Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-08 / 200. szám

Wllg proletárjai egyesOBetehl Szegeti, 1946. szeptember 8, vasárnap l\l étfl. 20(1 n. Ara 40 fiiiér. ^MBWMFRMTLMWMTHBMOTM^ HI'OIIIII»NI L»WILWFFL«<WWBIMMKQWWM IIIIIBWIILLBIBMWIIIBPWIIBMIIBWNNWWMWWHILWNW III — III HIHIIIWI II HLIII II HL' II III I I IIILII!•!••• HIHIHI II DELMAGYAKORSZAG k MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT P É L tiim G Y A II O R S Z Á G I NAPILAPJA A MÁSODIK 1RIANON UTÁN KOSSUTH LAJOS ÚTJÁT VÁLASSZUK! Irta: GÁRDOS SÁNDOR Minden magyar ember szive el®>:o­ruh arra a hírre, hogy a párisi bé­keér.tektíziet visszautasította azt a szerény magyar kívánságot, amely a román határvonal menten alig 4000 négyze.kdóméternyi /nagyárián ta sáv visszacsatolását kérte. A párisi bé­keértekeziet tehát visszaállította. a:. .1938- a* *rianoni határokat e? nem va.ószinü, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei, akik végső fokon megszövegezik a békeszerződést, vál­toztassanak a békeértekezlet határo­zatán; hiszen éppen a „négy nagy" semmisítette meg a " bécsi döntést. Szembe ken néznünk a valósággal: nincs remény arra, hogy a jogo» ma­gyar igények a világpolitikai helyzet ma. alakulásában kletégüljenek. Már másodszor kaptunk kemeny lecké*. a világtörténelemből. Két íz­ben is szembehelyezkedtünk a véag ha.aunas demokratikus erőivei és mind a két alkaiominat tökéletes vc­reség®? szenvedtünk. A trianoni lec­ke. azért kaptuk, mer* a német im" perializmus viimosi harciszekere elé fogjuk magunkat, most a párisi ku­darcot azért szenvedjük, mert nem • anultunk a trianoni leckébő* és os­toba módon a fasis/ta ka.audoi'oic ieg­h i. s, g. sepb csaiHteaivá ré1 ttunk Ak­kor is, most is a demokratikus Ma­gyarországnak keli fizetnie a szám­iái, amit az imperialista és fas,szia ouhajkodások u?an mutatnak be. Tra­gikum .enne, ha ezúttal se okulnánk a mű' on és harmadszor is arra az u'ra kanyarodnánk, ameiy elszigetel bennünket, a világ szabadságszerető népei.őt és a végső megsemmisülés nirvánájába vezei. Nézzünk körűt a világban és józan fővej igyekezzünk megállapítani a ne.yzeret. amibe kerü.tünk. A szubad­ságszere.ö nagyhatalmak ereje vér-s áidoza ok árán elsöpörte a hatóaás utjábóL a fásizmust és most a démo­nra iku? é.trtíormák mikénti kialakí­tásáért indul gigászi küzdelem. Las­sanként kialakulnak az ideo.ogiai el­len.étel? körvonalai" és megkezdődik az eivi harc afölött, hogy a démo" krácia polgári legycn-e — avagy népi. Vagy ueszéljünk még őszintébben: a h.iborus pusztításokból kiemelkedő uj viiúgoi, a csődbe került kapitalista termeé^i rendszer szerint épitsük-e lei, vagy pedig egy más, éSzszerubo, veszély leien, bb és a háborút örökre kizáró rendszer alapján? E két ha­talmas eszme körűi csoportosulnak a világtörténelem erői és mi ebben a titáni küzdelemben nagyon kis sze­repei, játszhatunk. Mi' cSak statisz­tálhatunk a vüágszinpadon, oe na­gyon fontos, hogy a színpad meiyik részén helyezkedjünk el. és ezuttai jói keli helyezkednünk, mert ha har­madszor is tévedünk, akkor elpusztu­lunk. Földrajzi fekvésünk felment altot, hogv sokáig töprengjünk afölött hogy melyik oraaira álljunk. Közvetlen szomszédaink Jugoszlávia, csen&zio vákia, Románia és valamennyi ke­leti kisnemzet nagy patrónusa a ha­'atmas Szovjetunió, a népi demo­vraau reitórd .talaján állnak és most alakítják ki a dunavölgyi áhamok hatalmas föderációs tervét, amely KosSu'h Lajos agyában született nfeg­Elérkezeitt a kedvező alkalom, hogy Kossuth Lajos áima megvalósuljon és létrejöjjön a dunaménti népek gazdasági s politikai összefogása, ami gyökeresen megváltoztatná Ke­letcurópa helyzetét. A vámunió be­veze!ésé-v®i hatalmas fejlődést biz­'oritó gazdasági egység alakulna ki, ameiy függetleníteni tudná magát a világgazdasági válságoktól, és hogy ebben az uj dunai konföderációban eltűnnének a sovinizmus által kiéle­zett nemzeti ellentétek, azt garantálja a Szovjetunió nemzetiségi politikája ameiy a saját uniója kereteben már megvalósította a különféle népíajok békés harmóniáját­Magyarországnak sietve be ken il­leszkedni a dcmokraiiku3 dunameuti úi'amok közösségébe, ha az? akarja' 1 hogy a párisi donié3 ne legyen vég­i é-et. jjeie keli nyugodnunk abba, arai megváltozhatatlan. Ne buSma­gyarkodjunk röbbé, ne Szőjjünk ir­redenia állmokat és na kacsintgas­sunk messze lengertulra, ahoL atyán kevc-e„ törődnek velünk. Maradjunk a valcsá© talaján és igyekezzünk szomszédaink tszmekörébe illeszkedni, ha nem akarjuk, hogy továbbra is etiensoges sziget maradjunk a demo­krácia iengerében. A határok, ame­lyeket, most Párisban oly kemény kézzel rajzoltak meg, a demokratikus dunai konföderációban elvesztik je­lentőségüket, de abban a piUaivtt­ban megmerevülnek és börtönfatakk 1 változnak, mihelyt dacból vagy so­vmLzia ostobaságból ismét elktílö­ni jük magunkat demokratikus szóm­szédainkiól. A második Trianon utan tehát vi­lágosan kirajzolódott az az ut, ame­lyet Magyarországnak követnie keh, ha önálíó államként fenn akar ma­radni- Ezt az utat Kossuth Lajos jelölte meg és a dunamenti népek harmonikus együttműködésén keresz­tül boldog, virágzó és békességes ma­gyar élet felé vezet. A p árisi békeértekezleten Megkezdődött a magyar-csehszlovák határkérdés vitája Magyarország álláspontját Sebestyén Pál meghatalmazott miniszter ter­jesztette elő a magyar bízottság eíőtt — Csehszlovákia követeli a Pozsony körüli hídfőállást (Páris, szeptember 7.) A MTI jelenti:, és 15 szlovák lakos él. Tlyen módon i közlekedés csak nagy kerülővel érhető A magyar területi és politikai bizottság ; meg kell állapítani, hogy Csehszlová-1 el. A Csehszlovákia által kért határ­péntek délutáni ülésén az 1938. évi bé ikia túlnyomórészt magyar földműves, k I módosítás folytán csehszlovák terület­esi döntésről szóló szakaszhoz benyuj-! által lakott területnek Csehszlovákia- .t re kerülne a Rajka község tott csehszlovák indítvány feletti vita j hoz való csatolását kéri ugyanakkor, szemelt A csehszlovák indítvány azt. amikor 200 ezer magyarnak Csehszlo­javasolva, hogy az eisy iikjiöiy -t. reJ-yíákiá...V.; '-.rté' ípi'-'-sét szorgfclma* kaszának első mondatához, ameiy igj : ,:a. Tehát Csehszlovákia magyar területet szol: „Az 1938. évi november 2-i bécsi döntés batározmányai semmisek és ér­vénytelenek" vegyék fel a következő szavakat; „A belőle folyó összes követ­kezmények". Hoocl (Anglia) ugy találja, hogy. a csehszlovák javaslat jelen formájában túlságosan messzemenő következmé­nyekkel járhat. Novikov (Szovjetunió) azt .javasolja, hogy erre a kérdésre a bizottság kö­vetkező ülésén térjeneü vissza. A bizottság ezután áttért a pozso­nyi hidfőre vonatkozó csehszlovák pót­inditvány tárgyalására. Szlávik (Cseh­szlovákia) •kijelentette, hogy országa érvényesíteni kivánja a legyőzött Ma­gyarországgal szemben területi követe­léseit. Itt tulajdonképpen csak határki­igazitásról van szó, agy 145 négyzetki­lométeres területről. Szerinte a magyar­ság ezen a területen kisebbségben van. Pozsonynak csak a Duna jobbpartján van természetes fejlődési lehetősége. Nem tagadja, hogy ennek a köw teles­nek okai kizárólag gazdasági es keres­kedelmi jelentőségűek. Az elnök ezután emlékeztetett arra, hogy a bizottság elvben elhal ározta a magyar küldöttség meghallgatását. A magyar kíkoldett vissza utasítja a csehszlovák érveket Rövid vita után az elnök felkérte a békeértekezkt főtitkárságának egyik tisztviselőjét, hogy veietse be a ma­gyal- küldöttséget. A magyar küldöttség Sebestyén Pál rendkívüli követtel és meghatalmazott miniszterrel az élén bevonult a terembe. Az elnök felszólí­tására Sebestyén Pál a következők't adta elő: Azt kéri a csehszlovák küldöttség, hogy a békekongresj/.us a Duna jobb­partján egy jelentékeny kiterjedésű hídfőt biztosítson számára Magyaror­szág. rovására. Nem uj kívánság ez. Az első világháború után Csehszlovákia hasonló igényekkel lépett fel Magya­országgal szemben. Akkor ez a követe­magyar lakossággal követel és ugyanak­kor a magyar lakosságtól saját terüle­tén meg akar szabadulni és a magyarok százezreit szeretné saját területéről Ma­gyarországra átdobni. Csehszlovákia Magyarország rovására kért területi terjeszkedését a következőkkel kivánja indokolni: 1. A csehszlovák főváros közvetlenül a határ mentén fekszik, 2. Pozsony fejlődése csak a kért területen történhet, 3. Pozsonynak, mint dunai az | kikötőnek a fejlődése csak ebben irányban lehetséges. Véleményünk szerint ez az indoko­lás egyáltalán nem helytálló — foly­tatta Sebestyén Pál rendkívüli követ. A magyar kiküldött ezután, egyenként megcáfolja a csehszlovák indokolás mindhárom ponitját, majd rámutatott azokra a szempontokra, amelyeket füg­getlenül a csehszlovák küldöttség által felhozott indokoktól, a javasolt terület átcsatolása ellen szóinak: Ezeket a kö­vetkezőkben sorolta fel: határában létesítendő dunai zsilip, amely 110 köz­ség számára életbevágóan fontos és ár­mentesitő ju.'t illősége van. , A csehszlovák módosító indítvány teljesen ellentétben áll az Atlanti Char­tának nemcsak szellemével, hanem be­tűjével is. Az Atlanti Charta alkotói leszögezték ugyanis, hogy országaik sem egyéb terjeszkedést nem keresnek és semmi olyan területi változásról nem vesznek tudomást, amely nem egyezik meg az érdekelt terület lakosságának szabadon kifejtett óhajával. Sebestyén Pál rendkivül követ és meghatalmazott miniszter beszéde* vé­gién a magyar küldöttség nevében kér­te a magyar bizottságot, hogy- a cseh­szlovák módosító indítványt utasítsa éL A magyar kiküldött felszólalása után UjzéJand képviselője megismételte javaslatát konkrét formában, hogy küldjenek ki %gy háromtagú bizottsá­got, amely a helyszínen tanulmányozza a. kérdést. Smüh (Egyesült Államok) bejelen­tette, hogy a, csehszlovák pótinditvány­nyal kapcsolatosan nyilatkozatot, akart felolvasni, az- idc\ előrehaladottságára üáromtaru bizottságot küld- vató tekintettel azonban azt kéri, hogy - . _ « • ? 1azt a legközelebbi ulesen mondhassa jenek a helyszínre |6]. Az ülés az am2rikai deiegátuS fel­A szóban levő öt község átcsatolása szólalásával véget ért. r ulyos károkat okozna Magyarország; f közlekedési rendszerében. Másod-, sorban pedig súlyos gazdasági kihatás- t sal járna az átengedett területtel' szomszédos magyar térületre. A terű-' 1.-t, átcsatolása a budapest—bécsi ut, külügyminiszter szombaton délután azaz Magyarország és Ausztria közötti, mielőtt -elindult Párisba, találkozott legfontosabb közlekedési útvonalra len. a három voft ellenséges ország Hűl­ne kihatással, ugyanis 25 kilométernyi i dö'tségének vezetőivel Gyöngyösi Já­szakaszon, megszakadna a Magyarország [ no® magyar külügyminiszterrel, GaS" és Ausztria közötti közvetlen útvonal és | per rí olasz miniszteeinökkei és Tata­a Magyarország és Ausztria közötti' xescu román külügyminiszterrel. Bevin találkozása Gyöngyösivel (Páris, szeptember 77.) Bevin brit Groza: A román kormány minden tekintet­ben biztosítja a magyarság jogait A román béhehütdöilséfí szocialista tagjai a magyar-román baráíság megszilárdításáról (Bukarest, szeptebmer 7.) A román I rádió jelentése szerint ,a román ekés-j lés a nagyhatalmak részéről visszauta- front Bukaresiben gyűlést tartott, ame. sitásra talált. A terület, amelyet Cseh­szlovákia magának követel; csaknem 150 négyzetkilométer. Ezen a területen soha szlovák lakosság nem volt. Az 1946-os adatok szerint a csehszlovák delegáció által követeit magyar terüle­ten jelenleg 6991 magvar, 1843 horvát lyen Groza miniszterelnök a román­(Páris, szeptember 7.) A román bé­keküldöítség szocialistapárti tagjai a következő üzenetet intézték a román néphez; Hála a román küldöttság te­magyar kérdéssel kapcsolatosan hang- • vékenivségének és minden ország szo­sulyozta, hogy a román kormártyi min- j cialista és demokratikus elemieíi támo­den tekintetben biztosítja az erdélyi [ gatásának, az igazságos román állás­mapyarsó.g jogait. A béke erősítése ér_ I pont győzött. Erdélyt teljes egészében dekében megértést és támogatást kért' Romániának ítélték. Köszönetünket ek az erdélyi magyaroktól. . sősorban a Szovjetunióhoz intéztük.

Next

/
Thumbnails
Contents