Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-28 / 217. szám

Világ oroletária! egyesüljetek! mt • - • ... ..._f - . — li Szeged, 1946. szeptember 28, szombat III. évi. 217. Ara: 40 fillér. ft MAO T AH KOMMUHISTA PART D tlM AOT Al Olil ÁOl NAPILAP III. KONGRESSZUS A felszabadulással Magyarország történetében uj korszak vette kezdetét összeomlott nemcsak a német megszállók és bérenccik rémuralma, nemcsak a huszonötéves Horthy uralom, hanem az évszázados magyar reakció egész, népellenes államrendszere is. Rqmbadőlt a régi Magyarország. Megszületett az új, demokratikus Magyarország. Döntő jelentőségű változások álltak be nemcsak az államok egymásközötti viszonyában, hanem Európa számos államának életében is. A Magyar Kommunista Párt delegátusai ilyen történelmet alakító változások közepette gyűlnek össze a mai napon, hogy a MKP megtartsa harmadik kongresszusát. A II. és HL Kongresszus között több mint tizenöt év telt el s e másfél .évtized alatt a nemzetközi helyzet felülmúlhatatlan változásokat hozott. Természetes, hogy ezek a döntő változások visszatükröződnek a magyar munkásosztály életében és a munkásSág élcsapatának, a Kommunista Púidnak fejlődésében is. Pártunk története a két kongresszus között lefolyt tizenöt esztendő alatt két egymástól teljesen különböző periódusba esik. Az első a legsúlyosabb illegalitás periódusa, amely 1919-ben, a tanácsköztársaság bukásával kezdődik, a felszabadulásig tort és amelyen beiül a második kongresszus csak a reakció egyik szakaszából egy másik szakaszba való átmenet időpontját jelzi. Pártunk történetének uj korszaka a felszabadulással veszi kezdetét. Kétségtelen, hogy a kongresszus feladata az illegális periódus kiértékelése mellett elsősorban az azóta lefolyt egy és háromnegyed esztendő tanulságait leszűrni. A földalatti, újra és újra megtizedelt magyar párt ezalatt az egy és háromnegyed év alatt legális tömegpárttá, az ország egiyilc legnagyobb pártjává alakult át. Ez a megerősödött párt az újjáépítés legnehezebb f ront szakaszain kezdettől fogva az első helyen állott. A demokrácia politikai sikerei az elmúlt egy és háromnegyed esztendő folyamán kétségtelenek. E sikereit. helyes mértékét az ország múltjával és nem más haladottabb országokkal vagy olyan országokkal való összehasonlítás adja meg, ahol a reakció erői gazdasági és politikai vonatkozásban mindig gyengébbek voltak, mint Magyarországon. A politikai újjáépítés legnagyobb sikere a magyar munkásmozgalom talpraállítása és újjászervezése volt. A magyar munkásmozgalom ma a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Pár! és a szakszervezeték szilárd szövetségén nyugszik. A két nagy munkáspárt és a szakszervezetek szoros együttműködése a munkásegység magyar formája s büszkén mondhatjuk, hogy ez a magyar munkásegység a legszélesebb nemzetközi közvélemény elismerését vivia ki. A nemzetközi szocialista és demokratikus közvélemény a mai Magyarországot demokratikus államnak tekinti, ezt a legfőbb és talán egyetlen reális nemzetközi aktívánkat annak köszönhetjük, hogy a munkásegység a demokrácia legszilárdabb támasza, készen áll minden a demokrácia ellen irányuló támadás visszaverésére. Pártunk .a rend és a nyugalom pártja, mert erre van szüksége az országnak és újjáépítéshez, a többtermeléshez, a felemelkedéshez. De a demokrácia rendjét és nyugalmát akarjuk és r.em a nép megfélemlítésén alapuló síri nyugalmat. A Magyar Kommunista Párt a demokrácia pártja. De nemcsak nemzeti párt és demokrata párt, hanem ugyanakkor és elsősorban marxista munkáspárt. Nem tartjuk szükségesnek, hogy' a szocializmushoz való hűségünket, unos-untalan hangoztassuk. Jó marxis-, tának, jó szocialistának lenni ma nem' annyit jelent, mint szavakban megismételni, hogy a szocializmust akarjuk. . Az igazi feladat a szocialisták számára minden országban és minden hely-; zeíber, megtalálni azt a nemzeti, hazafias, demokratikus politikát, mely, ugyanakkor út a szocializmus felé. A ' marxismus nem ad kész receptet a Szocializmus megvalósítására. Annyira nem, hogy a szocializmustól való ideiglenes látszólagos eltávolodás bizonyos viszonyok között a szocializmus meg-, valósításának feltételeit gyorsíthatja és1 készítheti elő. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa természetesen nemcsak a párt múltjának és jelenének problémáival foglalkozik, hanem a magyar nemzet és benne különösen a magyar dolgozó jövendő kérdését is tárgyalni fogja, a marxi-lenini-sztálini tanítások szellemében és gyakorlatában. A múltból és jelenből a jövőbe mulatja az utat, melyen pártunknak haladnia kell, hogy elsősorban álljon ott, ahol azokat a feladatokat kell megoldani, melye-' ket a történelem népünk és a magyar dolgozók elé állított, Amikor a Magyar Kommunista Párt kongresszusa leszűri az elmúlt évek tapasztalatait, elsősorban a magyar, munkásság és a magyar dolgozó kér-' déseivel fog foglalkozni. De ugyanak-' kor nem feledkezhet meg a nemzetközi munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolatairól sem. A magyar munkásmozgalom jövőjére nem közömbös, hogy a környező országokban ma milyen pártok vannak kormányon és milyen társadalmi átalakulások folynak leMagyarország egész jövő fejlődésének elöntő tényezője lesz szomszédságunk, a nagy Szovjetunióval, melynek mi-, niszterelnökc Sztálin, a szovjet nép és a haladó emberiség zseniális vezére. De nem lehet közömbös számunkra az sem, hogy Jugoszláviában az államfő Ti tó marsall, a Kommuni sta Párt vezére, hogy Bulgáriában Dimitrov, a nemzetközi munkásmozgalom kiválósága. áll az ország legnagyobb pártja, a bolgár munkáspárt élén, hogy Románia kormányában a népi demokrácia régi megbízható hívei vesznek részt, hogy Csehszlovákia miniszterelnöke kommunista, hogy a legtöbb európai országiban a kommunisták döntő, kormányzásban résztvevő tényezők. A Magyar Kommunista Párt számbeli és politikai megerősödése a felszabadulás óta nem elszigetelt jelenség, hanem egy világfolyamat alkotó része. Ez a feltartózhatatlan fejlődési folyamat, az a nemzetközi háttér, amely megerősíti bizalmunkat ügyünk gvőzeimében. Ez a bizalom, a cselekvés optimizmusa, a győzniakaráa a kommunizmus nagy erőforrása. Nagy nehézségeket kell még leküzdeni. De a nehézségek a kommunistákat csak arra sarkalják, hogy megkettőzzék erőfeszítéseiket. Feladatuk abban áll. hogy kiirtsak a lelkűkből a csüggedést, a kételkedést és a bizalmatlanság mételyeit és az összes magyar dolgozót áthassa a de mokrácia és a szocializmus győzelmi lehetőségébe és bizonyságába vetett Viit a harcos önbizalom szelleme. A Magyar Kommunista Párt III. konsfresszusai ma ült össze, meg vagyunk győződve, hogy nagy lépést fog jelenteni e feladatok megoldásához. A békeelokéssíto bizottság elvi jelentőségű állásfoglalása a nyugati hatalmak háborús kártérítési igényeivel kapcsolatban Rom&niát hetvenöt százalékos kártérítésre kötelezték (Páris, szeptember 27.) A balkáni gazdasági bizottság pénteken délelőtt folytatta a román kormány kártalanítási kötelezettségének vizsgálatát. A francia kiküldött emlékeztetett kormánya álláspontjára a kártalanítások ügyében. Részleges kártalanítást kiván a háborúból eredő károkért és teljes kártérítést azokért a károkért, amelyek^értekezlet tartamáról szólva Byrnes a román kormánynak az Egyesült Nem- • kijelentette, nincs ok az értekezlet elzetek polgárai ellen hozott meghűlöm- húzására. Kijelentette, hogy különösen böztető intézkedéseiből származik. Fel- nagyjelentőségű az ügyrsndi szabályszólalása után a bizottság a 75 százaié- zat ama rendelkezése, amely a besziékos kártalanításra vonatkozó francia {dele időtartamát öt és tiz percre korlájavaslatot 9 szavazattal négy ellenében'- tozza, mert ezáltal minden nemzetnek •alkalma lesz még egy utolsó szót szólni a szerződésekhez. Byrnes külügyminiszter kijelentette. elfogadta A trieszti kérdés harmadszor is zsákutcába vezette a tárgyaló bizottságot szében nemzetközi hatóságokra kellene (Páris, szeptember 27.) Az olasz politakai bizottság péntek délelőtti ülésén Visinszky szovjet megbízott kérte, hogy bocsássák szavazás alá a még függőben levő három kérdést: az oteszjugoszíáv határ, az olasz-trieszti határ, végül pedig a trieszti statutum kérdéseit© Az elnök hozzájárult ahhoz, hogy ezt a kérdést a pénteki ülés napirendjére tűzzék ki. A jugoszláv kiküldött azonban kérte, hogy a szavazást szombaton ejtsék meg; A trieszti albizottság pénteki ülésén 3 órán át folyt a vita anélkül, hogy egyetlen kérdésben is döntöttek volna. Angol-amerikai elgondolás szerint aíjgvalás után. kikötőváros közigazgatását a maga egéByrnes szeriül Párásban a békeelőkészitő bizottság minden körülmények közt befejezi munkáját káját. Kétségtelenül lehetőség nyilik hogy a négy nagyhatalom még nem döntött, mikor és hol fejezi be a békeszerződésekkel kapcsolatos mun, . . „ , . . , . Icáját. Ha az értekezlet befejezte bmu. Ezzel szemben szovjet részről azt ut;m ,átj hogv a munka csak javasoltak, hogy a kikötőben nemzet- ^ ^ tiz Sápot vesz igénvkozi olasz-jugoszlav és helyi övezetet he, akkor toúabbra is Parisban maictesitsenek, a jugoszláv kiküldött pu- radunk. Byrnes. ezután megelégedésé dig azt indítvány ózta, hogv kulon ju- fejezte ki a békeértekezlet eddig goszlav övezetet létesítsenek jugoszláv - eredményei reiett. Hangoztatta: minfennhatosag alatt. A bizottság délutánra <,jen nemzet _ akar kfosi. akár nagy halasztotta ülését. - ~ -A trieszti albizottság a trieszti szabadkikötő elvét egyhangúlag elfogadta, de teljes ellentét mutatkozott a kormányforma kérdésében. A vita rövidesen zsákutcába jutott immár a harmadik esetben a kormányzó jogköréről és a gazdasági záradékokról való táregyaran© kifejtheti véleményét minden kérdésben, majd utalt ituíueu elnök kijelentésére, amelyben alátámasztotta az amerikai külpolitika vonalvezetéséi,. Ez biztosíték a világ fel -, hogy Amerika továbbra is fenntartja mostani á!1áfepontját. (Páris, szeptember 27.) A Reuteriroda jelenti: Byrnes az amerikai újságíróknak még a következőket mondotta: A négy nagynak a bckeértekezfct meggyorsítására létrejött megállapodása az értekezlet időbeni befejezését lehetővé teszi. Véleménye szerint a kisnemzeteknek értékes lehetőséget nyújtottak álláspontjuk ismertetésére. Még nyílt kérdés, hogy a négy nagy mikor folytatja a békeszerződés munA magyar békeszerződés két cikkelyét tárgyalta a magyar területi bizottság A magyar területi és politikai bizottság pénteki ülésének napirendjén a magyar békeszerződéstervezet 36-ik és arra, hogy több állam kérését fontoló- 37-ik cikkelyeinek tárgyalása szerepelt, ra vegyék a békeértekezlet befejezése A 36-ik cikkely arról szól, hogy az előtt. Byrius véleménye szerint nem Egyesült Nemzetek szervezetének valavalószinü, hogy a külügyminiszterek mennyi más állama, amriy háborúban november utolsó hetei előtt rátérjenek a német kérdés megbeszélésére. A külügyminiszter megállapította . azonban, hogy a német kérdés vitáját novemberben megkezdik, tekintet nélkül arra, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete •akkor ülést tart-e vagy sem. A békeállt Magyarországgal és nem irta alá a magyar békeszerződést, csatlakozzon a békeszerződéshez és a csatlakozás után a végrehajtás szempontjából ugy tekintendő, mint társult hatalom. A magyar békeküldöttség ehhez a cikkelyhez két észrevételt nyújtott be, Hajtsák végre az államosítási programot!