Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-07 / 199. szám

7 Világ proletárjai egyesüljetek! szeged. 1946. szeptember 7, szombat HL éwt. m ». Ara: 40 fillér DflMAfiYAKOKSZAfi k MAGYAR KQ1MIHI8TA FAIT P j li^tlijORSZAOl WAP1LAPJ A romon területi bizottság donié ve: Visszaállították Erdély 1938-as határait Jegyzőkönyvbe vették mzt a javatlaloi, hogy a négy nagyhatalom a békeszerződés végleges fermábaőntése előtt tegyen kísérletei — esetleg a két ország kiküldötteinek bevonásával — a kérdés oly médon történő rendezésére, hogy minél kevesebb magyar maradjon idegen aralom alatt A béheérlehezieí a magyar ügyben kimondotta az uiolaó szót! (Páris, szeptember 6.) A román te-1 megfogalmazása pagy erkölcsi hordröte i és politikai bizottság tSü.örtökj erejű, .mért magában foglalja a bécsi délutáni ülésén a magyar—román halárkérdésrő* tárgyaltak. Ausztrália delegátusa nyitotta meg a vitát Elemezte az Erdéllyel kapcsolatosan elhangzott két beszédet, (s megállapi otta, hogy egyfelől bizonyos területi vidékeken nyilvánvalóan magyarok laimak, másfelől azonban gazdasági szempontból Romániának s/ük ége van erre a területre. Ilyen körülmények között az a kívánsága, hogy a négy nagyhatalom képviselői adják elő az indító okokat, amelyek a második szakasz jelenlegi fenné l'ását megszabták. II. rrirran (USA) megállapította, hogy bár az Egyesült Akarnok a második Szakasz meiteit szavazott, annyi lény, hogy*az amerikai"kormány mar 1945. decemberében módosítási javasol. a magyar—román határ kérdésében, hogy a határ jobban in-gfeleijen az etnikai határoknak, így esüliken. hitték volna azoknak a magyaroknak száma1, akik idegen uralom ala t é nek. llarriman véleménye az, hogy az ausz raliai delegátusnak igaza van akkor, amikor magyarázatot kér a négy nagyhatalomtól, hogy ismertesse az inditó okokat, amelyek' alapján a halárvonaiat megszabták. Szükségesnek tartja leszögezni az Egye üt' Államok véleményét ebben a formában. A Magyarország és Románia közötti divergenciák ugy Iát-, szik lu' mé.yek és tutoicnnck a határkérdésen, miután S/oniszédállamokrói van szó, azonban kivűnatos volna a magyar—román együttműködés. A két ország közötti közvetlen tárgyalások talán csökkenteni tudnák ezeket a divergenciákat. Ltaranovszki (Ukrajna) szeretné tud-, ni, vájjon az ausztráliai delegátus a magyar követeléseket támogatni akarja-e, vagy pedig azok elvetése mellett von. Kívánatos volna, ha pontosan körvonalazná, mellelte, vágy ellene foglai-e állas , mert különben a vita hiábavaló. .Jebb (Angliai emlékeztetett arra, hogy ebben a kérdésben eló'szür a négy külügyminiszter tanácskozott és ebben az ügyben döntést hoztak. Akkor egyik sem volt meggyőződve a magyar követelécek megalapozottságáról. Épen ezért ugy határoztak, hogy az 1938. január elseje előtti halárt keli fenntartani. Egyébként a román kisebbségi (örvények alkalmasak arra, hogy a kisebbségi problémát megfosszák attó' a kiéleződéstől, amely a háború előtt tapasztalható vol . A gazdasági okok is a javasolt megoldás melle t szó;nak, — folytatta az angol delegátus —, mert veszedelmes megzavarni egy ország gazdasági éleiét terűíetl úmputációkkai. még akkor is, ha azok részben indokol aknak látszanak- Emlékeztetett arra, hogy a négy nagyhatalom közül "egyik sem loglalt megfelelő, határozott áüást ebben az ügyben. A delegátusok meghallgatták a két érdekek fét expozéját, semmi értelme tehát hogy bírálatot gyakoroljanak és az elvek ismeretében hozzanak dön'ést. Pe troux (Franciaország) vetemény® szerint a második szakasz jelenlegi döntés elitélését, amely tudatosan erö szakos cselekedet volt. itt is, éppúgy, mint s0k más helyen volt tapasztalható, hogy a gazdasági érdekek és a néprajzi ényezök szcmbenőllanak egymással. A javasolt megoldás nem kielégi.ő. Mindamellett nem Szabad Románia gazdaság integritását i önkretinni. Franciaország támogatni fogja a négy nagyhatalom javaslatát. A vita és a szavazás eredménye Ezu'án Keith ausztráliai kiküldött szólalt fei. Az ausz'ráliai delegátus nem foglalt határozott állást a ,magyar követelés mellett, de szükségesnek tartotta ieszügeíni, hogy a a delegátusok ne írjanak a'a olyan mego'dásí, amelynek helyessége a delegátusok előtt nem egészen világos. Többszázezer magyar Személyről van Szó, akiket arra Ítélnek, hogy idegen uralom alatt éljenek. Az ausztráliai dilcgáu? arra kéri a jelenlévőket, tegyenek meg minden elövigyázati in•ézkedéstr hogy bizonyságot szerezzenek arról, hogy a javaslat megoldása megfelelő tegyen. Azt javasolta, hogy a bizottság fogadja el a 2-ik szakaszt, de a szakaszokhoz fűzze hozzá, hogy a bizottság felszólítja a. ;négy külügyminisztert, hogy a szakasz végleges megszövegezése előtt vizsgáljá,k meg, van-e mód arra, hogy határmódo i ás formájában olyan megoldást találjanak, amely tehetővé leszi Magyaroszág számára, hogy az általános feltételek mellett minél nagyobb Számú honfitársat VISSZASZEREZZEN. Ennek a bizottságnak kebelében céiraveze'őbbet nem (ehet megkísérelni, legfeljebb azt, hogy megformulázza az indítványt ós rábtáza a négy nagyhatalomra, hogy végső' fokon döntsön. BogoT.oiov megbélyegzi a bécsi dön és erkölcstelen voltát és megjegyzi, hogy a négy nagyhat atom Sok gonddal vizsgálta meg a magyarromán határ kérdését. Annak minden részérc kiterjedő vizsgálat eredményezte azt a konklúziót, hogy a bécsi döntést eltörlik és helyreállítják az 1938. január elseje előtti román—magyar határt. Magyarország és Románia delegátusainak expozéja meghallgatást nyert, de azok semmilyen formában sem változtattak a Szovjetunió álláspontján. Az elnök ezután javasolta, hogy vegyék be az iilés jegyzőkönyvébe az ausztráliai delegátus javaslatát, ha ebben megállapodnak. Az ukrán delegátus kérte, hogy a' vi' ái. szavazással zárják le. Keiül s/erint először meg kelf viza-' gálni az ő javaslatát, mert ha czt elutasítják, kénytelen a második Szakasz ellen szavazni. ; inert szerinte ez a szakasz nem kirlégiö • jelenlegi formájában nem fogadhatja eí. Hosszabb vita után szavazásra került a sor. A második szakaszt, amely az 1 1938-as határ helyreállításáról szók 10 szavazattal eredeti szövegezéssel elfogadták. Két delegátus tartózkodott a szavazástól, hevezetysen Ausztrália és Déíatrika kiküldötte. • Keith ezután arra kérte a bizottságot, iktassák jegyzőkönyvbe, hogy a szavazás előtt Ausztrália deicgá;usa haározai javaslatot terjesztett elő, amelyben arra kéri a bizottságot, hogy a négy nagyhatatom a békés?,érződé? végleges formábaöntése előtt tegyen még kísérletet — esetleg a kér ország kiküldötteinek (levoii.r* sával — a kérdés oly módon történő rendezésére, hogy minél kevesebb magyar maradjon idegen uralom ilatt. Ezt az ausztráliai 'indítványt felvették a jegyzőkönyvbe. Ezután áttértek a román békeszerződés soron következő pikkelyének tárgyalására. A román területi bizottság legközelebbi ülése szombaton déle'őtt 10 órakor kezdődik. Magyar vélemény a bizottság döntéséről (Páris, szeptember 6.) A román területi és politikai bizottság csütörtöki döntésével kapcsolatosan, amelyen a magyar-román határkérdést eldöntötték, a magyar békedelegáció részéről a következőket közölték az MTI' diplomáciai különtudósitój áva 1: A döntés, amelyet a román bizottság mai ülésén a román-meayer határ kérdésében hozott, fájdalmasan érinti a magyar közvéleményt. A magyar kormány mindent megkísérelt, hogy a nagyhatalmakat álláspontjának meg(nyerje és hogy a külügyminiszterek tanácsának május 7-i határozatát megváltoztassa. Részben ezzel függtek öszsze a kormány külföldi látogatásai is. A béketárgyalásokat illetően nem tapasztaltunk támogatást, mert mint ismeretes, a nagyhatalmak kötelezték magukat arra, hogy ragaszkodni Jogr nak az általuk megállapított eredeti szöveghez, mégis számítottunk arra, hogy, a> nagyhatalmak elvi nyilatkozatai és az igazságos békére való törekvés bizonyos változást fognak eredményezni ebben a kérdésben. Sajnos, már a tárgyalások első napján meg kellett állapítani, hogy ezek a magasabbrendü szempontok háttérbe szorultak vagy elsikkadtak. A 22 ezer négyzetkilométernyi terület visszacsatolására vonatkozó magyar javaslatot nemcsak a négy külügyminiszter tanácsa utasította vissza, hanem ezt a bizottsági tárgyalás alkalmával sem tette senki magáévá, amely a párisi konferencia ügyrendje szerint azt jelentí, hogy a magyar javaslatról sem vitatkozni, sem szavazni többé nem lehet. Ezekután. amikor a szóbeli meghallgatás a oizottság: határozata alapjón lehetővé vált, kénytelenek voltunk egy etnikai határ kiigazításának gondolatát felvetni megfelelő kisebbségvédelmi rendszerrel kapcsolatosan. A csütörtöki döntés azt mutatja, hogy még ennek a szerény javaslatnak is útját állta a külügyminiszterek tanácsának a dönr tése. Az ausztráliai delegátus felszólalása csak azzal ez eredménnyel járt, liogy észrevételeit jegyzőkönyvbe foglalták. Igy hát a kongresszus ebben a kérdésben kimondotta az utolsó szót. Szeged é* Eger kivételével Az egész országban a kisgazdapárté parasztok és sürgetik a maimoh hözsége&itését Levelek, beadványok, táviratok özöne foglal álláat a hözségesiiéa mellett (Szeged, szeptember 6.) A MKP törvényjavaslatával kapcsolatban, melyet a malmok községesitésére nyújtott be, naponta futnak be garmadával ugy a pártba, mint szerkesztőségünkbe az iidvö»lő levekk és táviratok tömegei, de sok sérelmei s paraszt is hoznak tudomásunkra, melyek csak jobban alátámasztják az MKP javaslatának időszerűségét. Egyik jelentés beszámol, hogy Alsóközponton a szegény- és kisgazdálkodók napokat elácsorognak, mig sikerül kis búzájukat megöröltetni. Hihetetlen sok időt vesztenek el igy, amit az ország újjáépítése elöl vonnak el. Mig a módosabb gazdálkodóknak minden további nélkül és rögtön megőrlik gabonájukat, addig a szegények, még ha egy falat lisztjük sincs odahaza, ácsoroghatnak, mig n malmos „megkönyörül" rajtuk. Pártkülönbség nélkül, országos mozgalom indult meg. amely követeli a malmok községesítését. Szerte az országban tiltakoznak az ellen, hogy nehéz munka árán szerzett kenyerükbőln malmosok 34-—35 százalékot vonjanak le. De ezen túlmenően is „elsüllyed" a búzából a malomban. A malmosok uzsorája már olyan régi keletű, mint maga: a malomipar, tették, hogy a Ennek az állapotnak kiván véget vetni az összhang es az együttműködés. az MKP törvényjavaslata. Két hely van az országban; Szeged és Eger, ahol a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok egyhangúlag követelik a malmok, községesítését, csupán a Független Kisgazdapárt reakciós elemei védelmezik a malmosok érdekeit. Más városokban a Kisgazdapárt képviselői is csatlakoznak a községesitést sürgető megnyilatkozásokhoz. A kormányhoz már eddigi is a levelek, beadványok és táviratok tömege érkezett, amelyek a malmok közsegesités? mellett foglalnak állást. Kevesen vannak, akik a malmosokat védelmükbe veszik. A dolgozók azonban vigyáznak, hogy a nemzet érdekeivel szembenállók ne buktathassák meg a parasztok legelemibb érdekeit védő törvényjavaslatot. Kunkásegység Romániában (Bukarest, szeptember 6.) Az egységes román munka® szakszervezetei? központi bizottsága értekezletet tartott, ameiycn megcargyalták a munkáspártok együttműködésének szükségességét. A szociáldemokrata és a Kommunista Párt képviselői a sajtónak adott nyilatkozatukban kijelenkéc párt között teljes