Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-22 / 185. szám

Világ proletárjai egyesüljetek 1 szeged, 1946. augusztus 22, csütörtök m. üt. tsj sz. nra: 40 fillér. DELMAGYARORSZAG 4 MAGYAR KOMMUNISTA PART 0ÉLMAGY ARORSZÁGl NAPILAPJA Rákosi Mátyás az észahatiötdi parasztokhoz beszélt Kecskeméten A Magyar Kommunista Párt nemcsak az ipari munkások és haladó értelmiségek, hanem a parasztok és hisgazdak partja is „Van egy másik olló iss ha összehasonlítjuk az ipari munkások bérét és az iparcikkek átait" A Kisgazdapártban nem a kisgazdák, hanem a bankok és az ipari tőke urai dirigálnak Kecskemét, augusztus 21. (A Déima­gyarország kiKüdött munkatársától.) A Magyar Kommunista párt az idén is megrendezte Kecskeméten hagyo­mányos szent István-napi oaraszt­napjat, hogy ezáltal is bebizonyítsa-. 3 Kommunista Párt nemcsak az mar; munkásságért küzd, hanem Szivén vi­se;i a szcgényp arasztság érdekeit ís. A kecskeméti parasztnap ünnepi szó­noka most is Ráko=i Mátyás rivtars vob, maga az ünnep rég p^dig mé­reteiben is jóvai felülmúlta a ta­valyit. Már a kora reggeli órákban megkezdődött a környékbeli és a ta­voiabbiakó parasztság özöpüése is a városba feldíszített iovaskoesikon, ke­rékpáron, egyesek traktoron, d? na­gyon sokan gyalogszerrel js. Délpest­megy*= majdnem, minőén köz-ér mc'­képviseiői megjelentek ezen a napon K«csfeemét£n. Olt láthattuk többek között. Újpest. Nagykörös, Kiskőrös, cegéd, Kiskunfélegyháza, Jánoshalma Kumzentmikiös kiküldötteit, sőt a szegedi pártszervezet küdöttségőt is Komócsin Zoltán elvtárs vezetésével. Kecskemét főtere jóval a nagygyűlés kezdete előtt megtelt az érdeklődők tömegév®!, jórészt a falvak de a gyárak, üzemek dolgozóival is. Vö­rösnyakk©ndös, egyernuhá® kommu­nista rendezőgárda tartotta fenn a rendet és irányi.otta az egymásután érkező kü;döttség£ket. A gyűlés Kez­detéig munkászí-nekarok felváltva szórakoztatták a lelkes hangulatban varakozó tömeget. A vörös é® nem­zeti szinü zászlók , ai itt gyütékezS küldöttségek, falusi pártszervezetek hatalmas feiira.os táblákkal éltették Rákosi elvtársat a "forint atyját*, va­lamint a jó forintot és követeit;*k az >igazságos békét*. "Rákosinak Ígérjük: a forintot megvédjük!* oivashat.uk egy másik táblán, má­sutt pedig: "Kiharcoltuk, meg is véd­jük a forintot!*, »Uj pénz, uj élet*, 'Harcolunk a nemzet jogo" követelé­seiért* feliratok voltak láthatók. Détélőtt H órára érkezeti meg a gyü-és színhelyére Rákosi Mátyás dvtárs áliamminiszter az egybegyűlt 70—80 ezer főnyi tömeg lelkes, viha­ros éljenzés® közepette. Vele érke­zett Molnár Erik elvtárs népjóléti miniszter, Dögei Imre és Macskássy József e.vtárs nemzetgyűlési képvise­lők, Donáth perenc eiviárs földmű­velésügyi áilamtttkár, Házy Arpuu elvtárs alispán és Andrásffy Gyula elvtárs megyei titkár. Rövidesen el­foglalták helyüket az MKP járási ts heiyi szcrvezetcineK vezeréivei együtt a dlszemelvényen, majd megkezdő­dött az ünnepi felvonulás. A felvo­nulást a rendőr díszszázad és a hon­véddiszszakasz nyitotta meg, utána pedig egymásután vonultak fej a fa­usi szcivézetek és a pestmegyei köz­ségek küldöttségei. Lovasbandérium, ökrösfogat, veiőcsoport, fenflsziteti kaszás parasztok, parasztSzckepek é® pékek a friss, uj kenyérrel vonultak ei a diszemelvény eiött. Még »LudiS Matyi* is ott terelgette libáját a fel­vonuók között. Közben égy jeíké­pes kis je.enet tett hitet az erős -munkás es parasztszövetség méiiett. Egy parasztcsoport ugyanis kenyeret adott át néhány ipart munkásnak. ők pedig iparcikkeket, kaszát^ kapá? adtak cserébe nekik. Felvonult a M&DISz is népaaiofcat énekéivé, sőt megjelentek a legifjabbak is, az auc­török*, hogy üdvözöljék az MKP ve­zérét. A kunszentmiklósi leányos, ma­gyarruhás csoportja ősi seprütáuco? járt az emelvény eiőtt és mások is igyekeztek falujuk étctébői hozott szí­nes szokásokkai hozzájárulni a gaz­dag ünnepséghez. A színpompás, nagyméretű felvonulás után i Him­nusszal és Infcernacionálévai Kezdő­dött a nagygyüiés. Ezután az egyes falvak és üzemek ajándékait nyújtot­ták át Rákosi elvtársnak, igy pél­dául gyümölcsökkei teli Kosarat, a monoriak monori magokat, máitok konzerveket, virágokat és egyroec. I'-fcKy Auiia -Ivtúrsuó", a Luaapesu Nemzeti Szinház tagja Ady-versefcet szavait, majd' Andrásffy Gyula elv­társ, megyei titkár megnyitójáoan kifejtette, hogy csak ugy nyerhetjük még igazán a demokráciáért vivott küzdelmet, ha a munkás és paraszt mindenkor együtt harcol és do.gozüc Dögei elvtárs a parasztság problémáiról Dögéi Imre elvtáTS nemzetgyűlési képviselő felszólalásában köszönetei mondott a dolgozó parasztságna1 hogy lehetővé tették ezt az ünnepna­pot és aze, hogy elég kenyere van az országnak. Megemlékezett arról a számtalan nehézségről, amellyel a p ­rasztságnak meg kellett küzdenie, majd a parasztság problémáinak fej­tegejg&ére tért ki. Elmondotta, hogy elsősorban az MKP harcolt a Kisgaz­dapárti miniszter: áttai elkészített be­szolgáltalási rende.et egyes túlságo­san súlyos tételei ellen, főként az uj­gazdák érdekében. Az MKP em©.te fél a .szavát először a mezőgazdasSgi termények és az iparcikkek árának igazságos arányba újításáért is és követelte az iparcikkek árának csök­kentését. A dézsma kérdésben az von a párt álláspontja, hogy elsősorban azokra hárítsák «zt a terhet, akiknek teje van a raktáruk gabonával Nagy tetszé?' mellett szólott Dögei sfiár-s > majmok .kifzrégcfiifcirérői; ü». •Hangoztatta, hogy a maimosok jga-, rázdá kodása ©gyes helyeken mar *-u visefhetedenné kezd váini, ezen pe­dig csak a községesités segíthet. Ad­dig ís azonban tenorokét kell álliiani a malmok élére. Követer„e egyben az őrlési dijak 50 százalékkal való le­szállítását is. — A ti kezetekben van a gyerme­keitek, a nemzCo sorsa, — mondotta felszólalása végén Dögei eiytárz. Él­jetek jogotokkai és bízzátok sorso­tkoat á kérgesfcezü parasztokra és munkásokra. Éljen a munkás-paraszt­szövetség! Éijen a dolgozók nogy pártja: a Magyar Kommunista Párt és annak vezére Rákosi Mátyás f Rákosi Mátyás nagy beszéde Dög'-'i elvtárs hatalmas lelkesedés­sel fogadott beszéde után szűnni nem akaró viharos éljenzés közepette ©melkedett szólásra Rákosi Mátyás elvtárs, üdvözölte az összegyűlt pa­rasztoágor, és örömének adott kife­jezést, hogy parasztasszonyok és leá­nyok ís nagy számban jelentek meg a gyűlésen, mert ez bizonyítéka an­nak, nogy a falvakon a nöji is meg­értik az ország podtikjai kérdéseinek fontosságát. Bevezető szavai után a mai napig legfontosabb közpond kérdésiinkré tért rá a forint, a jó pénz kérdé­sére. ismertette azt a hatalmas, kö­rültekintő munkát, amejy a íoruft megszületését megelőzte, amikor az egész magyar dolgozó nép azt kö­vetelte falun városban egyaránt a de­mokráciától, hogy végre gazdásági téren is teremtsen rendét. Ez erői­adott a Magyar Kommunista Párt­nak ahhoz, hogy mindén nehézséget leküzdve ígérete szerint augusztus el­sejére létre is hozza a jó forintot. — Amikor négy hónappal ezelőtt ezt a kérdést napirendre tűztük igén kevés kilátásunk volt a jó pénzre, — mondotta Rákosi elvtárs. Azóta hazahoztuk a 32 millió dollár ertakü magyar aranyat. Utána kíméletlenül megfogtuk a feketézőket. Olyan rend­szabályokat alkalmaztunk, hogy 15 nap alatt madném százmillió forint értékű dollárt, aranyat éjs egyéb értékét vittek be a Nemzeti BBRkba. Most a jó forint mögött több, mint nagyvenmillió dollár ér­tékű arany áll és biztosítottuk annak lehetőségét, hogy ne csak itthon ad­junk ki jő értékálló pénzt, d© ha szükség van rá, külföldön is vá­sárolhassunk olyan nyersanyagot, amelyből itthon kevés van. A jó jpénzrőí szólva kijelentette Rákosi eivtárs, hogy forintunknak m©g vannak azonban az ellenségei is, elsősorban a nagytőkések, a banká­rok és a kartellek urai. Nekik ten­ne érdekük, hogy néhány hét muiva újra elölről kezdődjék a pénzromlás, az infláció, inert ezek az urak ncm­csak az ezáltal nekik jutó haszonra gondolnak, hanem •tudják, hogy a magyar nép nem tűrne második in­flációt és a demokrácia ©Ifen for­ctu.na. Ezért akarnak most egyszerié több fize Lést adni a munkásodnak, mert tudják, hogy ha a munkás több bért kap, mint amennyit termei, ak­kor ebben már bept van a pénzrom­lás csirája. A munkásságnak azonban nem szabad magát hagynia megté­veszteni. öntudatos munkás nyugod­tan dolgozik tovább, mert tudja , sa­ját sorsának javítása és a forint megerősítése azt követeli, hogy ter­meljen minél többet, mert csak a többterme.és hozza meg hazánk gaz­dasági taipraáüitását. A? ipari árak kérdéséről szólva ki jetentette Rákosi elvtárs, hogy a gyárosok áital megszabott ipari árak s©ín a parasztságnak, se(m az ipari munkásságnál; nincs előnyére. Ezért sürgősen olcsóbbá Kép tenni az ipar­cikkeket. A közvetitő kereskedelem ugyanis a 39-«s árak hét-nyoícSzo­rosára is ©merte egyes iparcikkéi? árát. A Kisgazdapárt nem a parasztság, hanem az ipari tőke érdekeit képviseli — Világos — mondotta Rákosi elv­társ hogy az agrárolló az ipar­cikkek és a mezőgazdasági cikkek között .óriási. Ezín gyorsan változ­tatni kdi. Van azonban egy másik olló is, amelyről sokkal kevesebbet bestéinek. Ez az ipari munkaárak összehasonlítása az iparcikkek ará­val. na a gazdák panaszkodnak, hogy ma ugyanazért a cipőtalpal ásmt több búzát fce/1 adnia, mint békében ak­kor az ipari munká3 méginkább pa­naszkodhat, mert az 0 bérüket a békebeliéi?' felében állapították meg. Felvetődik tehát a kérdés, miv©i ma­gyarázható, hogy * bár az ország legnagyobb pártia a kisgazdák nevét viseli, még s az ipari tőke, karteiiok, bankok urai iym árakat tudtál? megszab­ni. Meg ken mondanoim, hogv a Kisgazdapárt egyre jobban csak neveben .esz kisgazda, valóság­ban ott elsősorban a bankok, kar­tellek urai dirigálnak, akik műi­den kérdésben keresztül tudják vinni akaratukat A gazdák közű- is elsősorban a iqí> mteg 150 holdas nagygazdák szava érvényesül, nem a 10 -12 holdasoké. Ennek az eredménye ezután, hogv a karte/ivezetők. gyárosok, nankárok erdeke érvényesül és minői drágáb­ban rá, az árucikkek*? üort gozokra. Az ipari árak megállapí­tása is világosan mu.atja tehát, hogy a Kisgazdapárt hem tudja képviselni a do gozó parasztság érdekeit. Rákosi elvtárs állításainak bizouyi­tasára felhozta, hogy az árakat meg­aüapitó ár- és anyaghivatai élén egy kisgazdapárti egyetemi tanár, varga István á l, aki ugyancsak elsősorban a kartellek, gyárak é,s bankárok ügyét képviseli. ö ugyaji a magas árak miatt a Gazdságf Főtanácsra hivatkozik, d© kiderült, hogy annak xs öt szavazó tagjából, három kis­gazda. A malmok kérdésével kapcsolatban elmondotta Rákosi elvtárs, hogv min­denütt á.taláno* a panasz a malmo­sok lenen; csalják, rabolják a népet. A Kisgazdapárt azonban a molnárok partjára állt és ezért nem .ehetett mo -tanig sefn végreh '.jluni a. malmok községesitését. Kijelentette Rákosi elvtárs, hogy a Kisgazdapártnak ez a tendenciája mástéren is megnyilatkozik. Elsza­botálják például a gazdák érdekkép­viseleti szervének felállítását is. A Magyar Kommunista párt ugyan­olyan érdekképviselete c akar terem­tem, ameiy (megvan a gyárosoknak is és megvan a munkásoknak is a szak? szerveretek formájában. A Kisgazda­párt azonban nem mozgatja ezt a kérdést. Az érdekképviseleti törvény késésének pedig az az oka, hogy a 100 -150 holdas nagygazdák maguk . akarják megszabni, mennyi napszá­; mot fizessenek a béreseknek és a munkásoknak. Szerencsére itt van a Magyar Kommunista párt, amelynek tagjai között majdnem annyi a pa­raszt, mint az ipari munkás _ akik megfogják védeni a szegényp'araszt­ság érdekeit. Az árakat felverő közvetítő keres­ká'detem kikapcsolására Rákosi Már tyás elvtárs termelő és fogyasztási szövetkezetek alakítására szólította fei a parasztságot. A szövetkezetek ugyanis sokkal könnyebben kaphat­nak kölcsönt és jobban meg tudják védeni a gazdák érdekeit, mint az ©gyes gazda külön-külön. A falusi kérdésekkel kapcsolatosan szóit a fa­lusi tanitóság helyzetéről is és kije­lentette, hogy feltétlenül javítani keh a tanítók gazdasági helyzetét. Ugyan­akkor módot fceu adni arra, hogy különösen a fatvakban, mint a népi intelligencia fiai, segítségére sjese"-

Next

/
Thumbnails
Contents