Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-06 / 172. szám

4 SílLMAGííAROREZbAG <rn A'U G USZTUS V ilíáuUz-utoa ója Par&szftkoUégium! Irta: Lökős Zoliáa Néhány héttel ezelőtt indult meg Budapesten) a Gyorffy-koilégium kez­deményezésére valamennyi demokrati­kus párt támogatásával a Népi Kollé­giumokat Épitő Mozgolom, hogy végre a .szegényparasztság, munkásság gyer­mekei ts megfelelő tanulási lehetősé­giekhez jussanak. A népi demokrácia minden igazi híve örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést, de alig néhány hetes működés után a Kisgazdapárt szegedi lapjában máris igen rosszízű cikk jelent meg erről a kérdésről. A cikk Írója Halasy Nagy József egye­temi tanár bevezetőjében látszólag he­lyesli ezt a mozgalmat, de hamarosan kibújik a szög a zsákból és annak az aggodalmának ad kifejezést, hogy ezek a külön parasztkollégiumok kiváltságos nevelést biztosítanak majd és ennek alapján tiltakozik „minden kiváltságos nevelés, tehát a munkás- és paraeztki­váltságok ellen ds". Ezzel szemben min­den személyeskedés nélkül csupán any­nyjt szeretnénk megjegyezni, hogy z, múltban sohasem tiltakoztak a kivált­ságos nevelés ellen minek az uj „ki­váltságnak" az ellenzői, amikor az egye­temiek és középiskolák* valóban a kö­zéposztály jobbmódu, sőt jómódú fiai­nak álltak csupán nyitva. A cikkíró szerint statisztikák bizonyítják, hogy eddig is tanulhattak tehetséges mun­hás- és parasztfiaitalok az egyetemeken vagy a középiskolákban- A valóság azonban egészen más képet mutat, ment a statisztikák csak foglalkozási ágak szerint tüntették fel az iskolák tanulói­nak szüleit, ellenben a szociális hely­zetet nem. Igy azután az őstermelő ro­vatba került a százholdas nagygazda is, meg az alig egy-két holdon dolgozgató vagy zsellérsorban élő szegényparaszt is. A valóban --zegényparaszti sorsbó. felkerült és osztályával ma is szoros kapcs-ola/tot tartó Kovács Imr; adatai világosan bizonyítják, hogy például az 1933—34-es tanévben, a budapesti egye­temeken alig nyolc százalékot tettek ki a parasztszülők gyermekei, de ebi e is bele voltak számítva a földbirtokosok és nagygazdák fiai is. Elképzelhetjük tehát, hogy mennyi1 volt ez:k között akkor a zsellcrgyerek. Talán ezrelék­ben is nehéz lenne kifejezni, hogy a. magyar egyetemek és főiskolái? hallga­tói közül hányan voltak a vidéki ura­da.mak és nagybirtokok zsellérgyere­kei közüL Jobbmódu parasztgyerekek lehet hogy bekerültek, de azok közül is inkább csak azok a szerencsésebb helyzetben élők, akii? közelebb laktak a városhoz vaigy a városon élt egy-egy oóaiszánmazott rokonuk. Még emellett is külön hatalmas gondot okozott ter­mészetesen a ruha, tankönyv és egyéb iskolai félszerelés. beszerzése. Ilyen kö­rülmények között- tehát aligha volt meg a lehetősége a magasabb iskolákban való tanulásnak. A kételkedők üssék csak lel Illyés Gyula könyvét a „Csiz­ma az asztalon" vagy a „Puszták népe" cimüt és láthatják azt a szomorú hely­ze;et, amelyben a sz.gényparasztság fiai, küzdöttek a tanulásért. A cikkíró tehát fél a paraszti és munkáskiváltságoktól. Az előbbieken ••:U ebhez még azt is meg kell je* gytzi ünk, hogy nem kiváltságokról van szó jelen esetben, hanem ennek a néprétegnek a legelemibb jogairól. Nem is több jogról, csupán ugyanannyiirói, amelyet a középosztály szerencsésebb fiai élveztek a múltban. Éppen ezáltal valósul meg az az annyira kívánt „egyenlő lehetőségi".' Máradjunk azon* bam a valóságok talaján. Elismerjük, hogy a cikk1 irójá sem zárkózik el ezek­nek a paraszt-tehetségeknek jogúi elől. de a liberális demokrácia álláspontja szerint csak a formális jogokat bizto­t-itja- számukra. Elvben kimondja tehát, hogy szabadságuk, lehetőségük van a tanulásra, de a valóságban, nem biztosltja ezt. Mi a népi demokrácia alapján a valóságos lehetőségeket vesz­szük számításba és ennek a tanulási lehetőségnek valódi, gazdasági alapjait is meg akarjuk teremteni, hogy ingye­nes. kollégiumokban, közösségi nevüés­sc1 készülhessenek ez-ek a parasztfia­t'aiók nyugodtan tanulmányaikra. Ezt a célt zolgálják a népi koJléguimok, a paraszfkoUégiumok. Nem kell félnünk, hogy ezáltal sok tehetségtelen parasz! gywekböi „gyártanak" kö2rga2gi.tí«s: b-sztváisélöt. bipzen a írottban .« ró még ma is sokkal több tehetsegtelen közép­osztálybeli maradt az Íróasztalnál, mint amennyit termel a dolgozók iskolája; vagy a parasztkollégiiurnok. Ugyanakkor természetesen ne ijed­jenek. meg azok a becsületes középosz­tálybeliek stm, akik ezután is tanítani szeretnék fiaikat. Ha ugyanis gyerme­kük alkalma:, az értelmiségi munkáira; akkor világos, hogy ölt is továbbra is éppúgy tanulhatnak majd, in,ni eddig. Ezután is beadhatják tanulni fiaikat, ha, tehetségesek, de arról mondjanak ie, hog mindenáron iróasztal-embert. ne­veljenek belőle, ha tehetségtelen. Nem kell tehát mindjárt rajtuk1 esett sérel­meket kiabálni, ha esetleg tehetségte­len fiukat, sokkal tehetsegeseobek ki­szorítják az iskolából. Ezen a téren is sokat tanulhatnának a legtöbb közc-p­o-xtály bel Lelt eppen a parasztságtól, amely sokkal több esetben le tud mon­dani osztály ér dekeiről, mint. az a kö­zóposztály. amelyik azt szemére hány­ja. E sorok írójának jelentette ki egy alkalommal Veres Péter, hogy ő maga sem adja fiait magasabb iskolákba, ha nincs hozzá különösebb tehetségűit. A középosztály tagjai' azonban éppen ezt nem akarják a legtöbb esetben belátni. Szó sincs tehát „janicsárnevelésröl" és „janicsár-képzők" felállításáról. A tények ilyen tendenciózus beállításá­val eilentétb: a valóság az, hogy fel­tétlenül menteni kell nekünk abból a nag);t tartalékból, amelyet a parasztság és munkásság tömegei jelentenek. Min­dennél! világosabban szólnak ebben a kérdésben Illyés Gyula szavai, arnikJor azt mondja: ,.Ellensége vagyok minden előnynek vagy hátránynak, amelyben származása részelteti az ember! Mégis megértettem, amikor Szovjetcrroszor­szág art kérdezte az iskolapad és az író­asztal felé tolongóktól; mi volc az apád? Paraszt? Munkás? — Akkor tessék. A többit megváratta addig, amiig az előb­biek — évszázadok óta várakozók — helyet nem foglaltak." Kétségtelen tények mutatják tehát, hogy szükség van parasztkollégj untok­ra. Lehet, hogy: a cikkíró által- idézett francia vagy egyéb nyugati társadalom­ban nincs szükség erre. Nem: vitatko­zunk ezen, mert hajlandók vagyunk b... merni, hogy egészséges társadalmak megoldották ezt a kérdési; A mi elő­deink azonban félrevitték a magyar társadálom egészséges fejlődését és ne­künk évszázados mulasztásokat, hibá­kat kell pótolnunk. A szegénypai-aszt­:-ág és munkásság fiainak biztositanunk kell a tanulási lehetőségeket, ezen tul pedig éppen ezekben a népi kollégiu­mokban !utl őket népi, közösségi neve­lésben részesítenünk. Lehetséges, hogy az emlegetett debreceni kollégium ezt más módszerekkel is el tudta érni, dé a kivételteknek sohasem Lehet szabály­alkotó érvényük. Ne féljünk attól, hogy ezek a külöh parasztkollégiumok el­vesztik 'kapcsolatukat a külvilággal. Példa rá éppen a Győrffy-kollégium, amely a magyar- parasztság öntudatos fiait n: velte és adandó alkalommal mint például a földreform során meg is mutatták, hogy tudnak dolgozni a magyar közönségért. Előre tehát a1 népi kollégiumokért, a a munkás- és pa-ra sztkollégiumokért az egéstn magyarság!, a népi demokrácia ér­dekében! Az elemi iskolákban eltörölték a tandijat (Budapest, augusztus 5.) A Gazda­sági Főtanács szombati ülésén döntött az iskolai, tandijak ügyében. Az elemi iskolákban nem lesz tandíj, csak beira­tási dij. A közép- és felsőiskolákban a tandijat a szülők jövedelme szerint ál­lapítják meg és a tanulókat a szülők jövedelmének mértéke szerint csopor­tokba osztják. A fizetendő tandijak összege a tanulók előmenetele szeHnt változik. A legalacsonyabb fizetési cso­portba eső tanulók csak rossz előmene­tel esetén fizetnek tandijat. A régi iskolákban a tanítás menete túlságosan merev vol! Nem volt lehe­tőség arra, hogy a tanulók olyan, kér­tíveket megbeszélhessenek és feldol­gozhassanak, amelyek a tananyagban nem szerepelnek, de az ifjúságot érdek­lik. Ezt a hiányt pótolja a „Mindennapi kérdések órája"-nak rendszeresítés?. Ezen az órán a tanulók alkalmat, talál­nak arra, hogy értelmi színvonaluknak megfelelő bevezető tanítás és nevelés utján megismerkedhessenek nemzeti életünkben végbemenő demokratikus alakulással és az ezzel kapcsolatos t írsadatoi és szellemi változásokkal!. Ismertetjük az uf lakbérleti rendeletet Példákkal magyarázzuk meg, hogyan számítható ki az 1, 2 és 3 szobás lakások bére Két részletben lehet a lakbért fizetni (Szeged, augu-zutus 5.) Augusztus l-e után a rendeletek tömege látott napvilágot. A rendeletek mindegyike nagyfontosságú és nem csodálkozha­tunk raji a. ha a nagy tömkelegben nem ismerik magukat nagyon sokan Ilyen rendelet a 8000- 1946. ME. sz. is, am«!y a lakások és helységek bé­rének szabályozását határozza meg. Mivel t-e elmúlt ki kell fizetni a lak­béreket. igy nem érdektelen !ia eí?>r kis tanulmány- tárgyává tesszük a rendeletben foglaltakat. Hogyan kel! a házbéit kiszámítani A rendeletből kitűnik, hogy a lak­bért ugy ken kiszámítani, hogy a lakásunk 1939 szeptember t-i pen­gőbéréneí? i é3 2 szobás lakásnál ? 10 sa&aajékát. 3 szobás lakásnál az 50 százalékát, 4 szobáénál a 60 száza­lékát és ennél nagyobb lakásoknál a 100 százalékát; vesszük és ezt szo­rozzuk hárommal. Ez [enne tehát a fizetendő lakbér. Többet keli azonban ennéi fizetni ott ahoi a lakók szánta a béreit szobák számánál alacso­nyabb. Igy, ahol eggyel kevesebb a lakó a bérelt szobák számánál 5 szá­zalékkal, abo/ kettővei kevesebb 15 százalékkal és ahol három, vagy több személlyel kevesebb ott 30 százalékkai k-eft többet fizetni a rendes bérnél a bérlőnék. Lássuk csak ezt néhány példában; — Egyik elvtársunk 1939-ben egy. szobás lakásért havonta 20 pengőt fi­zetett. A rendelet értelmében az egy­szobás lakásoknál a 40 százalékát keh venjni: tehát jelen esetben 8 pengőt. A szorzószám 3 és a beszorzás ered­ménye ezek szerint 24. Igy elvtársunk 24 forint lakóért fizet augustusi*!. L gyanez a helyzet a két- es há­romszobás .akásokjiál is, ha a lakók száma nem kevesebb a lakószobák számánál. Vegyük alapul a három­szobás lakást,, amelyért 1939-ben ha­vonta 80 pengőt kellett fizetni, itt 50 százaléka az alapbér és ezt keh szorozni hárommal, tehái a mai lak­bér 120 forint lenne, ha a lakásban legalább hárman laknának. Mivel azonban a rendelet szerint a háztar­tási alkalmazottak nem számítanak bele a lakók számába. Ebben a la­kásban csak két személy lakik, így hozzá keii számítani 5 százalékot, A teljes fekbér összege igy 126 fo­rint lesz. Élihez jön még I érmés ze" tesen 2 és félszázalék házmesterpénz és 2 és félszázaiéi? Szemétpénz, a víz­díj és a kéményseprődíj. A 2 es féi­százalékot a fointbérben fizetett lak­bérből számítjuk ki. A megosztott lakások bére Érdekes és bonyolult müvelet a megosztva használt lakások lakbé­rének kiszámítása. A rendelet szerint itt a következőket kell a szem előtt tartani; az egész lakás alapbérét er l?eii osztani a szobák számával és így ke-i megállapítani, hogy a bér­lőknek a már ismertetett százalek és szorzószám Szerint mennyit ken fizetni, itt is egy példa világítja ta­lán legjobban meg a kiszámítás mó­dozatát. T«hát Kovács János által béreit négyszobás lakásból a hatóság I szobát igénybe vett és Fekete sáJi­o'or költözött ide be. A négyszobás lakás alapbére 1939-ben 1600 pengő volt. Ebből, ha elosztjuk a szobák számával egy Szobára 400 pengő esik. A háromszobás lakásra eső alapbér 1200 pengő lesz. Az előírá­sok érteimében, 3 szobás lakáénál az alapbér 50 százalékát vesszük, tehát 600 pengőt. Az egyszobás lakásrésszre eső alapbér 400 pengő, tehát a 400 pengőnek a 40 százaléka, azaz 160 pengő. A megosztva használt lakás összes bére igy 600, pfuSsz 160 fo­rint, összesen 760 forint. Amennyi­ben a kizárólag Kovács János által lakott három szoba alapterülete 68 négyzetméter, a Fekete Sándor áltai iakotc egyszobáé pedig 32 négyzet­méter, a négy szoba ösezessen 100 négyzetméter. Ennélofgva a négyzet­métereket át keli szájmitanunk szá­zalékba és így megjkapjuk a lakás bé­rét. Vagyis Kovács János fizeti a 68 százalékát. Fekete Sándor pedig a 32 százalékát a lakás részére már lakbérként megállanitolt 760 fo­rintnak. Természetesen többet keli fi­zetni Kovács Jánosnak akkor, ha az áite|a lakott szobákban kevesebben laknak. Nagyjából »csak« ennyi fejtörést okoz á lakbér kiszámítása. Az albér­'fti szobában lakók részére érdekes tesz tudni, hogy nem kérhet a fő­bérlő többet lakbér gyanánt tőlük, mint az egész lakbér 50 százaléka. Ezen aiul a lakbér szabad megál­lapodás tárgyát képezi, de vitás ese­tekben a bírósághoz is lehet folya­modni döntésért. A főbérleti lakásoknál egyébként augusztus, szeptember és október hó­napokban két részletben tehet a lak­bért fizetni. Mégpedig az első réBzr ipteic a hónap tiső felében 12-éig, a második felében pedig 25-én 18 óráig keli befizetni. Hírlapkiadó Kft NyomtíaváHalat Készít könyv- és mindenféle kereskedelmi nyomtatvány ok a t ízléses kivitelben. Rendelések felvétele a „Délmagymorizát" kiadóhivatalában, Kárász-utca 6. A szombati és vasárnapi kerékpáros verseny eredményei Szombaton ró vasárnap zajlott, le a Budapest—Szeged közötti országúti és a szegedi házíömbkörüli kerékpáros verseny. Az eredmények a következők: Budapest—Szeged között 1. Tóbiás Bu­dapesti ESE 4 óra 2-3 perc, 2: Gere PSE, 3. Kiss KSzKK. Háztömbkörüli (vaskerekes) 20- kör: 1. Sólyom RSE 30:27, 2. Kovács Cson­ignadi MTK 30:42, 3* Deák Tiszai 31:15. Ifjúságiak: 1. Kertész KSzKK, Z Hopp SzTC, 3. Bodán PVSK. III. oszt. 25 kö­rös: 1. Koge: SzTC 38:39, 2. Süli Tisza 3&-43, 3. Kiss KSzKK 39. L és II. oszt. 50 kőrös: l. Tóbiás 11:36, 3. Nótás BRT 3 őr? 12:46, 3, Kiss KSzKK 1 óra >2:48.

Next

/
Thumbnails
Contents