Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-25 / 214. szám

Iliig proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. szeptember 25. szerda m éwt. 214. íl Ára: 40 fillér. DÍLMAGYARORSZAG A szlovákiai magyarok kitelepítéséről szóié javaslatot albizottság elé utalták Vita 200 evet magyar kitelepítéséről — Elfogadták a magyar békeszerző­dés 5., 6., 7., 8. és 9-ik cikkelyét is (Páris, szeptember 24.) A magyar te­rületi és politikai bizottság hétfői ülé­sén megkezdődött a vita 200 ezer szlo­vákiai magyar áttelepítésére vonatkozó csehszlovák javaslatról. Elsőnek Jugo­szlávia delegátusa szólalt fel, aki visz­szatekinteft a magyar reakció csehszlo­vákiai tevékenységére, ami indokolttá teszi Csehszlovákia félelmét a magya­roktól, majd igy folytatta: — Vitathatatlan, hogy Magyarország politikájában vannak vigasztaló jelek, Magyarország uj, demokratikus útra lé­pett. Sok demokratikus jel tapasztal­ható Magyarországon és remélhető, hogy az uj Magyarországon az imperia­lizmus nem fog többé felbukkanni. Saj­nos, azonban a régi szellem nyomai a felszínen még itt-ott megjelennek. Azután kifejtette, miért választotta Jugoszlávia a kölcsönös megegyezés útját a lakosságcsere kérdésében, majd igy fejezte be beszédét; — Jugoszlávia azért támogatja a csehszlovák javaslatot, mert abban bí­zik, hogy az áttelepítés lefekteti Ma­gyarország és Csehszlovákia között a jósiouwétíi viszony alapját- 'és meg­szüntet minden bizalmatlanságot a két országi között. A fehérorosz delegátus amikor a csehszlovák követelést támogatja, ab­ból Indul ki, hogy Csehszlovákia bizo­nyos vidékein élő magyar kisebbség ne­hézségeket támasztott a két ország kö­zötti Jóviszony útjába, majd oda kon­kíudáí, hogy az áttelepítésre vonatkozó cikkely minden részletét Csehszlová­kiának cs Magyarországnak kétoldalú tárgyalással kell rendeznie. Ezután az angoi delegátus szólalt f*i. Anglia javasolja, hogy adjak át a kérdést tovább* tanulmányozó'' cél­jából az albizottságnak. Az aibizotv eúg jelentést dolgozhat ki, ameiy el­fogadható 'esz mlna Magyarprázag, mind Csehszlovákia számára. Ukrajna delegátusának felszólalá­sa után, tón szintén támogatta a csehszlovák javaslatot., Masaryk csehszlovák kiküldött szólalt fej. Hangoztatta mégegyszer az áttelepí­tés szükségességé; és hozzájárul;- ah­hoz. hogy a problémát az albizottság elé utalják. Kijelentette, cseh«zfova­kia vállalja minden köteJerrtts-'-get . ? áttelepítés emberséges módén való végrehajtására. A. feiszóialaSok után a bizottság ugy döntött, hogy a szlovákiai ma­gyarok áttelepítésére vonatkozó pót­inditványt az albizottsághoz utalja. A bizottság ezután áttért a magyar békeszerződés ötödik cikkelyére, ame­lyet egyhangúlag elfogadták. Elfogad­ták a hatodik- a hetedik ési nyolcadik cikkelyt iá A kilencedik cikkelynél Jugoszlávia 9/b. számú uj cikkely beiktatását ja­vasolta, mely arról szól, hogy Magyar­ország adja vissza Jugoszláviának azo­kat a kulturális és történelmi okmá­nyokat éa műkincseket, amelyeket Ma­gyarország a megszállás idejében el­hurcolt Jugoszláviából. Az amerikai delegátus szerint a kérdést alaposabban meg kell vizsgál­ni. Ezért kérte az ülés elnapolását. Ukrajna szintén kérte az ülés elnapo­lását, mire a bizottság ilyen értelem­ben döntött. Az elnök végül megje­gyezte, begy a jelenlegi ülés gyümöl­cs 'V/ő és siker., volt. Senki sem akar kóborul! nem hiszi, hogy háborús veszedelem fenyegeti a világot A generalisszimusz bízik a Szovjetunió és a nyugali demokráciák tarlós baráti együttműködésében Kínából kivonják az amerikai csapatokat fiáén is barátságos viszonyt óhajt a Szovjetunióval (Moszkva, szeptember 24).) A mosz-; hiszik. Az atombomba megfelelne a há kvai rádió jelenti, hogy Sztálin gene-; ború bevezetésének, de két érv szól el­ralisszimusz a Sunday Times levelező-' lene: még pedig, hogy a kizárólagos jének hozzá'ntézett kérdésedre vála- birtoklás nem tartható fenn s hogy az szólva kijelentette, hogy nen; hisz a atombomba használatát meg fogják tü­reális háború veszedelmében. Akik eze- tani. ket a híreket terjesztik, azok feltétle-j végül kijelentette Sztálin, nem ké nül katonai* vagy politikai felderítők,, telkedik abban, hogy a békés egy üt t­akiknek ezekre a hírekre azért van : működés a kommunista és nem kom­S7. ük cégük, hogy megfélemlítsék a gyen-; munjsta országok között nemcsak hogy góbb idegzetű politikusokat, egyes kor- n€m csökkent, hanem növekedett is. mányoktól több engedményeket tudja-' nalc kicsikarni és hogy megakadályoz­zák a háborús költségvetés csökkenté­sét és a csapatok leszerelését. Igazi há­borús veszedelem valójában nem áll fenn. Nem hiszem, hogy Anglia és az Egyesült Államok vezető körei szovjet­ellenes háborúval foglalkoznának. Ezt senki sem akarja. Németország felhasz­nálása Nyugateurópa céljaira lázárt dolog. A tartós béke legfontosabb biztosi­téka Németország lefegyverzése és de­mokratizálása. Az a fel*evés, hogy Nyu­gateurópa kommunista pártjainak poli­tikáját Moszkva diktálná, abszurd és ezt Hitler, vagy Göbbeis szótárából ve­hették kölcsön. Ki jelentette Sztálin, hogy minden kétséget kizáróan hisz a Szovjetunió és a nyugati demokráciák tartós baráti együttműködésében az ideológiai különbségek ellenére is. Meg van győződve a Szovjetunió és Anglia együttműködésének lehetőségé­ről és ehhez jelentékenyen hozzájárulna a kulturális és gazdasági kapcsolatok kimélyitése is. Az amerikai csapatoknak Kínából történt kivonása életbevágóan fontos a jövő békéje számára. Az atombombára vonatkozólag kijelentette Sztálin, nem hiazi, hogy valóban olyan komoly té­(Lor.don, szeptember 24.) Eiseiho­iver tábornok Európába való utazása előtt kijelentette; A világ nem birna ki egy ujabb háborút. Hozzáfűzte, hogy a világ összes népeit rá kell ébreszteni arra, hogy milyen rengetegbe ketrül egy háboru. Az általános forgalmi adó kulcsa és a kisipar A forgalmi adó kulcsút újra Szabá­lyozó 2620—1946 P. M. számú ren­deiet egy«s rendelkezéseinek értelme­zése tekintetében nagy a jogbizonyta­lanság abban a tekintetben, hogy a kézmüvesiparotok mély esetben tar­toznak az előállítást 10 százalékos, illetve az alacsonyabb 3 szazaiékos kulccsá; adózni? A kamara clőter­je-ztcSiei fordult a pénzügyminiszter­hez, ahoi eddig í® a következőket sj­Iferüit tisztázni: Az áru előállításávár foglalkozó iparos forgalmi adója 10 szazafék, ha a cikk előállításához szükséges anya­got az iparos adja. Nem tekinthető aruelőállitási tevékenységnek a 6zo­rosan vett építőipai (építőmester, kőműves, acs. kőfaragó), mert-az ál­tala előállított épület nem árucikk. Az építőipari munka tehát 3 százaié­kos forgalmi adó aia esik. a rész­munkákat végrehajtó iparosoknál (bá­dogos, asztalos) a kulcs kérdése attól függ, hogy vájjon a készített ipara munka önálló forgalom tárgya-e, vagy sem? Ha az iiyen iparos az épittető vagy a megbízó mester anyagat sze­ro i be, munkája bérmunka' és 3 szá­zalék forgalmi adó aía esik. A par­kettarakó, szobafestő, mázoló, vi*­lanyszerelő, üveges, tetőfedő - burkoló, |Stb. az épüieien nem adu elő külön forgatom tárgyát képező, tehát átru­házható árut, ezért a forgalmi ad ir kulcs szintén 0 szazalék. Az ipáro® által végzett javítási munkás még akkor sem esnek 10 százalékos kulcs alá, ha az ehhez szükséges anyagot az iparos adja. Abban az esetben, ha az anyagot uj áru előállításához a megrendelő adja, a végzeL; munka, bérmunka ©s 3 szazaiékos kulcs aía esik. Magánmegrendelő részéi-e vég­zett bérmunkánál (pl: szabó hozott anyagból uj ruhát készít) eiesik a rende.cTüón cíőirt bejelentési kötele­zettség, ez csak abban az esetben aü fenn, ha az • iparos viszonteladó, pi. konfekcionált arukkal kereskedő részére végez bérmunkát. A pénzügy­minisztérium a kamara kérésére uta­sító ta a pínzügyigazgatóSagokat* hogy a kisadózókat a legszélesebb körben átaiányozza, amivei mentesük­nek a könyvvezetés és a külön «* lenőrzés alól. < A pénzügyminisztérium a közeli na­pokban kiadja a kulcs kér dérévé* kapctoiatos magyarázó körrendeletet. Molotov ebédet adott a magyar békedelegáció tiszteletére (Páris, szeptember 24.) A Szovjet­unió külügyminisztere, a párisi szov­jet békekü-dó-tseg elnöke é® a Szov­(London, szeptember 24.) Eden be­szédet mondott a konzervatív párt watíordi ülésén. A volt külügyminisz­ter sajnálatának adott kifejezést, hogy Eszakamerikában brit imperializmusról beszélnek, majd utalt a Szovjetunióra. A múltban két ízben is megtörtént, ... . , , hogy a fegyveres összetűzések után a! ü^umó kuúigyminiszierhelyettofe bei­két nép, az angol és az orosz egymás- j d|lben a P?"31 nagykövetség pa. tói eltávolodott, de ennek szerencsétlen i "otajában e0éde* adtak Gyöngyösi következményei voltak az emberiségre. í-]af1°s külügyminiszter es a magyar Nem akarjuk, hogy ez ismét megismét-! f;1tt^teiefcre Az ebédén M«­lődjók. A brit nép óriási többsége azt í !otov mmUztereinokheiyettes es kui­kivánja, hogy a lehető legbarátságosabb uöyminpzwrr. poharkoszontójeben viszonyt tartsuk fenn a Szovjetunió- [ hangoztatta, hogy val. ?a azoría<?. a Szovjetunió szövet- j ha vannak 1. vétáményküiünbsé­segi külpolitikáját nem a mi barátsa- ] gunkra alapítja, hanem más tényezők- j A szovjet külügyminiszter bizih abban, hogy a két állom po­litikáját a barátság szempontjai vezetik — Gyöngyősi válaszá­ban a Szovjetunió támogatását kérte a tartós béke kialakítására nyező lenne, mint azt egyes politikusokwashingtoni levelezője. re, hamis értelmezés alapján jár eL (Newyorfe, szeptember 24.) Az ame­rikai kormány rövidesen bejelenti a biztonsági tanácsnak, hogy az ameri­kai csapatokat visszavonja Kina, Iz­land és minden más idegen területen levő pontról, összhangba azokkal a nem­zetközi egyezményekkel, amelyeket ma- _ _ _ gára nézve kötelezőnek ismert el — je- • pohárköszöntőjében megköszönte a lentette a New-York Herald Tribüné ' szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, gek a béketárgyalásokon a Szov­jetunió é® Magyarország között, bizik abban, hogy a két állam po­litikáját a jövőben továbbra is a barátság szempontjai vezetu.. Poharát a magyar köztársaság jö­vőjére es Gyöngyösi János kül­ügyminiszter egészségére ürítette. Gyöngyösi János külügyminiszter 'hogy nemcsak a magyar kormány, de a magyar nép 1® a fe,szabaduló® után rögtön felismerte, hogy Kelet- é® Közfpeurópábaii a Szovjetunió a nagy rendező hatalom tartó® bé­két akar Diztositani az ottétő népek közöti. Nagyon sajnáljuk, ha a magunk bé­kecéijaivai ellentétbe kerülünk a Szovjetunió békecéijaival, azonban re­méljük, hogy még azokban a kérdé­sekben is, ameiyeket már eloöntöttek/ megkapjuk a Szovjetunió támogatását ahhoz, hogy a szomszéda Hámokkal a jóviszony, a tartós béke kialakít­ható i«gyen. Magyarorszag létfelté­te e, hogy leghatalmasabb szomszéd­jával, a Szovjetunióval jóviszony; tarison. fenn é® jóbarátságban legyen. A magyar kü ügymmUzter poharát a Szovjetunió jövőjére es Moiotóv egészségére üritette. Az ebéd, ame­lyen a magyar béke időszerű "kérdései is szóbakerüi'tek, a legszívélyesebb hangulatban fo*ytí

Next

/
Thumbnails
Contents