Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-03 / 221. szám

A A h%. első magya x siker PárIsbam Elvetették a 200.000 magyar kitelepítésére vonatkozó csehszlovák pótinditványt Az albizottság közös megegyezésre utasította Magyarországot és Csehszlovákiát — Ha hat hónapon belül nem siketül megegyezniök, Csehszlovákia a külügyminiszteri tanácshoz toxdnihal támogatásért (Páris, október 2.) A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudösátója jelenti: A magyar békedelegáció győzelmesen vívta meg legnehezebb harcát és párisi tevékenységével megmentette a 200.000 szlovákiai magyart a kitelepítéstől. A magyar albizottság szerda délután kétórás zárt tárgyalás után az elnök nyilt ülésen kihirdette az albizottság egyhangú döntését, amely elveti a 200.000 szlovákiai magyar kitelepítésére vonatkozó csehszlovák pótinditványt. Az albizottság a következő határozatot hozta: Magyarországot fel kell szólítani, lépjen kétoldalú tárgyalásba Csehszlovákiával abból a célból, hogy megoldja azoknak a Csehszlovákiában élő magyar népi származású lakosoknak a problémáját, akik nem esnek az 1946 február 27-iki csehszlovák-magyar lakosságcscreegyezmény hatálya alá. Abban az esetben, ha a békeszerződés életbeléptetésétől számított hat hónapon belül nem sikerül megegyezést elérni, akkor Csehszlovákiának legyen meg a joga, hogy kéréssel forduljon a négy külügyminiszter tanácsához és kérje a tanáes támogatását a kérdés végső megoldásához. A magyar jóvátétel megvitatása (PárLa, október 2.)'A békeil rlekezlet gazdasági bizottsága szerda délután megkezdte a békeszerzödéstervezet gaz. ctasági cikkelyeinek megvitatását. A bizottság először a magyar békeszerzödéstervezet' 21-ik cikkelyével foglalkozott, amely a jóvátételről szól és amely szerint Magyarország 200 millió dollárt fizet a Szovjetuniónak és 100 millió dollárt Csehszlovákiának, illetve Jugoszláviának. Az Egyesült Államok kormánya, mint ismeretes, fenntartotta magának azt a jogot, hogy ebben a kérdésben esetleg újból állást foglaljon. Thorp (Egyesült Allamolc) azt javasolta, hogy a 300 millió dollár jóvátételt csökkentsék 200 millióra. Caxücij iCinök megjegyezte, hogy az ítmérikai javaslat eikerá6 érkezeit. Carbonét; (Franciaország) é'ismerte, hogy az amerikai pótinditványt ciké®ve nyújtottak be, ne véleménye szerint ionw^aob a kényes kérdép megvitatás, mint az ügyrend Szigorú betartana. A gazdasági bizottság szerda esti ülőkémét napirendjén harmadik tárgy ata-ti pouticnt vsutpzatianu.' a magyar békeozerzödé&tervczet gazuasagi okfceiynek megvitatása szerepei. Kulturális javakat kell átMlnBali tsehsziováhianak és Jagoszlávianak (Páris, október 2.) . A magyar terü" »etti es pcaiiikai Dizöttéag K-adi ülésén az cinók lrtoiva-ui a magyar aeivgació tevéiét, ameiy arra az esetre, ha az aiDizot'Ság jei«ntését a . •rüiéö ós potttiküi bizottság eiiogadná, a kővetkezőket kéri: 1- Az uj határok egyezzenek meg a Csehszlovákiának átadandó 3 község hatarávai, g. a rajkai zship maradjon magyar területen, 3, az eicsato• andó terület lakossága Kapja m®g autoniai-ikusan a csehsziovai; aüamíX>»gariágoi, valamennyi polgári jog olztotó.asávai, 4. Csehszlovákia biztosiba annau az útszakasznak építési kö-tségeib, arneiyn k felépítésére a natarkúguzibás következtében szükség van. Amíg ez az útszakasz eikesza*, Csehszravakia biztosítsa a Magyarország é® Ausztria közötti tranzitforgalmat, 5. A trianoni békéb- becikke.yezetc, és a poztonyí hidfő nemiiitariza'ására vonatkozó cikkely a megnagyobbodotb hídfőre & l..t vu sztendö. Nagy vita indult meg afelett hogy a hidfő és az áttelepítés kérdését öszKze lehet-e kapcsolni. Masaryk végül is elfogadta' azt a javaslatot, hogy a kérdésben csak a legköz:lebbi ülésen döntsenek. A bizottság ezután áttért a könyvtári, levéltári és kulturális anyag viszszaszolgáltatására vonatkozó jugoszláv pótinditvány tárgyalására, de az idő előrehaladott voltára való tekintettel ugy határozott, hogy ezt a kérdést a legközelebbi ülésen tárgyalja meg. Szerdán az albizottság megállapodott abban, hogy a főbizottságnak a következőket javasolja: A jelenlegi békeszerződés érvénybelépésétől számított 18 hónap alatt Magyarország köteles a Csehszlovákiának és Jugoszláviának: visszaszolgáltatni az alább felsorolt tárgyakat, amelyek Jugoszlávia és Csehszlovákia kulturális hagyatékát alkotják, amelyek Csehszlovákia és Jugoszlávia területén születtek és amelyek 1740 után a magyar állam és a magyar közintézmények birtokába kerültek át annak következtében, hogy Ausztria é3 Magyarország egészen ezerkfieneszáztizenkilencig uralta e területeket. Ezek a tárgyalt négy csoportra oszlanak: 1. Történelmi irattárak, könyvtárak, 2. történelmi okmányok, antik tárgyak, 3. archaeológiai tárgyal;, 4. eredeti tudományos, művészi ós irodalmi tárgyak, amelyek jugoszláv vagy csehszlovák művészek', írók vagy tudósok munkái. A hét végére megtörténik a szegedi rendőrség végleges létszámcsökkentese (Szeged, október 2.) jeientettüJC, hogy kedden Szegedre érkezett RafiaJovszky Lá&zió vezérőrnagy, a vidéki főkapitányságtól, a belügyminiszter megbizotoaként, segédti3ztjevrt Radnóthy századossal, hogy megtárgyalja a szegedi rendőrség átszervezésére .vonakozó intézkedéseket. Kedden egész napon át folytak ebben az ügy. ben a tárgyalások Diczfaiussy Ferenc rcndörvezérőraagynái, a szegedi rendőrfőkapitanyság vezetőjénél. A tárgyalásokon rajtuk kivüt résztveit dr. Drégely József rendőrezre ri®, a poütikaí osztály vezetője, dr. csillag Sándor rendőrőrnagy és Káüö 'Lajo» rendőrfőhadnagy, az őrszemélyzet parancsnoka. Kedden este fejezték be a megbeszélésekét és Ratutovszky vezérőrnagy kiséietévei szerdán r£ggc* utazott vissza Budapestre. A tárgyalás anyagát 1110® t dolgozzák fei es körülbelül három nap mu'va készülnek ei veie tcijesen. Ekkor hozzák a végleges határozatot nyilvánosságra az átszervezésre vonatkozóan és előreláthatóan ezzei egyidejűleg még a hét vegéig megtörténik a szegem rendőrség végleges létszámcsökkentése. Kilenc tonna UNRRA-rubanenfi érkedk ma Szegedre (Szeg«d, október 2.) Szerdán dó* eiőtt Budapestről telefonon ertesftat. téK Dónos L,cő eivtárs poigármesWrL hogy az UNRRA kilenc tonna nin«" neműt indított útnak Szegedre a szegedi szegénylakosság között vafó kiosztás végett. Az UNRRA ruhaszaUitmány csütörtökön érkezik Szegedre;. Erős kommunista pártra van szükség, hogy megvalósíthassuk a kongresszus által meaielölt feladatokat mondotta Rajk elvtárs kongresszusi záróbeszédében (Budapest, október 2.) A Magyar Kommunista, Párt IIL kongresszusának ke-ddi tanácskozásán Kossá István után Molnár Erik népjóléti miniszter mondott beszédet — A szociálpolitika néhány kérdéséről fogok beszélni — mondotta. — Az első iépés ebben az irányban a családi munkabérpótlék, visszaállítása lesz. A rendelettervezet már Ítészen áll és a legközelebbi napokban a minisztertanács elé kerül. Eszerint biztosítva lesz a családi munlMbérpútték biztosítása már október hónapra is. A kifizetés utólagosan csal; november hónapban kezdődik. A jövőben minden egyes dolgozó meg fogja kapni a családi munkabérpótlékot egyelőre még néhány mezőgazdasági dolgozó kivételével. A család: munkab.erpótlékot a tőkések fizetik és a terv szerint a munkabér 5 százalékát fogja kitenni. Majd az államosításról szólt Molnár Erik. Az államosítás megszünteti a profitot, azt, ami korábban a tökének a haszna volt, az összességnek juttatja. Az államosítás az állam jövedelmét növeli és a jövedelemtöbblet felhasználását a szociálpolitika céljaira lehetővé teszi. A nagy tapssal fogadott beszéd után Földi István kisújszállási és Krantz Pál pécsi kiküldöttek szólaltak fel. Andlcs Erzsébet egyetemi magántanár beszéde után Kállay Gyula, a magyar kommunista sajtó néhány kérdését tette szóvá. — A reakció előretörésének egyik jele — mondotta —, hogy a sajtószabadságot egyes kapitalisták és banká-| rok arra használják fel, hogy lapokat I vásároljanak meg és kerítsenek befolyásuk alá. Mi a nagytőkére és a bankokra támaszkodó lapokkal szemben csak egy tőkére támaszkodhatunk, a magyar nép tömegeinek hűségére, szeretetére és odaadására. Hiday Ferenc az üzemi pártszervezetek fontosságáról beszélt s ezzel 0 kedd délelőtti ülésszak befejeződött. JL Kongresszusi határozat.: A a pártvezetőség beszámolójának jóváhagyásáról A kongresszus határozatot fogadott ri, amelyben jóváhagyja a központi vezetőség beszámolóját. A határozat áttekintést ad a felszabadulás utáni időkről és megállapítja, hogy az MKP helyesen ismerte fel az ország függetlenségét fenyegető veszedelmet. Az MKP legjobbjainak életét és szabadságát áldozva, mindent megtett, hogy egységes frontba, tömörítse a nemzet egységes erőit Az MKP vette kezébe a kezdeményezést, hogy a demokratikus pártok újjáélesztése, a nemzeti bizottságok megszervezése és az államszervezet uj alapjainak lerakása utján megteremtse előfeltételeit az ideiglenes nemzetgyűlés összehívásának, az ideiglenes kormány megalakításának. A demokratikus koalíció jellege a koalíció egyes elemeinek jobbra tolódása révén megváltozott. A növekvő reakciós vészéi, hatása, alatt a koalíció balszárnya megalakította a Baloldali Blokkit, amelynek célja, hogy a parasztság zömét a munkássággjal való szövetségben előre vigye a demokratikus fejlődés utján. — Magyarország külpolitikájának — állapítja meg a határozat — szakitani kell minden kétszínű,, a múltban oly végzetes hintapoiitikával és elsősorban a Szovjetunióval való gazdasági és politikai együttműködés utján kell határozottan haladnunk. — Gazdasági téren az MKP azért küzd, hogy a stabilizáció a nép életszínvonalát emelje. A párt feladatának tekinti a termelés emelését. Az MKP célul tűzi ki a széntermelésnek olyan, fokozását, hogy 1947 január l-ig a napi 25.000 tonnát elérje. A mezőgazdaságban. cl kell crni a háboruelőtti vetésterületet, Fontos feladat az államháztartás takarékossága, az adóbevételek fokozása. — Az MKP követeli a legrosszabbul fizetett munkásrétegek bérének felemelését, a családi pótlék bevezetését és a munkanélküliség leküzdésére megfelelő intézkedéseket, a szakszervezetek jogkörének kibővítését, az ujgazdák megsegítését, valamint a parasztság szövetkezeti mozgalmának állami felkarolását. — A demokratikus gazdasági reformok mellett a határozat állást foglal Magyarország elmaradt közigazgatásénak megreformálása mellett. A kultura demokratikus megjavítása érdekében a határozat azt kivánja, hogy az iskolákban, beleértve az egyházi iskolákat is, egységes, az állam által kiadott tankönyvekből tanítsanak. A határozat örömmel üdvözli a Szociáldemokrata Párt állásfoglalását a reakció elleni közös harc mellett. Az MKP III. kongresszusa felszólit40 fillér. •••ph w Szegei, 1946 ofetálier 3, csütörtök M 221 sl