Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-23 / 213. szám

DELMAGYAB0B9ZAG KBDD, W46 -8ÍEWSMÖBR ©4. „Nemzeti nyomor" a nagy város .peremén Látogatás a Cserepessoron és a Csillag-tért szükséglakásokban. ahol Üzen laknak egy fülkében és báromon alusznak egy ágyban — A demokrácia kötelessége a a bűnös múltnak ezt a szönyü örökségét felszámolni Forduljunk végre arccal a külváros leiéi A Cserepes-soron hasonló kép fogad bennünket. Itt ugyan kicsit emberibb a környezet az "egymás mellett meghúzódó 17 tipusház 68 szobakonyhás lakásánál, de ezek mellett egy disznópázsittal felvert területein ugyanolyan nyomorúságos 20 lakás-fülkéből álló épületet találunk, mint a Csillagtéren. Szinte az utcán élinek ezek az emberek, mert lakásuk nem igen nyújt otthont számukra. Náluk még a jókívánságoknak is más értelmük van. Amikor odaérünk ugyanis egy idősebb bácsi éppen valami kenyérfélét falatozott. Jó étvágyat kivántunk neki. de fanyar mosoly fogadta szavunkat, mert étvágy bizony, lenne, több ifv mint amennyi kell, de hiába, ha nincs mivel kielégíteni. Itt inkább jó éttárgyat szokás kívánni az étvágyhoz. Mégis szegényes kosztjukat is megosztják (Szeged, szeptember 23). Egyre jobban igazolódik mindannyiunk előtt, hogy a Jó forint valóban megteremtette gazdasági életünk alapját és a jó, pénzi okozta, apró kis napi csodák között sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy tőlünk nem is olyat messze, még mindig élnek olyanok, akiknek élete a létfenntartás bizonytalanságaiból tevődik össze. Nem kell messzire mennünk, mert „a város peremén" a cserepessori és a Somogyitelep közelében lévő Csillag-téri szükséglakásoknál meggyőződhetünk róla, hogy sajnos a „nemzeti nyomor" ma is élő valóság még mindig igen sok családnál. 50-00 gyermek félmeztelenül várja a telet A Csillag-tér nyáron porfelhős, télen nyakig sáros kopár térségénele közepén áll egy hosszú, alacsony, háanak alig nevezhető épület Ezt középen fai választja el és kétoldalt 10—10 egyszobás fülkére osztották be vékony vályogíalakkal. Jelenleg csak 12 csalód lakik benne, mert a többi lakásnak nincs meg az ajtaja és ablaka is hiányzik. A lakott fülkéknek is csak itt-ott van meg az ablaka, de az emberi leleményesség mégis lakhatóvá varázsolta őket. A 12 családban összesen 55—56 gyerek van, akiknek legtöbbje bizony hiányos ruhadarabokban szaladgál, játszik a ház körül. Csodálatos ezeknek az embereknek az a kemény küzdelme, amivel ezt az életet jobbá igyekszik tenni. Elbeszélgettünk az egyik ittlakó családdal. A családfenntartó egy, 24— 25 éves fiatalember Sirok József, aki ntmrégen fejezte be nyolc hónapos szolgálatát a demokratikus honvédségnél. Alkalmi munkákkal, napszámmal tartja el özvegy édesanyját és még négy kistestvérét, akik közül a legidősebb 13 éves. Neki magának alig van egy foltos ruhája, mert a testvéreinek vesz inkább egy kis ruhácskát, hogy iskolába küldhesse őket. Elmondja* hogy teftfőbb vágya legalább valamelyik testvérét „kitaníttatni" és a többieket is amennyire lehet iskoláztatni. Panaszkodva meséli, hogy az emberek mennyire távol tartják tőlük magukat és nyomorukat szinte csak különlegességnek tekintik, pedig szeretnének ők is különb életet élni és mindent megtesznek. hogy nagy szegénységük mellett is ha foltosán vágy esetleg ronr gyosan kell is járniok, de tisztán menjenek az emberek közé. Valóban tisztaság uralkodik a csöppnyi szobában, a fiu maga meszelte ki a falat és a földön is friss felmosás nyoma látszikMégis betegséget lehel az egész környezet. A padozatlan földet hiába' tartják rendbein, mégis egészségtelen levegővei tölti meg, különösen télen a szobát Ezenkívül hat emberinek két ágyban kell meghúzódnia, ami éppen akkor jelenti a legnagyobb nehézséget, havaezek az emberek leghűségesebb barátaikkal, az odavetődött kiscicákkal és kutyákkal. Ezzel igyekeznek egy kissé melegebbé varázsolni ezt a szegényes tanyát és jól esik az a tudat, hogy ők is adhatnak valakinek. Igaz ugyan, hogy szerencsére ezek az állatok a házkörüli egerekkel, pockokkal is jóllakhatnak, mert ezekből sajnos van éppen elég, éppenúgy, mint az egyéb csöppet sem kívánatos rovarokból. , Benéztünk itt is az egyik lakásba. Tizen laknak egy szobában és négy ágyban alszanak. A családban öt apró gyerek is van. a legkisebb még csak hat éves. Ök is a népkonyháról hozzák az ebédet, ezt pótolja az egyik szomszéd zsibárus batyuját viszi a vásárokba, de ez éppen csak a szegényes koszt pótlására elég. ömlik a szó, a panasz, de a bizakodás is ezekből az emberekből. Nyomoruk már szegénységnek sem nevezhető, mert sok helyen alulmarad az emberi színvonalon is. Mégis őszintén bíznak abban, hogy a most egyre "jobban kialakuló társadalmi és gazdasági életünk nekik is biztosabb alapot teremt Nem most kerültek ilyen nyomorúságos állapotba, mert — József Attila szavaival — már hosszú idők óta „szállásaikon éhinség* fegyver, vakhit és kolera dult". A mai demokratikus magyar társadalomnak kötelessége, nagy lány Gál Rozá'lia apró szalonna- höSJ' ha hatalmas erőfeszítésekkel is, darabokicai vagy hasonló ételmaradékkal, amit munkahelyén a Hágiban kap. Egy. másik lakásban Nagphaska Józsefnél a hideg, tapasztott tűzhely mutatja, hogy bizony régen főztek otthon de helyrehozza a bűnös múltnak ezt a szörnyű mulasztását és emberi életet teremtsen számukra. Dér.es polgármester hivatalbalépésekor kiadta a jelszót, hogy .arcoal a valamit. Ök heten laknak egy szobá-! külváros felé!" Ideje lenne, ha végre ban, de csak 2 ágyból, a tapasztott tüz- Szeged várospolitikája is elsőrendű •heh bői, egy edényes polcból, két szék-1 kötelességének tartaná ezeken a nyoböl áll a „berendezés". Az ablak pa- J morueágos állapotokon segíteni. Meg pirral van beborítva!, úgyhogy még mozdulnia ebben az irányban is a - város vezetőségének, de az egész szegedi társadalomnak is valóban arccal, segítséggel a külváros felé keli fordulnia, hogy ezek az elesett proletárok is emberhez méltó módon éljenek végre. CGkös Zoltán nappal is sötétben van a szoba. Szomorúan mondja Nagyhaska József, hogy bizony óvodába, iskolába szeretné küldeni a gyerekeket, de nincs ruhájuk, amiben elküldje őket. ö maga napszámba jár, ha van hová vagy a A felszabadított parasztságnak együtt haladnia a munkásosztállyal! kell Tombácz Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő Rúzsa járáson tartott beszámolójában válaszolta Kommunista Párt ellen terjesztett rágalmakra Uj leiadatok várnak reánk a földreform befejezése ntán (Ruzs'tyárás, szeptember 23 ) Vasár-; birtokos parasztság gazdaságilag nap Tombácz Imre eivtárs nemzet- olyan gyenge, hogy egy-egy rossz gyűlési képviselő a ruzsajárási-ven- termés, vagy eiemi 'csapa3 tízezrévé* dűgiőt zsúfolásig megtöltő közönség juthatta őket & tönk szélére. CSupan e|ött képviselői beszámolót tartott és egy vékony gazdarétegnefc sikerült főként a parasz ságot érdeklő kérdésekről beszélt. A gyűlésen [eitünő®n nagy számban jeientek meg az asszonyok is. A gyűlést Berényi Benjámin elnök nyitó i-ta meg, majd Tombácz elvtárs bevezetőjében foglalkozót* rcmcxai a támadásokkai, am«fyek az utóbbi időben a Kommunista Pártot érték. A rágalmak között legtöbbször olyanom szerepeinek, hogy a Kommunista Párt családellenes, magántu ajdonetienes gs nem tiszteli a va iá t Sorra foglalkozott ezekke a vádakkai kifejtette, hogy a legbensősfgesebb családi élet éppen a kommunitták áltat kormányzott Szovjetunióban van. A magán'ulajdoura vonatkozóan pedig rámutatott arra, hogy. ' , a fö'dreformmai a kommunisták' néhány födesur magántulajdona heiyctc többszaz magántulajdont létesítettek. A vaUásellenesség vádját pedig azzal utasította vissza, hogy éppen a Magyar Kommunista párt végezte a iegnagyobD munkáx a temoiomok újjáépítése érdekében és a földreform torán szamtalan esetben udtak földet a vidéki plébániáknak. Azzal ijesztgetik a paraSzttoget — mondotta Tombácz eivtárs —, hogy iame'.yikük megbetegszik. A kosztjuk!a ina.mok és bányák államosítása sem olyan, hogy e mellett nagyon leküzdhessék a betegségeket. Ebédet a szeretetházból hordanak. A téli fagyban ez a hatalmas távolság külön szöiv nyű kint jelent az éppen soros étel hozónak és szinte a cipőtalp többe ke rülne, ha egyáltalán meg tudnák csináltatni. A reggelik, vacsorák főtt krumpliból és hasonlókból állnak. Igy élnek, tengődnek ezek az emberek, egy kialakuló uj világba vetett hittel. Mindannyiunk számára biztató lehet, hogy mégis hisznek és bíznek sorsuk jobbrafordulásában. Sirok József például látható boldogsággal jelentette ki' hogy máris érzik, mennyivel könnyebb, mint akár néhány hónappal ezelőtt volt. Az inflációs időben maradék szegényes ruhadarabjukat is le kellett vetmök, hogy valami keveset ehessenek, most pedig, ha akad néha munka, annak árából legalább egy Ideiig jobban élhetnek. A legközelebbi közvetlen, kívánságuk most csak annyi lenne, hogy -egy kevés mészhez Juttassa' őket a város vezetősége, hogy lakásuk külső falát is kimeszelhessék és emberibbé tegyék nyomorúságos otthonukat. után most már a nádfödeíes kunyhókra kerül a sor. Ezzei szembcn a valóság az, hogy a bányák áltamositását a Kisgazdapárt is éppenúgy megszavazta. A becsületes munkával szerzett magántulajdont pedig mi kommunisták elsősorban tiszteletben tartjuk, sőt erősítjük, segítjük. Éppen ennek érdekében történt a födreform is. ( Ezekután Tombácz Imre eivlárs az időszerű Kérdések tárgyalására tárt át. Ennek Során rövid" visszapillantást vetett é» megállapította, hogy a magyar mezőgazdasági termelés ö muX kisbirtakelienes gazdaságpolitikája, a bonkok, kartellek., egykezek uzsorája miatt egyoldalú volt és ezáltal fejlődésben elmaradt a többi országok termeié®! színvonala mögött. A magyar demokrácia ilyen háborús uusztitásokkai is tönkretett mezőgazdaságot kapott örökségbe. — A törpe és a kisparaszti birtokok kettős iga aiatt vo tfak, — folytatta Tombácz elvtárs — a nagybirtok és a nagytőke igája aiatt. Ezek szedték ie a kisparaszt munkájának gyümölcsét é3 ezért maradó a ki®az iiysn válságos időket a- maga gyarapodására kihasználni. , A továbbiakban kifejtette Tombácz élvtárs, hogy a népi demokracia feladata az ország gazdasági felvirágoztatása é® ezáltal a parasztság helyzetének megjavítsa. A paraszt. sefaáiv ha ineg akar szapaduku a gazdasági bizonytalanság ló*, a holnap gondjaitól, ha nem akar újra a nagytőke, bankok és iparmágnások, uzsorátok hataona alá kerüini, akkor a munkásosztállyal együ.t ken ha adnia. A födreform befejezése után. uj feladatok varnak a magyar demokráciára. Sürgősen meg kei* oldania a kisbirtokrendszer gazdasági megszilárdítása, a teerntelos be(terje^é, sokoádiuvá, jövedelmezővé tételét. Ehhez minéi előbb szükséges a földreform teljes befejezése, tej.ckkönyvczúse es biztonság, nyugalom mezőőri törvényt keU bevezetni. , A h.di.ogoykérdé-re vonatkozóan kifejtette, nogy a legsürgősebb megOidápt ken megtalálni ebbcu az ügyben, mert nemzett becsületbeli kötelességünk a hadifoglyokon és hozzáltar ozóikon segíteni.' Foglalkozott Tombácz e.vtárs RuzSajárá" iegege több panaszává, is és kijelentette, g is azon tesz, hogy minél előbb köz igazgatási kirendeltséget kapjon RUzsajará®. A mindvégig nagy érdeklődéssel kiSérfc beszédet a megfentek nosszas, lelkes tapssal köszönték meg tes egy. ma-utón lordul*ak panaszaikkai, xeiszólásaikkal, kérésükkel Tombá.z e vtar hoz. A panaszokra adott vá Jaszaban Tombácz elvtárs Löb„ek közöt- kifejtett--, hogy a paraszteag 3C százalékban eleget fett beszolgáltatás; köte.ezettrégének, mostmár tehát i.z iparnak i? te.jesi fente keli a Kötcres. ségét a paraszLöággai szembea Végűi a Nemzeti Parasztpárt nevében Bózsó János szólalt fel, maja a Magyar Kommunista Párt Szeged megteremtése a termetesben. Az ei-iBe.váro? I- kulturgárdája Szerepelt harapózott mezei topátok ellen uj | Szórakoztató műsorral. , Rákosi Mátyás beszéde a Nemzeti Segély jelentőségteljes munkájáról A Szabadsághegyen felavatták a Nemzeti Segély 80 ágyas gyermekszanatórínmat (Budapest, szeptember 23.) Vasárnap délelőtt a Szabadság-hegyien nagyszámú közönség jelenlétében, avatták fel a Nemzeti Segély második 80 ágyas modern felszerelésű gyermekszianatóriumát. A kormány részéről megjelent Rákosi Mátyás elvtárs minisztereinökhelyettes és Rajk László elvtárs belügye miniszter. Általános figyelem és taps közepette emelkedett szólásra Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes. — Az a munka — mondotta —, amit a Nemzeti Segély az elmúlt 15 hónap alatt vállalt és az a munka, amit-itt a gyermektüdőszanatórium körül még külön végzett, önmagáért bcszői, A háború után olyan szörnyű volt a pusztulás, annyi rom és annyi kár származott, hogy az állam egyedül ezt a feladatot elvégezni nem tudja. Meg kell állapítani, hogy a Nemzeti Segély e téren igen jelentős munkára tekinthet vissza. Másfél évvel ezelőtt Budapesten igen komoly tényezők gondoltak arra, hogy gyermekek és aggok tömege fog elpusztulni, amíg az ország a főváros segítségére siethet. Ez nem történt meg és ebben nem utolsó sorban nagy szerepe van a Nemzeti Segélynek, amely azokban a nyomorúságos viszonyokban, amikor minden város el volt szigetelve a másiktól, szinte minden utca- önálló életet élt, megtalálta a módját a segítségnek és azt azóta is folytatja. A szanálás most már lassan talpraállitja nemzetünket Egy csomó szociális feladatot, amelyet normális viszonyok között az egészséges, virágzó demokratikus állam végez el1, a háború veszteségei következtében még nem lehet átrakni az állam vállaira. Ezért n Nemzeti Segély feladatai változott viszonyok között nem kevésbé fontosai:, mint másfél esztendő előtt voltak. Mi, kommunisták mindent megteszünk, ho&y a jövőben még fokozottabban tudjon eleget tenni feladatának hazánk és demokráciánk felvirágoztatásáért.