Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-23 / 186. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged. 1946. augusztus 23. péntek ni m. isp. iiihi——1111'—i—nr /iiiii cciimm^l—i l.il ———l—iiii. —— 11—<3— fira: 40 fillér. MAGYARORSZÁG k MAG Y A R KOMMfJNIST A PART DÉL MAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Nyilvánosságra hozták a magyar küldöttségnek a párisi békeértekezlet elé terjesztett emlékiratát Magyar javaslatok és észrevételek a békeszerződés tervezetéhez Magyarország Erdély egy részének visszacsatolását, a kisebbségek védelmét, és a gazdasági terhek enyhítését kéri A moszkvai rádió megállapítja, hogy Magyarország hatalmas lépést tett a demokratizálódás felé (Páris, augusztus 22.) A Magyar Távirati Iroda diplomáciai különtudósitója jelenti: A magyar bókeküldöttség Szent Istváni napján éjfélkor nyújtotta át a bókeértekezlet főtitkárságának a magyar békeí'zerzödéstervexettel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat tarlal:na/tó emlékiratait. A magyar emlckrat a magyar politikai és területi bizottság csütörtöki ülésén már napirendre kerül és akkor válik nyilvánossá. A magyar emlékirat bevezető részében utal Vorosilov tábornagynak a Szovjetunió nevében tett megállapítására, hogy Magyarország ténylegesen hozzájárult a szövetségeseknek Németország felett kivívott, győzelméhez és kéri, vegyék be a békeszerződés szövegébe, hogji Magyarország tényleg részt '/vtt urszúg illeni háborúban. Az emlékirat továbbiakban a magyar-román viszonnyal foglalkozik. Megállapítja, hogy tudomásul veszi; áz 1940. augusztus 30-i bécsi döntés crvénytelenitését, de utal arra, hogy ezt a döntést maga az akkori román kormány kezdeményezte. Ezzel kapcsolatban az emlékirat részletesen foglalkozik területi kérdésekkel és kéri, hogy a magyar kisebbséggel -szemben meg® nyilvánuló valamennyi visszaélés kiküszöbölésére Erdély egy részét csatolják Magyarországhoz. 22 ezer négyzetkilométernyi területről van szó, azaz a 103 ezef négyzetkilométert kitevő Erdély területének körülbelül egyötödéről. Ily rendelés után 880.000 román élne magyar területen, mig 1,060.000 magyar maradna román fennhatóság alatt. Ilyen feltételek között mind a két nemzet közös érdeke fűződne a kisebbségi kérdés kielégítő rendeséséhez. Ez a megoldás nagymértékben elősegítené a Románia és Magyarország közötti jóviszonyt. Az emlékirat a továbbiakban a magyar-csehszlovák viszonyról szól és tudomásul veszi az 1938. november 2-i bécsi döntés megsemmisítését, vala mint a Csehszlovákia és Magyarország között 1938. január elsején fennállott határ visszaállítását. Magyar felfogás szerint azonban ez annyit jelent, hogy a területi statusquo visszaállitása egy úttal a magyar népesség etnikai és jogi helyzetének visszaállításával is jár. Követeli a lakóhely és a tanítási nyelv megválasztásának szabadságát, valamint munkavállalási és a vállalkozási szabadság biztosításéit. Ami Csehszlovákiának a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontját illeti, a magyar kormány számol azzal a ténnyel, hogy Csehszlovákia, amely tagja az Egyesült Nemzetek szervezetének, magára nézve kötelezőnek ismeri cl az Egyesült Nemzetek chartájának kikötéseit. Az emlékirat befejező részében a magyar köztársasági kormány annak a kívánságának ad kifejezést, hogy adott esetben ujabb észrevételeket tehessen, ha a' szövetségesek részéről teendő módosító javaslatok ezt szükségessé tennék. A magyar békeszerződés-tervezet katonai záradékára- vonatkozó magyar észrevételek csupán technikai természetű javaslatokat tartalmaznak. A békeértekezlet főtitkárságához beterjesztett emlékirat gazdasági része megállapítja, hogy minden ország gazdaságpolitikai célkitűzéseit elsősorban földrajzi fekvése szabja meg és különösen ez az oly annyira egymásra utalt dunai országokra vonatkozik. A magyar kormány a legőszintébb készséggel kiván a Dunamedenc; problémáinak rendezésében részt venni, ehhez azonban szükség van arra, hogy a békeszerződés számot vessen a Duna völgye és benne Magyarország elemi gazdasági szükségleteivel. E feltételt a magyar javaslatok mindeneltelőtt abban látják, hogy ne hárítsanak Magyarországra olyan terheket, amelyeket gazdasági életéveit leijei összeroppanéisa nélkül elviselni nem tud. Az emlékirat végül ismerteti a német hadsereg által okozott kért, amelynek összege 882 millió dollárt tesz ki, majd hangoztatja, hogy Magyarorszag fennállónak tartja mind a magyar-német fizetési forgalomból keletkezett követeléseit, mind a Németország által okozott károlt megtérítésére vonatkozó igényeit. Leszögezi, hogy a békeértekezlet hivatva van annak eldöntésére, hogy Európa e részében lehetővé váljék az általános megbékélés és az alkotó munka. Szovjet álláspont a magyar békeszerződésről (Moszkva, augusztus 22.) A moszkvai rádió foglalkozott a Magyarországgal kötendő békes|zerződés®t&rvezettel. A párisi békeértekezleten — mondotta a rádió — most foglalkoznak a Ma® gyarországgal kötendő békeszerződés® sel. A tárgyalás eredményeként a konferencia megfelelő ajánlatot tesz majd és a négy külügyminiszter véglegesen megszövegezi ia békeszerződést, itíagyarország valóban hatalmas lépést tett az ország állami és társadalmi életének demokratikus újjászervezésére. A békekonferencia feladata, hogy Magyarország demokratikus továbbfejlődése: clótegtsle. Már a ki Imi kunío rencia támogatást nyújtott a fasiszta 'csatlósállamoknak, amikor demokratikus módszerrel oldották meg az égető politikai és gazdasági kérdéseket. A Szovjetunió több izben tanujelétl adta készségének a magyar nép iránt. | A szovjet kormány törekvése az, hogy | Magyarországnak támogatást nyújtson ja háború okozta sebek begyógujitására. Ez a békeszerződés tervezetében is megnyilvánult, A tervezet szerint a szovjet kiküldöttek figyelembe veszik, hogy Magyarország szakított NémeUrrzággal és a Németország elleni háborúban veszteséget szenvedett, igy az Egyesült Nemzetek polgárainak magyarországi tulajdonát ért károk megtérítésével kapcsolatban annak egy® harmadát állapítják meg, A Szovjetunió jóvátételi politikája a más hatalmiak álláspontjától eltérően megkönynyiti Magyarország gazdasági megújhodását. Sok függ attól, milyen következetességgel vezetik majd az országot a demokrácia utján. Mindenki látja, hogy az országban reakciós elemek elvonják a magyar nép figyelmét az égető belpolitikai problémáktól. Az igazságos békeszerződés minden előfeltételt megteremt a magyar nép helyzetének gyökeres megváltoztatására. A magyar kormán;- feladata pedig az, hogy ezeket az előfeltételeket előmozdítsál. Gerő elvtárs Gyöngyösi helyetteseként Parisba utazott (Budapest, augusztus 22.) Bolgár Elek elvtára rendkívüli követ ós meghatalmazott miniszter Gyöngyösi János külügyminiszternek, mint a magyar békedelegáció vezetőjének helyettese betegsége miatt nem utazott Parisba. Ennek következtében Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi mmiszté' utazott a francia fővárosba, hogy a magyar békeküldöttség helyettes vezetője tisztságét betöltse. Távollétében Rákosi Mátyás elvtárs miniszterelnökhelyettes vezeti a közlekedésügyi tárcát. Kossá Ist?án elvtárs erélyesen visszautasította a parlai lentben az ellene felhozott bazng vádakat >,Nem törjük, hfgy csőcseléknek nevezzenek másfélmillió magyar szervezett munkást!" Drézdy urat hl kell tessékelni a nemzetgyűlésből! jesen kifosztott demokrata a felszabadu'ás után a fasiszták itthagyott ingóságait átvevő kormánybiztosságtói étete fenntartásához szükséges anyagi javakat kapott. Megállapította, hogy 5 és a hozzá hasonlóak nem tudtak vagyont gyűjteni az elmúlt rendszer idején, mint Drózdy. Ami azt a vádat illeti, arrfe.y szerint deportált zstdófc ingeit szerezte meg magának a kormánybiztosság révén, megállapította* hogy a kérdéses ing nem zsidóé volt. hanem egy nyugatra menekült fasiszta sváb főhadnagy tulajdona. Kossá ezután arról beszélt, hogy soha imulatóban nem járt és »a halászó macska-, nevű mulatóról csak Drózdy beszédéből értesült Egy gyűrűjén kivüi egyetlen grnsn aranya sincs, nem is étkezett ott. Drózdy ezzei szemben naponta együtt vacsorázott Gömbös Gyulával, minden pártot végigjárt, kivéve a szociáldemokrata Pártot és mindig az egyéni érdek és az érvényesülési vágy hajtőt:,a. Az eimult rendszerrel olyan suiyos;m van terhe, ve, hogy ma még választójoga sem lehetne, nem is beszélve arrót, hogy item ülhetne a nemzetgyűlésben, mint képviselő, újra fei fogják vetni ezt- az ügyet és Drózdy olyan elbírálás a.'á fog kerülni, amilyent múltja megérdemel. Ezután foglalkozott az álláshaimoegyes nem demokratiku® szerveknek [_ vetkeztében minden vagyonából tej-zás vádjával. Elismerte, hogy tok áj(BMdapest, augusztus 22.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén napirend szerint folytatták a magyar köztársaság kormánya részére adott felhatalmazásról szóló törvényjavaslat vitáját Az 'eiső Szónok Kossá István elvtárs vo.t, aki a javaslatot pártja nevében elfogadta. Ko-sa István beszéde során foglalkozott Drózdy Győző képviselőnek a törvényjavaslat vitájában elmondott beszédévei, amelyben kárhoztattá a demokráciában az agytrösztök és főtanácsok alkalmazását, mert Drózdy szerint ezek az okai annak, hogy nemzetünk ilyen mélyre süllyedt. Kos. sa ezzei kapcsolatban megállapította, hogy az inflációt 1945 áprilisában Vásáry István akkori pénzügyminiszr ternek az egyik lapban tett; szerencséken nyilatkozata indította m. Drózdy Győző képviselőnek azzal a megá lapitásáyai kapc.-;oiatban, hogy az országban rendkívül elharapózott a dilettan-izmus, Kossá kijelentette, hogy ha dilettáns kezek nem nyúltak vohia a pénzügyi megoldáshoz, akkor ma ném tenne a magyar dolgozónak kezében a jó forint. Drózdy képviselő megvádolta a kormányt azzal is, hogy az országban nínc® sajtószabadság. Kossá ezzet kapcsolatban megá.lapitotta, hogy minden demokratikus pártnak van sajtója, sőt is. ÓTőzdy beszéde közben a Szabadságpárt részéről őt ugy aposztrófálták, mint a csőcselék vezérét. Aki másfélmillió főnyi szervezett magyar munkást csőcseléknek nevez, annak a magyar szervezett munkásság' (megkutatja, hogy nem tűri az ilyen szavakat. Drózdy képviselő aposztrófálta csongrádi, békéscsabai és orosházi beszédét és azt állítja, helyeselte, hogy az orosházi munkásság a forint életbeléptetése napján a piacon akasztófát áhított fei. Ezzel kapcsolatban Kossá megállapítja, hogy mint a MTI hiteles közléseiből is kiderült, hogy igenis elítélte a miskolci eseményeiét iés igenis kijelentette, hogy nem helyesli, ha az "államhatalmi szervektől független csoportok akarják végrehajtani azokat a cselekedeteket, amelyek az áfiam feladatai. Ezután részieteket olvasott fel Drózdynak 1919-bén megjelent könyvéből, amelynek cinre »A zsidóság és a bolsevizmus*. Ebben a könyvben Drózdy a tehető iegé-esiebb szavakkal tamadja Károlyi Mihályt, hamis kártyásnak nevezi, aki az országból a rablott boiseviki pénzzel szökött ki. — Ezután arról beszélt Kossá, hogy nem jehet becsületbevágó, ha egy a fasizmus eiten harcolt és ennek kő-