Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-10 / 201. szám

KT.DB, 1«6 SZ5PTEMBKR 10. DELMAGYARORSZAG 3 Szükség van-e a népbiróságra ? Irta : Dr Sztodolnik László Nincs talán a magyar demokrácia- ítélésében a munkáspárti népbirákat r.ak annyit támadott intézményé, mint a világnézetük vezeti, mely legélesebb a népbiróság. (ellentétben áll a mult felfogásával a A nvdlt éa titkos fasiszták, akik' politikailag öntudatos munkás belevimlnt vádlottak állottak és állanak a fzi ítélkezésébe a mult tapasztalatait, népbiróság eiött, érthetően gyűlölik egyéni élményeit és vidéken még isezt a demokrácia által a saját védelmükre létrehívott politikai bíróságot Azok előtt is, akik „elvben" elleneznek minckn politikai bíróságot,, érthú meri is a vádlottat, tudja ki áll előtte Egyesek különösen, ezt a szuggesztivltást panaszolják. Az. MKP kívánsága pedig.: több politikát az Ítéletekben! tőén ellenszenves ez a bíróság, mely Határozottabb állásfoglalást a multmár összetételénél fogva ds kifejezet- rendszerrel szembm, annak kis embeten és bevallottan politikai bíróság, hiszen a népbirákat a politikád pártok a tagjaik sorából delegálják. Természetesen ezek feledik azt, hogy a politikai bűncselekmények felett c»afc politikai bíróságok ítélkezhetnek. A nagy társadalmi válságok és átalakulások mindig nagy változásodtat Szálas; rezsimet, Budapest két hónaideznek e'.ö a bíróságok szervezetében, azok összetételében, a forradaímr.k pedig mindig megteremtik a forradalmi törvényszékeket, melyek a fegyverek erején kivül a leghatásosabban és l.g könyörtelenebből végrehajtják cz uj társadalmi, rend védelmet és éppen ezen sokszor „véres munkáikkal" hozzájárulnak annak felépítéséhez, mikor az ellenséges elemeket egyszerűen kiküszöbölik a társadalomból. Igy volt ez az ókorban, a közép- és újkorban, a reformáció nagy harcaiban, az ú. n. nyugati demokráciák és a k.leti demokrácia megszületésekor. Az angol partimént is kivégeztette I. Károlyt, a franciák is XVI. Lajost. Persze az aoklcor es szavazáskor. reivel szemben is, mert a mult rendszer éppen az u. n. „kis emberek" tömegerején nyugodott. Mert tisztában kell lenni azzal, hogy a fasizmusnak n'ottak tömegei és még ma is vannak, ha nem is szervezett formában. Ez a jiömigbázis tette lehetővé a háborút, pos védelmét. Ezt a megfertőzött szel(lemet, ezt a szellemi örökségét a múltnak csak c likőr lehet kiirtani, ha a munkáspártok követelte kíméletlenséggel járnak el a nópbiróságok mindazokkal szemben, akik akár falusi, akác országos viszonylatban szellemi vezetők voltak. A népbiróságok tagjai t.hát politikai pártállásukhoz és pártállásuk alapját képező osztályhelyzetükhöz, világnézetükhöz a 25 éves múltban el fogd alt helyzetükhöz képest itélik meg az eléjük került ügyét. Kifejezésre jut ez az általuk feltett kérdésekben, de különö]sen kifejezésre jut a zárt tsnácskozáelöbbiek másfél századdal korábban, a háború vértengerében — de a győzelmét nem magyar erók vívták ki. Magyar erőkre hárult annak védelme és ennek a védelemnek tgyik eszköze a népbiróság. A magyar demokrácia még az ország teljes felszabadulasa, előtt megteremtette a r.épbiróságot és amint a demokrácia alapja a magyar nemzeti függetlenségi frontba tömörült, több demokratikus párton nyugodott, e pártok által delegáltak képviselik a népbiróságban a népet. Utóbb a szakszervezetek is, mint a demokrácia aktív epátöi, szintén ety tagot delegáltak a bíróságba. Amint a népbiróság szervezetéből látjuk nem az és/ész nép, hanem a demokrácia híveiből áll a népbiróság, pártbiroság, a partok b»rósága és pedig azon pártok bírósága, amelyek bűncselekménynek tekintették a népbirósági rendeletekben bűncselekménynek minősített tetteket, még a nagy aialakulás megtörténte, illetve a felszabadulás előtt is. Hiszen hanem tekintették volna annak, akkor saját létjogosultságukat vonnák kétségbe, meit a háborús és népellenes bűncselekmények a megelőző rendszer szemoben az államférfiúi nagyság és az állampolgári erén\ jelei, tettei voltak. Ezért r-em alkalmazható ezen cselekményekre azon büntető jogi alapelv, hogy •bűncselekményt csupán azon cselekmény képez, melyet az elkövetés időpontjában a törvény annak nyilvánított. Az elkövetés időpontjának a szervezett demokráciában kifejezésre jutó népakarat éppen az elnyomó osztályerők elnyomása következtében nem tudott érvényesülni pontosan a most bűntettnek, vétségnek nyilvánított cselekmények miatt. Viszont függetlenségi frontba tömöEzér' lényeges, hogy, a munkáspártok, a népbiróságokba osztálytudatos képkai tudják ragadni a többi pártok népbiráit, vagy legalább is egyet megtudnak nyerni közülük, hogy a töbhség biztosítva legyen. Ha a munkáspárti népbirák között nincsen meg az egység1, vagy ha éppen hiányzik az a szilárd világnézeten alapuló jogerzet, mely nélkül nincs helyes ítélkezés, akkor születnek meg azok az1 ítéletek, amely ellen felháborodik a munkásság és megindul a sajtótámadás rendszerint a tanácsvezető — szakbíró ellen, pedig legtöbbször a szakbíró nem is vesz részt a szavazáson, igaz, hogy sokszor a tárgyalás vezetésében is megnyilvánul a politikai tájékozatlanság', vagy ugyanazon a politikai állásfoglalás, ami a n.m munkáspárti népbirákat vezeti. Kitűnik ez sokszor az ítéletek indokolásából, mely már a szakbíró feladata. Előfordul bizony, hogy ezekben fel-fel csillan a mult szelleme, vagy legalább is annak jogászi védelme. De a szakbírói® a legtöbb esetben a múltban is 'bírák voltak, politikai és jogászi mü» veitsógük a mult hagyományain épült az az éles szembenállás a múlttal, ami a népbiróság munkástagjait eltölti, ezekben a szakbírókban akkor sem lehet meg, ha esetleg valamelyik munkáspártnak tagjai. Nagyon megmutatkozik ez a NOT ítéleteiben, A munkáspárti NOT tagok is szakbírók, illetve szakjogászok. Ez a magyarázata annak, hogy a munkáspártok részéről annyi a panasz a NOT ellen és még az is, hogy a NOT tanácsaiban munkáspárti NOT tagok kisebbségben vannak és a munkásság nagy tömeg szeretete a szakszervezet nincsen képviselve. Tisztába kell lennünk, hogy a jogász máskép, más szemmel nézi az ügyeket, mir.t a laikus népbiró. Hogy ez mennyire így van, ezt a népbiráink résztvettek, ahol szabadabb formában tárgyaltak s „ahol az igazolás alá vont egyén egész magatartásának gondos megvizsgál fsa után szabadmeggy őződésrc" és nem bizonyítékokra alapították határozatukat. Ezórt változtatja meg a népbiróság oly gyakran az igazolási bizottság határozatait, mert már a laikus népbirák is eljogászosodtak. A Jogász, már jogi fogalmakban gpndolr kőzik és ezek a jogi fogalmak századak egymásutánjának eredménye. Magyarországon a népbiráskodas a népbiróság bar nyert szabályozást éspedig jogi szabály ázást, mielőtt még népitéletekben nyilvánult volna meg a nép elkeseredettsége, bosszúja azok ellen, akik a szószoros értelemben romlásáig juttatták. Es a népbiráskoóás — ha talám nem is mindig a megelégedésükre — betöltötte hivatását. Egyike azon intézményünknek, mely a demokrácia védelmében élen járt, meg kell becsülnünk ezt az intézményt, inert hiszen a demokráciáért való harcban csak a háborús és népellenes bűnösök megbüntetésében előztük mag a többi csatlós államokat, megmutatván. azt, hogy leszámoltunk a múlttal. Az ítéletekben megszólal a magyar nép lelkiismerete és azokat, akik vétettek a magyarsági és az emberiség ellen, megbüntette. Erre az intézményre még szükségünk van. Szükségünk van mindaddig, míg a demokrácia teljesen megszilárdul s amig az egész nép politikai iskolázottsága folytán demokratikus gondolkodásúvá válik. Ezért nem szabad engednünk a népbiróság feláldozását, mert ez a mi intézményünk. A népbiróságot kritizálni a hathatósabb, működés érdekében lehet, de aki megszüntetésére törekszik, az a népi demokrásaját magukan is észlelhetik, különö-|cia ellen tör, az a demokrácia ellenzett tagjaikat delegálják, akik maguk- sen azok. akik igazolási tanácsban is sége. Félvagonra loplak el a Amig a honvédség rongyosan jár való ruhaanyagot katonai raktárból katonapolitikai osztály leleplezte és elfogta a tolvajokat — 40—45 ezer torint értékű ruhanemű kerüli e>5 a házhuta'éslror Ki a felelős a botrányos no^yatenyu toposokért? (Szeged, szeptember 9.) A közeimiutDau it-tano*.uuoit zsarolu és szélhámoekodo Lncze ívnkiós naflnagy ügyéucn .nui.oit creuiiicny-s nyomozás uián a szegem ka.unapoiiuis.ai oszimy most ujabb nagyszabású es nagyjelentőségű nyomozást folytatott egyenen éjszaka •..tű. A Kossuth Lajos-sugárut meLetti ítetonai ruházati intézet Kőzeteden .a..oknak nemreg ieuuni, hogy egy idő otu az intézetből csomagokat adnak ki es az alkalmazottak egy része is állandóan csomagokkal távozik. Mertig.- eiés alá vették az épületet és szombaton ejjel rajtaütésszerűén kiszállták a gynnus helyekre is. A lakók gyanúja a gyanúsítottaknál tartott házkutatások eoren be is igazolódott, mert hihetetlen mennyiségű katonai jelszerelési tárgyat, ruházati cikket találtak négy alkalmazott lakásán. Értesülésünk szerint az ügy négy főbünösét i ka .ona rüit pártok, illetve azoknak a népbi- Főbikái osztály azonnal őrizeiee vette. agjai a mult r.rd- A házkutatások során közel fél vagonr ós ágba delegált tagjai a mult r.ndszer aktív vagy, kevésbé aktív szereplő inek tevékenységét, cselekményeit különbözöképen itélik meg, politikai állásfoglalásuknak megfelelően. Vannak cselekmények (pl. a háborús főbünösők cselekményei, a keretlegények által elkövetett gyilkosságok), melyek tekintetében rincs véleménykülönbség. A német, megszállás, a nyilas rémuralom előkészítői, aktív résztvevői, osztatlan elitélésében részesülnek. Más. ként áll a dolog a Horthnj rendszer bűnöseivel szemben, másként az u. N. kis bűnösökkel szemben. Természetesen azon pártok népbiviii, melyek a Horthy rendszer „szalonképes" ellenzéke voltak, másként óinál jók el az ilyen ügyeket, mint a munkáspárti népbirák, Íriszen ez utóbbiak érezték a rendszer mindtn nyomását és az a kis bűnösök sokszor csak társadalmi terrorját — különösen elmondható ez a pártunk (mkp) népbirálról. A munkáspárti népbiráról, azonkívül hot legálisan, hol illegálisan megfelelő politikai nevelésben is részesüllek, ami nem állitható ezzel a határozottsággal a többi párt népbiráiról. A cselekmény és főképen az előttük álló vádlott személyiségének megcu való ruházati cikk került élt, nuniegy 40—50 ezer forint értékben. A környékbeli lakok szemeláttára kocsikor, hordták el eg.-cs helyekről a legtöbb esetben vadonat uj bakancsokat, téli örbundókat, nagymennyiségű kitűnő bőrialpat, kötött ujjasokat, csizmákat, íehérnemüféléket. Az egyik helyen a pincébe befalazva találtak nagyrr.enynj tscgi; ruhaanyagot, kész karinai ruhákat. Másutt már penészesedö csíz-; rr.ák3t, ruhaanyagukat talóitak, amelyek igy már lassan kezdtek tönkremenni. Csak egyetlen helyen 10 teljesen uj katonai öltönyt, 17 finom meleg ir.get, nagymennyiségű uj cipőt és fehérnemufélét, leltek. A katonapolitikai osztály nyomozói hatalmas munkával meg azon az éjjel lebonyolították a nyomozást és sikerült is minden ellopott és eiüugott ruhafélét összeszedni. Ezzel a minősíthetetlen lelkiismeretlen eljárással kapcsolatban fel kell vetnünk a kérdést, hogy vájjon ki felelős azért, hogy amikor az ország sok heli\én polgári ruhában kénytelenek szoigálatot teljesíteni a honvédség tagjai, akkor Szegeden iltyen visszaéléseket követhetnek el. Feltételezzük, hogy nem egy-két nappal ezelőtt kezdődött meg ez a nagyszabású panama, hanem már hónapok óta folyik és bizonyára a nehéz inflációs időkben is ezzel feketéztek jónéhányan. Elsősorban a ruházati intézet parancsnokának, Tóth Géza ezredesnek kellett volna erre figyelemmel lennie, de örley tábornok, k-rületi parancsnoknak is kötelessége ellenőrizni & honvéd munkahelyeket. Vasárnap 2 5 szegedi hadifogoly érkezett liaza Üzenetek és hirek a hadifoglyokról (Szeged, szeptember 9.) A vasárnapi vonatokkal Szegedre visszaérkeztek a következő hadifoglyok: dr. Vitos Gerő és dr. ifj. Vitos Gerő Újszeged; Szilágyi Pál, Tóth Krabót Gergely, Gyetvai Lajos, Tanács István, Budai Mihály, Varga József, Fazekas János, Lantos Jakab, Balogh Ferenc, Miskolczi Károly, Korányi József, Csonka. Sándor Somogyitelep; Bondor Sándor, Tombácz Ferenc Szafyrnaz; Retkes János Szatymaz; Ottlik Illái Szatvmaz, Kopasz Ferenc Szaiymaz, Tombácz Gergely, Vári István; Röszke, Szögi István Zákány; Ördögli János Nagyszéksós; Limhorcz István Mórahalom; és Pálinkás István Átokháza. Ezenkívül több délvidéki és szegedkörnyéki fogoly is érkezett: Vajda Ferenc és Szer.drei István Makó; Grozsa János Szöreg; Barát Jenő Püspöklelle; Gál József Kiszombor; Marton István Tápé, Kiss Antal Sándorfalva, Farkas József Felsőpuszlaszer, Tánczos Mihály Csongrád, Héjjá István és Nagy László Hódmezővásárhely. Hadifogolnjhirek. A napokban: .érkezik Ottovay Károly főhadnagy. Égető Sándor (autóbuszüzem), Fodor I. festő (Cserrpessori kislakások). Üzenetek; Báló Jánosr.énak Makóra: férje cime: 241/7 Jalta. Gál Vilmos Újszeged, Temesvári-körűt 5, cime 185. sz. tábori posta (Mihajlovvka). Tölcséri József Somogyitelep HI. utca cime: 241/5 tábori szám (Szevasztopolj, Meayesi Gézáné Újszeged, tábori száma 212 (Kordiában a segezsai papírgyárban dolgozik, egészséges). Butkai Jár.osnénak Becsei-u. 18, Hajdú Antalné Knkundorozsma (Arpádközpont) 212. tábori szám, Bata Gézáné (Röszke) tábor; szám 212, Barcsai Tiborné (Kiskunfélegyháza) tábori sz. 212. A fent felsorolt bajtársak jól vannak, egészségesek s meleg üdvözletüket küldik Butkainénak, Hajdunénak, Batánénak, férjükről tájékoztat Gál József (Kiszombor. Emília-utca 13.). Vida. Gyöngy járásbirósági fogalmazó, Papp Sándor posta s. tiszt. Varga Pál vasúti tiszt, Pósa János mozdonyvezető és Födi János földműves (Átok háza 895) egészségesek. Tábori számuk: Moszkva, Vöröskereszt 299/14. Felhívás a szegedi hadifogelyhozzátartozókhoz. Az MKP Arany János-utcai központi irodája felhívja az alább í.lsorolt hadifogolyhozzátartozókat, hogy sürgősen jelentkezzenek, mert hozzátartozójukról hir érkezett: Szabados Pálné, Bányász Gyula leánya, Renku Gyula hozzátartozói, Király Dezső hozzátartozói, Tóth Géza hozzátarozói, Szukies Tibor. PnrintÁrt *o«néncedéi»yt nagy választékban, sodronyrunmen szőnyeg 65—150 mm nagyob mennyiségben is kapható, tengeri-daráló, szőlő prés, répa- és ssecskavágó. Bruckner Testvérek Rt. vaskereskedés, a melegforrásnál.