Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-26 / 215. szám

A HIág proletárjai egyesölietekl szeged. 1946. szeptember 26. csotttrtak in. éwi 215 n. Ara: 40 fillér* DELMAGYARORSZAG Éljen az MKP III. kongresszusa! ÉVFORDULÓ Nemzetünk történetében jelentős évforduló szeptember 25-ike. Egy eve; hogy fiatal magyar demokráciánk első nagy diplomáciai sikerét aratta. Ma egy év©, hogy a Szovjetunió elismerte Magyarországot és felvette velünk a diplomáciai kapcsolatot A háborút vesztett ország reményte­lenül tett hősi erőfeszitéseker, hogy a végső katasztrófát elkerülje. Mu egy éve sikerült meggyőzni a Szovjetunkn, hogy nem egy ezeréves multu, hanem egy ezeréves jövendőjü Magyarország­gal áll szemben. Bebizonyította a nem­zet, hogy a szentistváni ezredévet le­zárta és kitárta az uj ezredév kapuját, mely a haladás szellemének segítségé­vel, harcot hirdet az emberi szabadság­jogokért; Uj életformánk kerete nem­zeti, de tartalmában szociáli snak kell hogy legyen és akkor egy esztendővel ezelőtt tanúsított bizalomra nemcsak rászol­gáltunk, hanem további támogatást is kiérdemelünk. Egy éve, hogy csillogó szemmel vette tudomásul a magyar nemzet a Szovjet­unió nemes gesztusát Hiszen a béke­tárgyalások még meg sem kezdődtek és igy jogilag még mindig a fasizmus okozia ellenséges viszony volt a két nép közt. A dicsőséges Vörös Hadsereg képviselői azonban meggyőződtek, hogy a rnuit bűnéiért nem a nemzetre hárul a felelősség, hanem annak bűnös veze­tőire, akik a hatalmat egészen 1945 vérrózsákat és nemzeti szabadságot termő tavaszáig bitorolták. Soha nemzet olyan' rövid idő alatt nem tefit meg oly nagy utat a haladás jegyében, mint a magyarság. Másfél ev alatt annyit kellett haladnunk bal­felé, mint amennyire Horthyék és a nagytőke vonszolták a magyar népet az elmúlt 25 esztendő alatt jobbfelé. Ez pedig nagy és nehéz ut volt, de nagy­részét már megtettük. Köszönettel adózunk a mai napon is a diadalmas Vörös Hadseregnek a szabadságért, melyet nemzetünknek hozott győzelmével, köszönettel tarto­zunk a Szovjetuniónak, hogy a világ első államaként ismerte el hazánkat •is vette fel velünk a diplomáciai kap­csolatot. Amikor ma megemlékezünk a soha homályba nem boruló évfordulóról, fo­gadjuk, hogy tántoríthatatlanul hala­dunk tovább is a fejlődés, a haladás utján, hogy helyet foglalhassunk a vi­lág szabadságszerető népei sorában és nemzetünk történelme ragyogóbb le­gyen az elkövetkezendő ezredévben, mint a múltban volt. Hisszük és tudjuk, hogy a nemzet felismerte a helyes utat, melyen ha­tudnia kell,hogy felemelkedjék. A Szov­jetunió első nemes gesztusa utáni, me­lyet elismerésünkkel tett, már több ujabb tanújelét adta annak, hogy se­gíteni akar Magyarország lalpraállitá­sában. Ez biztositéka nemzetünk meg­maradásának és kétséget kizáró záloga nemzeti függetlenségünknek. Az emlé­kezés napján sem állunk meg egy pil­lanatra az építés lázában. Ezer eszten­dőn keresztül eleget ünnepeltünk. Nem­zeti katasztrófánk kútforrása volt a sallangos élet, melyet elvetve,, ma egy esztendeje az alkotás, a felemelkedés útjára; lépett nemzetünk. Ne felejtsük el soha, elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy Magyarország, amelyet a szövetségesek fegyverrel hóditottak meg, nem került a nácibirodalom lealázó sorsárai és most mint önálló, független nemzeti állam kérheti felvételét a demokrati­kus népek sorába. Hogy végleg meg nem semmisült ez a jobb sorsra érde­mes; szerencsétlen ország, azért nagy szomszédunknak, a Szovjetuniónak kell hálánkat leróni. Jugoszlávia és Magyarország diplomáciai kapcsolatba lépett Még a békekötés előtt megszűnik a két állam között a hadiállapot Gyöngyösi külügyminiszter nyilatkozata a történelmi jelentőségű eseményről (Páris, szeptember 25.) Gyöngyösi János, a magyar köztársaság külügyminisztere és Szimics Sztojanoje, a jugoszláv szövetségi népköztársaság külügyminisztere között Párisban 1946. szeptember 25-én történt levélváltással a magyar köztársaság és a jugoszláv szövetségi népköztársaság kormányai elhatározták, hogy szabályos diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymás között attól a meggyő­ződéstől áthatva, hogy ezek a kapcsolatok a két ország közötti jó­szomszédi viszony megvalósításához hozzájárulnak. A magyar kor­mány ezzel kapcsolatban a maga részéről megtette a szükséges in­tézkedéseket, hogy Magyarországot illetően elnyerje a Magyaror­szágon miiködő szövetséges ellenőrző bizottság hozzájárulását. A magyar külügyminiszter az egyezményről (Páris, szeptember 25) Gyöngyös; Jájio8 külügyminiszter a "jugoszláv magyar diplomáciai kapcsoltok fel­vételéről nyilatkozatot adott az MTI diplomáciai kütontudósitójának. Arra a kérdésre, hogy miiyen tár­gyalások előzték meg az erről s'A>lú zaróközieményt, a külügyminiszter ezeket mondotta: Az a hivatalos köz­lemény, amely bejelenti a- Jugoszlá­via és Magyarország közötti rendes diplomáciai kapcsolatok felvételét, azoknak a tárgyalásoknak befejező eredménye, amc.yekeu a magyar de­legáció a béketárgyalásoktól 'függet­lenül csendben é® nagyreszt a nem­zetközi sajtó figyelmét kikeiiüye foiytatott a jugoszláv küldöttséggel. Arra a Jfcérdépre, hogy mi- a jelen­tősége a diplomáciai viSfcony felvéte­lének, Gyöngyösi János külügymi­niszter ezeket mondotta: A diplomá­ciai vtszony feívé telének mindenek eigtt nagy gyakorlati jelentősége van. Kifejezésre jut benn© az, hogy' a még formálisan fenáiió hadi­allatot már a békekötés előtt ér­demi eg megszűnik é8 nemcsak a szükséges konzuiáris feladatok, de a politikai érintkezés is a két aí­lam között rendes keretben bo­nyolódik ie. Jugosztav viszonylatban tehát kikü­szöbölődik az ellenőrző bizottság, mint közvetítő tényező. Rendkivül nagy jelentősége van elvi szempontból is. Azt is jetenti, hogy az a szláv blokk, amellyel egyes helyekről fe­nyegetlek bennünket, a valóságom nem áh fenn. Vagyis olyan értelemben nem, mint hogyha egy agresszív szándékú gyürüt vonnának Magyarország körük B érmünkét ez nem lep meg, mert hi­szen a Szovjetunió, amely ennek a .szláv együttműködésnek: az élén áll, már .régebben világosan leszögezte, hogy ez az összefogás csak védekezés esetleges támadó szándékok ellen. De az a tény, hogy Jugoszlávia felveszi ve. lünk a kapcsolatot azzal az állammal, amelyet a közös közlemény kifejezésre juttat, hogy a jószomszédság alapját megteremtse, art mutatja, hogy tálául nem hiábavaló az a reményünk, hogy ilyen jóviszorvy kiépítése lehető lesz másik szláv szomszédunkkal, Csehszlo­vákiával ís. Arra a kérdésre, hogy milyen a vi­szony a magyar és a jugoszláv delegá­ció között, a külügyminiszter kijelen­tette: Nagy ö-ömmel és elégtétellel szögezem lo, hogy az összes delegációk közül a jugoszlávval alakult ki a leg­jobb és legbarátibb viszony. Ezti min. denekelőtt az tette lehetővé, hogy a jugoszláv delegáció sohasem éreztette velünk azt, hogy győztes hatalom kép­viselője, hanem mindenkor az egyen­rangúság alapján érintkezett velünk. Megegyezésre van kilátás a pozsonyi hídfő ügyében A csehszlovák kiküldőit feltűnően éleshangu válasza a magyar delegáció szom­bati nyilatkozatára (Páris, szeptember 25.) A magyar aL bizottság kedd délutáni ülésén felme­rült annak a lehetősége, hogy a pozso­nyi hídfő kiszélesítésére irányuló cseh­szlovák követelés kérdésében kompro­misszumos megoldást fogad el a béke­értekezlet. Az ülésen1 Costello újzélan­di delegátus felvetette azt a kérdési, vájjon nem elégitené-e ki Csehszlová­kiát valamivel kisebb terület olyanfor­mán, hosy Bezenye ég Rajka községek tanyavidéke a magyaroké maradna, a többi három falut pedig miután ma­gyar lakosságát Magyarországra áttele­pítik, Csehszlovákiához csatolnák. Ukrajna szerint figyelmet érdemel a magyar delegációnak az a meg/jegy­zése, hogy a Rajka melletti hid mező­gazdasági szempontból fontos. Ezt a kérdést kétoldalú megegyezéssel ren­dezni lehet. Az ottani magyar lakos­ság érdekeinek védelmét a két kor­mán-- külön megállapodással rendez­heti. Ukrajna egyébként támogatja a csehszlovák pól indítványt A kanadai kiküldöttnek arra a kérdésére, hogy a terület átengedése esetén milyen sta­tutum lenne érvényben az ottlevő ma­gyarok számára, IFajdu csehszlovák de­legátus azt válaszolja, hogy a magya­rok élvezni fogják az emberi jogokat, vagy pedig külön megállapodással a fennálló magyar-csehszlovák lakosság­csere értelmében kicserélik. A rajkai zsilip ügyében Hajdú kijelenti, hogy kétoldalú megállapodást akarnak kötni a magyar kormánnyal. A kanadai delegátus megkérdi az­után, hogy mi az abszolút minimális terület, amely Csehszlovákiát kielégíte­né a Duna déli partján és aimi a cseh­szlovák kikötő építési terv megvalósi­i ásóhoz szükséges. Hajdú zárt tárgya­lást kért a válaszadásra, előzőleg azon­ban hosszú vita után kierőszakolja* hogy nyílt ülésen válaszoljon a magyar delegáció szombati nyilatkozatára,. Haj' du gúnyosan vitatlaozik a magyar sta­tisztikai adatokkal, amelyek pontat­lanságát szerinte az egész: világ ismeri. A csehszlovák kiküldött szerint vak­merőség, hogy egy volt fasiszta ellensé­ges és levert ország, amilyen Magyar­ország, amely 20 éven belül kétszer vett részt támadó háborúban és ezer éven át rabszolgasorsban tartotta a szlovákokat, majd Hitler oldalán har­colva, megtámadta a békés Csehszlová­kiát, agresszív szándékkal gljanusitsa Csehszlovákiát. Csehszlovákia legerő­teljesebben tiltakozik a magyar dele­gációnak szombati pimasz nyilatkozata ellen. Az albizottság tagjai a felszólalásra nem reflektáltak, majd az elnök Cseh­szlovákia' kérésére zárt ülést rendeltel. A magyar bizottság munkája (Páris, szeptember 25.) A magyar bizottság szerdán egyhangúlag elfo­gadta o magyar békeszerződés 20-ik szakaszát, amelynek értelmében a szö­vetséges erők a szerződés életbelépteté­sétől számitott 90 nap alatt elhagyják Magyarország területét. A bizottság el­halasztotta a 9-ik cikkely vitáját. E cikkely értelmében Magyarországnak két éven belül vissza keli adni Jugo­szláviának és Csehszlovákiának mind­azokat a két állam tulajdonában volt kulturális és szellemi javakat, amelye­ket 1919 előtt szállítottak Magyaror­szágra a jugoszláv és szlovák területek feleit cz időben fennállott osztrák- ma­"H: ar uralmi helyzet Icihasználásával. Október 15-ig befejezik a békeéríekezleíet (N©wyork, szeptember 25.) Mint az amerikai rádió jelenti a nagyhatal­mak külügyminiszterei kedden Pa­risban megegyeztek, hogy a békekon" ferencia tartózkodni fog a sok, hosszú vitáktói és munkáját október 15-ig befejezi. A külügyminiszterek taná­csa elfogadta Mo'otovnak 'azt "az in­dítványát, hogy a konferencia nem az egyes bizottságok munkáját, ha­nem az egyes békeszerződéseket fogja fe/üivizsgami. Csütörtökön Szegeden is megkezdik az internáltak ügyé­nek felülvizsgálatát (Szeged, szeptember 25.) A sregedi rtndőrfőkapftanyság távirati értesí­tést kapott a belügyminisztériumból, hogy csütörtökre Szegedre érkezik dr. Barta renaűrörnagy az inlernálótábo­rok felülvizsgálására. Barta őrnagy Diczfaíussy Ferenc rendőrvezérőr­naggyal, a szegedi főkapitányság ve­zetőjével, valamint dr. Drégely Jó­zsef rendőrezredessel, a politikai osz­tály vezetőjével és dr. Fábry Ist­ván rendőrfőhadnaggyai, az elnöki osztály vezetőjével már csütörtökön megkezdi az internátőtáborok felül­vizsgálásává' kapcsolatos munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents