Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-22 / 185. szám

CSÜTÖRTÖK, 1946 AUGUSZTUS 22. OlLRAGYáSORSZKQ 3 Korszerű várospolitika A D Mm agyarország számára irta: Dénes Leó polgármester A felszabadulás óta azt lehet mondani, hogy egyik napról a másikra gazdálkodtunk. A város vezetőségének erejét kimentette a mindennapi szíiksegtet-krőx vató gondoskodás • m«g tegyen a mindennapi kenyér, a világítás, az üzemek és gyárak dolgozzanak, hozzuk rendbe erejűnkhöz mérten a háború pusztításán. Most, hogy a jó pénz megszületett itt az ideje, hogy a jövővei foglalkozó tervekkei is foglalkozzunk. A korszerű városfejlesztési politika nem más, min? az itt iakő dolgozók testi és kulturáfis jólétét a legtöbb eredménnyel szogátni. Nem könnyű fe.adat ez ma, amikor a varo ok köti égvetési keretét úgyszólván tétetenként a kormapyhatóság írja eiö, szem előtt tartván a tegnagyobbfoku takarékosságot. A megtevő csekély nyersanyagot és az anyagi fedezetet pedig elsősorban a háború puszii.ásainak rendbtehozas.jra ken felhasználni. A jó gazda pedig addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Nem tüzhe-ünk tehát magunk «é olyan feladatokat, amelye, megvalósítása még az áimok birodalmába tartozik, de viszont ki ken jelölnünk azokat az iránye/veket, a meiyek az elkövetkezendő egy-]eé> esztendőben a városfejlesztési orobfémák megoldásához vezetnek. Szeged Magyarország e:só" mezőgazdasági városa. Ez tehát az az alap, amelybői az összes elgondolásainknak ki keli induma. A városi jjóré zt mezőgazdaságilag müveit te-i rőtetek vcszík körül. Ezek a terütettk természeti adotságuiknái fogva is a szegedi központhoz vannak kötve; a város részlten elfogyasztja, fe.dolgozza, részben további-ja ter-' ményeikeit. A városnak érdek© is, hogy a környéki gazdálkodók általa-/ nos jólétét elősegítse, mert hiszen; nagy részben ereknek a jövedelme/ után fizetett adókból kénytelen megéru. Mindenki efőtt világos, hogy a jövőben tisz.án kalászosokból, eie [ gendő megélhetési jövedelem nemi származik, tehát — tekintettel ezefe külföldi gyár szerű termelésére — á, ieea ^térnünk a betterjesebb kertgazdáhágra, a gyümölcs, szökő, bor, zöldség nagymértékű temte-ésére. Termén szetesen magas szinvonaira ken fej tesztelni a íaiskoiakulturát is; fa,s ko.ák, gyümölcsösök és virágkertászetek Cjs,egeden eiég szép eredménnyel j-eienteg is működnek. Szeged Kecskemét utón az oiszag legnagyobb gyümölcstermő vidéke, csak jz a:ap ftelyAárányu továbbfejiesztáse Szüktógws- Meg keli honosítani az ipari növények termesztésé c is. Az a;földi gyakori száraz időjárás kivédésére e^yetjen megpi,dás lehetséges, hogy a Tiszához közelfekvó terüjetet intenzív és korszerű módon a folyó vizével való öntözésre bekapctotiaSsanak. (Ennek fokozásáfa szükséges lenne a Duna—Tisza csatorna mielőbbi megépítése.) „ A jövő évi költségvetésben nagyobb összeget vettünk fei az áliatá.iomány pótlása érdekében, megfelelő számú tenyeszaiiat vásárLisára. A mezőgazdaság korszerűsítése céljából tehetóve fogjuk tenni, högy Traktorokkal 08 mas nehezen beszerezhető mezőgazdasági eszközökké, iegyünk segítségére a gazdáknak. A be.,terjes gazdálkodással egytictjáro szakoktatásra nagy Súlyt keli helyezni. Nagy sz.repük lesz még a községi .tcrmejéü bizottságoknak, vaja-, mint a létesítendő szövetkezeteknek,, ameiy&k ugy beszerzés, mint értékcsi tés terén az össres kistermelő rétegnek hasznos szo gálatára lésznek. Ugyancsak a váios mez ága.idusági jellege szabja meg az irányát az ipari fejlődésnek is. Az itt term'-it mezőgazdasági nyersanyagot itt hteii feldolgozni, hogy szegedi és környékbeli munkásnak adjunk vele ' kenyeret. Megindultak az előmunkálatok, konzervgyárak, szeszfőzdék, fiütohazak, háziipari üzemek, stD. létesítésére, hogy a mezőgazdaság minden terméké hasznothozóan értékesíttessék. A fővárosból több ipartelepet próbálunk lehozni. Fontos ©z azén is, mert a fenyegető munkanélküliség elten ez az egyik leghatásosabb védekezési mód. * Szorosan idetartozik Szegeden a piacok heiyénteK rendezése é® azok jó • közlekedési utakkal való összest tetgse a környékkel. Villamosvasút kiépítése, a Gazdasági Vasút továbbfejteóztése, autóbusz, trokcibusz. Nagy&bt gondot fceix fordítani a VÍZI utakra is, mert hiszen nem vetetten az, hogy Szeged a Tis'za t-s a Mar0s összefolyásánál épült és hogy még ma is a vízi ut a legoicsobb száditási eszköz. Uj kereskedelmi és ipari fcikötöt keit építeni, mert a je. teniegi rakpart erre nem alkalmas Eiavult és magas vízállásnál nem használható. Ez a kikötő régi ©igon aofás alapján is a tegréiszerüboen a BO-Zorkányszigetnél volna létesítendő A város hatósága mindent tókovet, hogy tóhe „őK'g már a következő évben he.yreáfitia a ferombolt Tiszahidat, rrferi a mai pontonhidak és a vasutx' hid nem fe.ei meg a közúti forgalom követelményeinek. Régebben, a városok építkezéseménem igen vettek figyelembe a icgeteniibb egészségügyi kérdéseket sem. Igy keietkeztek a bérkaszárnyák, ahol az emheri egészség helyett a profitra he.yeztek a fősúlyt. Sürgő® teendők a hazheiyek rendezése, a laktanyák átalakítása modern lakatokká. A mua váro^vezetós neiyi-e hozatian hibájából ©gy csomó város nincsteten proletár, aki a magas va rotó telekárakat nem tudta megfizetni, a köriöitésen kivüU területit szorult és olt telepeket alkotott. Ezeket a te.epCK.et a tehetőség szeri* ci keh látni Közmüvekkei. A fenJP gető munkanélküliség leküzdeSére el fogjuk rendűim a kőtelező háztataro zást is. v Eredményes dolgokat fogunk csináaii i-koia és kutturprogram terei is, különös tekintettel a munkáskui túrára. Egészségügy terén a tó-rüte tenkinti ingyen ambulanciától o.-nap közi otthonokon, bölcsődéken, külvárosi tusolóépüfetefeen, gyermekjátszótereken keresztül halad az irányvonal egészen a közkórház modernizálásáig. A Tiszai strand kiépítését mái* az idén megkezdtük, de rendezés alá fogjuk venni a Ktebeisbergtetopi és a Sárgán tevő strandíüruő. is. Modernizálni keli a városi fürdőt, sportuszodát csinálni, stb. Egy újságcikk keretében ' ntoéZ votaa közölni azt a részletes városfejlesztési programot, amelyet jelen pillanatban a Magyar Kommunista párt szegedi pártszervezete tárgyaiBizonyo3 azonban, a demokratikus várospolitikának sarkaia os pont,a az. hogy a külvárosok dolgozói felé tekintsen, rmvei a muilban a varos régi vezetősége kizárólag a Belvárost istápolta és a Külváros protetár akónegyedeit teljesen elhanyagolta A demokratikus váiosvezetei minden munkáját tervszerűen végzi a dolgozók életének könnyebbségére. Az MKP szentistvani falujárásának során A malmok községesítését és az iparcikkek árának ieszáiiilását követeli a falvak népe A Magyar Kommunista Párt kétnapos talulátogatésa megerősítette a városi doigozók és a falusiak baxatsagat (Szeged, augusztus 21.) Soha Szertt mindvégig a valótlanságok tömegét rnon- lását a nemzet aktuális kérdéseiben. Irtván papját, nagy uralkodónk saej.- doha, úgyannyira, hogy az egybegyűl ti OTTÖMÖSŰN Kövi Béla tartott temében nem ttaepeH* ugy meg. Sze felháborodott tömeg elöl a MKP csak a ^iSZixSe^oió^S led. mint, az den A kornvpao fal- leunaavohh nehezSea arán tin ta m.cavc- . ....... , . _ ed, mint az dén. A környező fal- legnagyobb nehézség árán tudta megvévak és tanyák népe az idén nem delmezni. Berár Demeter eivtárs beszéiiiába hivta nagy királyunk szepe-, dében rámutatott a valótlanságokra, .iiét, Hol vagy István király, Téged melyeket Makra Ferenc demagóg módon magyar kíván,. Az ünnepi ruhák kopottabbak votiak, mint «lőző években, d-e maga a dal őszintébben szólott. Évtizedeken keresztül hiába hivták, hiába idézték István király szepemét, csak jeiszavakát és elnyomást ..apott föld dolgos népe. Az idén Szeged dolgozói autón, kocsin, vonaton és gyaiog indultak ei, hogy István kiráiy /zeiiejnéoen a haladás gondoltát vigyék ki a falu népének, örömmtei é® szeretettel fogadták elvtársainkat, akik a szabadság gondolatának, az emberi szabadságjogoknak harcos képviselői. Ha eső formájában jelentkezett volna a panasz áradat, amit a faiu népe felsorakoztatott Szent istvan napján az MKP képviselői előtt, ugy minden bizonyára terméskilátásaink tökéletesen megjavultak volna. Az MKP megismerkedett a falu és a tanya prootemáivai és munkatervébe tökétetesen be tudja illeszteni a fej>ödé-ti, haladást szo-gá'ó intézkedések tömegét. Ezek a panasznapok igazolják az MKP álláspontját, mikor azt hirdeti, hogy a demokrácia megteremtéséhez még ®ok maMaára, áldozatos né,k,ülözésre van szükség. A fa.u népe vállalkozik is az áldozatokra és a munkára, a várostól nem kíván mást, mint útmutatást és iranyitást. Üiöuuitel vUSznek minuen ntegmozduA-t, amely tanítani irányítani akarja a fauieVasárnap is a malmok községesitése Körüli kívánságok ezreit voic alkalmunk ualiani. Ez a teny igen furcsa színben cunteti fel a Kisgazdapártot, amely Szegeden a hétfői törvényhatósági bizottsági ülésen a tervezet ellen fordult. Kint a falu népe bebizonyította, hogy egyik legégetőbb kívánságuk a malmok községesitése, megkövetelik valamennyi párttól, hogy ezt a kérdést a nemzet érdekeinek megfelelően oldják meg. A kapitalista érdekek nem kerülhetnek előtérbe a nemzetével szemben. Sok a panasz az aránytalanságra), mely a mezőgazdasági és ipari termények árai kö zött mutatkozik. Kisgazdapárti demagógia a szatymazi nepgyuiesen Szent István napján a következő falvakban volt jelentősebb MKP megmozdulás: SZATYMÁZON a Felsővárosiak kulturgárdája végzett felvilágosító munkát Berár Demeter vezetésével. Nagyszámú résztvevővel népgyűlés volt első kirásorolt f;l. A választások alkalmával Szatymazoh a Kisgazdapárt 800 szavazaton felül kapott, mig a munkáspártok több mint 400 szavazatot, kézzel fogható valótlanság tehát állítása és mind az a következtetés, amit ezekből levont. A városiak fekete kenyerét is agitációs célzattal emlegette Makra Ferenc, ugyanakkor pedig ha a kérdés érdemleges megoldásáról van szó, a Kisgazdapárt a malmok községesitése ellen foglal állást. Népgyűlés után nivós kullurmüsort mutatott be a Felsővárosiak kulturgárdája. Rendszeresítjük a tainiátogatasokal TÁPÉN a móravárosiak és a Gyufagyár kommunistái találkoztak a falu népével és mélyítették ki a munkás-paraszt szövetséget. Impozáns népgyűlés keretén belül ismertette Tóth Róbert a forintért folytatott harcot, az értékálló pénz jelentőségét és a béketárgyalások kilátásait. A gyűlés után szórakoztató kultuiműsort mutattak be a szegedi kommunisták. j SZÖREGEN az ujszegedi ke ület. szervezet és az ujszegedi Kenoergyár kommunistái végeztek felvilágosító munkát. Aszódi Vilmos elvtárs lendületes beszédben ismertette a MKP állásfogia. után a Belváros II. kulturgárdája mutatott be kulturmüsort, amit bái követett. ALGYÖN a somogr,itelepi kerületi szervezet végzett kitűnően sikerült agitációs mutnkát és Bedő Kálmán elwárs tartott felvilágosító előadást a faiu népét érdeklő problémákból. VÁR OST ANYÁN az uj somogyitelepi és kendergyári kulturgárda végzett becsületes fe^ világosi tó munkát. Ifj. Komócsin Mihály mindent átfogó beszédben számolt be a MKP eddig végzett nemzetmentő munltójáról. A kulturgárda Várostanyán is jólsikerült műsort mutatott be. KÜBEKHÁZÁN a rókusi pártszervezet hallgaitta meg a falu problémáit és igyekezett is azokon segiteni. Dániel György a magyar béke kérdésével fog.alkozott szépszámú hallgatóság előtt a népgyűlésen. Nagy uralkodónk szellemének 'a nemzet felemelkedését szolgáló munkával áldozott a MKP. Ünnepnap is dolgoztak a kommunisták, mert a nemzetmentés és országépi'tés nem engedélyez pihenőt. Kivétel nélkül valamennyi falulátogató kommunista azzal a tudattal és meggyőződéssel tért vissza, hogy a falu népe megszerette és értékeli a demokráciát, munkájukban azonban segítségre van szükség; ezt a segitséget adják m-g az épitő munkában a MKP falusi és tanyai látogatásai, amelyeket a jövőben rendszeresítünk. A szegedi Móricz Zsigmond Népi Kollégiumának vezetősége felhívással fordul s város társadalmához ((Szeged, augusztus 21.) A köztarsasági einök felhívásának tait-k eleget szegeden is, amikor megalakították a Móricz Zsigmond Népi Kollégiumot. A nemzetnevelés k. rdóseDcn jeiento® szerepet betöltő uj ctemokratikus intézmény felhívásban fordult Szeged társadalmához, mieiybfen többek közö t a következőket találjukFajtánk egy tökéletesen etvesztet. háború 'érköick és anyagi mélypont járói indult a népi demokrácia megvalósítására. Másfélévi, a nemzet minden rétegét megmozgató hősies, ktizdetem után a rombadőlt orszáf mégis kikerült önmagaásta Sírjából s hal nem is tejjel-mézzei f0iyó Kánaán, de munkálkodó népének szabad otthona tett. Bár anyagi eszközein! fogyatékosak, országépitő akaratunk ellenállhatatlan erővél dönt ie miniyunk névünnepén, melyen a demokra-! den útjába kerülő akadályt, hogy né Umn nnwtnlr nnAmnilm.1 l-l /-ver* Álé R\\R 7) A RÍ IRVN • r.íin ír P+ töP »-v-vP (5CP ikus pártok .szónokai beszéltek. Makra Ferenc, a Kisgazdapárt szatymazi elnöke, beszéde során élesen támadta a munkáspártokat ég hangsúlyozta, hogy a Kisgazdapárt Szatymazon a szavazatok 92'—93 százalékát kapta a nemzetgyűlési választásokon. Felszólalásában piinket felemelhesse. A cselekvő ember s méginkábo & cseiekvó nemzet útját* akadályok tarkítják, melyeket le kei dönteni. A magyar -ifjúság ezt idejében észre vet le és azonna: cselekedett. A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége Tüdy Zoltán köztársasági einök fővédnöksége alatt az ország területén népi kollégiumokat hivott életre, a munkás- és p arasz .ifjúság továbbtanulásának biztosítására. Ebbe az országos és jobb nemzeti létünk szempontjából elsőrendű mozgalomba Szeged ifjúsága is betekaPcs-olódott a NÉKOSz alapszabályai érteimében s megalakította a Szegcdi Móricz Zsigmond Népi Kollégiumot. Mindannyian tudjuk, hogy országunk fenntartója, nemzeti sajátosságunk leghívebb megőrzője a töbcmiiliós parasztság, me.ynek eddig elnyomott rétegei, a szintén elnyomott munkásság fiaivai karö tve a kultura szűz területein uj ' honfoglalásra Keszülődnek. ismerjük az akadályokat, meiyek utjukbán ál ínak: segi.sünk nekik, hiszen magunknak segítünk. Mind vér a vérünkből: a fiaink, magyarok, s szomjúhozzák az élet szépségeit a kisemmizett szomjuságávai. Szeged Népe! Tartsátok legfontosabb nemzeti kötelességeteknek a Népi Kollégiumok támogatósét Fiaitokról van szó és az ország jövőjéről. • i