Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-15 / 206. szám

VASÁRNAP, SZEPTEMBER 13. DELMAGTABOKSZAG BÚTOR ERTÉSZNÉL RÉSZLETRE I\ LAUZAL-TÉR 6. Nagy váiaszték. Bákébeil minőség. Mennyi gonddai-bajjaí küzd a kiskereskedő a díszes kirakatok mögött A kiskereskedő közelharca a gyárossal és nagykereskedővel hiteit a kiskereskedőnek! Aru„Nem akarunk semmi mást, csak dolgozni: adják meg hozzá a lehetőséget". Hányszor halljuk ezt, amikor kiskereskedőkkel beszélgetünk. A közvélemény könnyelműen gondolkodó ré:,zo hajlamos arra, hagiyi általánosítva ugy vélekedjék a kereskedőtársadalomról, mint valami munkátlanul élő haramia társaságról. Minden bajt és kellemetlenséget, ami a mai nehézségekből adódik, olyan hibákat is, amelyek kivül állanak a kereskedőkön, a íogyasztóközönségnek ez a része egyszerűen és kényelmesen áthárít a kereskedőkre. Régi dolog, hogy a kereskedő két malomkő között őrlődik: a ve-nő és a gyár vagy a nagykereskedő „őfelsége" között. A kiskereskedő természetes törekvése, hogy vevőit a lehetőség keretein belül úgy elégítse ki. hogy azok ismételten visszatérjenek hozzá: törzsvevőkké váljanak. Normális viszony ok között sem sikerült ez mindig úgy ahogyan szerették volna, de különösen nehéz a helyzetük ebből a szempontból most, amikor rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeniük. Ha mármost azt látjuk, hogy az infláció feneketlen mélységeiből) kiemelkedve,1 alig másfél hónappal a gazdasági meg-' azilúrduiás kezdete után egyre teltebb 1 kirakatok és szebb választék fogadja a vásárlóközönséget, altkor ebben nemcsak az ipari munkásságnak, de a kereskedők törekvésének is nagy szerepe van. A normális viszonyok között, árubősé© mellett is megvannak a kiskereskedőknek: a maguk gondjai-bajai ; ezek a bajok a mostani rendkívüli nehézségek közepette felfokozott mértékben jelentkeznek, s alaposan próbára teszik a kereskedők szakképzettségét, leleményességét, a gazdasági viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodó készségét. Áruellátás, hitelélet A legáltalánosabb és legnagyobb mindenütt visszatérő probléma az áruellátással járó nehézségek. Különösen nehéz ez a vidéki kiskereskedőknek, akiknek a legnagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, hogy hozzájussanak ahhoz az áruhoz, amelyet vevőik keresnek. A gyártól közvetlenül árut beszerezni egyenlő a lehetetlenséggel. A gyáros urak nem• állnak szóba a vidéki kiskereskedővel. Elvétve akad egyegy hely, ahol nagy kegyesen adnak valiamennyi árut, természetesen nem azt, amit a kereskedő kér, s csak akkor, ha 6—8 nappal előre kifizeti. Pontosan rávilágít ez a tény egymagában is a nagy tőkével rendelkező gyárak kapzsiságára és a kiskereskedők elesettségére. Ilyenformán egy mód van csak arra, hogy a kiskereskedő áruhoz jusson; lia a közötte és a gyár között lévő nagykereskedőhöz fordul. Igy termé.zttesen néhány százalék haszonról kell lemondania. A legsérelmesebb azonban az, hogy csak az úgynevezett kapcso• ási rendszer alapján tudnak áruhoz jutni. Ez azt jelenti, hogy keresett cikek mellett, akár szüksége van rá, akár nem — át kell vennie nem keresett árufajtákat is. Pl. most amikor Fonelleket és Inganyagokat vásárolnak, rájuk sóz a nagykereskedő nagymenynyiségü selyemanyagot is, amelynek eladására csak majd a jövő nyáron kerül sor. A közvetítő nagykereskedelem régi problémája .az egész magyar kiskereskedő társadalomnak és kikapcsolásáról, helyettesítéséről eddig nem sikerült még megfelelő gyakorlatot kiépíteni. Állandóan, így most is, folynak kisérletek, hogyan lehetne ettől a súlyos tehertételtől megszabadulni és ezt a kérdést a jövő, a fejlődés fogja eldönteni. Egybehangzóan mekállapítható és a kiskereskedők becsületes, tisztia szándékát húzza alá az a tény, hogy a pénzhitelnél sokkal fontosabbnak tartják az áruhitelt. Akárhánnyal csak beszéltünk, mind azt mondja: „nem kell pénz, én nem spekulálni akarok, hanem dolgozni. Adjanak nekünk 3—4 vagy 6 hónapos áruhitelt, örömmel melyünk bele abba, hogy ahogyan az árut eladjuk, azonnal fizessük". A hitelélet megindulását általában ir.int a stabilizáció erősödésének jelét fontosnak tartjuk, de addig egyetlen kereskedő sem képes vevőjének hi'"k nyuj*ani, amig sajátmagának legnagyobb problémája, hogyan tudja mf gát, nagy tőkeszegénysége miatt, egyik napról a másikra átmenteni. Adó- és alkalmazotti problémák Az adóközösségbe való tömörülés kisebb hibáktól eltekintve, nagyjából közmegelégedésre oldotta meg ezt a problémát. Nagyobb bajok csupán a forgalmiadó körül vannak. Szám:alanszor előfordult, hogy a vevő nem viszi el a kiválasztott árut, mert az forgalmi adóköteles. A helyzet ugyanis az, hogy eg-yik helyen belekalkulálják a forgalmiadót az árakba, a másik helyen pedig külön számítják fel. Lényegében igy is, úgy is meg keli fizetni a forgalmi adót a fogyasztónak, de könyvelési szempontból is nehézségeket okoz a forgalmi adó szedés?. Egy ümtetü követelése nemcsak a szegedi, hanem, az egész ország kiskereskedő és kisiparos társadalmának, hogy a kormány minél hamarabb vezesse be a fázisrendszerü adózást. Ujabban az adókkal kapcsolatban ujabb veszély lépett fel. Ugyanis azok a kereskedők, akik nem tartoznak adóközösségbe, amellett, hogy alkalmazottaik után megfizetik az OTI-járulékot, kereseti és jövedelem adót, magtasabb adó-osztályba tartoznak aszerint, hogy mennyi az. alkalmazottjuk, mégpedig minden alkalmazott után eggyel magasabb osztályba kerülnek. Eltekintve attól, hogy ilyenformán ez nem reális mérlegelése a kiskereskedők anyagi erejének, de antiszociális azért is, mert a f&nük ilyenformán arra kényszerül, hogy olyan alkalmazottakat, akiket esetleg szociális szempontoktól vezéreltetve tart, elbocsássom Ez a néhány kiragadott probléma1 is szemléltetően, bizonyítja, hogy az egyr'e díszesebbé váló és egyre teltebb kirakatok mögött milyen kemény kenyérharcot folytat a kiskereskedő a megélhetéséért, vagyona gyarapításáért. Ez jól) is van így, mert hiszen más nem is akarnak, mint dolgozni, teljesiteni a kötelességüket, családjukkal, nemzetükkel szemben. Cserébe csak ogyet szeretnének: olyan megbecsülést, ami minden dolgozó magyar embernek kijár. He taife a fejét, Uayy edényt Uoí ueyye+t tíuhtycUia ídétttyUázkab, (Szeged, Tisza Lajos-körut 55 szám) Frundéul mtfyUap, TE, 683. Olcsóbb a liszt Olcsóbb a fai Legyen olcsóbb a kenyér is! A minisztertanács augusztus 16-i ülésén a kenyér árát a pékmesterek kívánságával szemben, akik 1 forint 06 fillérre akarták felemelni, 96 fillérről 92 fillérre szállította le. Az augusztus 20-L, illetve szeptember 4-i rendeletekben a búzakenyérIdszt mázsánként! árát 78 forintról 72re száll ították le. Leszállították a tüzelőanyag árát is. Mig augusztus elsején a pékmestereknek 25 forintot kellett fizetniük a tüzelőfáért, most 18 forintért, sőt még olcsóbban is kaphatnak tüzolőfát. E két fontos tétel árcsökkentése egymaga lehetővé teszi, hogy mintegy 6 fillérrel csökkentsék a kenyér árút. Do további árleszállítást lehet elérni az élesztő helyes kalkulá-r ciójával is. A hivatalos kalkuláció ugyanis 25 deka élesztőt engedélyez100 kiló kenyérre, míg a tapasztalati szerint ennek körülbelül a fele elég. Ez a tétel az élesztő mai magas ára mellett másfél—két fillér kilónkint. A pékmunkások határozottan a fogyasztóközönség oldalára álltak ebben a kérdésben és beadványt intéztek az illetékesekhez a kenyér árának leszállítása érdekében. A kenyér árának megállapításánál csakis az lehet az irányadó, hogy a milliós fogyasztótömegek menvel olcsóbban jussanak ehhez a legfontosabb élelmezési cikkhez. —OQO— Hány malomben őröl? A „Hirap* szeptember n-iki száma az; irj/, hogy »a Független Kiágazd. párt 'elvben nem ellenzi a tíz legnagyobb ma'om 'állami ellenőrzés alá vé eiét<. Erre a hírre mindenesetre fe.figy ettünk. Nyilván arról van szó.hogy a ki g, zdapárttfan 1? voLik. (és vannak) ó yanok, akik belátják, hogy a ma'omuzforavai kapcsolatban nem e'ég az MKP törvényjavaslatára egy. szerűen nemet mondani. At:ói, hogy a malmokat nem közrégesftik, a paratz' he.yzete nem Xesz könnyebb, a nia.'oinuz ora nem lesz kisebb. Ezért fanyaiodo * ra a Ki gazdapart lapja arra, hogy elismerje: a ;iz legn-a gyobb malmot állami ellenőrzés alá kei venni. Nem ér jük ugyan, hogy miére csak a tíz legnagyobbat? Ha nemcsak a Hz legnagyobb nyúzza a parász ot, hanem a száz kisebb is, akkor nem tehető kivétel az ellenőrzés alól? Mindenese re a „Hiriap»» szerdrei állásfoglalása az átíami ellenőrzés e;ve menet, ttnklnyteiea elismerését jelentette annak, hogy a kommunistáknak igazuk van. amikor a pora::z Ság érdekében a maromuz~ora nyeglékezését követelik és azt mondják: u parasz ság magántulajdonát fontosabb védeni, mint az uzsorások „magán uiajdonát*. De 'az egész c-todi még három napig sem tartotc. Mert kiderült, hogv a jobbkéz nem tudja, mit csinat a ba'? Másnap, szeplember 12-án a »j>Hir ap« vi szatánco't. Hogy a Kisgazdpár"- »e;vben nem ellenei* a tiz 'egnagyoi b malom állami ellenőrzésé1 ( Fé reértés ne essék, igenis ellenzi: „A cikk címében foglalt *állani i ellenőrzés* e'vben nem eaenzése ugyani? az? a látszatot kel hette, mm'ha akáir állami, akár egyéb közű e vezetékére is hajlandó volna a Ki~g." '/.dar>áfx bizni a malmokat < Ha ez a dadog ál t magyarra 'ordít juk, az? jeenti: dehogy hajlandó a Ki gazd pár másra bízni a maimoka mint tu'ajdono aikra! Dehogy ak. r a Ki gazdapárt á'ami ellenőrzés ! Másszóval: szerdáról csütörtökre akcióba épeic a "malorr. érdeke Jt; ( gek és sürg!'scn visszarántották a Kisgazd pártot az álami ellenőrzés »evt< álláspontjáról a matomuztorá ok magán uiajdonánalc „elvi* Ilá-pon jára. Ezeku án azt hinné az ember, hogy végre tisztázódott jl kérdés: szená-e vogy szalma1? Dehogy tisztázódott. A Ki gazdapárt védi a malmotokat, de azér egyik szen ével a parasztokra kacsint;. VLszatán- o> az áHami exjenőrzós »eivi« álláspontjáról1, de a köze lá ásfl'gyi miniszt rnek meg ak. rja adni — • legalább dr. Bencze Tmre szav; i szerln? — »a iegmCSZ "zebbmenő* ellenőrzés jogát. Az ember mos már a; tán igazán nem tudja mihez tartsa magát? Hát a köz®(lá á i miniszter ellenőrzése nem .állami ellenőrzés* lenne? fts miért a közp'l-í ái miniszternek akarnak ellenőTZé i jogot adni, miért nem az érdeke: parasztoknak? A községek csak köze ebb állnak a paraszihoZj mint a minisztérium? Igy zavarodik bele az igazság gyáva kerü ge é'é'tó az, aki egyszerre nem is ;ké, hanem több malomba őröl. (•nrinfÚpf zománcedényt nagy választékban, sod onyrUnis'IrlI < aÖnyeg- 65—150 rom najeryob mennyiségben »s Itaphefó, tengeri-daráló, szőlőprés, répa- és szecsbavásfó. Bruckner Testvérek Rt. vaskereskedés, a melegforrásnál. g—i—iiiiwmi'iii i»k n—r—nrírnim—tiii in—— Írógép, IrodapapirJrodabutor kórszerü javítóműhely, minőségi munka garanciával A vldéb legnagyobb irodagép in>po>,c£ge TELEFON 6-41 ^ . TÖLTŐTOLL bzenesi irodagépvállalat Széchenyi-tér 7 DREHER-SÖR Vásáron két helyen : a bejárainál balra és a teraszon. HIT REMÉNY FŐNYEREMÉNY O.-ztálysorsjegyek; OSVÁTK LÁSZLÓ főárusilónál KELEMEN-UTCA li. HÚZÁS: okt 4 és 7-én