Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-20 / 184. szám

Vsfég proletárjai egyesöljetek! szeged, 1946. augusztus 20. kedd in. wi gfa: 40 fiüér. DELMAflYAKORSZAG A M AGY AH KOMMUNISTA PART DÉL M AGYAR ORSZÁGI NAPILAPJA SZENT ISTVÁN Az clmult rendszer a Magyar Kommunista Pártot — egyes körök még ma is — azzat szeretik rágalmazni, hogy nemzetietlen, hagyomány ellenes és a magyar ősöket megtagadja. A letűnt uralkodó osztály ugy tetszeigett, mintha a magyar történelem nagyjai széitem! ősük lett voma. Azonban hiába igyekeztek — és hiába igyekeznek — az ősöket kisajátítani ós ezzei nemzetellenes voltukat leplezni. A magyar történetem egyes kimagasló alakjai ténykedésükkel bebizonyították, hogy nem a reakciósok, hanem a hatadás képviselőinek az elődei. Szükségtelen bizonyítani, hogy a Magyar Kommunista Párt haladó szellemiségével a nemzet érdekeit szolgálja és igy nem tehet nemzet e« hagyományciienes. A nagy magyar ősöket nem osak, hogy értékeli, han/em szellemi őseiként tiszteli, megkezdett munkájukat folytatja az adott helyzetben és az adott időnek megfelelően. Ebbői a forrásból ered részünkről Szent István tisztelete, aki mint a magyar történetem egyik legnagyobb alakja, nemzetünket; az európai haladás utján iiíditotta ei. A magyar nemzet történelme során egyetlen uralkodó, vagy politikus nem szoigá ta oly következetesen és eredményesen a haladást, mint István kiríuy MegaUaivus nő;',,;i vezette eisó királyunk a magyar "népet fejlettebb társadalmi forma felé, nrety böics uralkodónk korábaji egyedin biztosította nemzetünk megmaradását. Bánlulatos tisztánlátással és elszántsággal harcolt Szent István a magyar nemzet további fejlődését oé.zó fejlettebb társadalom megválóvitásáért. István királyt legjobban jellemzi, hogy eltudott vetni és el is vetett minden olyan káros hagyományt, ame.y a mult érdekeit szolgálta. Forradalmi egyéniség® csak a jövőt látta és kérlelhetetlenül harcolt minden elten, ami a haladást gátióan a múltra emlékeztetett volna. Első királyunk a magyar nemzet érdekében végrehajtotta az idők parancsát. Forradalmi eszközökkel megsemmisítette a magyarság fejlődését akadályozó törzsi szervezetet és annak romjain országot épített, megteremtette az egészséges és a nemzet megfnaradását célzó államot. Kérlelhetetlen és követésre méltó eréllyel harcolt az állam ellenségei, a reakciós magyar urak eiten, akik a nemzet érdekei ellenére koriatlan törzstői hatalmukat kívánták visszaállítani. Szent István reakciós eiemei — és azóta is a cörténeje,n folyamán minden reakciós — hazUg jelszavak takarója alatt igyekeztek megnyerni a népét a nemzet érdekei elten. István király haladást oézó intézkedéseire! azonban teverte a fejlődés el.enségcit és diadalmaskodott a haladás irányzata. Kizárólag szent is.ván Széles látókörű kormányzásának köszönhetjük, hogy a magyarság arra az útra tért, mely blztositptta számára a megmaradást a fejlettebb európai nemzetek között. A reakciós Horthy-rendszer Szeretne magát Szent István Szellemi örökösének feltüntetni. Hort'nyék reakciós, imperialista politikájuk takargatására a szentistváni állameszme* használták cégérül. A történések Dizonyitották be, hogy reakciós és nem haiadó szellemiséget képviseltek. Mikor István király meggyőződött, hogy a magyarság keleti életformája nóm biztosi:ja tovább szántunkra Európában a megmaradást, érzeigősségtői mentesen uj életformát kényszeritett a nemzetre, mely maradéktalanul a közösség érdekeit szolgálja. Itt, ezen a ponton találkozik Szent István szeneme és a Magyar Kommunista Párt. Szent István is eltekintett a kiváltságosak érdekeitől és csak a nemzetet látta, az MKP is nemzeti érdekeket kíván szolgálni. Szent István megteremtette azt az államformát, mely biztosította a nemzet Számára a megmaradást é® a fejlődést Történelmünk folyamán elérkeztünk ahhoz a sorsdöntő pillanathoz, mikor a nemzetnek választania ken, ragaszkodik-e kiváltságosainak érdekéhez é3 elpusztul, vagy a fejlődés útjára lép éfs a nemzet Szent István szenemében, a haladás szolgálatában épit uj hazát melynek realizálásához uj életfbrmaTa van szükség, amit napjainkban demokráciának hívnak. Szent István állameszme je^i maga idejében egyezett az általános európai haladó szellemiséggel és a nemzet érdekeit szolgálta. Horthyéfc eltorzított iszentistváni gondolat® hangoztatásával reakciós, soviniszta politikát folytattak és igy szembekerültek a haladás eszméjével, a nemzet érdekeivel. Hoi'thyék nem szentistváni 'eszmék Szellemében akartak kormányozni, hanem ezzei ellentétben, mert a haladás ellenségei voltak, igy jogttalanul hivatkoztak Szent Istvánra. Mi magyar kommunisták jogosan tekintjük magunkat szent István szenem! örököseinek, mert a . nemzet és haladás érdekeit szem előtt tartva szolgáljuk népünk érdekeit. Amint István király a maga idejében magasabb társadalmi forma megteremtéséért harcolt, ugy tesszük ezt ma mi kommunisták is korunk szegemében és annak módszereivei. Aki korszerűién célokért, vagy korszerűtlen fegyverekkel harcol, az elbukik és ha sokakat vezet, sokan fizetnek tevedéaeiért. Amilyen kérlelhetetlenül harcolt első királyunk a reakciósok — törzsfők — elten, ugyan ilyen kéTíeihetetien harcot hirdet az MKP is korunk reakciósai ©lien. Szent István küzdelme a nemzet felemelkedéséért eredményhez is rezetett. Ezért bízunk és hiszünk diadalunkban, mert a haladás szeltem ének szolgálatában nemzeti célokért harcolunk, győzelmünk elkerülhetetlen, mert ezt diktálja első királyunk sze-IKme. A magyar ügyet tárgyaló bizottság: szükség: esetén Magyarország: képviselőjét is meghívja a tárgyalásra A bízottság csütörtökön ülésezik újra (Páris, augusztus 19.) A Magyarországgal foglalkozó területi ős politikai bizottság ülése szombaton délután kezdődött meg. A bizottság elnökévé egyhangúlag Stankovics jugoszláv kiküldöttet választották meg. Stankovics köszönetet mondott és kijelentette. ./ ;y nind-tt .iw+téív '-setty it- £ merülő nehézségek •elsimitAsdta. • .>• adóvá egyhangúlag a csehszlovák kiküldöttet választották mag. (Páris, augusztus 19.) A magyar politikai bizottságiban, amely* hétfőn dél® előtt ülésezett, az alelnök megválasztása után az elnök javasolta, hogy mellőzzék az általános vitát és kezdjék meg azonnal a szakaszonkénti tárgyalást '-forszra vita "ö áu a bingtíság « köveikezüKjén állapodott meg: Nem tartanak általános vitát, hanem nyomban dkkelyről-cikkelyre haladva tárgyalják a szerződés tervezetet. A szakaszonkénti vitát a legközelebbi ülésen kezdik meg. Elhatározták továbbá, hogy a magyar küldöttséget •felleérik, terjessze elő írásban részletes álláspontját. Ha szükségesnek, vagy tanársosnak mutatkozik, meghívják Mani/tixorszŐQ me loizoitjá'.. jelenjék meg u btzot'rng ttod. A buzonság csúiörtdkön tartja legközelebbi ülését. ff Bármit határozzanak Párisbanf életlehetőségeinkről nem mondunk le" Szeged város közgyűlése feliratban fordul a kormányhoz az igazságos béke érdekében ~ A Kommunista Párt álláspontját Tombácz Imre és Komócsin Mihály elvtársak fejtették ki a városi költségvetésről (Szeged, augusztus 19.) Szeged v,.ros törvényhatósági bizottsága hu főn délután a városháza közgyűlési tertmében rendkívüli ülést tartott drPálfy György főispán ejnöklésévei. A napirend előtt felszólalt dr. GrUrier István ((FKP) és a párisi béke kérdésével foglalkozott. Beszédében hivatkozott a külügyminiszter párisi felszólalására, amelyben feltárta a kis nemzetek helyzetét és igazságos békét kért. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a mi békénkét kívánjuk, hanem az egész világ békéjét. Kérte ezért a város hatóságát Grün«r István, hogy ebben a szellemben forduljon felirattal a kormányhoz. Grünér István felszólalása ul m Komócsin Zoltán elvtárs (MKP) >' fejtette, végtcien megnyugvással veszi tudomásul, hogy a pártok a nagy nemzeti sorskérdésekben egyetértenek. A Magyar Kommunista párt nevében csatlakozott az elhangzott felszólaláshoz ős kifejtette, hogy eddig sem ringattuk magunkat illúziókban, de a békeszerződés egyes tételeit, különösen a gazdasági feltebeteket n«m fogadhatjuk el. Ugyanakkor rámutatott arra, tisztában KöH termünk azzal, hogy az elmúlt reakciós kormányzat miatt nem sok jogunk van a tiltakozásra, mert a felelősség kötelez minket. Bizalmát fejezte ki a továbbiakban a Szovjetunió segítsége iránt, majd kijelentette, hogy véleménye szerint a nemzet akaratát tolmácsoljuk, amikor azt mondjuk, bármit határozzanak is párisban, életlehetőségeinkről non mondunk te. Felszólalását azzal fejezte be, hogy felelősségben. akaratban, munkában cgyeknek kell lennünk ésv egyefc re vagyunk valamennyien. A Szociáldemokrata Párt nevében Olejmylk József elvtárs csatlakozott a felszólalásokhoz, a Polgári Demokrata Párt nevében dr. Papp Róbert, a Nemzeti Parasztpárt nevében pedig Tett Pál. Vegyék a Gázgyárat városi kezelésbe! A napirend éiötti felszólalások után Rőn« Béla elvtárs, pénzügyi tanácsnok ismertette a város 1946 augusztus 1-tői 1947. julius 31-ig terjedő időre szóló költségvetéséit. A> költségvetéshez elsőnek Griiner István (FKP) szólott hozzá. Többek között feltette a kérdést arra vonatkozóan, hogy az egyes fedezeti tételek reálisak-e, majd különböző kérések felterjesztését javasaita a kormányzathoz. Ebben az adórészesedés felemelését kérte a város számára azzal az indokkal, hogy bevételeiből csak Debrecen és Kecskemét vesztett anynyit, mint szeged. Kérte az erdőbirTokok visszaadását re a város számára, valamint a gázgyár városi kezelésbe vételét még a szerződés lejárta eigit. Nagyobb vágóhídi üzem létesítését is javasolta és felvetette a vámmentes kikötő létesítésének lehetőségét ts. Tombácz Imre elvtárs beszéde A Magyar Kommunista párt nevében TO.obácz Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő szólalt fet. Felszólalása elején hangsúlyozta, hogy a demokrácia minden vonalon igyekszik át.érni az ideiglenességből a stabilitásba. Legutóbb pénzügyi téren szűnt meg az ideiglenesség a stabil forint bevezetésével. Az újjáépítés teremtette meg az alapot, hogy a stabilizáció terére léphettünk ós eZért köszönet illeti a parasztságot, az ipari munkásságot és a vdük dolgozó értelmiséget. A továbbiakban a vidéki sérelmeire tért ki Tombácz elvtárs. Kérte, hogy a város adórészesedése a fővároséval egyenlő legyen. Jogosnak minősítette az erdőbirtok városi tulajdonba való visszaadását is. Javasolta; feliratban sürgessék a Gázgyár városi fcezelésbevételét. Elismeréssel adózott; a város ezetősógnek, hogy a költségvetés öszszeálliiásánál a nagy nehézségek ellenére is lehetőséget talált a gazdasági életet fenyegető munkanélküliség leiküzdésére, mégpedig produktív munkaalkalmak és értéktermelés utján. Felhívta a város vezetőségét, hogy a költségvetés keretén belül feltétlenül gondoskodjék a lakosság téli tüzelővel való ellátásáról. Kifogásolta, hogy tanyai kérdésekkel keveset foglakozik a költségvetés. Az. uj bevételi források teremtésével és a kiadások csökkentésével kapcsolatban javasolta; hogy- városi temetkezési vállalatot állítsanak fel, mert igy könnyebben tudják megoldani az ingyen temetéseket. Jarrasolta a kéményseprés városi kezelésbevételét is, összekapcsolva a tűzoltósággal. A mai® mok kérdésében kijelentette, hogy szükséges a malmok szigorúbb ellenőrzése, mert egyszerű felügyelet aló helyezésük nem hozta meg a várt ered-