Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-03 / 195. szám

tfiíág proletárjai egyesüljetek I Szeged, 1946. szeptember 3, kedd ill. é»t. 195 k. Ára: 40 Siller. MAGYARORSZÁG A MAGVAK KOMMOWISTA f ART D tllÜjOYAHORSZÁGI NAPHAPJ^ A burzsoázia szembe akarja állítani a munkást a paraszttal és a munkásegység megbontására törekszik Meg kell védenünk a demokrácia stabilizációját a lökések és politikai méregke verők intrikák ól l Miért nincs Magyarországnak egyetlen barátja sem a párisi békeértekezleten? „Baj van a koalícióval: nincs benne őszinteség" Révai József ás Rajk László elvtársak beszéde az MKP szegedi nagygyűlésén (Szeged, szeptember 2.) A szegedi ós szegedkörnyéki munkásság, parasztság és értelmiség hatalmas, lelkes tömegeinek részvétélév3l folyt le vasárnap délelőtt a Magyar Kommunista Párt. uj kenyér- és forintünnepe a Kiauzál-téren. Jóval a nagygyűlés megkezdése előtt benépesedett a tágas térség. Az üzemi munkások munkahelyeiken gyülekeztek, innen vonultak zászlók és demokratikus jelmondatokat hirdető táblák alatt a nagygyűlés színhelyére. A táblákon- igen sok, főleg a forintra vonatkozó ötletes jelmondatot olvashattunk, több tábla a gyűlés szónokait, Rajk László és Révai József elvtársakat, valamint a munkásegységet éltette. A tömör sorokban menetelő komoly munkásíériiak es nők falankszai után közben-közben- üdo színfoltként hatottak a gyermekek csoportjai, amelyek közül kivált a Szegedtn nyaraló bányászgyermekek munkásindulókat és népdalokat éneklő csapata. Nagy számban volt képviselve a felvonuláson a tanyai és a falusi parasztság, élénk bizonyságául, hog.r a Magyar Kommunista Párt a yarasztok pártja is. A tanyaiak és a környékbeli falvak népe felvonulásának élén lovasbandérium haladt. A nyalka lovaslegényeket a nagygyűlés közönsége lelkesen megtapsolta. A messze tanyarszelt és falvak kommunista parasztjai szekereken vettek részt a felvonulásben. A gyűlést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Tombácz Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő. Üdvözölte Rajk László és Révai József elvtársakat, a fővárosi vendégeket, a testvér munkáspárt, a Szociáldemokrata Párt kiküldötteit, a hatóságok jelenlevő vezetőit és megnyitotta- a nagygyűlést. Egy lápéi m-nyiícsko jarudt ezután az elnöki asztal elé és uj búzából sütött friss, ropogós kenyeret nyújtott át Rajk László levtársnak formás beszéd kíséretében. Az elnöklő Tombácz Imre elvtárs ezután átadta a szót Rajk László elvtársnak. Raji László: Politikailag is stabilizálni kell az országol Aaig égy hónap telt e. uzöt3. hogy b®ve/,ettük a jó forintot. A jó forintot eisőtorban nem a nyugatról hazahozott arany teremtette meg, a forint a magyar dolgozó társadalom, & munkásság, a paraSzlság és a haladó értelmiség több mint másfétéSztendős kemény küzdelmének az eredménye. Ahhoz, hogy forintot teremtsünk, a romokból uijá keleti építenünk az üzemeket, hogy • udjunk árut temetni a magyarr nép szükségleteinek kielégítésért. A jó forinttal ntémcsak a magyar nép életlehetőségeit biztosítottuk, de ezz©» párhuzamoson politikai éiefünkben egy csomó tisztítást hajtottunk végre. Végrehajtottuk következetesen u közigazgatás megtisztítását. Vádak hangzottak ©b hogy a közigazgatás nfeg iszlitúoávai államgépezetünk et te.tük iönkre. Ezzel szemben ma már egy hónap tett ei a tisztogatás végrehajtása óta és nem vitával válaszolhatunk ezekre az állításokra, hanem tényekkel. A gabonabeszolgállatás végrehajtása sokkai pontosabban megy, mint , az eimutc esztendőben, a teszolgál aiáSnak 30—40 százait* ka megtörtént, a parasztság beszoigátt-atási készsége mellett ez mutatja közigazgatásunk javulását is. De a jó forintot nem önmagáért vezeWük be. Biztosítani keu további értékállandóságát, és a gazdasági s abilizáció melleit stabilizálni keu az országot politikailag is. Nemcsak kenyeret akarunk ebben az országban biztosítani magunknak és családunknak, hanem rendel, nyugalmat és békességet, a demokrácia rendjét, nyugalmát és béke ségét. Köve.kezetesen eljárunk azokkal szemben, akik a magyar inemtének, a magyar dolgozó társadeJómnak rendjét, nyugalmát és békességét zavani akarják. A miniszter ezuián a rendőrség átszervezéséről ezeket mondotta: Ez nem azért történik, mintha a rendőrséget le akarnánk építeni, han-em ellenkezőleg azért, hogy ö-szevouelabb, zártabb, régyeimozritebb sorokban spkkfi nagyobb erőt képviseljen azokkal szemben, akik a magyar dolgozó társadalom ©iíenségci. A magyar dolgozó társadalom töriát-' veséi mellett ott állunk teljes súlyunkkal és kérjük továbbra Magyarország öntudátos parasztságatói, munkásságától és haladó értelmiségétől1, hogy a kormány következetes és meg nem alkuvó sz«r» veikkei együtt vigye diadalra a jó forinttal a megingathatatlan demo kratíkus magyar köztársasagot'. A belügyminiszter savait gyakran szaki otta félbe lelkes éljenzés és befejező szavait szűnni nem akaró taps kisérte. Hévai: Rá hell nézni a nagytőkések körmére Ezután Révai József nemzetgyűlési képviselő szólott Szeged dolgozóihoz. i — Ma már, a forint egyhónapos szü-'©lésnapján — kezdte beszédét — ezt a csecsemőt nem szükséges dicsérni. A csecsemő egészséges és az apját illetően sokat vitatkoztak. IIoo t könnyű az apaságot megállapítani. csak rá keh nézni, kire hasonlít? (Lelkes felkiáltások: Éljen Rákosi Mátyás, a forint apja|) — Ma már ott tartunk, hogy beszélhetünk'*a forintviiággai járó bajokról is. A legnagyobb baj az,' hogy kévés van a forintból, a raá- \ sík haj az, hogy tuimagasak • az! iparcikkek árai és a harmadik, hogy j nő a munkanélküliség. Kevés a íö- j rint, az igaz. de még mindig jobb ! tar kevés, de jó foriiit, mint a s0k, de rossz' pengő. L© kei, szorítani az jpa;rcikkek árát és ennek a célnak érdekében össze ken íogni a városi munkásságnak és a dolgozó parasztságnak. N©m a munkabél az oka annak, hogy magasak az iparcikkek árai, hanrin a kartellek, a gyárosok, a nagykereskedők. Sulyos probléma a munkanélküliség Ebinek a megoldása most a legfontosabb kormány feladatok egyike. Először 48 gondoskodni kei. arról, hogy a szanálást költségvetés keretébén a Közimunkákra előirányzót? összegek minéi előbb a munkanélküliség nKtai harc érdekében' laiálja&áh felhasználás-. Az állami közmunkák menett községi és átiami munkaalkalmak teremiésévei keh enyhít „ni a munkanélküliségen. A harmadik teendő abban án, hogy m©gKónnyitsük az egyes szakmák munkanélküliéinek átmentését oiyan szakmákba, ahoi szükség van rrájuk. Végül a körmére keit néznünk azoknak a 'lökéseknek, akik mesterségesen növelik a munkanélküliséget. A nagytőkések és gyáosok hozzászoktak az infláció alatt a kényelmes élethez, amikor az ujjukat sem keuett megmozdítani. Hiszen pénzt adott az ánam. Ez a világ- eimulv Arról van szó, ki vezesse ezt az országot Megcsináltuk a jó fointot. A jó forfn? azonban nem több, mint a kiinduló pont a felemelkedéshez. Ahhoz, hogy előbbre menjünk egy dolog ,kel-l: többét termelni > csak akkor nőhet a reálbér, ha a lermCés is növekszik. Iia a forint mennyiségét növeljük, a termelés növelése nelküi, az inflációra vezet, -ezzei aláaknázzuk a forintot. Ezt ne n akarhatja az Öntudatos magyar .munkásság. Révai Józser ezután a belpolitikai .kérdésekre tért át és hang©ztajlta, hogy ahelyett, hogy a forint megteremtésével megnyugvás jift voina eiő és az ellentétek enyhültek volna, azt -látjuk, hogy a politikai helyzet é-esedik. Az ellentétek nőnek. Felvetődik a kérdés: Ki vezesse az -országot? A munkások, a parasztok, a haiadő értemiiség vezietiso-e vagya magyar nagytőke? A nagytőkés osztály o-yan demokráciát akar, amejv semmi egyéb, mint fügefalevél a saját oSztáiyúralom számára. Mi erre azt feleljük: Np.n kérünk belőle. Ki ellensége a parasztnak ? A koaíiciórói szólva hangoztatta; A Kisgazdapárt jobbszárnya azt állítja, hogy mi kommunisták ellensége vagyunk a parasztságnak. Aki ezt állítja, aki ezt méri mondani, az szövetségese a kartelleknek-, a nagytőkének. Azt állítják miróiunk, hogy mi értene Vagyunk a parasztság, a mezőgazdaság érdekképviseleteknek. Ez n©m igaz. Nemcsak nem vagyunk eiiene, huném mellette vagyunu teljes szívvel. Mi voltunk azok, akik a paraszti érdékképvise.et megteremtését sürgettük, de ellene Vagyunk annak, hogy oíyan paraszti érdekképviseletet csináljanak, amely szembe állit ja a munkást a paraszttal és me|y a parasztság milliós tömegei feiett egy maroknyi zsiros parasztot, egy maroknyi nagygazdát xesz úrráBenyújtotta a Kisgazdapárt a nemzetgyüésben 'a mezőgazdasági érdekképviseletekről Szóló törvényjavaslatot. Ez d törvény rossz, eitógadbalalhn, Cppén a parasztság erdettjb«flAzért rossz és azért elfogadhatatlan ©z a törvényjavaslat mert 6 százalék jóómöd'u gazdának 50 százalék befoiyá®t akar biztosítani az érdekképviseleti szervek VEZETÉSÉBEN. Ez azt jelenti hogy 6 százalék maroknyi zsíró8 paraszt érdekében ki akarják semmizni a parasztságnak döntő "nagy többségét. Nem megyünk be'e abba se,n, hogy kipróbálják Vonni az érdekképviseletek törvény révén a munkaközvellt s jogát a földmunkás Szakszervezet kezéből. A Kommunista Párt két nappa /'ezelőtt önálló törvényjavaslatot nyújtott b© a mabxiok községesiit-séröí. Ennek a törvényjavaslatnak a célja, a malom'utajdonotok uzsorájának ieiörése. Csodálatosképpen éppen az a párt ellenzi ezt a törvényjavaslatot, amely azt mondja magáról, hogy képviseli a parasztságok A hinlapolitika és a párisi béke A békétárgyaiásokrói Szólva Révai József megállapító.ta, hogy Magyarország békekilátásai romlottak párhuzamosan azzai, ahogyan romtoto a helyzet itt bent az országban. Magyarország területi igényeiről végtége-r döntés Parisban még nem történt, de sajnos abból, ami eddig történi, arra a következtetésre keu juini ne,ii valószínű, hogy Erdély egy részér" vonatkozó igényt V békekonferencián -ei fogják ismornri A békekonferencián kiderüli, hogy Magyarországot a maga lerüiev- é® egyéb igényei dolgában nem fámogatja egy nagyhatalom sem, vagyis olyan po'i'ikát vitlünk, amelynek kőveikezléb-en két Szék között a földre estünk. Ugy hívják C/t. hogy »hintapolitika«. Nem Voltunk igazi jóbarát&ágbAn a Szovjetunióval, de nem kaptuk meg Angliáinak és Amerikának a támogatását sem. A Szovjetunió, Jugoszlávia, Lengyelország és^ Bulgária n©m holmi Szláv érdekeket védelmeznek Párisban, ezek az országok a carto-s bekének és a nemzetközi haladásnak a demokráciának az ügyét védik a nyugati reakcióval, a nyugati imperializmussal szemben. Létéréryeke a magyar demokráciának és a magyar nemzetnek, hogy saját békéjét haladását és demokráciáját együit Védje ezekkei a n©mzeí-ekkei, amelyeknek élén a nagy Szovjetunió áh. Ez az, ami Magyarországot megmentheti, ez az aini biztosithatja a magyar nemzeti fejlődési, ha nem i» most Parisban, de később P ári/s után. j j j Pusztuljanak a méregheverőh ! Előbb azonban itthon ken rendet csinálnunk. Mindenki érzi, hogy a koalícióval baj Van. Nincs benne igazi egy-