Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-24 / 187. szám

Ifíflg orofetárjaS egyesaljetek! Szsged, 1946. augusztus 24, szombat HL évi. 187, n. Ara: 40 fillér 4 MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLM AGYAEORSZÁGI NAPILAPJA Magyar diplomáciai tevékenység Párásban] Károlyi Mihály Masaryk csehszlovák, Cardelj jugoszláv és Taiarescu román külügyminiszterrel tárgyalt Gerő elvtára Parisba érkezett (P&Tis, augusztus 23.) A Magyar Távirati iroda különtudósitója irja: A Párisban tartózkodó magyar hivatalos és félhivatalos tényezők a csütörtöki napon élénk diplomácia tevékenységet fejteitek ki. A francia fővárosban magánemberként tartozkodó Károlyi Mihály, a második magyar köztársaság elnöke, szintén élénken részt vett á magyar ügyekért folyó küzdelemben. Károlyi Mihály a csütörtöki nap folyamán Ma«aryk csehszlovák külügyminiszterrel, Cardelj jugoszláv miniszterek nökh®iyettes®ei és Tataregeu román külügyminiszterrel folytatott eszmecseréi, ismertetve a magyar álláspontot és kikérve a csehszlovák, a jugoszláv és a román fődelegátusok véleményét. Gerő Ernő elvtájs, közlekedésügyi miniszter csütörtök délután 5 órakor repülőgépén Pártiéba érkezett. Párisi tartózkodása eiső napján, nyomban megérkezése után hosszú megbeszélést folytatott SzakJSitj Árpád eivtárs minisztere tnökhelyettesse i, Gyöngyösi János külügyminiszterrel é=> a magyar békeküldöttség vezető tagjaival. Gyöngyöst Jáncto külügyminiszter Auer Pái párisi magyar követ és Kertész István rendkívüli követ és meghatalmazok miniszter kíséretében a korai délutáni órákban látogatást tett Bidault francia miniszterelnöknél és külügyminiszternél. A késő délutáni órákban a magyar külügyminiszter felkereste az ujze,e[andi küldöttség vezetőjét. A magyar békeküldöttség vezetőinek megbeszélései mindkét hOlyén igen szívélyes légkörben folytak. A külügyminiszter mindkét helyen kimerítően átbeszélte a magyar és a dunavölgyi problémákat, kü-önös tekintettet azokra a kérdésekre, amelyek a magyar békeszerződésterveztt.ei kapcsolatban a magyar területi és politikai bizottságban rövidesen szőnyegre kerülnek. Varga Jenő elvtárs nagy beszéde az üzemi munkásság vezetői előli 1 tőkésosztály ellentámadásba Indult a forint megbuktatására! A gyáriparosok a munkásságot akarják felhasználni a stabilizáció ellen azzal, hogy a munkabérek felemelését javasolták a szakszervezeteknek — A munkásság fegyelmezett egységének kell megakadályozni az ujabb inflációt (Budapest, augusztus1 23.) Az üzemi bizottsági elnökök, alelnökök, üzemi bizalmiak, a különböző pártok elnökei és titkárai a szakszervezeti titkárok részvételével csütörtökön délután nagygyűlés volt, amelyen „megjelent Rákosi Mátyási miniszterelnökhelyeítes, Rónai Sándor és Ries István miniszter, Vos Zoltán és Varga Jenő professzor. A nagygyűlés, a gazdasági stabilizáció kérdését vitatta meg. Varga Jenő professzor beszédének elején rámutatott arra, hogy három héttel ezelőtt kezdődött írle.gi a stabilizálás. A politikai szakértők, tudósok, bankárok lehetetlennek nyilvánították Magyarországon a stabilizációt, a munkáspártok vezetői pedig megcsinálták és a forint eddig bevált. A veszedelmek jórészét, amelyek már kezdetben fenyegették a stabilizációt, a forint megúszta1 és mindenütt elfoglalta a luki járó helyet. A másik veszedelem az volt, hogy a parasztság nem1 fogja elfogadni a forintot, hanem áruját továbbra is csere utján hozza forgaiomjr Ezután a kollektív . Ez szintén nem következett bec séin kapcsolatban rámutatott enkezőleg, a parasztság nem uícSr köztisztviselők fizetése ba, ellenli többé cserélni, hanem forintért akarja eladni termeivényét. Kétségtelen — mondotta Varga eivtárs — hogy a forint behozatala nagy változást idézett élő a munkásság életében. Azt lehét mondani, hogy a munkásság egy fél év lefolyása után először kezd jóllakni. A jó forint, a stabil valuta egymagában még nem biztosit jólétet Magyarország dolgozó- népének, sőt az állandóéríékü forint sem tudja biztosítani még a háború alatti szinvonalat sem. Bármennyire meg vagyunk elégedve a forint első 31 heti szereplésével, a forintérték állandóság mégis védelemre szorult, védeni pedig csak a munkásosztály védheti meg és pedig nem a primitív forintvédő bizottságokkal, amelyek szerepe korlátolt, hanem főleg átgondolt országos gazdasági politikával. A burzsoázia uj inflációi akar! A továbbiakban rámutatott arra, hogy minden megelőző stabilizációt a burzsoázia csinált burzsoá dikíatura mellett, a magyar stabilizációt pedig a burzsoázia akarata ellen csinálták meg. A magyar burzsoázia nem akartai a stabilizációt részben gazdasági okokból, mert hiszen az infláció azt elen:et:e, hogy a munkásság reálbére 10--253/.ia lesüllyedt, a kizsákmányolás foka óriási módon felszökött. De ennél meg fontosabb a burzsoázia politikai ellenállása. A magyar burzsoázia nem akarja, hogy ez a mai rezsim stabilizáljon és a stabilizációval a maga befolyását megrősitse az országban. A burzsoázia uj inflációt akar, hogy azután széttörve a koalíciót, ő maga stabilizáljon burzsoázia diktatúrával. Ezért a burzsoázia nem nyíltan, de kerülő uton most is harcol a forint értékállandósága ellen és pedig igen ravasz módon ugy, hogy magát a munkásságot akarja felhasználni a forint megfúrására. Régen a munkásságnak minden fillérért harcolnia kellett a tőkések ellen. Ma mit látunk? Azt, hogy bármilyen hihetetlen, a tőkések szervezete a GyOSZ, a munkabérek felemelését javasolta szakszervezeti vezetőknek. Olyan helyzetet igyekeznek teremteni, amelyben a megszaporodott forintmennyiséggel szemben elégtelen áru kerüljön forgalomba és újra infláció keletkezzék. A burzsoáziának ez a po litikája veszedelmes. Ma a munkásosztály, a szakszervezetek, a munkás*pártok felelősek az ország jövőjéért és ai forint megvédéséért. Magyarországon ma a termelés a békebelinek 60%-a. Ebből bizonyos rész elmegy a jóvátételre, bizonyos rész pedig nélkülözhetetlen az újjáépítés tekintetében. Tehát Magyarország egész lakossága nem fogyaszthat többet, mint a békebelinek felét. szerződésekkel arra, hogy a aránytalanul alacsonyabb a magántisztviselőkénél. De ugyanígy jelentékenyen magasabb a mezőgazdasági munkabérek kollektívája a mezőgazdasági cselédek tekintetében, mint bármelyik uj gazdának a •jövedelme. Ismételten hangsúlyozta, hogy 60 százalékos termelésből nem lehet száz százalékos bért fizetni. Ha 100 százalékos bért fizetnénk ma, 60 százalékos termelés mellett, az ujabb inflációra vezetne. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a kormány elégi erős lesz az úgynevezett forintszaparitás megátlására. Varga Jenő végül felhívással fordult a megjelentekhez, kövessenek el. mindent a stabilizáció biztosítása1 érdekében. Értessék meg a munkásokkal, hiába több a forint, ha nincs azon mit vásárolni, hogy a többtermelés nélkül a forint értékállandósága veszedelemben van, hogy a tőkések ma tudatosan provokálnak munkabéremeléseket a forint megbuktátása érdekében. Le kell építeni azokat a tisztviselőket és munkásokat, akik nem végeznek termelő munkát. Bán Antaí elvtára t „ Szükség van a munkásé gységre, hogy stabilizálhassuk a demokráciái1" Ezután Bán Antal elvtárs iparügyi miniszter emelkedett szólásra. A kollektív szerződéseket elkészülésük e'Jőtt gondosan átvizsgálják — mondotta — és nem engedik áttörni a frontot, amit a forint tartása jelent. A demokrácia áll vagy bukik azon, hogy termelésünket emeljük-e. A termelést emelni és fokozni kell, bármilyen körülmények között történjék ea Elszántan oda kell állni a vártára és meg kell követelni a fegyelmet mindenkitől. Fontos az, hogy itt többet 1919-es ellenforradalom ne lehessen, hogy az uj Magyarország a dolgozók Magyarországa legyen. Le kell építeni a felesleges köztisztviselőket, de le kell épiteni a felesleges embereket az üzemeknél es a gyáraknál is. Lehet, hogy ez ideig-órá ig zavarokat fog okozni, de az áldozatokat vállalni kell a pénz stabilizációja érdekében. Szükség van a munkásegységre, mert mindenfelé akadnak oizonyrs folytonossági hiányok, amelyekbe beleékelődik a reakció és igyekszik megbontani a mi frontunkat. Nem engedhetjük a demokráciát megfojtani és ezért szükség van a munkásegység szorosabbra fogására, hogy stabilizáljunk a dolgozó osztálynak, stabilizáljuk a demokráciát és ezzel a dolgozók jövőjét. A viharos tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után Farkas Mihály elvtárs elvtárs nemzetgyűlési képviselő hangoztatta, hogy a magyar tőkések és bankárok és az őket támogató reakció nem akarnak gazdaságilag erős, szilárd demokráciát. Meg kell találni a reakció gócpontjait és1 meg kell semmisíteni azokat. Több figyelmet kell fordítani a munkásosztálynak öntudatos nevelésére. Hangoztatta^ hogy ha magasabb bért akarunk, akkor többet kell termelnünk. A győzelemhez fegyelem, szervezettség és az kell, hogy a munkások egy emberként kövessék a két munkáspártot és a szakszervezetéket. A nemzetgyűlés elé terjesztették mezőgazdasági érdekképviseletekről szőlő törvényjavaslatot A javaslat főbb pontjai (Budapest, augusztus 23.) A Nemzetgyűlés pénteki ülését Varga Béla elnök nyitotta meg. Több napirend előtti felszólalás után a Nemzetgyűlés áttért a felhatalmazási törvényjavaslat vitájának folytatására. A felhatalmazási javaslat tárgyalása során ismertették a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvényjavaslatot, amelynek tárgyalását a nemzetgyűlés elhatározta, főbb rendelkezéseiben pedig a következő: A mezőgazdasági népesség érdekeinek előmozdítása, gondozása és képviselete, a mezőgazdasági termelés és értékesítés fejlesztése a 'ermelés folytonosságának biztosításával és a vitás vi szonyofc rendezésével, a közreműködés és a mezőgazdaságii igazgatással kapcsolatos egyes feladatok ellátása céljából az ország egész területén önkormányzati hatáskörrel biró községi és vármegyei mezőgazdasági testületeket, valamint országos mezőgazdasági szövetséget, mint törvényes mezőgazdasági érdekképviseletet kell alakítani Az érdekképviselet felekezeti, vagy politikai egyesületet, vagy pártot nem alakíthat, nem támogathat, azok tevékenységében részt nem vehet. A községi és vármegyei testületek hatósági jogkort gyakorolnak és az ebből föüyó intézkedéseket saját nevükben teszik, meg. Kimondja a javaslat, hogy a mezőgazdaságról és mezőrendőrtógről szóló törvényben a községekre, illetve az első- és másodfokú közigazgatási hatóságokra ruházott hatáskör legnagyobb része a mezőgazdasági érdekképviseletekre száll át. Minden nagyközségben. és körjegyzőség területén községi mezőgazdasági testületet, minden városban mezőgazdasági testületet, minden vármegyében vármegyei