Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-29 / 218. szám

VASÁRNAP, 1946 SZEPTEMBER 29 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A Szegedi Nemzeti Szinház és a decentralizált kultura Irta: Vaszy Viktor A magyar zene- és színházi kultura legjellegzetesebb sajátsága a múltban az volt, hogy azok az intézmények, melyekben ez a kultura virult és haj­lékot talált, mind az ország fővárosá­ban, Budapesten működtek. Tagadha­tatlan, hogy az igy kialakult igen ma­gas kulturszinvonal bármilyen fejlett volt és bármennyi élvezője is akadt, erősen egyoldalúvá vált. Képtelen volt magába szívni az ország egyéb tájai­ban .gyökerező kulturák eredményeit, részben azért, mert az ország tájainak kulturéja, szervezetlensége, fölkészület­lensége, anyagiak elégtelensége folytán nem vehette föl a versenyt ezzel a „fővárosi" magyar kulturgóccal, rész­ben pedig az az elefántcsonttorony, melyben a fővárosi kultura trónolt, hajlamos volt arra, hogy szelíden meg­mosolyogja a vidéken kialakult, igen gyakran nagyértékű megnyilvánuláso­kat. A múltban a magyar kormányzati politika elsősorban a nemzetiségi vidé­keken istápolta csak hivatalosan a ze­nei és színházi kultúrintézményeket és­pedig politikai okokból elsősorban azért, hogy a nemzetiségi vidékeken igy kialakított kulturával ellensúlyoz­za a nemzetiségek esetleges saját kul­turáju megmozdulásait. A mai demokratikus kormányzati politika a magyar táj adottságaiból ki­alakult magyar kulturát akarja olyan mértékben kifejleszteni nagy vidéki kulturgöeok létesítésével, hogy az ne­csalc helyi jelentőséget nyerjen, hanem azon felül kialakult abszolút értékeivel a főváros kultúréletének alakulásába is beleszóljon és ezzel az egyetemes magyar kultura ügyét vigye előre. Ennek a gondolatnak az értelmében született a Szegedi Nemzeti Szinház, mint eszme és ezért áldoz a magyar kormányzat óriási összegeket arra. hogy a Szegedi Nemzeti Színház az al­földi, délmagyarországi tájkulturájából kinőve egy olyan sajátos, más arcu­latu zenei és színházi kulturát termel­jen ki önmagából, mellyel a magyar léleknek egészen más természetű ke­resztmetszetét adja, mint Budapest, Egészen természetes, hogy ez a délre.a­gyarországá góc szívó hatását elsősor­ban közvetlen környékére fogja gyako­rolni, aminek meggyőződésem szerint Szeged életében előbb-utóbb gazdasági vonalon is jelentkezni kell Itt nemcsak az idegenforgalomra gondolok, A demokrácia művészete — szín­háza: a népé,, mindenkié. A színházon belül nemcsak a veze­tőé, hanem az egész együttes minden tagjáé is! Csak ebből a közösségi ér­zésből fakadhat olyan termékeny mun­ka szelleme, amely képessé tsszi az eg\ úttest a legnagyobb feladatok meg­oldására. Másfelől a művészet és a szinház a közönségé. A múltban a kö­zönségen értettük elsősorban azokat a jóiszituált embereket, akik tele zseb­bel hallgatták a hangversenyeket, vagy a színházi előadásokat. A demokrácia színházában és a magyar demokrácia jelenlegi fejlődési fokozatán a szinház legelsősorban kell, hogy azoké legyen, akik az ország és a társadalom igáját jóban-rosszban húzzák, viselik, akik a magyarság küldetését, életcéljait, fel­adatainak megvalósulását jelentik; a •magyar dolgozóké és a magyar értelmi­ségé. Korszerű színházi kultura, amely ezzel az adot;ság©al nem számol, nem létjogosult. Nem életerős ma sem Ma­gyarországon, sem másutt a világon. Az uj Magyarország kulturája mű­vészi, zenei és színházi vonalom csak arra épülhet fel, hogy ezek az új, a művészetektől és kulturától eddig el­zárt tömegek bejönnek a hangverseny­terembe vagy a színházba. Ebből az új rétegből kell kitermelődni annak a művészetpártoló és színházlátogató kö­zönségnek, amely a hatás és kölcsön­hatás elve alapján megteremti a maga korszerű művészetét, kitermeli magá­ból azokat az egyéneket, akik egy kor­szerű művészeti, színházi és zened kul­tura tökéletes megvalósításáért nyu­godtan a küzdőtérre léphetnek. A technika századában élünk, az elektromosság, a repülés, az atom­bomba korszakában, A korszerűség szellemi adottságai mellett technikai küvetelménveket is rejt magában. Technikai ' fölszerelés, fölkészültség nélküli színházban csra lehet olyan előadásokat adni, melyek a hallgató­ságnak tökéletes illúziót adnak. Ezért — ha a semmiből is — de a Szegedi Nemzeti Szinház korszerűsítését tech­nikai vonalon, mint legeslegelsőren­dűbb feladatunkat igyekszünk a leg­gyorsabban végrehajtani. Elsősorban elektromos fölszerelés tökéletesítésével ,a világítási hatások szinte korlátlan megvalósítását jelentő világító fölsze­reléssel, másodsorban az előadásoknak elektromos utor. való egységes, min­denre körültekintő irányításával. Az operák teljes illúziót keltő előadása, a színpad méreteinek is bizonyos nagy­ságát szabja meg, ezért a nyári szünet alatt színpadunkat ugy bővítettük ki. hogy az bármilyen követelménynek meg tudjon felelni. A szellem minél világosabb, jobb megértésének legnagyobb lehetőségeit egy technikailag tökéletesen felszerelt színpad tudja biztosítani! • Különösen szép és érdekes, hogy ezeket a technikai fölszereléseket azok tervezik, találják ki és gyártják, akik azután a nézőtéren ülve élvezik az elő­adásokat. Az élet körforgásának cso­dálatos igazsága rajzolódik ki ennek a hatására szemeink elé! A korszerű színházi kultura fejlő­(Szeged, szeptember 28.) Beszámol­tunk arról, hogy dr. Bartha Béla, a be! Ügyminisztériumból Szegedre küldött rendőrőrnagy dr. Drégely József rend­őrezredessel és dr. Fábry, István rend­őrföhadnaggyal megkezdte a szegedi internáltak ügyének felülvizsgálását. Jeleztük, hogy a vizsgálatot szombaton reggel fejezik be. A rendőrség politi­kai osztálya szombat délelőtt hivatalos jelentést adott ki a vizsgálat végső ered­ményéről, melyből a többi között kitű­nik, hogy a szegedi internálótábort fel­oszlatták, felszerelését, valamint a to­vábbra is internálás alatt- maradókat a budapesti központi intemálótáborba szállították. Az intern éitak felülvizsgálását a (Szeged, szeptember 28). A felsza­badulás után teljes erővel indult meg az ország újjáépítése. Szükség volt ezekre a „rohammunkákra", hogy az élet újra elinduljon a romok felett. A kezdeti lendület alábbhagyott és so­kak előtt az újjáépítés fogalma lassan csupán jelszóvá válik. Reklámot haj­szoló Vállalatok és közszereplést kere­ső közületik vezetői kezdik lejáratni legjobban az újjáépítés fogalmát, Van­nak azonban szép számban olyanok, akik nem a nyilvánosság előtt akarják ezt az újjáépítési munkát elvégezni, hanem tettekkel bizonyítják be a ma­gyarság élni akarását. Ilyen munkát vé­geztél; legutóbb Szegeden a Kálvária­vtrr.i honvéd .kórház újjáépítő;. dési vonalát a demokráciában abban látom, hogy a sztár-, a primadonna­kultusz helyébe az együttes munkájá­nak a kultusza, az együttes munkájá­nak a legmagasabb fokra való emelé­sével az együttes mint egység kerül a művészi alkotás és értékelés közép­pontjába, szemben az egyénnel. A nagy együttes óriási követelmé­nyekkel lép föl az egyénnel szemben és az egyénen sokkal nagyobb a mű­vészi felelősség, mintha mint sztár ál­lana a színpadon és saját felelősségére alakítaná szerepék A jövő színpadi mű­vészete ezért csak az együttes legtöké­letesebb, legmagasabb fokú, legigénye­sebb összehangolásából termelheti ki azt a stílust, amel;- alapját képezheti egy nagyrahivatotti, újszerű előadói művészeti iránynak. A decentralizált ilyen művészeti kulturgócok mind kitermelhetik a sa­ját önálló művészeti irányukat. Az ebből a gondolatból Szegeden létesült Állami Nemzeti Színház veze­tősége és minden tagja tudja, hogyha egy uj stílust sikerül kialakítania, ez­zel a magyar művészet, zene- és szín­házi kultura fejlesztésén keresztül ma­radandó értékkel szolgálja az egyete­mes emberi kultura ügyét megbocsájtás és megbékélés szellemé­ben végezte a bizottság, összesen 113 internálttal szemben• szüntették meg az internálási eljárást, ennyi internáltat engedtek szabadon szombat délelőtt. Az internálás megszüntetésénél döntő kö­rülményként jöttek számításba a szo­ciális szempontok, a gyermekek száma és az internált egészségi állapota. Ilyen körülmények figyelembevételével 23 internált szabadult. A csendőrök közül is szabadon bocsájtottak harminckettőt. Nem foglalkozott a bizottság a volks­bundisták ügyével, mert azoknak a fe­lülvizsgálatára csak később kerül sor. Dr. Bartha Eéia, a belügyminisztérium kiküldötte szombaton délután már visz­sza is utazott Budapestre. A Délmagyarország munkatársa lá­togatást tett a kórházban és beszélge­tést folytatott. Sziráki István orvosszá­zadossal, a kórház jelenlegi parancs­nokával. A beszélgetés folyamán kide­rült, hogy a kórház épülete néhány­héttel ezelőtt még a legsivárabb látványt nyújtotta. Romok, vakolatlan falak és kongó üres termek néztek szembe az érdeklődővel. Néhány hét alatt a beosztott orvosok, az ápolósze­mélyzet, a demokratikus honvédség tagjai csodát müveitek. Az épületet si­került rendbehozni, a szükséges kórhá­zi felszerelést is előteremtették és ma már 80 személyt befogadó kórháza van a szegedi 3. honvéd kerületnek. Mun­kásságával nagy segítségére volt a kór­ház újjáépítésének Fleiszig Dezső őr­nagy, a gazdasági hivatal vezetője is. Pillanatnyilag a tiszta és megnyerő külsejü kórtermekben 12 beteg része­sül szakszerű ápolásban. Távozóban jóleső érzéssel szorítunk kezet az újjáépítés szürke katonáival, alkok hősi erőfeszítéssel mutatták meg. hogy miként lehet a legsúlyosabb aka­dályokkal megktizdve az újjáépítés munkáját végezni. Mégis akad kifogásolni valónk. Szeptemberben és októberben ugyanis a hadifoglyok tömegei tértek és térnek haza. Sokan szorulnának közülük gon­dos kórházi ápolásra. Sajnos a közkór­házban és a klinikákon nincsen elég hely arra, hogy valamennyi hadifog­lyot befogadják, ezzel szemben a Kál­vária-utcai honvédkórház sem fogadhatja be ők;it, mert arra hivatkoznak, hogy a hazatért hadifoglyok leszerelt kato­náknak tekintendők s igy katonai kór­házba nem vehetők feL A most hazatért nincstelen, betegem­berek legtöbb esetben sanyarú körűin menyek között saját lakásukon kény­telenek a lehetőség szerint kezeltetni magukat. A mostani melegebb időkben is nagy nehézséget jelent ez, de a téli hideg időkben egyenesen' életveszélyes következményékkel járhat számukra. A legsürgősebb intézkedésre van tehát szükség, hogy a most hazatérő beteg hadifoglyok az újjáépített honvédkór­házban kaphassanak helyet Nemcsak furcsának, de embertelennek tartjuk, hogy messze idegenből hazatérő hadi­foglyaink itthon ne kapjanak magfele­lő orvosi kezelést pusztán bürokratikus okokból akkor, amikor egy meglévő kórház jóformán üresen álL Ne vitat­kozzunk tovább azon, hogy a haza­térő hadifoglyok katonáknak tekinten­dők-e vagy leszerelteknek, hanem a honvédkórház 68 üresen álló helyére vegyék fel ezaket a beteg hadifoglyo­kat, akiknek sürgős orvosi kezelésre van szükségük. Sürgős intézkedést kö­vetelünk, mert emberek életkérdéséről van szó, ami nem tűrhet halasztást bürokratikus viták miatt. György király bevonult Athénbe (Athén, szeptember 28.) György gö­rög krra-y pénteken délután megérke­zett az Athén menettt repülőtérre, ahoi Damaszkino© érsek, reg-as és Kaidarisz miniszterelnök fogadta. A regens-intézmény. péntektői kézdve gyakoriatuag megszűnt. A király megcsókolta az érsek kezét és köszö­netet mondott az országnak tett szol­gálataiért. György görög Király öt é& féléva távoltét utan szombaton délben vo­nult be a görög fővárosba. A király tábornoki egyenruhát vrs-eit. a ki­rályi gépkocsi előtt 120 motorkerék­páros rendőr haladt. Athénbe valő ér­kezése aikaimavai a város felett gö­rög Katonai repülőgépek keringtek. A Szabadtágpárt még nem kapott működési engedélyt (Szeged, szeptember 28). A Szege­den tartózkodó Balogh István államtit­kár Pálfy György főispán kíséretében szombaton délelőtt látogatást tett a Magyar Kommunista Párt szegedi pártbizottságánál. Az államtitkárt Tóth Róbert káder­vezető fogadta. Balogh István megbe­szélést folytatott a pártbizottság tag­jaival. A megbeszélés sorén az orszá­gos politikán és a pártpolitikán túlme­nően szegedi vonatkozású kérdések is szőbakerültek. Balogh államtitkár el­mondotta, hogy az úgynevezett Sza­badságpárt, ahová a szegedi Nagyiván János is belépett, még nem kapott mű­ködési engedélyt. A Kisgazdapárt so­raiból kizárt képviselők ugyan benyúj­tották kérésüket az ellenőrző bizott­sághoz, ahonnét a kérvényt áttették a magyar kormányhoz. A kormány nem emeit kifogást a párt megalakulása el­len, de az ellenőrző bizottság még nem. adta meg az engedélyt a párt megala­kítására• MUNKÁS KULTURSZÖI/ETSÉG TÁNCISKOLÁJA (Tisza szálló nagyterem 1. em.) vaaárnop este 8 érakor ÖSSZTÁNCCAL MEGNYÍLIK Vs = 3*— Ne feledje el, hogy már Vv = 6 — Pénteken húzás -N £ i Vs = 12- Vi - 24'­Feloszlatták a szegedi internálótábor! Összesen 113 internáltat bocsátottak ei Szegedről Hazatéri beteg hadifoglyainkat senki nem akarja ápolni Néhány hét alatt romokból keletkezelt a szegedi honvédkórház

Next

/
Thumbnails
Contents