Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-23 / 213. szám

liSág proletárjai egyesüljetek [ Szeged, rnt. szeptewber 23, kedd Itt, éft. 21}, sl líra: 40 fillér. DELMAGYARORSZAG k MAQTAH gLOMMOmSTA PART DÉIM AQT ar0k1z ÁGI NAPILAPJA Párisban a magyar delegáció kifejtette véleményét a pozsonyi hidfő kibővítésére vonatkozólag A bizottság: tagjai mintegy 15 kérdést intéztek"a magyar delegációhoz (Páris, szeptember 23.) A békekongresszus szombaton délután meghallgatta a magyar delegáció álláspontját azzal a csehszlovák követeléssel kapcsolatban, hogy Magyarország engedjen át Csehszlovákiának öt falut Pozsonynyal szemben. Az ülés elnökének felkérésére Kertész István követ angol nyelven felolvasta a magyar delegáció nyilatkozatát, melyben többek között a következőket mondta: A csehszlovák kérés alátámasztású/ ra felhozott csehszlovák érvek nem helytállóak. Adatokat hozunk fel annak bizonyítására:, hogy Pozsony város fejlődése és kiépítése szempontjából Csehszlovákiának a kérdéses területre nincs komoly szüksége. Az igényelt öt község területe tul távol fekszik Pozsonyhoz ahhoz, hogy azokkal kapcsolatban városrendezési szempontot komolyan lehetne hangsúlyozni. Nem lehet kétséges tehát, hogy Csehszlovákiának a kérdéses terület megszerzésére irányuló követelése mögött más, be nem vallott szándékok rejlenek. Már nyilvánosságra kerültek j i kapcsolatosan azok a köveu* amelyeket Csehszlovákia az 1919-es békekonferencia elé terjesztett és amelyekben a ma igényelt területnél jóval nagyobbat, egészen a Fertő-tó cszaki csúcsáig terjedő területet kívánt megszerezni kifejezetten stratégiai indokokból. Kétségtelen, hogy az általa igényelt területnek stratégiai jelentősége van, még pedig nem defenzív, hanem offenzív jellegű. Nem tehetünk mást, minthogy újból a legnagyobb komolysággal hívjuk fel a figyelmet az Atlanti Chartának első helyen levő kívánságára, amely szerint annak aláírói és elfogadói nem kívánnak területi expanziót. A magyar delegátus beszédének elhangzása után az albizottság tagjai mintegy 15 kérdést intéztek a magyar delegációhoz. Többek között Ausztrália feltette a kérdést, hogy amennyiben az öt községet átcsatolnák Csehszlovákiához és ezzel a Budapest—Bécs közötti utat elvágnák, van-e lehetőség arra, hogy attól délre uj utat építsenek. Sebestyén követ azt válaszolta, hogv a technika mai fejlődése mellett lehet-. i.'cci ü; r ép; v-m, <v> >'.• nv •. my v gi teherrel jár, ezenkívül tárgyalni kell az ausztriai ut folytatása kérdésében és megállapodást kell kötni az osztrákokkal. Az ügyi tehát nemzetközi jelentőségű és Magyarország egyedül nem tudja rendezni ezt a kérdést1. Az elnök javasolta, szólítsák fel a magyar delegációt, közölje észrevételeit, melyek a lehetőségek egy ilyen uj ut megépítésére és ezeket az észrevételeiket az írásban beadandó előterjesztéshez mellékelje. A delegátusok által feltett valamenynyi kérdésre Sebestyén Pál követ adott részletes és adatokkal bőven ellátott választ A magyar delegációt ezután kivezették a teremből* A magyar delegáció eltávozásai után elsőnek Hajd.u (Csehszlovákia) szólalt fel. Kifogásait a magyar delegáció válaszára nem teszi meg, azt a bizottságra bízza* Az elnök ezután felvetette a kérdést, hogy most, vagy a legközelebbi ülésen óhajtja-e a bizottság a magyar expozét letárgyalni. A bizottság Ujzéland indítványát tette magáévá, mely'ap.iéii iH**sfc elnapolták. 1 Tildy Zoltán: A hitetleneket is magunkkal ragadjuk a munka lázával „Legnagyobb megtiszteltetésnek tartom, ha egy magyar dolgozóval kezet foghatok" A köztársasági elnök kél beszéde a balatoni ünnepségen (Balatonfüred, szeptember 23.) A balatoni hajózás százéves évfordulójának a balatoni hajóigyárban lezajlott ünnepsége után Tildy Zoltán köztársasági elnök feleségével, Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszterrel és Jóit oly Lászlóval, a köztársasági elnöki hivatal vezetőjével a hajógyár étkezdéjében a balatoni hajósokkal és munkásokkal közös ebéden vett részt. Itt a köztársasági elnök is felszélalt és nagy lelkesedéssel fogadott beszédében kifejtette, hogy a magyar népnek azért kellett súlyos tragédián keresztülmennie, mert azok, akik ezt az országot eddig vezették, távol éltek a néptől. Magyarországon a régi világban csak ugy lehetett boldogulni, ha valaki az uri világhoz csatlakozott és hozzá hasonult, — Számomra a legboldogabb érzés — mondotta —, ha a dolgozó munkásember bizalommal tekint ránk. A legnagyobb megtiszteltetésnek tartom, amikor kezet foghatok egy magyar dolgozóval és érzem kézszoritúsán, hogy bázik bennem, egyenlő embernek tart saját magával, mert olyan magyar jövendőt akarunk épiteni, amelyben minden magyar ember egy szinten ék Vasárnap délelőtt a köztársasági elnök kíséretével Siófokra hajózott tovább és a balatoni ünnepségek keretében itt is beszédet mondott Kijelentette, hogy a reális szemléletet szeretné minden magyar ember lelkébe átplántálni, majd szembeszállt mindazokkal, akik a magyar demokráciát okolják azokért a bajokért, amelyéket a mult végzett éa amelyek a mult büinel. — Eltakarítjuk: a még meglevő romokat — mondotta —, mindenütt építeni fogunk azoknak lelkesedésével és elszántságával, akik millió és millió rendben máris beálltak a munkába. A hitetleneket pedig magunkkal fogjuk ragadni a munkának azzal a lázával, amelynek tüze ég a becsületesen dolgozó lelkekben. A köztársasági elnök beszédét azzal fejezte be, reméli, hogy/ a Balaton ezentúl nem azoké lesz, akiknek pénzük volt arra, hogy értékeit és kincseit megvásárolják, hanem mindazoké, akik munkájukkal érdemeket szereztek arra, hogy a munka folytatásához felüdülésükkel ujult erőhöz jussanak. Kínevezték Wailace utódját A moszkvai rádió a Wailace elleni hadjáratról (Washington, Szeptember, 23.) Mint a Fehér Házból közük, Truman ej, nöfc Hairimamt nevezte ki Waliae© utódjaként kereskedelemügyi miniszterré. Hnrriman ezeiött Moszkvában vott, most pedig Londonban az EgyfcSüt AUamoK nagykövete. (Moszkva, szeptember 23.) A Pravda diplomáciai megfigyelője Irja, hogy Wailace lemondat a demokrata párt reakció8 jobbszárnyának győzelmét jeleníti. Ez a győzelem azonban phirrhusí győzelemmé válhat. Mindenesetre a Watlacc-ügy ékesszólóan bizonyltja, hogy az Egyesült Ádámok attai követett támadószetiiemü külpolitika nem xalái helyeslésre a, lakosság azéies rétegeiDén. A Wailace euen inditott hadjárat mutatja, hogy az amerikai és brit imperialista körök milyen szívóssággal dolgoznak céljaik eléréséért. Szeged Költségvetését Budapesten állítják össze véglegesen (Szeged, szeptember 23.) Jelented tük, hogy Szeged költségvetésének tárgyalását hétfőn héttagú miniszteri bdzoúiság folytatta Szegeden. A te >áev kozások befejeződtek és Palfy György, Dénes Leó, Csikós Jenő, Róna Jenő és Nórái György kedden Budapesten tárcaközi bizottságinál végtegezák a város költségvetését. Megérkezett a rendőrségi B-lista első csoportja (Szeged, szeptember 23.) Hétfőre a belügyminisztériumból megérkezett a szegedi rendőrfőkapitány sógra a rendőrségi B-lista első csoportja. Ezen most 11 személy szerepel. Az első állománycsoportból, vagyis a hatósági csoportból (azelőtt fogalmazói kar) dr. Kátay Lajos alezredest és dr. Horváth József főtanácsost özvegyi nyugdíjjal, tehát félnyugdijjal, dr. Molnár Béla hadnagyot pedig minden igény nélkül, bocsátották eL A nyomozók csoportjából Boros János nyomozót minden igény nélkül, a segédhivataliak közül Dékány László hivatali tisztet és Ábrahám István irodai századost nyugdíjjal. Az őrszemélyzet! csoportból Kunszegi György és Sánta István főtörzsőrmestert félnyugdíjjal, Németh Károly és Simon Gyula őrmestert igény nélkül, Sípos József alhadnagyot pecüg nyugdíjjal bocsátották el. w.rit tf^fluwwwttlíl^'f" Dr. Balogh Pál öngyilkosságot kísérelt meg a rendőrségi fogdában (Szeged, szeptember 23) A vidéki, főkapitányság utasítására a szegedi rendőTS'g poíitikai osztálya őrizetoc vette a háborús bűntettekkel gyanúsított dr. Balogh Pál szegedi sebészorvost. Dr. Balogh vasárnap éjjel :a rendőrségi fogdáiban szemüvegét összetör.e és annak egyik üvegdarabjáivai balkezén a könyökhaj latba a átvágta az ütőerét. Az egyik rabtárSa észrevette a sebészdoktor öngyilkossági szándékát és jelentette az ügyeletes őrnek. A rövidesen megjelent mentők az orvoSu súlyos, de nem életveszélyes állapotban a szegedi közkórházba szállító'ták. Felgyógyulása után fegyveres őrizettel azonnai Budapestre viszik. Gyöngyösi és Cardelj külügyminiszterek levélváltásával Jugoszláv-magyar egyezmény jött létre a két ország közötti lakosságcseréről A két kormánynak az a szándéka, hogy szorosabbro fűzzék népeik között a baráti kapcsolatokat (Bvlgrád, szeptember 23.) A jugoszláv hirsiolgákrti iroda párisi tudósítója a továbbiakat jelenti a magyarjugoszláv lakosságcsereegyezményről: A francia fővárosban a jugoszlávmagyar küldöttség között megbeszélés seket folytattak önkéntes lakosságcseréről és a két ország közötti vizügyek kérdéséről. E megbeszélések teljes elvi megegyezést eredmény/atek, amely kifejezésre jutott Cardelj jugoszláv heIp-cttes miniszterelnök és Gyöngyösi János külügyminiszter között történt levélváltássaL Ebből kitűnik a két kormánynak az a szándéka, hogy szorosabbra fűzzék népeik közötti baráti kapcsolatokat és egyezményt kössenek az önkéntes lakosságcserének végrehajtására. A lakosságcsere keretei egyik részről sem haladhatják meg a 40 ezer főt. Az egyezmény érteim ében a miagyar nemzetiségű jugoszláv állampolgárok szabad elhatározásuk alapján átköltözhetnek Magyarországra Jugoszláviából és a jugoszláv nemzetiségű magyar állampolgárságú egyéneik pedig Magyarországról Jugoszláviába Ha az átköltözésre jelentkező személyek száma egyik államban nem érné el a nogyveinezret, akkor a másik országban jelentkezettek számát ahhoz a számhoz keÜ viszonyítani, hogy az átköitözendők száma egyforma legyen. Az önkéntes lakosságcsere egy évvel az egyezmény aláírása után kezdődik és azt három év alatt hajtják végre. A két küldöttség hasonlóképpen elhatároztas hogy vízügyi egyezményt is köt.