Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-13 / 179. szám

KEDD, 1946 AUGUSZTUS 13. DELMAGYAB0BSZ8G A nyugati hatalmak képtelen gazdasági követelései Magyarországgal szemben Ha a követeléseket teljesítenénk* Magyarország adó- és kamatfizető gyarmattá süllyedne A Szovjetunió ellenjavaslatot tett Magyarország érdekében (Budapest, augusztus 12.) A párisi békeértekezletről a legnyugtalaní­tóbb hirek érkéznek. A legújabb je­lentések szerint a nyugati narafma*­elviselhetetlen terhekkel akarják Buj­tani Magyarországot. A magyar bé­keszerződés-tervezet gazdasági ren­delkezései az Egyesült Államok és Angüa javaslatai szerint olyan hosz­szu időre szorítanák gazdasági rab­ságba az ország dolgozó népét, hogy kérdésessé tennének minden eddig ei­ért eredményt. Ha az angolok és amerikaiak akaratukat keresztülviszik, Magyarországnak legszeré­nyebb becslés szerint 2 mil­liárd békepengő értékű fize­tést kell teljesítenie — 33 szá­zalékkal többet, mint az egész jóvátétel összege és hatmil­liárd békepengő értékű köve­telésről kell lemondania — az egész jóvátétel összegének négyszereséről. Ehhez járul­na még az állam háború előtti külföldi adósságainak kifize­tése. Világos, hogy ez képtelenség. Nem mondhatunk te köve te léseinkről az or­szágot szerencsétlenségbe döntő Né­metországgal szemben és pem vállal­kozhattunk arra, hogy a magyar dol­gozók munkájának eredményét a kül­földi tőkések és földbirtokosok feise­géíyezésére fordítsuk. Az angolok e» amerikaiak követe­leseinek teljesítése azt jelentené, nogy Magyarország adó- es Kamatfizető gyarmattá sülly ed. szerencsére a békeszerződés-terezet gazdasági javaslatai merai egyhán­Suak- b • V : . . ,í Az angol-amerikai tervekkel szemben a Szovjetunió ellen­javaslatot tett. Azt ajánlja, hogy Magyarország csak egy­harmad értékben kártalanítsa az Egyesült Nemzetek alatt­valóit, s ami még ennél is lé­nyegesebb, a Szovjetunió azt javasolja, hogy a németor­szági magyar javakat, vala­mint a nyugatra hurcolt ma­gyar tulajdont adják vissza. Az egész magyar közvélemény fe­szült figyelemmel várja, győz-e a szovjet állájsportti, (megmenekülünk-e azoktól a szörnyű terhektől, amelyek­ké! Parisban bennünket a nyugati hatalmak sújtani akarnak. Nagy Ferenc miniszterelnök bicskei beszédében a koalíciós kormányzás mellett tört pálcát „Életünk szépségeit ne a múltban keressük, hanem a jövőben" — Legyen fegyelmezett párt a Kisgazdapárt — „Párásban ne állítsanak bennünket lehetetlen fejlemények elé" „Őszinte hálát érzünk a Szovjetunió iránt, amely megsegített bennünket" _ (Bicske,^augusztus 12.) A Független ,lekményeit megfelelően méri le a vi>­.- "Hu i-i- «- • láigmak bármely más népe, aikkor meg vagyok győződve arról, hogy a mi elő­rehaladásunk, újjáépítésünk, demokra­tikus berendezkedésünk és demokrati­kus összefogásunk nem jelszó, hanem eleven valóság, amel. a magyar nép szándékain, elhatározásain és vágyódá­sain épül fel. Mi megélünk a világ né­peinek alamizsnája nélkül is. Nem is akarunk senkitől sem alamizsnát, de ezt akarjuk, hogy amikor itt nagyon határozottan és becsületesen elindul­tunk a magyar nép felemelkedéséért az európai civilizáció és kultura* szolgála­tának utján, akkor ne törjenek össze bennünket Parisban és ne áLliitsaniak bennünket lehetetlen fejlemények elé. Becsületes és őszinte politikát folyt tatunk a bennünket felszabadító Szovjetunió irányában. Először be­szélek a nyilvánosság eigtt, amióta jóvátételi terheinek igen jelentős könnyítését a Szovjetuniótól meg­kaptuk. Azért, hogy jennek következ­tében a magyar nép állatai megma­radhatnak és nem keit azokat igénjlbe venni, azért, hogy a magyar ipar jelentékeny részét itt tarthatjuk s a magyar nép rendelkezésére bocsát­hatjuk, ezért őszinte hátát és kö­szönetet érzünk a Szovjetunió írá­Kisguzda, Földmunkás és Polgári Párt vasárnap Bicskén nagygyűlést rende­zett, amelyen megjelent és felszólalt Nagy Ferenc miniszterelnök is. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy na­gyon nehéz és aggodailomteljes napo­kat élünk. Mi magyarok nagy várako­zással tekintünk a párisi döntések elé, mert tudjuk, hogy sorsunkat hosszú időre fogják megszabni Párisban. Saját erőnkből valósítottuk meg a demokráciát Magyar­országon Magyarország a háború után a fel­szabadulással uj élet elkezdésévei meg­szabadult a műit minden erkölcsi ter­hétől. Itt ma uj alkotó ország van s ha a békeszerződések pontjait megál­lapítják, akkor ezeknek az uj orszá­goknak fejlődési lehetőségiét tartsák elsősorban szem előtt és ne tekintsék egyes országoknak multbelil bűneit. Ma­gyarország demokratikus intézkedései­nek egész sora bizonyítja, hogy hasz­nos tagjai tudunk lenni a. népek közös­ségének. Megvalósítottuk a magyar nép legősibb vágyát, ISI földreformot. Levál­tottuk a vezető réteget azért, mert azt tapasztaltuk, hogy a magyar vezető ré­teg és a magyar nép nem azonos fel­fogásban, nem azonos világnézetben, nem azonos* vágyakban élnek. A ma­gyar nép fiai irányítják ma Magyaror­szágot. Felelősségre vontuk a háborús bűnösöket.. Európában először tartot­tuk meg a valóban tiszta1 és demokra­tikus választásokat. Egyhangú elhatá­rozással megteremtettük a korszerű ál­lamformát, a köztársaságot. A nép or­szágává tettük Magyarországot anél­kül, hogy ia* belső rend megzavarodott volna, anélkül, hogy itt vér folyt vol­na s a társadalmi rétegek egymást pusztították volna. Magyarországot rom­bolta szét legjobban a háború. Minket tett legszerencsétlenebbé az összeom­lás. mégis mi tettük meg a legnagyobb utat az ország újjáépítése terén. A közgazdasági' életben szinte páratlan határozottsággal állit öttuk meg a légi­szörnyűbb gazdasági kártevőt, az in­flációt. Megteremtettük *at stabil gazda­sági életet, meghoztuk a magyar nép számára a jó pénzt, a forintot. Ha a magyar demokráciának ezeket e csú­nyában. őszinte, .tiszta és becsüle­tes politikát folytattunk és kívánunk folytatni a (nagy nyugati demokráciák az Egyesült Államok és Anglia irá­nyában is, de nemcsaK a nagyha­talmakkal, nanöm szomszédainkkal'íá békében, barátságban és együttműkö­désben kívánunk élni. „Magyarországnak demokra­tikus államnak kell lennie" Mi, akik ma vezetjük az országot nem a felszabadulás után. nem a helyzetből adódó kötelezettség foly­tán, hanem sokkal előbb, politikai küzdelmeink kezdetén elhatároztuk ö eldöntöttük magunkban azt a kér­dést, hogy Magyarországnak demo­kratikus országnak ken lennie. Ne™ tehet koalíciós poütikát' folytatni ugy, hogy a hibákért másokat te­merésére. De ne feledjük ei azt, hogy­ha a felszabadulás ets© óráiban nem alakult volna a koalíció, az együtt­működés, ma nem dicsekedhetnénk azzai, hogy vérontás nélkül vezettük ®i másfél esztendőn keresztül az or­szágot. Nagy Ferenc kölcsönös türelemre inti a koalíciós pártokat, majd beje­lenti, hogy a közeljövőben olyan in­tézkedésele jönnek, amelyek a megbé­kélést szolgálják. Ilyen lesz az ainnesz­tiarend'&let, a hadsereg és a rendőrség átszervezése. Orvosolni fogja a kor­mány az egyházi jellegű egyesületek feloszlatásával kapcsolatos, esetleges sérelmeket. Tarthatatlan lenne az a helyzet, ha a magyar demokrácia *s a magyar nép legősibb lelkéhez legközelebb álló ái­lamintézményeink, az egyházak között megromiianék a viszony. A magyar de­mokráciának, s az egyházaknak a leg­szorosabb együttműködésre van szük­ségük. A demokráciának segíteni, tá­mogatni kell az egyházakat, de meg® fordítva is ezt kell tenni. Az egyházak­nak . is feládata, hogy igyekezzenek né­pünkkel a demokráciái nemes értelme­zését elfogadtatni, megértetni és meg­szerettetni. „Ne nézzünk visszafelé" A stabilizációról beszélve megálla­pítja, hogy bizonyos mértékű agrárol­.óval számolni* kellett, mert a két ter­melési tényező, a mezőgazdaság és az ipar közül alapjaiban kevésbbé pusz­tult el a mezőgazdaság, mint az ipar . A magyar kormány mindent el fog követni; hogy a nagy árkülönbséget ki­küszöbölje és az agrárolló nyílását szű­kebbre vonja. Ennek a munkának el­végzésénél látjuk meg, hogy* elegendő-e csupán az iparcikkek árának mérsék­lése, vagy szükség van a mezőgazda­sági árak emelésére is. Az ármegália­pitásoknál a legmesszebbmenően figye­lemmel fogjuk kisérni a legnagyobb termelési tényezőnek, a magyar pa­rasztságnak az érdekeit. Végül a Független, Kisgazdapártot védi meg a reakció vádja ellen, majd pártjához intézve szavait így folytatja: — Ne nézzünk visszafelé. Eletünk szépségeit ne a múltban keressük, ha­nem a jövőben. Igyekezzünk, hogy 13, jövő szebb legyen, mint a multunk volt és felejtsük el ezt a multat minden terhével és nehézségével. Nagyon fe­gyelmezett pártnak kell lennie a Kis­gazdapártnak. Mint az ország* legna­gyobb pártjára, súlyos felelősség hárul. Fegyelmezettségben, rendtartásban ne­künk kell példát mutatnunk, nemcsak azért, mert az ország irányításából, a kormányzatból miénk a legnagyobb feladat, hanem azért is, mert erőnk tu­datában mi tehetjük leginkább, hogy nyugodtak legyünk és ne kiabáljunk. Mi: megértést, alkotó munkát, nyugal­mat és biztonságot akarunk. Szeptember 1-én rendőrnap lesz Szegeden (Szeged, augusztus 12.)' A szegedi Sünk"feteiőssé,"az «redményékre pe- j rendőrfőkapitányság szeptember 1-én dig nem tudunk egyformán büszkék' ní,írvS^h5s" rendőrnanot. rendez sze. tenni. Hadd mondjam meg, hogy ez szói először az én pártomnak, a Füg­getlen Kisgazdapártnak. A koaiipió, az együttműködés hasznát nem érti nteg mindenki tökéletesen. Sokkai szí­vesebben helyezkedik a magyar tár­sadalom a koalíció bírálatának állás­pontjára, mint hasznosságának «iíS­AUGUSZTUS Í2--17-ÍG oíosá Uiámsüáú uá&át. Üveges és Stein cipőszalon Kárász-utca 13. ' A békevilág közkedvelt sörkülönlegessége az , AuMttyá&ioU IfotUb-töc ismét kapható! Gyártja és forgalomba hozza a Kőbányai Polgári SerISiS Rt. (Szegedi főraktára: Margit.utca 23- — Telefon 155. nagyszabású rendőrnapot rendez Sze­geden. A aaegedi országos rendőr­napot egésznapos ünnepségekkel kö­tik össze. Ez az ünnepség íesz az Újjászületett demokratikus szegedi rendőrségnek első nagy seregszemléje, ameiyen előreláthatóan a főváros es más vidéki városok képviselői is megjelennek majd. Az ünnepségek ke­retében avatják fel a Kossuth La­jos-sugáruti readőrpaiota folyosóján azoknak a hős szegedi rendőröknek az emléktábláját, akik a fei3zaba­dúlás eisg napjaiban életüket áldoz­ták a demokratikus rend megterem­téséért Szegeden. Ezen a napon mu* tatkozik majd be a szegedi rendőr­zenekar is és a rendőrség énekkara. Délután a vasutas-sportpályán ünnepi tornán mu'atják be tudásukat a rend­őrtestület tagjai és érdekesnek ígér­kező Sportversenyeket is rendeznek. A szeptember 1-i országos szegedi rendőrnapot este bajtársi összejöve­tellel és műsoros tánccal fejezik be a Hungáriában. Dr. Drégely József rendőrezredes, az ünnepség telkos rendezője, máris megtette az előké­születeket a szegedi rendőrség nagy ünnepnapjának méltó megrendezésére. x A vendéglős szakosztály 13-án, kedden délután 3 ómkor a Hungária szál­lóban ülést tart. Tárgy: augusztus havi I adóelőleg.

Next

/
Thumbnails
Contents