Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-04 / 171. szám

k Viláo proletáriai egyesüljetek! S?tged.1946. augusztus 4, vasárnap tii. év!, 171. íz. ara: 40 fillér. RORSZAG A6TAR KOMMÜ WU YÁ * A » X I> 11, M A 3 V 4 » 0 ft g Z Á «1 NAPILAPJ m TELT KOSÁR Irta ! Rnol Endre NEM ÍGÉRTÜNK és nem vártunk csodákat augusztus l-re. Nem hir­dettük, hogy a romjaiból élemedő ország varázsütésre tejjeí-mézzel fo­lyó Kanaánná változik, de határozott bizonysággal rámutattunk arra az út­ra, ameiyen et keit Indulnunk egy jobb, szebb, emberibb élet felé. Meg­mutattuk, hogy po'itlkai harcunk el­választhatatlanul kapcsolódik a gaz­dasági élet megszilárdításával, a ket­tőt külön-külön megy Ívni nem lehet A jó pénz megteremtése a demokrá­cia diadalát jejenti és aki a forint gazdasági stabilitás epén támad, aki megakarja hosszabbítani a dolgozók nyomorúságát, az tudatos ördögi szö­vetséget köt a magyar nép ellen­ségeivel. KÖRÜLBELÜL három héttel ezelőtt a Délmagyarország üres kosárral ci­mü vezércikkében az asszonyok hősi önfeláldozásáról irtunk, akli? üres ko­sárral, sírva és reménytvesztve men­tek a piacokról kihűlt tüzheiyü ott­Ilonáikba. Megírtuk azt is, hogy az uj pénz, ha n^m is hoz paradicsomi jó­létet, a legjelentősebb terhekét lévészi a háztarfást vezető nők vállárőt NEM ÍGÉRTÜNK csodákat, de aki szombaton délelőtt végigment a sze­gedi piacon, csodának érezhette mindazt, amit látott. Az üres kosa­Sarak menteitek és láttunk oivan ••/ze -vker f? murópek könítyei t t'é­* >eg. Elkinaott, halálig gvötört mun­kás asszonyok telt kosarat vittek a karjukon es az udvarias piaci áru­sok, mintba egy jő állomból léptek vo'm a szesiedi piac sok vihart látott színterére. Technikai akadályok miatt a dolgozók még nem kaphatták meg egész heti fizetésüket, de a legtöbb üzem már adott annyi előleget mun­kásainak, hogy asszonyaiknak ne üres kosárral" kelljen haza vánszo­asgníoK. BÜSZKÉN, öntudattal állapíthattuk meg1, hogy értéke van a forintnak és ne-n kevesebb büszkeséggel vallhat­juk), hogy iszavunk értéke, mert a jó pénzre vonatkozó igéretünket be­tartottuk, még súlyosabb lett. A dol­lár és arany giortflkáiói. akik a ne­mes valuták és nemesfémek frakk­jába kanasZkodva igyekeztek a mennyek országába jutni, — hirtelen zuhanással a sárba pottyantak. A Nemzeti Bank budapesti főintézete a valutabevát'ás ei&ő napján már egy­neg-vedmillió dollárt váltott át fo­rintra és ugyanakkor a naroxizmusig hajszolt aranyláz pusztító, kórokozó bcci'usalt is megölte a forint egész­séges szervezete. íAkik eddig megalázkodva feküd­tek a dollár és az arany hatalma alá, ükik oltárt emeltek a valuta es ne­mesfém isten én,dk, azok ma pániksze­rűén menekülnek a régi istenektől és a forirt-iak próbálnak udvarolni.) NEKÜNK azonban meg is kell vé­denünk a forint becsüíe'.é.t. jól tud­juk, hogy a forint igazi aranyfede­zete a munka, a többtepmelés. A fő­Htot n«m spekulációs árucikk és csak u becsület és épitö munka ellenértéke tehet. Ne felejtsük, hogy a forintot nem adtál? ingyen. Tartósságához a bányászok verejtéke, az ipari mun­kásság éhesen is megfeszített ter­melő ereje, a parasztság mezőgazda­sági eszközök nélküli hősi munkája, uZ értelmiség korgó gyomorrai, le­rongyoltan végzett kötelességtetjesi­tése és a háztartást vezető szegény asszonyok könnye adta a kötőanya­got. Aki ezt átélte, az nem felejt­het és ahogyan kiharcolta a jó pénzt, most azzal "az önfeláldozással és lel­kesedéssel őrzi a rontó kezel? iLieték­teieíi manövereitőí. A TELT KOSÁR mellet!; lehetetten méghatódás nélkül .tovább menni. A magyar újjáépítés hősi éposszának ,ejső hatalmas fejezete véget ért. A Magyar Kommunista Párt első perc­től kezdve ott állt a harc élén. Egy­szerre küzdött a gazdasági megerősö­á Szovjetunió arra törekszik, hogy biztosítsa az Igazságos és tartós békét Nem szabad, hogy a legyőzött országokkal szemben a bosszú vezessen bennünket — mondotta a mosakvai radio hírmagyarázója (Moszkva, augusztus 3.) A moszkvai rádió hírmagyarázója, Ljomin előadásá­ban foglalkozott a párisi békeértekezr lettel. — A Szovjetunió arra törekszik — mondotta —<, hogy biztosítsa az igazsá­gos, tartós és szilárd, békét. Nem sza­bad, hogy a legyőzött országokkal szem­ben a bosszú érzése vezessen bennün­ket. Ez rövidlátó politika volna. A Szovjetunió figyelembe veszi azt a kö­rülményt is, hogy az említett államok a háború utolsó esztendejében szakítot­tak Németországgal, többen tevék m yen résztvettek a Németország ellsni hábo­rúban és ezzel voltaképpen kiszélesítet­ték a Hitlerellenes koalíciót. Ezért a Szovjetunió azt tartja, hogy ezeknek az országoknak nem teljesen, hanem csak részben kell megtériteniök az ál faluk okozott kárt. A Szovjetunió a maga kezdeményezéséből már enyhítet­te a fegyverszüneti egyezményben meg­állapított jóvátételi feltételeket. Faraghó László nemzetgyűlési kép­viselő, a magyar dekigiáeió tagjai, a pác risi rádió magyarnyelvű adásában a magyar békekilátásokról beszélt. Váj­jon sikerre számíthatunk-e — tette fel a kérdést. Ha csak valamennyire is tudják, mit tett eddig a demokratikus Magyarország, enyhébben ítélik meg ezt az országot — adtai meg a feleletet az előadó. Józan, reális számítással kell dolgoznunk és félre kell tennünk min­den hasztalan reményt, de minden alap­talan kétségbeesést is. A Dunavölgye, a kisnépek bonyolult hazája ai győzőké és legyőzőiteké. A DunavöJgye most itt fekszik a műtőasztalon és mi nem re­mélünk csodát a műtét kimenetelétől. De valami feltétlenül megmarad szá­munkra: a jog, hogy beilleszkedhetünk az európai népközösségbe. Az Ordre cimü párisi lap ismerteti Clementis csehszlovák kiküldött nyilat­kozatát. Clemchtis kijelentette, hogy Csehszlovákia kártéritest követel Ma­gyairországtól a München és ú hadüze­net között elkövetett magyar agresszió­ért is. Mint a Frances IÁbre jelenti, Lengyelország százhúsz millió dollár kálrpótlást követel' Magyarországtól és Romániától Magyar emlékirat a kisebbségvédelem ügyében (PSris, augusztus 3.) A francia fél­hivatalos hírszolgálat jelenti Buda­pestről: Gyöngyösi János magyar kül­ügyminiszter az APP budapesti tu­dósítójának adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Magyarország a kö­zeljövőben emlékirattal fordul a nagyhatalmakhoz. Ebben kifejti ál­láspontját a kisebbségi védetem kér­désében és törvényes biztosítékot ia­vasoi a kisebbségek szabad vaflás­gyakoriata, oktatási szabadsága, saj­tószabadsága és egyesülési szabad­sága tárgyában. A külügyminiszter hangoztatta, hogy a magyar bek®. szerződétfcervezet rendkívül rossz be­nyom á*t keltelt az egész országban. i / A forint végleg csatát nyert a szegedi piacon Bőséges kínáltat és nagy vásárlókedv a szombati hetipiacon — A termelők becsületesen tartották a megszabott és kialakult reális árakat, a drágítani akaró árusokra lecsapott a gazdasági rendőrség — Hétfőtől kezdve fel kell tüntetni a kirakati árakat (Szeged; augusztus 3.) A magyar közgazdasági életben taláin soha semmi nem okozott olyan naigy izgalmat és ér­deklődés, mint a forint bevezetése. A magyar dolgozó tömegek izgalommal és féltő szeretettel figyelik a fiatal fizető­eszköz indulását. Annyi az első három nap utón teljes bizonyossággal megál. lapítható, hogy mindenki nag>g bizalom­mal van a forint irányában. Ez a jelen­ség volt tapasztalható a szombati sze­gedi hetipiacon is, amely az első ko­moly erőpróbája volt a forintnak Sze­geden. Örömmel állapithatjuk meg, ./7jy a forint toggnyerte a csatát a sze­gedi hetipiacon. A forint a piacon A szombati piacon minden vásárló felcsapott önkéntes gazdasági rendőr­nek és féltőn vigyázott a forint becsü­letére. Ha valamelyik már csak vélet­lenségből is egy-két fillérrel többet kért valamiért, rögtön hárman-négyen világosították fel a helyes irányárról. A legtöbb helyen azonban nem volt szükség ilyen figyelmeztetésre, mert a termelők és viszonteladók részéről is megnyilvánult a forint iránti bizalom, ennek következtében a szombati piacon az előírásoknak megfelelő reális árak alakultak ki, amit kétségtelenül előse­gített a még mindig erősen tapasztal­ható pénzszűke. Különösen aprópénz­ben mutatkozott nagy hiány, mert még meglehetősen kevés fémforint és fillér van forgalomban, az adójegytől pedig m-.-t már idegenkedik mindenki, noha minden ok nélkül. Nem is annyira az idegenkedés okozza az adójeggyel való fizetés terén mutatkozó zavarokat, ha­nem az átszámítás nehézsége és amint az egyik munkásasszony mondotta: az, hogy: erre a rosszemlékű inflációs pénzre már rá se szeretnek nézni az emberek. Kínálat és kereslet A szombati piacon több háziasz­szonínyal beszéltünk osztálykülönbség nélkül', olyanokkal is, akik már har­minc-negyven éve járják a piacot. Vé­leményünk szerint az ősbékében is csak a legdúsabb esztendőkben, a legjobb kereseti viszonyok idején volt olyan nagy kínálat és kereslet a piacon, mint most. Mindenki annyit tudott vásárol­ni, amennyit akart. Aki olyan szeren­csés volt, hogy, már megkapta fizetését, vagy legalább is előleghez jutott, any­nyit vásárolhatott, amennyi belefért­Majdnem valamennyi áruból sok visz­sza is maradit. Baromfiból aránylag ke­vés került piacra, egy. pár rántanivaló csirkét igy is lehetett venni öt forint­ért. Egy pár kacsa 15 forint volt; a liba darXbjáérti 10 forintot kértek. A tojás általában 8 filléres áron kelt el. A piac újdonságát, a szollőt 50—80 fillérért mértél?. A burgonya kilója 18—20 fil­lér körül! mozgott. Érdekes annak el­lenére, hogy az idén közepesen jó bur­gonyatermésünk van, a kínálat ebben a cikkben megközelítőleg sem volt ki­elégítő a szombati piacon. Azok, akik esetleges jobb árra számítva még tá­rolják burgonyájukat, rosszul cseleked­nek, mert később esetleg még ennyit sem kapnak érte. Gyümölcsben és fő­zelékfélékben kielégítő volt a kínálat. Az egyes cikkeknél mutatkozó árhul­lámzás aggodalmakat töltötte el a házi­asszonyokat, a 'gazdasági rendőrség eré­lyes közbenlépésére azonban megnyu­godtak. A termelők ellen sem lehet panasz, ők általában tartották a kiala­kult reális árakat, csak a piaci árusok tettek kísérletet néhány 'esetben ár* emelésre. Az ilyeneket azonban elő is állították a gazdasági rendőrségre és megindították ellenük az eljárást. A dolgozók a héten 241—60 forintig kaptak fizetési előleget. Ez az összeg százszázalékosan emelte a dolgozók vá­sár lóképességót. Igaz, a hus még hiány­zik, de a többi élelmiszercikkből már elegendőt vásárolhatnak azok, akik dolgoznak. A hatóság elégedett Szombaton egyébként Simon József közellátási tanácsnok, dm. Tölcséry László közigazgatási tanácsnok, Práger József tb. tanácsnok, az elsőfokú piar­hatóság vezetője és Toldy Miklós rend­őrfőhadnagy, a gazdásági rendőrség megbízottjai közösen megtárgyalták a piaci helyzetet. Megállapították, hogy a piac helyzete megnyugtató képet muta­tott. Elégséges volt a felhozatal is és a forintárak mellett a vevő és a ter­melő is megfelelőképpen megtalálta a számítását. Az árakat betartották és na­gyobb kirívó esetről nem érkezett je­lentés. Amig a piac képe továbbra is megnyugtató marad; addig az irányárak kiírására nem i® kerül sor. A piacren­dészeti bizottság elhatározta azt is, hogy ezentúl a kisvasút végállomásánál csak a termelők árusíthatnak. Kisért az „inflációs mentalitás'' A forint a kereskedésekben is to­vábbfolytatta szombaton diadalutját. A kereskedők is általában szépen visel­kednek a forinttal szemben. Sok helyen azonban még érezhető az „inflációs mentalitás". Erre vall az is, hogy ná­déiért és a po'i lkai tisztaságért. Ma már mindenki láthatja, hogy ez a kén irányú harc szorosan össszetar­(BoZik, teljesen elválaszthatatlan és következetes keresztülvitele hozhat eredményt. A harcot tovább kell foly­tatnunk. A telt kosaras asszonynak még rongyos a ruhája és mezítláb, vagy rongyos cipőbe jár el a piacra. NEM ÍGÉRTÜNK és ma sem ígé­rünk csodákat. De előteremtjük a jó ruhát és a jó cipőt is, ha a meg­kezdett harcot egy pillanatra sem adjuk fei. Harcot a népi demokrá­ciáért, a szocializmusért, ami egyei, jelent a dolgozók, a nemzet gazdasági és kulturális megerősödésével. - oOo—

Next

/
Thumbnails
Contents