Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-22 / 212. szám

276 DELMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1946 SZEPTEMBER 28 P<?Vt •.vtarsat kerestük fei, aki Rákosi Mátyással egyidőben volt a Ol i :gl örtönber. Három évi fegyházbüntetéssel úszta meg és 3Zivesw emlékszik vissza ezekre az időkre. Vele együtt vott itt ebb©n az időben Korom Mihály elvtárs, a ki a gazdasági rendőrségen teljesít szolgálatot és GlndicS György elvtárs, aki azóta meghalt. A szenvedésekről nem sokat beszél Gombkötő, inkább a végzett munkáról, am©iy már 18' évvel ezelőtt is széles körben folyt itt Szegeden. Mint érdekességet emitt-"meg, hogy az illegális munkájuk s0rán ©gyizben „Házi Újság* cimen lapot ís adtak kt. A »Házi Ujság«-oi a Hétvezér-utcai munkásotthonban ké®zlte f «t egy nyolctagú Szerkesztőbizottság. Tagjai közül tokán nem élnek már. Többek között dr. Szepessy Imre orvos belehalt azokba a sérülésekbe, amit a rendőrség kinzásn oko'ott. StrauSz Imre a spanyol polgárháborúban a Rákosi-brigádban harcolt később és itt hősi halált hait sebes László él 'és a mozgalomban élénken tevékenykedik. St«b« mann Gyuta a deportálásból nem tért viseza. Rozóki János ma is él es a Szociáldemokrata Fári tagja. A „Házi Újság azonban n«m tudta hivatásit teiie-itcnt, inert egy Scheibei Béla nevü rendőrségi Spicli besúgta a szerkesztőit és a' rendőrség' elfogta őket Schfetbei egyébként nemrégen t^rt haza nyugatról és mint j(yASpicHhez* ülik, jelentkezett a rendőrségen, hogy folytassa munkálát ott ahol 1944-bCn abbahagyta. A politikai rendőrség nyomban őrizetbevd te Mintegy 100 elvtársunk köszönheti new »«bukását* ó® az ennek következt'-ben elszenvedett büntetést. Scheibei azonban tagad és mindent Igyekszik egy hozza hatonló nevü márfk rendőrségi besúgóra hárítani. Mindö?szc a Házi Újság lebuktatását ismeri be, amiért ló pengő jutalom" ban részesült abban az időben A III. kongresszusi Kiállítási anyagot gyül'5 bizottság munkája vasárnap fejeződött be és a bizottság tar"oyáDan a gazdag any ggai visszaút izo t Budapestre. Egy nagy fájdalmuk van csak: nem sffcenjtV megtalálni azt az asztalt, mely Rákosi elvtárs ceiláiában volt és amelynek fiókjában rejtették ei a rádiót A Délmagyarországon keresztül kérjük fel azokat, akiknek esetleg1 a börtönből származó barnára testeit és a peremeken körül Iécoei eiiyto't asztal van, hogy erről értesítsék a szerkesztőségünket. Az idő múlása lassan emíékekkő zsugorítja ()8szé a műit szenveuéseit és az események jobban összeolvadnak. Az elmúlt idők mártírján nak és szenvedőinek hiten é* munkáján keresztül sikerű' majd győzee.nre vianí a szocialista gondolatot iés ma mar mindenki tudja — amit akkor kévéén hittek —, hogy partunk" és nemzetünk jövője eivaxaSzthatalian Alberti József DEMOKRATIKUS NEVELÉS Irta: Nyéki Ferenc tanfelügyelő Miniszteri bizottság érkezik ms Szegedre a városi költségvetés tárgyalásba (SZOged, szeptember 21) Szeged kö t5égve'éqének a héten Budapesten mégtartott tárgyalását vasárnap és héttön Szegeden folytatják. Erre az alkalomra miniszteri bizottság érkezik szegedre. A bizottság tagjai: dr. Buza KL»9 Imre miniszteri osztályfőnök. dr. Káro'y Ferenc miniszteri tanácso®, dr. Toronyi Ernő miniszteri tanneto®, dr. ZHahy Tibor miniszteri osztályfőnök, dr. Bon"6 Lá6zló miniszteri tanacSos, dr. BácSm egyel István miniszteri titkár és Hódi Sándor a belügyminisztérium száípvevőségi osztályának főnöke megtárgyalják Df'nes Leó elvtárs polgármesterrel, Róna Béla elvtárs pénzügyi tanácsnokkal és Csikós Jenő elvtárs számvevőségi főnökkel azokat a kérdésekét, amelyek a legutóbbi tanácskozáson még nyitva maradtak. A tanácskozások hétfői befejezése után kedden Dénes, Róna és Csikós elvtársak utaznak Budapestre, hogy most mar a be ügymini Zt'r umban a tárcaközi bizot "aggal végiegezzék Szeged költségvd ősének tételeit. Társadalmunk tagozódásának meg- | felelően az eimult évtizedek iskolapolitikája az oktatásba három iskolatípust állított bc: A népiskolát, az anyagilag elesettek, széfes muukástömegeink számára, a polgári iskolát a jobb viszonyok között élő munkások, iparotok és altisztek számára, a középiskolát, gimnáziumot: pedig a vezetőrétegek számára. N©m kétséges és minden vitán felüt üli, hogy a diplomaszerzés Magyarországon' pénz és nem tisztán tehetség kérdése volt. Az 1930. évi statisztika világos fényt vet erre a tarthatatlan iskolapolitikára, amelyik a tanulni vágyó tömegeink tízezreit zárta la a kultúrából- Mig a nagy- és középbirtokotoknak minden mátodik gyermeke járt középiskolába, a kisbirtokosoknak már minden 33. gyermek©, a szegény parasztoknak pedig 487. gyermeke juthatott csak középiskolába. Tanítóképzőbe már c&ák jninden 2093 j inig felsőkereskedelmibe minden 6028. gyermeke juthatott be. Ezek közü< a gyermekek közük dacára annak, hogy agrár állam vágjunk, minden 80,792. gyermek járhatott felsőmezőgazdasági iskolába. Ennek p statisztikának, érdekessége az ís, hogy a mezőgazdasági iskolának 500 tanulója, a felsőkereskedelminek 10 000. középiskoláknak' 70.000 növendéke volt. ez a néhány adat is bizonyltja, hogy iskoláink nem feleltek meg* gazdasági követelményeknek sem, mert mint agrár állam éppen az agrár termelési lehetőségekhez nem nyújtott sem megfelelő alapot, scm megfelelő képesítési. iskolareformunk, iskolapolitikánk a demokratikus eiveknek megfelelően szükségképpen odairányul, hogy a fennálló társadalmi válaszfalakat eltüntesse. ez a további cél. Demokráciánk eisö és legfőbb fetadata: minden egyps polgárnak egyforma lehetőséget nyújtani "a magyar gazdasági és szenemi életben való elhelyezkedés, re. Demokratikus iskolánk, neveíéíésflnk nem tehet függvénye az egy-rs családok gazdasági megalapozpt'ságának. A demokratikus államrendünk iskolája tehát az alsó foktól a legfelső fokig c«ak ingyenes tehet, mert csak ugy tudja az iskola biztosítani azt, hogy a szellemileg fejlettebb ©gyének és nem gazdaságilag jól megalapozott családok gyermekei juthassanak. A vallásé® közoktatásügyi miniszter ur a 70.000—1946 számú rendeletévei a kapitalizmus áltat kreált az osztáiytagozódá® "szolgálatába állított iskolatípusokat megszüntette. Ez a rendeiet megszüntette a népiskolákat é£> a polgári ískoláákat teijes egészében és a középiskoláknak, gimnáziumoknak az aisg négy osztályát. Ezeknek az iskoláknak növendékei alkotják" az általános iskola tanulóifjúságát, a pedagógus kafa pedig képezi az általános iskola oKtótószeméiyzetét. AZ iskola 6—14 éve®' korig oktatja köteiezően az ifjúságot. Általános alapot nyújt a középiskolai tanu'mány számára. Az általános iskola lényegét nem abban iátom, hogy általános é® kötelező iskola, hanem eísősorbau abban, hogy társadalmi állásra való tekintet nélküt minden egyes magyar ifjúnak lehetőséget au, hogy 14 éves korig a szülői háztői látogassa azt. Az iskola elvétené hivatását, ha a neveiéesti csak annyit törőone, mint a mult iskolája. DemoK-tóciát akarunk! Ezt feltétlenül meg is keh teremtenünk. Demokráciát építeni pedig csak demokratikusan gondolkodó egyénekkel iohet. A feudalista, kapitalista és dzsentri nevelést a szülők nérn tudjak levetni s ezért a növendékek a szülői házban többé-kevésbé ilyen neyelőhatátoknak la vannak tásv©. Itt van az általános iskolának fontos feladata, mert egyrészt a szülői ház nc-vetőhatását mintegy le keli győznie és demokratikusan gondoikozó osztályöntudat*)8 munkást nevelni társadalmunk számára. A nehézségeket, amit az általános iskolának te keli győznie, három csoportra osztom: 1. Gazdasági nehézségek. 2. Előítélet. 3. Rosszindulat. Közhely hangoztatni, hogy a- tatárjárás n©m tette ugy tönkre országunkat gazdaságilag, mint ez a háború. N©m csoda tehát, ha az általános iskola megteremtéséhez szükséges gazdasági feltételekkel item rendelkezik a kormány, oly mértékben, mint aliogv szükséges. Éppen ezért csak ott lehet az általános iskólát a megfelelő nívón megnviini, ahol épütet fölszerelés, tanerőszükséglet biztosítva van. Ezek a tehetőségek e ső 'orban városokban, nagyobb községekben vannak meg, « ezért van az, hogy az altalános iskola ott íogja terjeszteni cisőaorban áldását. A gazciu+tet adottságok teremtik meg — ha átmenetileg is — azt a lehetetlen helyzetet, hogy a varotokban magasabb nivót jeient az általános iskola. mint faiuhe|yen, illetve ifanynn. Ez is é® sok egyéb körülmény tamasztja a második nehézséget, amit az iskolaszervezéssel kapcsolatban te keli győzni: az előítéletet. Nemcsak pedagógusnak, hanem minden demokratikusan gondolkodó é® a demokrácint őszintén óhajtó, öntudatos, haladó szeiiemü embernek is elsőrendű Kötelessége, hogv a mult rendszerbőt átmentett előítélet, konvenció ©tten határozottan felvegye a küzdőimet, hogy demokráciánk rövid idő a'att megerőtodve olyan gazdasági és erkölcsi légkört teremthessen, melyben a magyar ember a becsületes munkája utftn "boldogan élhet. . Tudomásul fcetl venni, hogy a fennálló gazdasági ó® erkölcsi nehézségek dacára, a tanyai általános iskola ugyanolyan képesítést nyuju ugyanolyan tehetőségeket biztosit, mint bármelyik városi áttalfino© iskola. Ha ez a köztudatba átmegy és a szülők a Baját jólfetfogott érdekükben gyermekük nevelésérői ugy gondoskodnak, hogy az iskola és a szíi'őí ház nevelőhatásai harmonikus összhangban a demokrácia éraekében ©gyútihaiad'v-k, akKor nagyon rövia időn nefö* es. a társadalom nemcs <k crtolcari'ja a háború okozta gazdasági é® erkölcsi romokat, hanem olyan tehetőséget épít a tömegek Számára a boldogulás utján, amtt az ezeréves történelmünk felmutatni nerc tud Az emiitett két nehézséggel m©gkzdünk eredményesen, meri gazdasági nehézségek és az előítélet leküzdése csak idő kérdése, de a rosszindulat leküzdéséhez a bősé® eszközök talán nCm mindig eredményesek, a rosszMit akarnak ? 1946 szeptember 19-én a Vármegyék és Városok Országos Szövetsége helyi csoportjának taggyűlésén javaslat hangzott el, amely a városi alkalmazottak kétségbeejtő helyzetének javítása érdekében a VAOSz október 13-i küldött közgyűlése elé kerül. A javaslat a taggyűlés résztvevődnél élénk visszhangra talált és azt a Szakmaközi Bizottság kiküldöttei is helyesléssel vették tudomásul. Magyarország történelmében egyedülálló jelenség a közalkalmazottak egyetemességének ez az c-gységes fellépése és kívánságainak ilyen határozottsággal való előterjesztése. A reakció minden mesterkedésével arra törekszik, hogy a közalkalmazottak nyomasztó helyzetét konzerválja és ezzel őket a demokrácia ellenségeivé hangolja és állandó propagandájával a közhivatalnoki kart a szakszervezetektől eltávolítsa. Örömmel állapíthatjuk m;g, hogy ezen mesterkedés nem sikerült, hogy a köztisztviselők ma szorosabban zárkóznak fel a szakszervezet mögé, mint a felszabadulás óta valaha és nem hagyják, hogy szervezettségük megbontásával ismét jogfosztott és kiszolgáltatott tömeggé degradálódjanak. Hasonlóan, mint a fasizmus alatt, most is szirénhangok csábit ják a nem öntudatos alkalmazottakat a szakszervezeteken kivüi álló pártállásra, hogy ezzel a dolgozók egységét megbontva1, kiszolgáltatottjai legyenek a tőkének vagy a munkaadónak. De az öntudatukra ébredt, szervezkedő köztisztviselők továbbra is jogos érdeke iket a munkáspártok vonalán a Szabad Szakszervezetek erkölcsi tekintélyének igénybevételével törekednek kivívni A reakció és a nagytőke állal teremtett inflációban lerongyolódott, kiéhezett, hideg lakásban és irodában fagyoskodott köztisztviselő nem dőltbe ravasz hír ve léscinek, hanem következetesen kitart a demokrácia utján és megélhetési jogainak követelése mellett tovább dolgozik az ország felemelkedésén, bízva abban, hogy a munkavállalók érdekeit egyedül képviselő Szabad Szakszei-vezetek támogatása lehdtővé teszi azt, hogy ismét ember legyen, hogy ismét megkapja fontos munkájáért járó ellenértéket, hogy a vesztett háború kiadásait nem fizetésének csökkentésével, hanem a vállalkozói haszon fokozottabb megadóztatásával fedezze a® állam és végül, hogy a köztisztviselő az alacsonyabb fizetési osztályokban is egyenrangúnak ismert szellemi munkás lehessen. Bizakodással tekint a magyar köztisztviselői kar jövője elé. mert bízik abban, hogy a Szabad Szakszervezeteik a fizikai és szellemi dolgozók érdekeinek biztosítása után a köztisztviselők érdekednek védebnében kivívja az emberséges élet lehetőségét a nemzet napszámosai részére is. Dr. Gál Tivadar. legolcsóbban BORT legdrágább an SCHWARCZ ISTVÁN Szöged. Béke-utca 2b. Szüretre hord>tkSlc«5axis. TEHERAUTÓ FUVAROZAS a Szent István-téri irodából kivált MATEOSJE tagok fuvarozási irodája, KÖicsei-utca 10. ideiglenes telefon: 424, 735, 105, éjjeli szolgálat: 105, 425, 735. Vállalunk az ország területén bármely szállítást, költözködést, vásári fuvarokat, Szeged—Budapest közt áru és csomagfuvarozást, személyi kísérettel is. Megbizások elintézését és háztól-házig szállítást. indulat csak ott mutatkozik, ahol a« egyénnek hátránya származik az talánnos iskolából, vagy a demokráciábő C Az általános iskolát rosszindulatúan támadja elsősorban az, aki kiváltságos anyagi helyzetben van és most úgy érzi, hogy ha a nagy tömegek is felállnak a szellemi' startnál, ugy nem ők. érnek be a célbaTatán nem tesz érdektelen, ifa szóvá teszem azt i», hogy bizonyos mérvű rosszindulatot a pedagógusok részéről is tapasztaltam. Természetcsen ezek is egyéni, — vélt — sérelemből fakadtau. Az általános iskola nívójának egységesítése érdekében fontos a magasabb képzettségű pedagógusok falura, illetve tanyára helyezése. Itt voltak olyanok, kévé8 számmal bár, ktlí az önös céljukon, érdekeiken nem tudtak felülemelkedni, ezért nemcsak az általános iskolák hanem a demokráciát is támadták. Pyen rosszindulat tapasztalható némely dolgozó Szülő részérői is, ami az osztályöntudat hiányára valí. i Demokráciánk szellemi újjáépítése i terén a pedagógusokra hárul e'sgj rendű kötelesség, ismerem kartársai! mat, ismerem azokat a viszonyokat, melyek között a tanván a legelesettebb népréieg szellemi felemelkedésén fáradozik, ezért kijelentem, hogv a magyar tanito a demokratikus átállás legértékesebb munkása. Kevés kivételiéi hivatása magaslatán áh, ezért meg vagyok győződve: rövid időn belül, megérkezik az a jobb kor, ahoi minden aoigozó megtalálja a boldogulás lehetőségeit