Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-06 / 198. szám

filág proletárjai ettyesúiirtekl Szeged. 1946 szeptember 6 péntek m n>. u. flra: 40 fillér, MAGYARORSZÁG A MAGYAR KQMMBWISTA FA«f DÉL^ AGYAR ORSZÁGI NAPILAPJA AszeotmagántttiajdOG Pártunk a kiuzsorázott s agyonszipolyozott parasztság érdekeinek meg védése céljából törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé a malmok •köziségesitésére vonatkozóan. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt szembehelyezkedett ezzel a kommunista javaslattal Budapesten és Szegeden is, ahol a Kisgazdapárt megfellebbezte a törvényhatósági bizott1 tágnak a malmok községesitésére vonatkozó határozatát. Az indokolás, amellyel a Kisgazdapárt a parasztság zömének érdekeit védő községesitést elutasítja, egyöntetű Budapesten és Sze gieden, is. . „A magántulajdon szentségét" védi a Kisgazdapárt a paraszti érdekekkel szemben. Erről szavalnak most a kisgazdapárti lapok a feudális múlt lomtárából előkapott poros frázisokat. Nézzük meg tehát közelebbről, hogyan is állunk ezzel a „szent magántulajdonnal". Nem beszélünk most arról, hogy a 25 éves Horthy-rendszer könnyedén túltette magát a magántulajdon szentségén, nemcsak akkor, ha például zsidó magántulajdonról volt szó, hanem eisösorban az esetben^ ha a munkásság >egyetlen magántulajdonát, a munkaerejét akarta a nagytőke érdekei szerint igénybe venni. A dolgozó parasztság, munkásság és értelmiség munka erejét, amely Marx szerint egyenlő értékű magántulajdon a befektetett tőkéskrupulHu nélkül megnyirbálták, kizsákmányolták, igénybevették. Be szeljünk csaik arról, mennyiben maradt szent és sérthetetlen a magántulajdon elve a polgári demokráciában, amelynek egyik előharcosa a Kisgazdapárt. Azt mindenki tudja, hogyi a nyugati tőkés államok (Anglia, Franciaország, Belgium, stb.) jóval előbbre haladtaik már az államosítás terén, mint Magyarország, amely csak most kezd utánuk kullogni. A szomszédos államok (Jugoszlávia. Csehszlovákia, Románia) is radikálisan államosították közüzemeiket, bankjaikat, nagyvállala taikat. A kapitalista államok tehát már rátértek az államosítás, községesités útjára és a magyar demokrácia első kormánya, amelyben a Kisgazdapárt is képviselve volt, azzal kezdte működését, hogy a nagybirtokokat szétosztotta a parasztság között. Itt már olyan csa pást kapott a magántulajdon, hogy nem lehet többé annak szentségéről beszélni. A második súlyos csapás akkor érte a magántulajdon szentségét, amikor a magyar nemzetgyűlés egyhangúlag (tehát a Kisgazdapárt hozzájárulásával) megszavazta a bányák államosításáról szóló törvényjavaslatot Szeged törvény hatósága sürgeti a malmok államosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását A közgyűlés elfogadta oz állami zenekonzervatóriumi szerződéstervezetet (Szeged, szeptember 5.) Az állami államosításáról szóló javaslatot tám-ozenekonzervatórium, ügyében Szeged gátjuk. városa és az állam között kötendő szer-1 Javasolta Komócsin elvtárs, Szeged ződés tolárgyalására összehívott rend- törvényhatósága forduljon felirattal a kívüli közgyűlést csütörtökön délelőtt kormányhoz, ebben üdvözölje a Komtól 11 óra tájban nyitotta meg dr. Pálfy i munisla Párt javaslatát és kérje a miA Kisgazdapárt tehát a munkáspártokkal együtt „szentségtelenítette meg* György főispán. A baloldali padsorok ekkorára teljesen megteltek, a jobboldali mezőny azonban jóformán egészen üresen maradt. Altalános feltűnést keltett, hogy a Független Kisgazdapárt törvényhatósági bizottsági tagjai közül mindössze hatan jelentek meg. A kisiparosság bajai Napirend előtti felszólalásra elsőnek Katona András elvtárs (MKP) kért és. kapott engedélyt. A kisiparosság nehéz helyzetét tette szóvá. A kisiparosság rossz helyzete főleg a magas üzletbérek miatt állott elő. Különösen azt sérelmezte, hogy nincs különbség a nyiltüzletek, a pincehelyiségek: és az udvari mühalyhelyiségek bére között. Kérte: a közgyűlés forduljon felirattal a kormány illetékes tényezőihez, hogy a csupán műhelyül szolgáló helyiségek bérét legalább 50 százalékkal szállítsa ie. phaondülí- Katona, elvtárs-, hegy kisiparosság jóformán teljesen munka nélkül áll, máFt a pénzhiány következtében nincsenek megrendelői, raktárra sem tud dolgozni tőkehiány miatt. Kívánatos volna, hogy a törvényhatóság három hónapos kamatmentes kölcsönt kérjen a kisiparosok számára. Szóvátett továbbá Katona elvtárs egy kiskereskedői ügyet s azt kérte, hasson oda a törvényhatóság, hogy az augusztusban elrendelt ötszázalékos árengedményt a kiskereskedőknek irják javára. Legvégül kérte, a közellátási kormánybiztos gondoskodjék róla, hogy a malmok adjanak korpát azoknak a kisembereknek, akik sertéshizlalással akarják téli zsirszükségletüket megszerezni. A malmok községesitése Komócsin Zoltán elvtárs felszólaiárliszterelnököt, hogy a malmok községesitésére és államosítására vonatkozó javaslatot minél előbb vigyék a nemzetgyűlés elé. Az általános iskolák hibái Szegeden A nagy tapssal fogadott indítvány után Koncz László elvtárs az iskolaév megnyitásával kapcsolatban az általános iskolák ügyét tette szóvá. Az általános iskolákban megkezdődött a tanítás, de.a tanerők szükséges átcsoportosítása még nem történt meg. Szükség van rá, hogy a tankerületi főigazgatóság sürgősen intézkedjék; a külvárosi és külterületi általános nyolc osztályú iskolákhoz is osszanak be magasabb képesítésű tanerőket, akiknek működésével az általános iskola be tudja tölteni hivatását. A külvárosok közvilágításának hiányosságairól beszélt ezután Koncz elvtárs. Az elmúlt közgyűlés költségvetési vitájában ígéretek hangzottak el a közvilágítás javítására vonatkozólag. Ennek ellenére javulás még nem lapasztalható. Felsővároson például a 800 méter hosszú Lomnici-utcában egyetlen villanyégő sincs. Kérte Koncz elvtárs, hogy a város ezen a bajon sürgősen segítsen. Szabó Lóránd elvtárs, mint a községi iskolaszék elnöke szólt hozzá az általános iskolák kérdéséhez. Elmondotta, hogy átmenetileg -nagy tanitóhiány van a községi iskolákban. Éppen ezért addig is, amig ai közgyűlés által gyülés tulajdonképpeni tárgya, a már kért államosítás meg nem történik, az iskolaszék 12 helyettes tanítót állított be a tanítás zavartalanságai érdekében. Kétségtelen-, hogy a tanerők szétosztása' az általános iskola céljainak megfelelően méei nem történt meg. Ez a tankerületi főigazgató hogy a malmok államosításáról szóló javaslat ellen szóljon és megvédje a nagymalmokat. A nyilvánvalóan önérdekből történő felszólalás láthatólag még az elnöklő főispán, a Kisgazdapárt helyi elnökének nemtetszését is kiváltotta. Peregi azt állította, hogy nincs szükség a malmok köztulajdonba vételére, mert az ellenőrzés -jelenleg is megfelelő. Ujságilapot vett elő és arról felolvasta a Kisgazdapárt „álláspontját" a malmok községesitésfcneik. kérdésében. Az „álláspont" szerint az államosítás bürokratizálná a malmokat, nehézkessé, drágává tenné munkájukat'. Peregi állandó heves közbeszólás közben olvasta fel a cikket. „Ne a malmosok, hanem a parasztok beszéljenek.'" „Mese az egész — hazabe. szél!" — ilyen és hasonló közbekiáltások hangzottak el a felolvasás alatt. Az utolsó felszólaló Dobó Miklós elvtárs volt, aki az alacsonyan megállapított piaci termelői irányárakat tette szóvá és kérte, hogy az irányárakat a gazdák érdekében és ne a gazdák ellen alkalmazzák. A felszólalások elhangzása után az elnöklő főispán szavazásra tette fel az elhangzóit hidltvanyonai es ketA-ekei. A közgyűlés valamennyi indítványt elfogadta, igy Komócsin Zoltán elvtársnak azt az indítványát is, hogy irjon fel a közgyűlés a kormányhoz és üdvözölje a malmok államosításáról szóló törvényjavaslatot és kérje a miniszterelnököt, hogy a nemzetgyűlés minél előbb kezdje meg a javaslat tárgiyalilását. A konzervatóriumi szerződés Ezután került sor a rendkívüli közzenekonzervatóriumi szerződés letárgyalására. Dr. Havass Zoltán tb. tanácsnok referálta a Délmagyarországban már ismertetett szerződéstervezetet, Ki spéter Lőrinc hozzászólása után Tombácz Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő dolga. Ugy j örömének adott kifejezést a munkásság sában emlékeztetett a legutóbbi köz- tudja, a főigazgatóságon folyamatban j nevében, hogy Szeged ifjúsága az álgyűlésre, amikor a törvényhatósági bi- van, magasabb képesítésű tanerőknek I lami zenekonzervatórium létesítésével zottság elhatározta, hogy feliratot küld külvárosi és külterületi iskolákhoz való' magasabb zeneoktatásban részesülhet, a kormányhoz, dolgozzon ki törvényja- beosztása. Kérte végül, hogy a Szent vaslatot a malmok államosítására, illetve községesitésére. Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk — mondotta Komécsín Gvörgy-téri és a móraváirosi iskolát ad ják vissza rendeltetésének. Trischler Ferenc elvtárs a kisvasút KI ebei sberg-telepi megszüntetett megelvtárs -, hogy benyújtották a mai- j uzembehelyezését kerté i.. , .... meo* •mok államosításáról és községesitéséről . Fe!enc elvtars tanfelügyelő ^^/nltait+f ^ £2fI javaslatot. A javaslat benyújtója ^oztat f;. hogy nem szabad szmvoa bányák államosítását. A kouüctójg^^^ kormány, amelynek többsége kisgazdapárti, ezenkívül programjává tűzte ki az erőtelepek és nagyvállalatok (W. M, Ganz, Rimamurányi) mielőbbi államosítását Ezek után van-e épeszű ember az országban, aki elhiszi, hogy a Kisgazdapárt a magántulajdon elvének védelmében utasitja el a malmok községesi léséről szóló javaslatot? Nem hihetjük és nem is valószínű, hogy a Kisgazdapártba tömörült parasztság magáévá tenné a „lakkcipösök" é® a párt irányítását magához ragadó gyárosok, bankárok, fiskálisok és kupecek álláspontját, amely az uzsorás malmosok védelmében kiszolgáltatja a parasztokat a rnalomtulajdonosok harácsoló étvágyának. Ha a Kisgazdapártban valóban a „kupec-álláspont" kerekedik felül, akkor a parasztság tömege; végre ráeszmélnek arra, hogy saját pártjuk néma kisgazdák, a parasztok verejtékes munkájával szerzett magántulajdonát tartja szentnek, hanem az őket kizsákmányoló •malmosokét. rökben, de a városi lakosság köreiben is örömmel fogadták ezt a javaslatot. ellenérvek is hangzottak el vele szemben, Így például felhozták, hogy a javaslat belenyúl ai magántulajdon szentségébe. Ez az érv nem helytálló, mert a kisemberek tulajdonában levő kisteljesítményű malmokat a javaslat nem érinti. Csupán azoknak a malmoknak köztulajdonba vételéről van szó, amelyek sokszor bebizonyították, hogy a .tisztességtelen haszonszerzéstől sem riadnak vissza, csakhogy a magántulajdont illetéktelenül gyarapítsák és a köz rovására gazdagodja nak. Amikor ezeknek a malmoknak köztulajdonbavételéről tárgyalunk, felmerül a kérdés, vájjon ezeket az illegális profitra dolgozó malmokat védjük-e, vagy a kisparasztok tízezreit. Köztudomásu, hogy Szeged-Alsó- és Felsőközponton, is több olyan malom van, amelyekben a búzát zsák nélkül, a lisztet pedig zsákkal mérik le. Az igy nyert haszon jelentéktelennek látszik, mégis sokra megy és tisztességtelen nyereséget hoz. A paraszti demokráciát erősíti, ha á malmok a tanyai általános iskolák között. Ugy tudja, hogy a főigazgató határozottan megígérte, hogy magasabb 'képesítésű szakelőadókat oszt be a tanyai iskolákhoz. Olejnyik József elvtárs azt inditvár nyozta, irjon fel a közgyűlés a kormányhoz a tankönyvek és tanszerek árának leszállítása érdekében. Pipicz József elvtárs a szegedi demokratikus rendőrség működését méltatta. A szegedi rendőrség másféléves fennállása alatt az egész város elismerését kiérdemelte, éppen ezért indítványozza, hogy a törvényhatóság fejezze ki elismerését Diczfalussu Ferenc rend'őrvezérőrnagy/főkapitánynak, helyettesének, dr. Drégely József ezredesnek, az egész rendőrtisztikarnak és őrszemélyzetnek. Az erről szóló határozatot örökítsék mieg jegyzőkönyvben és értesítsék róla a rendőrfőkapitányságot. A malmok államosítása ellen — egy malmos Altalános megütközésre a független kisgazdapárti Peregi Imre ma lomtulajdonos jelentkezett ezután szólásra, Rámutatott; szükséges, hogy a zenei nevelés a korai zsenge korban kezdődjék el, ezért szükség van rá, hogy a szép eredménnyel bevezetett zeneóvóda az állami kezelés alatt is fenntartassék. Inditványozta ennek a szerződésbe való felvételét, továbbá azt, hogy a konzervatórium tanári karába vegyék át a városi zeneiskolában bevált, tanári oklevéllel nem rendelkező pedagógusokat is. Vig-vázni kell arra is — mondotta Tombácz elvtárs —, nehogy a tanári karba olyanok kerüljenek be, akik poiilikailag nem megbízhatók. Dr. Dalloi Imre és Olejnyik József pártoló hozzászólása után dr. Kertész Béla annak a nézetének adott kifejezést, hogy ha az •elhangzott indítványokkal bővítik a szerződéstervezet szövegét, a zenekonzervatórium felállítása késedelmet szenved. Éppen azért javasolta, hogy az elhangzott indítványokat fogadja ugyan el a közgyűlés, de különiratban terjessze a kultuszminiszter elé. A közgyűlés ezután elfogadta a szerződéstervezetet azzal, hogy az elhangzott indítványokat külön hozza a kultuszminiszter tudomására. A határozattal kapcsolatban kimondotta a közgyűlés, hogy ha három héten belül a szerződést nem irják alá, és a konzervatórium felállítása nem kezdődik meg, a városi zeneiskolában! a régi alapokon kezdődik meg a tanítás. Végül a törvényhatósági útalap költségvetését tárgyalta le és fogadta el a törvényhatóság. Ezzel a közgyűlés véget ért.