Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-23 / 213. szám

DELMAGYAB0B9ZAG KBDD, W46 -8ÍEWSMÖBR ©4. „Nemzeti nyomor" a nagy város .peremén Látogatás a Cserepessoron és a Csillag-tért szükségla­kásokban. ahol Üzen laknak egy fülkében és báromon alusznak egy ágyban — A demokrácia kötelessége a a bűnös múltnak ezt a szönyü örökségét felszámolni Forduljunk végre arccal a külváros leiéi A Cserepes-soron hasonló kép fo­gad bennünket. Itt ugyan kicsit em­beribb a környezet az "egymás mellett meghúzódó 17 tipusház 68 szobakony­hás lakásánál, de ezek mellett egy disznópázsittal felvert területein ugyan­olyan nyomorúságos 20 lakás-fülkéből álló épületet találunk, mint a Csillag­téren. Szinte az utcán élinek ezek az emberek, mert lakásuk nem igen nyújt otthont számukra. Náluk még a jókí­vánságoknak is más értelmük van. Amikor odaérünk ugyanis egy idősebb bácsi éppen valami kenyérfélét falato­zott. Jó étvágyat kivántunk neki. de fanyar mosoly fogadta szavunkat, mert étvágy bizony, lenne, több ifv mint amennyi kell, de hiába, ha nincs mivel kielégíteni. Itt inkább jó éttárgyat szokás kívánni az étvágyhoz. Mégis szegényes kosztjukat is megosztják (Szeged, szeptember 23). Egyre job­ban igazolódik mindannyiunk előtt, hogy a Jó forint valóban megteremtet­te gazdasági életünk alapját és a jó, pénzi okozta, apró kis napi csodák kö­zött sokszor hajlamosak vagyunk el­felejteni, hogy tőlünk nem is olyat messze, még mindig élnek olyanok, akiknek élete a létfenntartás bizony­talanságaiból tevődik össze. Nem kell messzire mennünk, mert „a város pe­remén" a cserepessori és a Somogyi­telep közelében lévő Csillag-téri szük­séglakásoknál meggyőződhetünk róla, hogy sajnos a „nemzeti nyomor" ma is élő valóság még mindig igen sok csa­ládnál. 50-00 gyermek fél­meztelenül várja a telet A Csillag-tér nyáron porfelhős, té­len nyakig sáros kopár térségénele kö­zepén áll egy hosszú, alacsony, háanak alig nevezhető épület Ezt középen fai választja el és kétoldalt 10—10 egy­szobás fülkére osztották be vékony vá­lyogíalakkal. Jelenleg csak 12 csalód lakik benne, mert a többi lakásnak nincs meg az ajtaja és ablaka is hiány­zik. A lakott fülkéknek is csak itt-ott van meg az ablaka, de az emberi lele­ményesség mégis lakhatóvá varázsolta őket. A 12 családban összesen 55—56 gyerek van, akiknek legtöbbje bizony hiányos ruhadarabokban szaladgál, ját­szik a ház körül. Csodálatos ezeknek az embereknek az a kemény küzdelme, amivel ezt az életet jobbá igyekszik tenni. Elbeszélgettünk az egyik ittlakó családdal. A családfenntartó egy, 24— 25 éves fiatalember Sirok József, aki ntmrégen fejezte be nyolc hónapos szolgálatát a demokratikus honvéd­ségnél. Alkalmi munkákkal, napszám­mal tartja el özvegy édesanyját és még négy kistestvérét, akik közül a legidő­sebb 13 éves. Neki magának alig van egy foltos ruhája, mert a testvéreinek vesz inkább egy kis ruhácskát, hogy iskolába küldhesse őket. Elmondja* hogy teftfőbb vágya legalább valame­lyik testvérét „kitaníttatni" és a töb­bieket is amennyire lehet iskoláztatni. Panaszkodva meséli, hogy az emberek mennyire távol tartják tőlük magukat és nyomorukat szinte csak különleges­ségnek tekintik, pedig szeretnének ők is különb életet élni és mindent meg­tesznek. hogy nagy szegénységük mel­lett is ha foltosán vágy esetleg ronr gyosan kell is járniok, de tisztán men­jenek az emberek közé. Valóban tisz­taság uralkodik a csöppnyi szobában, a fiu maga meszelte ki a falat és a földön is friss felmosás nyoma látszik­Mégis betegséget lehel az egész környe­zet. A padozatlan földet hiába' tartják rendbein, mégis egészségtelen levegővei tölti meg, különösen télen a szobát Ezenkívül hat emberinek két ágyban kell meghúzódnia, ami éppen akkor jelenti a legnagyobb nehézséget, hava­ezek az emberek leghűségesebb bará­taikkal, az odavetődött kiscicákkal és kutyákkal. Ezzel igyekeznek egy kissé melegebbé varázsolni ezt a szegényes tanyát és jól esik az a tudat, hogy ők is adhatnak valakinek. Igaz ugyan, hogy szerencsére ezek az állatok a ház­körüli egerekkel, pockokkal is jóllak­hatnak, mert ezekből sajnos van éppen elég, éppenúgy, mint az egyéb csöppet sem kívánatos rovarokból. , Benéztünk itt is az egyik lakásba. Tizen laknak egy szobában és négy ágyban alszanak. A családban öt apró gyerek is van. a legkisebb még csak hat éves. Ök is a népkonyháról hoz­zák az ebédet, ezt pótolja az egyik szomszéd zsibárus batyuját viszi a vá­sárokba, de ez éppen csak a szegényes koszt pótlására elég. ömlik a szó, a panasz, de a biza­kodás is ezekből az emberekből. Nyo­moruk már szegénységnek sem nevez­hető, mert sok helyen alulmarad az emberi színvonalon is. Mégis őszintén bíznak abban, hogy a most egyre "job­ban kialakuló társadalmi és gazdasági életünk nekik is biztosabb alapot te­remt Nem most kerültek ilyen nyo­morúságos állapotba, mert — József Attila szavaival — már hosszú idők óta „szállásaikon éhinség* fegyver, vak­hit és kolera dult". A mai demokrati­kus magyar társadalomnak kötelessége, nagy lány Gál Rozá'lia apró szalonna- höSJ' ha hatalmas erőfeszítésekkel is, darabokicai vagy hasonló ételmaradék­kal, amit munkahelyén a Hágiban kap. Egy. másik lakásban Nagphaska Jó­zsefnél a hideg, tapasztott tűzhely mu­tatja, hogy bizony régen főztek otthon de helyrehozza a bűnös múltnak ezt a szörnyű mulasztását és emberi életet teremtsen számukra. Dér.es polgármester hivatalbalépé­sekor kiadta a jelszót, hogy .arcoal a valamit. Ök heten laknak egy szobá-! külváros felé!" Ideje lenne, ha végre ban, de csak 2 ágyból, a tapasztott tüz- Szeged várospolitikája is elsőrendű •heh bői, egy edényes polcból, két szék-1 kötelességének tartaná ezeken a nyo­böl áll a „berendezés". Az ablak pa- J morueágos állapotokon segíteni. Meg pirral van beborítva!, úgyhogy még mozdulnia ebben az irányban is a - város vezetőségének, de az egész sze­gedi társadalomnak is valóban arccal, segítséggel a külváros felé keli fordul­nia, hogy ezek az elesett proletárok is emberhez méltó módon éljenek végre. CGkös Zoltán nappal is sötétben van a szoba. Szo­morúan mondja Nagyhaska József, hogy bizony óvodába, iskolába szeret­né küldeni a gyerekeket, de nincs ru­hájuk, amiben elküldje őket. ö maga napszámba jár, ha van hová vagy a A felszabadított parasztságnak együtt haladnia a munkásosztállyal! kell Tombácz Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő Rúzsa járáson tartott beszámolójában válaszolta Kommunista Párt ellen terjesztett rágalmakra Uj leiadatok várnak reánk a földreform befejezése ntán (Ruzs'tyárás, szeptember 23 ) Vasár-; birtokos parasztság gazdaságilag nap Tombácz Imre eivtárs nemzet- olyan gyenge, hogy egy-egy rossz gyűlési képviselő a ruzsajárási-ven- termés, vagy eiemi 'csapa3 tízezrévé* dűgiőt zsúfolásig megtöltő közönség juthatta őket & tönk szélére. CSupan e|ött képviselői beszámolót tartott és egy vékony gazdarétegnefc sikerült főként a parasz ságot érdeklő kérdé­sekről beszélt. A gyűlésen [eitünő®n nagy számban jeientek meg az asszo­nyok is. A gyűlést Berényi Benjá­min elnök nyitó i-ta meg, majd Tom­bácz elvtárs bevezetőjében foglalko­zót* rcmcxai a támadásokkai, am«­fyek az utóbbi időben a Kommunista Pártot érték. A rágalmak között legtöbbször olyanom szerepeinek, hogy a Kommunista Párt családellenes, magántu ajdonetienes gs nem tiszteli a va iá t Sorra foglalkozott ezekke a vádakkai kifejtette, hogy a leg­bensősfgesebb családi élet éppen a kommunitták áltat kormányzott Szov­jetunióban van. A magán'ulajdoura vonatkozóan pedig rámutatott arra, hogy. ' , a fö'dreformmai a kommunisták' néhány födesur magántulajdona heiyctc többszaz magántulajdont létesítettek. A vaUásellenesség vádját pedig az­zal utasította vissza, hogy éppen a Magyar Kommunista párt végezte a iegnagyobD munkáx a temoiomok újjáépítése érdekében és a földre­form torán szamtalan esetben udtak földet a vidéki plébániáknak. Azzal ijesztgetik a paraSzttoget — mondotta Tombácz eivtárs —, hogy iame'.yikük megbetegszik. A kosztjuk!a ina.mok és bányák államosítása sem olyan, hogy e mellett nagyon le­küzdhessék a betegségeket. Ebédet a szeretetházból hordanak. A téli fagy­ban ez a hatalmas távolság külön szöiv nyű kint jelent az éppen soros étel hozónak és szinte a cipőtalp többe ke rülne, ha egyáltalán meg tudnák csi­náltatni. A reggelik, vacsorák főtt krumpliból és hasonlókból állnak. Igy élnek, tengődnek ezek az em­berek, egy kialakuló uj világba vetett hittel. Mindannyiunk számára biztató lehet, hogy mégis hisznek és bíznek sorsuk jobbrafordulásában. Sirok Jó­zsef például látható boldogsággal je­lentette ki' hogy máris érzik, mennyi­vel könnyebb, mint akár néhány hó­nappal ezelőtt volt. Az inflációs idő­ben maradék szegényes ruhadarabju­kat is le kellett vetmök, hogy valami keveset ehessenek, most pedig, ha akad néha munka, annak árából legalább egy Ideiig jobban élhetnek. A legköze­lebbi közvetlen, kívánságuk most csak annyi lenne, hogy -egy kevés mészhez Juttassa' őket a város vezetősége, hogy lakásuk külső falát is kimeszelhessék és emberibbé tegyék nyomorúságos otthonukat. után most már a nádfödeíes kuny­hókra kerül a sor. Ezzei szembcn a valóság az, hogy a bányák álta­mositását a Kisgazdapárt is éppen­úgy megszavazta. A becsületes mun­kával szerzett magántulajdont pedig mi kommunisták elsősorban tisztelet­ben tartjuk, sőt erősítjük, segítjük. Éppen ennek érdekében történt a födreform is. ( Ezekután Tombácz Imre eivlárs az időszerű Kérdések tárgyalására tárt át. Ennek Során rövid" visszapillan­tást vetett é» megállapította, hogy a magyar mezőgazdasági termelés ö muX kisbirtakelienes gazdaságpoliti­kája, a bonkok, kartellek., egykezek uzsorája miatt egyoldalú volt és ez­által fejlődésben elmaradt a többi országok termeié®! színvonala mö­gött. A magyar demokrácia ilyen há­borús uusztitásokkai is tönkretett mezőgazdaságot kapott örökségbe. — A törpe és a kisparaszti birto­kok kettős iga aiatt vo tfak, — foly­tatta Tombácz elvtárs — a nagybir­tok és a nagytőke igája aiatt. Ezek szedték ie a kisparaszt munkájának gyümölcsét é3 ezért maradó a ki®­az iiysn válságos időket a- maga gyarapodására kihasználni. , A továbbiakban kifejtette Tombácz élvtárs, hogy a népi demokracia fel­adata az ország gazdasági felvirá­goztatása é® ezáltal a parasztság helyzetének megjavítsa. A paraszt. sefaáiv ha ineg akar szapaduku a gazdasági bizonytalanság ló*, a holnap gondjaitól, ha nem akar újra a nagytőke, bankok és iparmágnások, uzsorátok hataona alá kerüini, ak­kor a munkásosztállyal együ.t ken ha adnia. A födreform befejezése után. uj feladatok varnak a magyar demo­kráciára. Sürgősen meg kei* olda­nia a kisbirtokrendszer gazdasági megszilárdítása, a teerntelos be(ter­je^é, sokoádiuvá, jövedelmezővé té­telét. Ehhez minéi előbb szükséges a földreform teljes befejezése, tej.ck­könyvczúse es biztonság, nyugalom mezőőri törvényt keU bevezetni. , A h.di.ogoykérdé-re vonatkozóan kifejtette, nogy a legsürgősebb meg­Oidápt ken megtalálni ebbcu az ügy­ben, mert nemzett becsületbeli kö­telességünk a hadifoglyokon és hoz­záltar ozóikon segíteni.' Foglalkozott Tombácz e.vtárs RuzSajárá" iegege több panaszává, is és kijelentette, g is azon tesz, hogy minél előbb köz igazgatási kirendeltséget kapjon RU­zsajará®. A mindvégig nagy érdeklődéssel ki­Sérfc beszédet a megfentek nosszas, lelkes tapssal köszönték meg tes egy. ma-utón lordul*ak panaszaikkai, xei­szólásaikkal, kérésükkel Tombá.z e vtar hoz. A panaszokra adott vá Jaszaban Tombácz elvtárs Löb„ek kö­zöt- kifejtett--, hogy a paraszteag 3C százalékban eleget fett beszolgáltatás; köte.ezettrégének, mostmár tehát i.z iparnak i? te.jesi fente keli a Kötcres. ségét a paraszLöággai szembea Végűi a Nemzeti Parasztpárt ne­vében Bózsó János szólalt fel, maja a Magyar Kommunista Párt Szeged megteremtése a termetesben. Az ei-iBe.váro? I- kulturgárdája Szerepelt harapózott mezei topátok ellen uj | Szórakoztató műsorral. , Rákosi Mátyás beszéde a Nemzeti Segély jelentőségteljes munkájáról A Szabadsághegyen felavatták a Nemzeti Segély 80 ágyas gyermekszanatórínmat (Budapest, szeptember 23.) Vasárnap délelőtt a Szabadság-hegyien nagyszámú közönség jelenlétében, avatták fel a Nemzeti Segély második 80 ágyas mo­dern felszerelésű gyermekszianatóriu­mát. A kormány részéről megjelent Rá­kosi Mátyás elvtárs minisztereinökhe­lyettes és Rajk László elvtárs belügye miniszter. Általános figyelem és taps közepette emelkedett szólásra Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes. — Az a munka — mondotta —, amit a Nemzeti Segély az elmúlt 15 hónap alatt vállalt és az a munka, amit-itt a gyermektüdőszanatórium körül még kü­lön végzett, önmagáért bcszői, A há­ború után olyan szörnyű volt a pusz­tulás, annyi rom és annyi kár szárma­zott, hogy az állam egyedül ezt a fel­adatot elvégezni nem tudja. Meg kell állapítani, hogy a Nemzeti Segély e té­ren igen jelentős munkára tekinthet vissza. Másfél évvel ezelőtt Budapes­ten igen komoly tényezők gondoltak arra, hogy gyermekek és aggok tömege fog elpusztulni, amíg az ország a fővá­ros segítségére siethet. Ez nem történt meg és ebben nem utolsó sorban nagy szerepe van a Nemzeti Segélynek, amely azokban a nyomorúságos viszo­nyokban, amikor minden város el volt szigetelve a másiktól, szinte minden utca- önálló életet élt, megtalálta a módját a segítségnek és azt azóta is folytatja. A szanálás most már lassan talpraállitja nemzetünket Egy csomó szociális feladatot, amelyet normális viszonyok között az egészséges, virágzó demokratikus állam végez el1, a háború veszteségei következtében még nem le­het átrakni az állam vállaira. Ezért n Nemzeti Segély feladatai változott vi­szonyok között nem kevésbé fontosai:, mint másfél esztendő előtt voltak. Mi, kommunisták mindent megteszünk, ho&y a jövőben még fokozottabban tud­jon eleget tenni feladatának hazánk és demokráciánk felvirágoztatásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents