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a kőzPégx választásokat még eóben az évben meg ken tartani. Átmenet a békés termelésre... (MoS2kva .október 10.) A moezkva* rádió rámutatott arra, hogy a oékee termelésre vaio á étére3 igen sok államban munkanélküliséget jeienu Az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma már 5 millió. A munkanélküliség megakadályozására szolgai a csapatok leszerelésének késedelme. A Szovjetunió szocialista. gazdasági rend3z«re a munkanélküliségnek még a lehetőségét te kxzarja. Minden leszereit katona tudásának és képzettségének megfejelő munkáf ltaD.