Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-08 / 174. szám

DELMAGYABORSZAG CSÜTÖRTÖK. 1946 AÜGUSZTÜS S. Forintvédők vigyázzatok a strázsán Nem halt meg a feketézés, még csak nem is aluszik A Ketting sarok helyeit forgalmas közhivatalokban bonyolítják le üzleteikel a szegedi feketézők — Vígan folyik a cigaretta és paprikacsempószés Budapestre és Ausztriába (Szeged augusztus 7.) A forint t0nhidön átjövet vidáman üdvözölte megvédés® minden dolgozónak emö- az otc áldogáló gazdasági rendőrségi rendű érdeke. Ezzel már mindannyian nyomozót és a, bőröndökkel, ameiytlsziában vagyunk és vizsía szemek- fcien. — elárulhatjuk — cigaretta volt kei figyeljük, hói csaphatunk te azokra, akik a forint ellen törnek, A forintvédő bizottságok is teljes erővei folytatják munkájukat. Jelentettük, hogy Szegeden csatát nyert a forint és örömmel tapasztaljuk, hogy a dolgozók asszonyai most már nem üres, hanem tett kosárral távoznak naponta a piacról. Szeged volt augusztus l-e előtt a .feketézők* egyik Központja, ahol valutáért, aranyért mind«nt tehetőit kapni. Ezeknek a bitangoknak mindig a Ketting-sarok és környék® volt a találkozási helyük. Itt és a környező üzletekben találkoztak a Budapestről leutazó .vásárlókkal*. , t .... t A kihalt Kelting-sarok és a szegedi aranybeszolgsutatás Ezeken a találkozóhelyeken trónolt az a .vagány*, aki üemtesvaiutáért cigarettát, vagy paprikát nagytételűkben .szállított*. A szállítás pedig ugy történt, hogv a .nepperek* kis tétetekben olcsón' összevásárolták az árut és a nemicsvaluta leadása után az .árutorráS* helyéről egy tételben hozták pe a központba. Augusztus l-e után hiába kerestük ezqkeo az -ura. kat* megszokott találkozási helyeiken, sehoi &em taláLluk őket. A gazdasági rendőrség ellentétben az augusztus előtti hetekkel, szintén nem tudott eredményt felmutatni. Mármár hajlandók voltunk elhinni, hogy megszűnt Szegedén a feketézés. D® szöget ütött a fejünkbe az. hjOgy amikor legutóbb fclker&si.ük Sárdí Lajost, a Nemzeti Bank szegedi fiókjanak vezetőjét és arról érdeklődtünk, hogy miként folyik Szegeden a valuták és a törtarany beszolgáltatása, (ezeké* tudvalevőleg 15-ig be kelt szolgáltatni) azt a választ kaptuk, hogy az éiső napokban ird és mond összesen l kiló arány és mintegy 3000 dollár folyt csak be a beváltó helyekről. ; , Hoi van tehát a valuta és hol van a törtarany? Bűnös kezeknek ke,2 közrejátszani, hiszen a Szegedi feketepiac egyetlen napi forgalma kitett ennyit. Titokzatos idegen az alsóvárosi bncsnn Végül is az alsóvárosi búcsúban tudomásunkra jutott a szenzáció. Amit a Rct:ing-sarkon hiába kerestünk, azt rrteg.aiáhuk a Szentháromsúgutca egyik duttyánjában, A söröző és borozó tömegben egy .titokzatos idegennel*. ögyU budapesti aranyifjú ismerősünkkel találkozunk. Megtudjuk tőle. hogy »ő bizony nem dolgozik a demokráciáért, mert vígan megél munkanéiküi is*. Azt is megtudjuk, hogy üzleti uton van. Faggatóra fogjuk és amiket elmond, az már a gazdasági rendőrség és a Mvataios szervek dolga. A gazdasági rendészeti osztály nyomozói a jövőben nézzenek adoinvatalój<> a postára er a V5rösker?szt környékére 13, mert a láncolok és valutások ujabban ide telték át székhelyüket. Az itt hullámzó tömegben zavartalanul találkozhatnak és megbeszélhetik a továbbiakat. Elmondunk egy ilyen kis történetet, ameiy tökéletes keresztmetszetét tükrözi vissza a forint e![en törők frontjának. ' . [ 1 A® adóhívata hói indiait cl... Legutóbb megérkezett Budapestről egy feltűnően elegáns fiatalember. Első utja az adóhivatalba vetetett, ürömmel üdvözölte itt egv .adófizető* és hamarosan kettesben távoztak. Útjukat egyenesen Újszegedre vetiék és nevetéstől hangos .baráti* beszélgetésük közben megegyeztek, hogy 100 darab cigaretta ára 1 gram és 35 centigram arany lesz. Egy rövid óra múlva mindketten két nagy bőröndöt cipeltek a nagyállomás fele. A hegedi .adófüető* polgár, a ponezerszám, tovább cipekedett. Egy kis teher taxi várta őket az egyik külvárosi ház udvarán. A tehertaxi hamarosan einyeite a néhány ezer cigarettát és már robogott is Budapest felé. A cigaretta tehát továbbra is aranyért kei ef szegeden, a Nemzeti Bank pedig várhatja a beszolgáitatókat. Egy másik történet: Kecskéstelepen és környékén sok a házilag készített paprika. Viszont Kevés a forint, mer* ugyan ki vásárol ma sok paprikát. Igy nem csodálható, ha néhány forintért meg tudja kilóját vásárolni az, akinek nagyobb tétéiben van rá szüksége. Vannak is, akik megvásárolják. A termelőtől egy kis malomba visz( az igy megvásárolt paprika utja. Innen már csak egy lépés és tetszetős csomagolásban napvilágra kerüli a ^tot* és' iÜegáIis£T a^hatl™ átXTecrerll rvnnrilr i A mvnnhl ° Ezután pedig szoruljon ökölbe minden becsületes magyar dolgozó ökie. Leleplezzük, hogy kik közvetiUk ezeket a .kompenzációs* üzleteket. Bécsben, Grázban és környékén nagy J8megekbten élttak azok a reakciós tetemek, akik nem mernek hazajönni, mert s ulyos háborús és nép ellenes bűneik vannak. Ezek nem metek be a szövetségesek áltai tétesitett táborokba, hanem régi kipróbált náci ismerőseik révén a polgári életben helyezkedtek ei. Ezekn-k az exhurcolt értékeinknek igen nagy részét sikerült maguknak .megtartani* és most ezekbői gazdálkodnak. A forint ftiegjeienése óta például már a forüuüu is kereskednek. Megbízottaik vannak, akik szállítják ki Ausztriába a forintot ós juttatják ec ezekhez a méltóságos és ezredes urakhoz. Honnan ered a „zöld-segély? Legutóbb jelenleltük, hogy a társadalmi megbékélés érdekében széleskörű közkegyelmi rendelet készül. Ezi az időt akarják majd külföldön ragadt reakciósaink felhasználni, hogy hazatérjenek. Viszont értékeiket nem akarják kint hagyni és a legális hazatérés ezért sem tanácsos részükre, mert elsősorban igazolás alá kerülnek. másodsorban pedig az államot megillető javakat te fceii adniok. Mivet tudják, hogy a forint értékálló pénz tesz, már most gyűjtik a lo> kitűnő* szegedi paprika. A további ut természetesen iámét a kis tehertaxihoz vezet és az irány pedig ismét Budapest. A Lajtán tul.,. A kél, történet csattanója pedig az, hogy Budapestről tovább vándorol a cigaretta és meg sem áu Ausztriáig, ahol aranyért, szövetért, motorkerékpárért, kerékpárért cserélik be. Budapesten az iratok szerzése nem probléma és igy vígan folyik az import és az export, vagy inon* hatnánk inkább ügy, hogy a cs er-ekereskedrttem. Mindenki nyer rajta, £sak az állam nem. szökve, értékeiket forinlba átmentve szivárognak be. rtthoni reakciósaink •előkészítik számukra a talajt, hogy régi otthonuktól távol eső vidéken folytathassák aknamunkájukat ott, ahol 1944-ben abbahagyták. A budapesti lapokban sokai Olvastunk már a .Zöld-segélyről*, melynek keretén fceiüi a .mártír* nyilasokat támogatják. Nem tudjuk, hogy ezek a segélyeknek egy része nem Ausztriából özönlik é naz,a. Minden esetre az illetékesek figyelmébe ajánljuk ezeket az adatokat és várjuk, hogy megfelelő eréllyel csapjanak le a magyar köztársaság ellenségeire. Alberti Jítsei Miért kell az UFOSz ? A nagygazdák sorozatos támadásai a foiohöziüttaton kisparasztok ellen A iöid régi bériői egyszerűen elviszik az ujgazdák verejtekkei megmunkált termését (Szeged, augusztus 7.) A régi bérestar ló gazdák mindenütt támadási kezdtek az ujgazdák elien. Minden netőségét, amit a teiekkönyvezes elhúzása ís eiőscgit, megragadnak arra, hogy az ujgazdák létét megnehezítsék s ha tehet, teljesen lehetttenné tegyék. A régi béres ttartó gőzdák szervezett támadása állandó veszélyt jelent az ujbirtokosok részére. Természetesen ott. ahol az ujgazdak szervezetiének. Ahoi az Ujgazdák, FöldhözjutLatottak Országos Szövetsége heiyi szervezete nem. működik s Így — pártkülönbség nélkül — nincs egy táborban minden ujgazda Legutóbb Szeged-Felsőközpont, Balástya kerületből jöttek az ujgazaák panaszra. Panaszolják, hogy a régi nériők, béresttartó gazdák" a legaljasabb módon forgatják ki az "ujgazdákat a juttatott földből, iü-etöteg rabolják ei az ujgazda áltat megtermelt javakat. Böröcz Ferenc balástyai lakos 50 kat. hold bérlete 8 kjat- hold örökföldje és 3 hold. várható örökrésze van. Az 50 hold bérletből a reform során 10 kat. hold juttatásban részesült. Böröcz Ferencet a fasiszta propaganda annyira felbátorította, hogy Hegedűs István1 ujgazda szénáján saját udvarából erőszakkal elvitte. A következő: vitéz Zákány János balástyai lakodnak 26 hold bérlete 3 hold örökföldje van. A bérletből 18 hold juttatásban részesült, a fennmaradó 8 holdat ifjú Magyar János és Rácz József ujgazaák kapták. Ezek a földet meg is munkálták, nehéz körülmények között, azonban mi történt: az összegyűjtött szénát a vitéz ur ejvltte éjjei. a következő Lengyel János balástyai lakosnak 40 hold bérlete 18 hold örökföldje volt. A 40 hold béreietböl 10 hold juttatásban részesült. Ebből 2 hold szöilő. Lengyel ur a kapa és a kasza nyelét sohasem lógta meg abból a óéiból, hogy vele dolgozzon. A környékbeli lakosok mindig kasza-kapákerülőnek tartotta. Gazdaságát motorkerékpárról 'irányította. A reform során az általa béreit földből Meszes Imre 10 gyermekes családapa ;is földhöz jutott. Lengyel János ur ezt a 10 gyermekes ujgazdát ibwmtiíibhpbmh^^ földjéről elűzte, földjét erőszakkal megművelte. Mleszes Imre 10 gyermekévei kenyér és föld nélkül áh. Várja, hogy a demokrácia az ilyen népeilenes elemekre mikor sujt le. Más: ifj. Rozsnyai Mihály balástyai lakosnak 32 hold bérlete vott, 20 hold juttatásfcán részesült. Egy gyermeke külön 2 hold juttatást kapott. Rozsnyai Mihálytól elvett 10 holdból L> pai József nincstelen kapott 6 holdat. Lippai nagy szorgalommal, kölcsönkért szerszámmal munkához í<*» gott, hogy maga é» családja mindennapi kenyerét előteremtse. Me is adta az úristen a közepes termést és ml történt: Rozsnyai Mihály ur Lippai József ujgazda földjéről erőszakkal eivett 25 kereszt rizsbuzát. Szegény ujgazda egész évben dolgozott és mégis kenyér nélkül maradt. • Szegény ujgazdák egybehangzóan nyilatkoznak, hogy a reakció mina ,erős>ebben ég szervezetiében támad a szegényparasztság c,ien. Ennek a reakciós löidreformelienes támadásnak célja az, hogy a szegényparasztságot A juttatott földbői kimozdítsák és vísszakényszieritsék a negyedes kapálás és a tizenfcettedrószért való aratásra. Hogy megmaradjon a lehetősége annak, hogy gazdaságot motorkerékpárról lehessen irányuanu a szegényparaszt verejtékes munkája után honn «n élni. A reakció egyre vakmerőbb támadását, ami a aze. gényparasztságo c étetiehtöségéb'en veszélyezteti, visszaverni ugy tudjuk, ha az ujgazdák minden, erejüket iSzteKeszedik s egy táborban tömörülnek pártküiönbségre való tekintet néiküi; az Ujbirtokosok, Földhözjuitatotiak, Országos Szövetsége héty* szervezetébe. natszázezar ujgazda van az országban, ha összeiog, már pedig ószszcjog, oiyan erőt képvisel, ame*y biztosan győz a földért való harcban. Emlékezés a most épüli pontonhíd ujszegedi oldalától 400 méterre van. Mm halászcsárda Tú$$> kai ** s*árn* as. ifi. foe, öieke^-soc, cigányzene nieltett hangulatos uzsonnázó és vacsorázó hely Forintvédő nagygyűlés a Postás-otthonban, Vásárhelyi-sug 21. szombaton este 7 órakor. Felszólalnak : Juhász János Nemzeti Parasztpárt, Garsó Mátyás Kisgazdapárt, Pteshó hé la Szociáldemokrata Párt, Katona András Magyar Kommunista Párt, Dobó Ignác Kisgazdapárt. A napokban beszélgetközben egyik felsővárosi paraszt elvtársunk mesélte el az alábbi kis történetet. Még a háboms években történt, hogy egy alkalommal társasebéd von egyik felsővárosi gazdanái, ahol a többi városi úrféle nép-, pel együtt Shvoy kegyelmes ur is megjelent és beszédet is mondott. A szónoklat hevében aztán kikottyantotta, amit gondolt: — Addig nem lesz jó világ — mondottá —, amig a parasztasszony selyemharisnyában jár. Kibujt a szög a zsákból. A kegyelmes nem volt kegyelmes a parasztasszonyok iránt, Nagy felzúdulás követte ezt a kis elszólást, különösen az asszonyok részéről. A barátunk sem tudta szó nélkül eltűrni ezt a kegyelmes megnyilatkozást es felszólalt ilyenformán; — Kegyelmes uram l&ffy gondolja? Kinek jár a aslyemhansnya, ha nem azoknak, akik legtöbbet aotgoz. nak, a parasztasszonyoknak? A parasztasszonyoknak csak az jár, hogy hajnalban, a harmatban hajkurássza a pulykát, az urak meg elfogyaszszák a pulykapecservyét? Csak az urinépnek jár a szép ruha, meg a jó étel, a parasztnak meg csak a •munka, a robot. Éppen az jelenti a jó világot, ha végre már a parasztnak is jut valami a szép ruhákból. — Hogy merted ezt akkor megmondani? — kérdeztük. — Megmondtam. Az uraknak nem tetszett, de a parasztok, különösen az asszonyok ugy helyeseltek, hogy öröm volt nézni. Érdemes volt megmondani, pedig megfizettem érte drágán. Másnap kijött hozzám a katonaság és elrekvirált 36 mázsa kukoricámat. Egész Felsővároson csak nálam voltak a rekvirálók, ebből tudtam, hogy a kegyelmes válaszolt a beolvasásra. Egy röpke emlékezés a sok közül, amire talán Felsőváros gazdanépéből sokan emlékeznek — mi is a véleménye a kegyelmes urnák a parasztról. A dolgozók harcos lapja a díimafyy&wívzÁgr