Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-03 / 195. szám

KEÖD, 1946 "SZEPTEMBER 3. DELMAGYABORSZAG Románia nem fogadja ei a közvetlen tárgyalásokra vonatkozó magyar meghívást eTalare&cu a magyar előterjesztések teljes elutasítását kérte a magyarromán bizottság hétfői ülésén Nagy Ferenc miniszterelnök PArisba, Molotov váratlanul Moszkvába utazott (Páris, Szeptember 2.) A Magyar TáViraii iroda diplomáciai különtudositója jelenti: A magyar—román vegyes bizottság ülésén Sztankovics elnök javasolta, hogy a román területi és politikai bizottság azt a határozatát, hogy a magyar—román határra vonatkozóan a" román delegáció ,leIfinlélében hallgassák meg a magyar küldöttséget, a jelenreg ülésező vegyes bizottság is fogadja el. Bejelentette, hogy a román küldöttség kérelmet terjesztett elő, hogv a román expozét csak a hétfői viíésen hallgassák meg. Indítványozta, hogy az erdélyi kérdés fesetti vitát csak a román delegáció véleményének meghallgatása után kezdjék meg. Javastatára az együttes bizottság elhatározta. hogy a hétfői ülésen a román küldöttséget hallgatják rnog és utána •térnek át a békeszerződós egyes részletemé vitájára. Az einök ezután felkérte a békeértekeziet főtitkárságának egyik tisztviselőjét, hogy vezesse be előbb a magyar és utána a román küldöttséget. /lu*r Pál, Magyarország párisi követe, nyugodtan, határozott hangon, hibátlan francia kiejtéssel igy kezdte BESZÉDÉT: ! — Azért jöttünk önök elé, hogy annak a kérdésnek rendezésére, amelyet az előbbi előítélettől elvakult rendszerek képtelenek voltak megoldani, előterjesztést tegyünk. Ez a probléma ahhoz a területhez kapcsolódik, amelynek a neve: Erdély. Az 1930-as román statisztikai adatok szarint Erdély összlakossága ötésféi millió létek és ebből 3.200.000 román és 1,500.000 magyar. A lakosság többi rész® más ethnikal csoportokhoz tartozik. Az eisö világháború befejezése után Erdélyt a trianoni szerződés éneimében Romániához csatolták. Ez az érdekelt néptömegek meghallgatása nélkül történt meg. Ez volt az a békeszerződés, amelyet a Szovjetunió soha n«m irt alá és amelynek ratifikálását az Egyesült Államok megtagadták. Hogy az ebben a szerződésben megáliapitott határok petti esnek az ethnikai határok ala, az a Jény bizonyltja legjobban, hogy most egyik szomszédáliam a másik után kér Engedélyt arra, hogy a határok közeiében tevő "magyar lakosságnak legalább egy részét a mi területünkre telepíthesse át. , Ennéi semmisem világithatja meg jobban az elkövetett tévedéseket. — Igy Romániának itéiték a másfél mi liő ieiket számláló magyar területet. Ezeknek sorsa iránt nem maradhatunk közönyösek. — Felvetvén az erdélyi magyarság problémáját, kénytelenek vagyunk két fontos tényt szem előtt tartani. Az első az, hogy a szövetséges nagyhatalmak és Románia köré tt léire jött fegyverszüneti egyezmény érteimében Erdély, vagy annak nagyobb része Romániái illetné megA második lény, amelyet figyelembe keit vennünk, az a határozat, ameiviyet a kütiigyminisz terek tanácsa semmisnek és érvénytelennek nyüvánitotla az 1940 augusztus 30-iki bécsi választott bírósági döntést, amely választott bíróság egyébként n®m a mi kezdeményezésünkre jött fféire és ameiy fiSzak-Erdélyifek "mintegy 44.000 négyzetkilométernyi terű leiét visszacsatolta Magyarországhoz. Tekintettel .erre a két tényre, a magyar kormány a külügyminiszterek tanácsához intézett emlékiratban, valamint a magyar békeküldöttség elnökének a plénáris ülés előtt elmondott beszédében nem kért egyebet, mint azt, hogy Erdélybői egy körülbelül 22 ezer négyzetkilométernyi kiterjedésű rész csatottassék vissza Magyarországhoz. Sajnálattal kelleti megállapítanunk, hogy ezt a javaslatot a külügyminiszterek tajrácsa eiutasito Ita és ezt az önök bizottsága sem fogadta kedvezően. — Ilyén körülmények között ujbtü fe vetvén a külügyminiszterek tanácsához intézett lehetőség egyikét, tisztele itei az ethnikai viszonyoknak megfelelő halár módosításokra vonatkozólag terjesztem elő kérelmünket. 4000 négyzetkilométernyi kiterjedésű területrőt van szó csupán, amely alig négy százalékát leszi ki annak a területnek, amelyet az első világháború végén Romániának ítéltek. Ez a lerü'et egyáltalán nem tartozik Erdély földrajzi egységéhez és a történelem folyamán nem képezte annak in'égráns részét. Egyszerű halárkiigazitáSrói van Szó. A Szóbanforgó terület 500 «zer iéleknyi lakosságának 64 százaléka magyar. A határkiigazitás magába foglalná Szatmárnémeti, Nagyvárad, Nagykároly, Nagyszalonta és Arad várost. Ez a< szerény megoldás olyan területet kapcsoma vissza Magyarországhoz, amelyen a magyarok nagyon je.en.iékeny többségben vannak. — Egyébként nyomatékosan hangsúlyoznom ken azt a tényt, hogy javaslatunk csak az estiben jelent megoldást, ha azi. <szerv;esea összekapcsoljuk a román állam keretei közötc maradó több mint 1,200.000 főnyi magyar kisebbség jogaira és védelmére vonakozO minden biztosítékot omegadó kisebbségi szabáJyza.ra. — Ezért kérjük az eiőbb emiitett haiárkiigazitási,, f- heiyi közigazgatások autonómiájának kiépítését é® a kisebbségi véuetem intézkedésseivei együtt az Egyesült Nemzetek ellenőrzése és szankciója mellett: . 1. hogy a bizottság hagyja. heiybe a magyar-román határkiigazitásra vonatkozó javaslatunkat abból a oélbób hogy Magyarorezághoiz csal ol tassanak a magyar többségű hat-árterületek. 2. hogy a bizottság szóliisa fel a két küldöttséget, kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a magyar (kisebbség jogainak védelmére vonaikzó küiöniegrps egyezmények kö ésére, valamint Erdély keleti 'fe.ében egységes tömbben elő magyarság "Saé.eskörü önkormányza" iának blztosuisara az Egyesült Nemzetek garanciája mellett. — Amennyiben a két utáegáció e.őre meghaiározandó időn belül nem egyezne meg a közös javaslatban, önöket kérjüi? meg az igazságnak e® méltányosságnak reginkáüb megtelelő megoldás megkeresésére és arra, hogy ez a megoldás javaslat formájában a külügyminiszterek tanácsa e.é terjesztessék. Az együttes bizottságban résztvevő delegációk nagy iigyüemmfü hallgatták végig Auer Pál expozéját. A cékeénekeziet titkársága a beszéd elhangzása után nyomban szétosztotta az erdélyi kérdésre vonatkozó magyar térképekét és vázlatokat. A magyar Kiküldött beszédének oro^z és angol nye.vre történő te fordítása után az elnök bejelentette, hogy a megszavazott napirendnek megfei'eló'en az ülést most berekeszti. A Tornán—magyar vegyes bizottság ülését hétfőn dérntán négy órakor folytatják. A napirend első pontja a román delegátus expozéjának meghallgatása tesz. A magyar áiiásioglalás kedvező katasa Pwisb, a (Páris, szeptember 2.) A párisi rádió jelentése szerint a békéért ekeziet köreiben Auer Pál párisi magyar követ szombaton, elhangzott b.szede mely benyomást ke.tett es a legkülönbözőbb oldalon igen rokonszenvesen vitatták meg. Kiemelik előadásának határozott hangját és azt a nemes nyugalmat, amellyel a magyar-román megbékélés szükségességére rámutatott. Természetesen nem lehet tudni, hogy a morális sikerre hogyan reagálnak a gyakorlat, ban. Tatarescu hétfőn beszél és a bizottság csak azután dönt. A szombati ülés nyomán megállapították, hogy iVtagyarország képviselői eddigi szereplé.iikkel rokonszenvet keltettek. Moioiov váratlanul Moszkvába utazott (London, szeptember 2.) A londoni rádió megállapítja., hog. a párisi békeertekezlet hatodik hete nyugodtabb légkörben kezdődött meg és a jelentések szerint most már több remény van a megegyezésre. A négy külügyminiszter hétfőn? kitűzött értekezletét elhalasztották ugyan, ennek azonban oka nem Molotov utazása, hanem az, hogy, a külügyminiszterhelyettesek jelentékeny előrehaladást állapítottak meg a 250 módosító inditvány elintézése terén. A szovjet külügyminiszter hirtelen távozásával kapcsolatban továbbra is élénk találgatások folynak. A Reuter-iroda tudósítójának párisi jelentése szerint Molotov utazásának célja, hog., megvitassa Sztálin generalisszimusszal a német kérdést, amely esetleg felmerülhet a négy külügyminiszter legközelebbi találkozásán. Általában azt hiszik, hogy Molotov néhány napon belül viszszatér Parisba. Byrnes amerikai külügyminiszter vasárnap meglátogatta Bevint, de beszélgetésük tárgyát nem hozták nyilvánosságra. Nagy Ferenc miniszterelnök Párásba érkezett (Páris, szeptember 2.) Nagy Ferenc Magyarország miniszterelnöke vasárnap délután ő órakor repülőgépen Párisba érkezett. A miniszterelnök tárgyalásokat folytat a magyar küldöttség tagjaival a békét árgyalásokon szereplő magyarvonatkozású kérdésekről. Nagy Ferenc párisi tartózkodását néhány napra tervezi. Mitől függ a magyar előterjesztés további sorsa (Páris, szeptember 2.) A MTI diplomáciai különtudósitója irja: Az erdélyi probléma és a magyar kisebbségek kérdése szombaton, délután óta a világ nyilvánossága elé került A csehszlovák és román diplomáciának az a törekvése, hogy a magyar kisebbségi kérdést elbagatelizálja, sőt megoldottnak minősitse, hajótörést szenvedett. A magyar kisebbségek kérdése most már szőnyegre került, agyonhallgatni immár nem lehet. Ami a magyarromán határt illeti, a mostani 4000 négyzetkilométeres javaslat a túlnyomó többségű magyar területek visszacsatolását célozza, talán nagyobb megértésre találhat a magyar sorskérdésekről döntő hatalmak előtt. Az elmúlt 24 óra azt mutatja, hogy az erdélyi kérdés sorsa tulajdonképpen három tényezőtől függ: 1. attól a vitától, amely a magyar és a, rorpán területi és politikai bizottságok ülésében, Auer és Tatarescu beszéde után kialakul. Ennek a vitának során valamelyik delegátusnál? magáévá kell tennie azt a javr fiatot, hogy azt egyáltalán tárgyalhassák. Függ attól is, hogy a békeértekezlet plénuma hogyan dönt a kérdéssel kapcsolatban. Függ attól, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei a 21 nemzet esetleg kedvező döntését magukévá teszik-e. Ez a három kedvező jel lehetséges az erdélyi kérdéssel .kapcsolatban és ezekkel a feltételekkel való hideg és józan szádiplomáciai eseményeinek ki értékelésemül ás juttathatja csak a magyar közvéleményt abba a helyzetbe, hogy helyesen itélje mag azt, ami Párisban történik. Tatarescu felszólalása (Páris, szeptember 2.) A román és a magyar politikai és terüieti bizottság közös ,ülese hétfőn déiutján j) óra 20 perckor kezdődött. A r0nun és magyar kiküldöttek bevezetése után az e*nök Tatarescu miniszterektökhelyettes román külügyminiszternek adta meg a szót. Tátifascu először a legélénkebb csodálkozásának adott kifejezést afelett, hogy újrakezdve látja a pert, amelye tmár véglegesén lezártnak hihetett. | Tatarescu kifejtene, hogy Románia jelenlegi nyugati határai pontosan megfelelnek a két nép között fennáüó helyzetnek. Világos, hogy tekintettel a beékelt népcsoportokra, a néprajzi kérdési nem lehet könnyen megoldani. i A román külügyminiszter ezután annak a véleményének adott kifejezést, hogy a határmegállapitó bizottság a legnagyobb gonddal végezte munkáját és az általa meghozott döntéseken nem kellene változtatni. Másrészről a jelenlegi román határ életbevágóan fontos a román közgazdaság részére. Tatarescu ezután utalt a hitleri diktatúra rendelkezéseire, amelyeket rakenyszeritettek a román kormányra és amelyekkel nem igazolták a magyar követeléseket. Hangoztatta, hogy a magyar kisebbség egyenlő elbánásban részesül a román lakossággal, ugyanazok a polgári szabadságjogok és az anyanyelv szabad használata van biztosítva számára. Tatarescu visszautasította a magyar küldöttségnek azokat a kijelentéseit is, amelyek szerint 200 ezer erdélyi őslakos elhagyta volna Erdélyt amiatt a bánásmód miatt, amelyben részesült és 300 ezer magyartól most készülnek megvonni a romén állampolgárságot. Hangoztatta, hogy a román állampolgárságot minden kisehbsegi megkapja, aki 1940 augusztus 30 előtt ott élt. A magyar küldöttségnek a 4000 négyzetkilométernyi terület átengedésére vonatkozó kérésével kapcsolatban a román külügyminiszter kijelentette, hogy ez a terület sokkal nagyobb jelentőségű, mint amilyennek látszik, tekintve, hogy valóságban az egésze rdélyi népesség nyolc és fél százalékát foglalja magában es három várost, Arad. Nagyvárad és Szatmárnémeti megyeszékhelyeket. E városok magát Nyugaterdélyt jelentik és azokat az ipari központokat, amelyek felveszik az erdélyi nyersanyagokat. Számokra hivatkozva Tatarescu azt bizonygatta, hogy három várost elszakítani Erdélytől annyit jelentene, hogy Erdély nagyrészét pusztulásra Ítélik. A román külügyminiszter ezután kijelentette, hogy nem hajlandó a magyar kormánnyal folytatandó olyan megbeszélésekre, amelyet rákényszeritenek, ettől függetlenül azonban nem zárkózik el a barátságos megbeszélés elől. A továbbiakban leszögezte, hogv a terület átengedése Magyarországnak, maga után vonná a vasúti hálózati rendszer í teljes felbomlását Erdély nagyrészében. Végezetül visszautasitotta a nyugaterdétyi magyar lakosság helyi önkormányzatára vonatkozó magyar kérést. Ugy véli, nincs értelme annak, hogy elfogadják a közvetlen tárgyalásokra vonatkozó magyar meghívást. Utalt az Egvesült Nemzetek alapokmányában lefektetett rendelkezésekre, amelyek biztosítják az emberi jogok nemzetközi védelmét és kijelentette, hogy Románia elfogad minden nemzetközi biztosítékot, amelyet az alapokmány előirt- és mir.den eljárást, amelynek nem az a szándéka, hogy? kijátsza ezeket a biztosítékokat, de nem fogadhat ia el a régi kisebbségi egyezményeket. Tatarescu végül megköszönte a bizottságnak, hogy lehetővé tette a román álláspont kifejtését és kérte, hogy teljes egészében vessék ei azokat a követ; léseket, amelyeket Szombaton egy olyan ország küldöttsége állított fel, amely a végső összeomlásig harcolt, Tatarescu beszédének oro-zra forforditása után Anglia képviselője kérte, hogy a beszéd angolra forditásásátót tekintsenek el. Az együttes ülés az angoi delegátus javaslatát elfogadta és ezzei az ülés végetért. Az együttes bizottság legközelebbi ülését szerdán tartja, amelynek napirendjén a magyar é-s a román expozé feletti vita szeriepei. ( .