Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-29 / 218. szám

ára: 40 fillér. filág oroletáriai egyesüljetekI ízesed, 1946. szeptember 29 visárnap III. évf. 2t8 sz. DHMAGYflKOKSZAG k MAOTAM KOgHOIillTA f ART D ÉL M AflT APORII ÁQ1 NAPILAPJA A nemzet élni akar és élni is fog Dániel György K is nemzet nem engedheti meg ma­gának, hogy életstílusa fellengzö, álmodozó legyen, mert a nemzet éle­tébj kerül a realitásoktól való eltávo­lodás. A történelem formálja a nemzet lelkét. A romok közt élő nagyar nem­zettest nyugodtan mérlegelő valóságér­zéke rövid idő alatt, sokat fejlődött. A hatalom diadalmas új birtokosa, a nemzet, az ország kormányzását azokra bizta, akikről a múltban meg­győződött, hogy rendelkeznek azokkal az adottságok!?.: i. melyek birtokában a haza és nemzet az egyrsdül helyes uton. — ha lassan is — halad új ezred­évet biztosító célja: a népi demokrácia felé. Fiatal demokráciánk felelős té­nyezői kiküszöbölték a nemzet életéből az álmodozást. Ha más sikert nem tud­na felmutatni a magyar demokrácia, úgy «s is elegendő volna, hogy bizto­sítsa célkitűzései sikerét. A rnuit tör­ténészei gonosz álomképeikkel ámítot­ták a nemzetet. Korcs Jelit üknek csak fonnyasztó leheletei voltak. K egyetlen és óriási áldozatokat ho­zott a nemzet, hogy tévelygéseiből megterjen. Ha rátértünk a helyes útra, úgy maradjunk is meg rajta, mert csak akkor nem lesz hiábavaló a nagy ál­dozat, miílyet hoztunk. Országot épí­tünk és nemzetet nevelünk, ezért nen: szabad tévednünk. A munka, melyre vállalkoztunk, alaposnak és messzire visszanyúló kell hogy legyen, en­nek ellenére nem szabad szem elől té­veszteni, hogy aki mindég elölről kez­di a szizifuszi munkát, az nem megy előre, s ha sokakat vezet, sokan fizet­nek érte hiába. Miután a nagy össze­omlás kézzelfoghatóan bizonyítja a helytelen uton való járást, nem a mul­tat és jelent kell restaurálni, hanem a romok helyén a keleti érdekkörbe való bekapcsolódással ujat kell építeni. A régi igazságot keli realizálni: ebben az országban minden rossz és mindennek meg kell változnia. Irta anélkül, hogy közelebb jutott volna hozzá — a hatalom bitorlóinak hibá­jából. Történelmünk azért alakult igy, mert nem a hivatottak, hanem a poli­tikai kontárok a könyöklők és kufárok irányították a nemzetet. Sohasem a nemzet választotta ki eszközeit, bará­tait és szövetségasclt a boldogulásáért folytatott harcban. 1945 vérrózsákat és szabadságot termő tavasza gyökeres változást hozott ezen a téren is. A Magyar Kommunista Párt harma­dik kongresszusára ült össze szom­baton délután. Az ország minden ré­széből delegált küldöttek számolnak be a végzett munkáról, eredményekről és balsikerekről. Ezek mérlegelése után — a végső célt sohasem szem elől té­vesztve — állapítják meg a további munka menetét és az új harci eszkö­zöket, melyeket a nemzet érdekébar. és a haladás szellemét szolgálva kez­dődik az országépités új korszaka. Kongresszusunkra azért volt szükség, hogy realizáljuk a történetfilozófia ta­nítását: okos ember másnak a kárán tanul, s a maga tapasztalataival előbb­re viszi a jót, mit örökölt és 'elődeitől átvett. / T örténelmünk egy ezredéve során sok szomorú leckét adott fel, melyet a feudális arisztokrácia és a tiszakálmáni középosztály nem tanult meg: ezért el­bukott. De megtanulta a nép és le­szűrte az okulást. Ezért, hozta 1945 életet adó tavasza a milliós rabszolga­tömegek diadalát a maroknyi rabszol­gatartó felatt. Homokban bever az. épület, melyet kontárok és rabszolga­tartók emeltek. A romok felett elter­peszkedő orrfacsaró büz a bűnös ma­gyar mult utolsó emléke. K ontárok tevékenykedése magával rántott sok értékes és maradandó alkotást, a beteg részek megfertőztek sok egészséges és életerős nemzet tagot Nagyon szegényen és számbelileg ke­vesen maradtunk; de az eke szarva a kalapács nyele és a kormány rúdja most nem azok kezében van-, akik azt erőszakkal ragadták magukhoz, vagy akire rátukmálták. A hatalom diadal­mas uj birtokosa a nemzet dolgozó fiai ma Budapesten gyűltek össze, hogy itélkezzrnek a mult és jelen felett hogy helyesen kiértékelve a tanulságokat, meggyorsítsák a történelmi fejlődés biztosította végső győzelem testetölté­sét. ünnepélyesen megnyílt a Magyar Kommunista Párt történelmi jelentőségű III. kongresszusa Rákosi Mátyás elvtársnak a szombat délutáni nép?vulésen tett kijelentése szerint a többi között a tőkés kizsákmányolás korlátozásáréi, az államo­sításokról, a szakszervezetek jogkörének kiterjesztéséről, á munkanélkü­liségről, az alacsony munkásfizetésekről, a lakbérterhekről és a reakció végleges felszámolásáról tárgyal a kongresszus Szakasits árpád elvtárs határozott állásfoglalása a két munkáspárt egyöttmüküdése mellett előestéjén, szombaton délután a buda­pesti Hősök-terén nagygyűlést rendez­tek. Már a korai délutáni órákban meg­kezdődött a hatalmas tömegek felvo­nulása a fellobogózott téren,, ahol a pártvezetőség, valamint a beL. és kül­földi vendégek részére nemzetiszínű és A győzelmes honfoglalás után heiy- vörös drapériákkal diszitett diszemel­te Len utakon botorkáló magyar- vényt emeltek. A felvonult százezrek tömegei zsúfolásig megtöltötték a ha­talmas térnek minden talpalatnyi he­lyét. A bel- és külföldi vendégeket az egybegyűlt tömeg szűnni nem akaró tapssál és éljenzéssel ünnepelte. Hason­lóképpen éljenezték a diszemel vényen megjelent Rákosi Mátyás miniszterel­A Világháború KuzaeimeDen nemző- mikhelyettest, Rajk László beiügymi­tunk megmeretett és az r. tagja, • ^^ Gerő Ernő közlekedésügyi mi­aki könnyűnek találtatott ntatert, Molnár Erik népjóléti minisz­tutt. Igaz, a nagy megtisztulásban so- (ert Megjelent ezenkívül a Szociálde­kan elvesztek, alak értéket jelwue- mokraU párt p6sakrSl szakosíts Árpád népek az elkövetkezendő alapvető mun- miniszterelnökhelyettes. Kéthív Anna. (Eudapest, szeptember 29.) A Ma- í érvényesül, amelyről néhányan Ma­gyar Kommunista Párt kongresszusa j gyarországon álmodoznak. győzelmes honfoglalás után hely­telen utakon botorkáló magyar­ság sorsa megpecsételődött. Hiába a tömegek áldozatos élete, vitézi önfel­áldozása. Nemzetünk párjátritkitó élet­erejének tudható csak be, hogy a tör­ténelem sújtó keze alatt már. eddig is el nem tűnt. világháború küzdelmében nemze­tünk megméretett és az r. tagja, lkában, a nemzet azonban mártírjai ön­feláldozó életén keresztül megszaba­a nemzetgyűlés alelnöke, Rónai Sán­, ,. . ... ,.,,„, dor kereskedelemügyi és szövetkezei­dül! paraatártoh A múltban a hatalom ügyi miniszter és a párt,ok képvi. bitorlói látták, hogy a reform föl nem tartóztatható, ezer. a hatalom megtar­tásánál* érdekében határoztak el lát­szólagos és szükségtelen reformokat.. A Vassilichi Georgiu, a román kommu­nista párt kiküldöttje azt a meggyő­ződését fejezte ki, hogy Középeurópa és a Balkán népei egyesült erővel har­colnak a fasizmus és a reakció ellen. Beszédét a román és a magyar nép kö­zötti barátság a Magyar Kommunista Párt és annak vezetői éltetésével fe­jezte be. Matti Jáhunnen, a finn kommunista 'párt és Finnország dolgozó népének üdvözletét tolmácsolta. A külföldi vendégek beszédeit gyak­ran szakította meg a tetszésnyilvání­tás és a megjelent tömegek hosszasan és lelkesen ünnepelték a külföldi kom­munista pártok kiküldötteit. Ezután Rákosi Mátyás miniszterel­nökhelyettes, a Magyar Kommunista Párt főtitkára mondott beszédet. — A magyar munkásság és paraszt­ság harcos pártja, a Magyar Kommu­nista Párt — kezídte beszédét Rákosi Mátyás — ma nyitja meg harmadik kongresszusát. Ebből az alkalomból he­lyénvalónak tartottuk, hogy összehiv­juk Nagybudapest dolgozó népét nem­csak azért, hogy szólhassunk hozzá, há­taim azért is, hogy megmondjuk milye­nek azok az érzések, amelyek eltölte­nek bennünket pártuínk első szabad le­gális kongresszusán és megmondhatjuk, első szabad mik a terveink. Pártkongresszusunk selői is. A nagygyűlés a Himnusz hangjaival _ kezdődött és utána Kádár János, a Ma­beteg éTfekélyes S^r Kommunista Párt nagybudapesti voít, ott nem lehetett többé sem nem titkára megnyitotta a nagygyul.es' Ra­ártó, sem nem használó gyógyszerel*- mrüatott arra 1rogy a part negyedsz..­kel további vegetációra serkenteni Ra- sados üldöztetés után az első szabi dikáKs gyógyszerre volt szükség, meri kongresszusát tartja, amelyről nemcsak történelmi fordulóit idején ül ösz­r+tm-T^v csak úffv nvlÍrnak további a pari hanem az egész dolgozo ma-, sze. Most folynak Parisban a béketár­gya r nép várja az utmutatók Ezután, a külföldi vendégek szóltak a tömeghez. Sven Lindert, a svéd kommunista párt vezére beszédében oromét fejezte ki afelett, hogy elhozhatta a svéd kom­munista párt és az egész svéd nép üd­vözletét. Pucor Gyuro, a jugoszláv kommu­nista párt központi vezetőségének tag­ja emelkedett ezután szólásra. Bejelen­tette, hogy a jugoszláv kommunista párt és Tito marsall üdvözletét hozza a magyar kommunistáknak és az egész A magyar nemzet ideális célkitűzése magyar munkásoszt ál vnik. már olyan régi. mint európai ha- Phll Piratin, az angol kommunista párt képviselője elmondotta, hogy An­gliában sem az a virágzó demokrácia a nemzetnek csak úgy nyílnak tovább: életlehetőségei, ha testéből eltávolítja a fekélyes részeket. A radikális orvos­lást a háború és annak felszámolása hajtotta végre. Az élet-halál küzdelem­ben a nagy gyógykezelő nem ért rá, hogy pontosan csak a beteg részeket távolítsa éL Az egészséges nemzettest, ha legyengülve ia, megmarad és ha megtartja a lábadozók- életszabályait, úgy hamarosan, elfoglalja helyét, me­lyet alkotnitudása számára kijelöl a világ szabadságszerető népeinek sorá­ban. magyar nemzet ideális célkitűzése már olyan régi, mint európai ha­zája. Az ideális cél érdekében ezer esz­tendeje pusztul éa vérzik a nemzet, yalások, amelyek évtizedekre meg­szabják hizflnk sorfát,. — M-'g nincd két hőn apta, hoarv íé'ra. hoztuk a srabi'rzáciőt és most vála­szolni ken azokra a kérdésekre, hogy mfiyen irányban £s milyen tempó­ban haladunk tovább, végű' í® nem utoisó sorban meg keu mondani a magyar népnek, hogyan akarjuk visz­szaszorítani az..- a reakciót, amtóy kü'önősen az utolsó hetekben egyre szemteienebbüi emeli fel fejét. — Ami a béke kérdését illeti, a Ma­gyar Kommunista Pár* nyugodt leJ.ki­ISnierCT'ei mondhatja, hosy ninc3 még egy párt a magyar politikai életben, ameiy olyan óriásfáradozást tett volna abban az irányban, hogy nfinv aetüiiRei. kirántsa abbéi a Szakadék­ból. amelybe a reakció és u fasiz mus beletaszította. Most fi/rtünk a Kemény, szigorú békefeitéteiekfcth mindazért, amtt a magyar nép rosB/ urai, a reakció, a feudális nagybirto­kotok, a nagytőkések elkövettek f. akarmi'yen súlyosak a békefejtételel . akármennyire sajog minden jo h< zafinak a s'zive, egy piUanarta ser csüggedünk. Nagyon jót tudjuk, hogy azt a csalód a3*, ameiy a magyar népet a kemény béfcefeitéteiek miatt eltölti, majd a reakció a maga cél­jára. akarja küiasználm. D<? ez fog neki sikerülni, örfcödm 'fogunk a feietf , hogy a magyar nép megtalál­ia a demokratikus fejlődésnek leht' tőségeit, hogy kiépíthesse ak< egész­sége® baráti jó viszonyt a szomszé­dos népekkel, eisötorbán a hutaima. diadalmas, felszabadító Szovje-unió vai, (nagy éljenzés és taps) a meg­újhodott hőstt-s Jugoszláviává*. (él­jenzés és tupsj Qroza Romániájává (éljenzés é& taps) és a iöbbi demok­ratikus szomszéd néppel. — Ami a stabi'izáció kérdését illet-, meg keu állapítani, kinek építsük fei ezt az országot, a tőkésnek vagy a do'gozo népnek. M©g fceh állapítani hogy ezen a téren is veszély forog fenn. A gazdasági pozíciókban m; még nagyrészbe ugyanazok ülnek, akik Horthy-rendszefe alatt ott nőt­tek nagyra. Mi azt akarjuk, hogy a termeiéS i® a demokrácia szolgála tában álljon, hogv a termelés veze­tésébe bevonják a dolgozók képvise lőit. Kongresszusunk tehát azzai a kérdésééi foglalkozik, hogy korlátok ki&é k©l* szorítani a tőkés kiztóak­rnányoiást, hogy végre kexi hajtan: az áiiamosit&st, melyet eddig a reak­ció huzotb-halasztolt. Ki keli Ter­jeszteni a szakszervezetek jogkörét és gondolkodni keh róla. hogy a munkatok szava mindenütt érvé.ay­süijön, aho: a dolgozó nép ügydró' uöntenek. — A fenyegető munkanélküliség el­len minden eszközzel fel kell venni a harcot. A mi jelszavunk: ,,Munkaalkal­mat a dolgozóknak!" Mi minden erővel meg fogjuk védeni a stabilizációt, a jó

Next

/
Thumbnails
Contents