Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-30 / 192. szám

Világ proletárjai egyesüljetek 1 szeged, 1946. augusztus 30, péntek m. árt, w. u. Ára: 40 fillér. DELMAGYARORSZAG A MAG YAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYAjtORSZÁGt NAPILAPJA 6-án 27-én 317 309 548 39C 242 242 124 124 472 307 366 354 310 276 150 150 48.3 54.3 Egyhónapos a forint! Ma egy, hónapja, julius 29-én vonult be a forint a gazdasági életbe! Ezen a napon közöltük az adópengö és a forint, valamint az arany átszámítási kulcsát, ezen a napom hoztuk az első forintárakat. A forintban megállapított uj kollektív bérek julius 29-ével léptek életbe és ettől a naptól számíthatjuk a fiatal magyar demokrdc a gazdasági talpraállásának uj, forintkorszakát A forint első hónapja az átmeneti zökkenők — pénzszűke, nibás, ármegállapítások — mellett is bebizonyította, hogy a munkáspártok kezdeményezésére és a dolgozók emberfeietti erőfeszítéséből létrejött stabilizáció szilárd alapjává lett az ország gazdasági felemelkedésének, a dolgozók jobb, em beribb megélhetésének. A stabilizáció első hónapjának eredményeit közöljük az alábbi kimutatásban a Szakszervezeti Tanács közgazdasági és statisztikai osztályának adatai alapján. 1946 augusztus élelmezés ruházkodás közszolgáltatások lakás háztartási cikkek, fűtés kulturális és egyéb szükségletek megélhetési index bérindex reálbér Az adatokból kitűnik, hogy az élelmezési kiadások az 1933. évinek három szorosát képezik és r>z elmúlt hónap folyamán valamit mérséklődtek. A rendkívül magas ruházkodási költségek ellenben — a textiláruk és a cipő jelentős árleszállítása következtében — több mint 40 százalékkal csökkenték. Hasonlóan komoly mértékben esett a háztartási közszükségleti cikkek és a fűtés indexszáma is, elsősorban a tüzifaárak legutóbbi megállapítása folytán. A közszolgáltatások, a lakás és természetesen a stabilizált bérek színvonala mindvégig változatlan maradt és alig cáökkent a kulturális és egyéb szükségletek indexe is. Az említett tényezők összesítésével azonban a megállapított megélhetési indexszám az első augusztusi bérhéttől az utolsóig jelentős csökkenést mutat, ami a dolgozók megélhetésének fokozatos javulását jelenti. Augusztus 6-án a reálbé rek az 1938-as reálbérnek 48.3 százaiékát tették ki, augusztus 27-én a reál bérek már felülhaladták az 54 százalékot. A reálbérek — jórészt az ipari árak leszállításának hatására — három hét alatt hat százalékot emelkedtek. Az ötvennégyszázalékos reálbér pillanatnyilag persze csak papíron van meg, hiszen a dolgozók alig néhány üzemben kapták kézhez eddig teljes forintfizetésüket. A fizikai és értelmiségi munkásság életszínvonala azonban — hacsak a forintelőlegeket vesszük számításba ,— akkor is többszörösére emelkedett az elmúlt inflációs esztendő hullámvölgyé- I A magyar-román határ kérdését a külügyminiszterek határozata értelmében intézte el a békeértekezlet bizottsága A csehszlovák ügyben meghallgatják a magyar delegációt (Páris, augusztus 29.) A bélcekonfe rencia a magyar bizottság szerdai ülésén kezdte meg a magyar békeszerződés érdemi tárgyalását. A szerződéstervezet első cikkelye került megvitatásra, amely területi, illetve határkérdésekre vonatkozik. A cikkely első pontja a magyar-osztrák és magyarjugoszláv határra, második pcntja a magyar-román határra, harmadik pontja a magyar-szovjet határra, negyedik pontja pedig a magyar csehszlovák határra vonatkozik. Nagyobb vita a második pont körül alakult ki. A magyar-román határ kérdésében a külügyminiszterek tanácsa május 6-án ugy határozott, hogy az 1940 augusztus 30-i bécsi döntést megsemmisíti és a magyar határt az 1938 január 1 előtti határnak megfelelően vonja meg, vagyis a trianoni határt állítja vissza. A két ország közötti határ a békeszerződés szövegébe a szerdai bizottsági tárgyaláson ilyen módon került he A kérdés elemzésenél rendkívül iontos bizonyos ügyrendi szabályok ismerete. A párisi békeértekeziet ügyrendi szabályzata szerint a bekeszerződestervezethez a résztvevő 21 nemzet módosító javaslatokat nyújthat be, a vesztes államok azonban csupán észrevételeket. A kettő között lényegbevágó különbség van. A békéértekeziet ügyrendi szabályzata szerint észrevételt csak akkor tárgyalnak érdemben, ha azokat valamely, delegáció pó'.indHván-y formájában magáévá teszi. Az ügyrendi szabály fontos rendelkezése továbbá, hogy a békeszerződéstervezetet tárgyaló bizottságban a vesztes államok kiküldöttei sem mint megfigyelők, sem pedig mint meghallgatottak nem vehetnek részt. Igy a szerdai ülésen Magyarország nem lehetett jelen. A magyar békedelegáció benyújtotta' a maga észrevételeit a magyar-román határra vonatkozólag. A benyújtott szöveg egyezett a Gyöngyösi külügyminiszter által a békeértekezlex plenáris ülésén benyújtott javaslatával, amelyben Magyarország 22-000 négyzetkilométernyi terület átcsatolását kérte, hogy az által Magyarország és Románia között egyensúlyi helyzet teremtődjék. Az ügyrendi kérdés akkor vált Ma>I gyarorazág szempontjából döntő fongusztus 25-én hozzáintézett leveiét. Ebben a levélben a magyar delegáció a csehszlovák kérdésben, különös tekintettel a 200.000 magyar kitelepítésére szóbeli meghallgatást kért. Az elnök ezt a kérelmet ugy magyarázta, hogy a magyar delegáció csak a csehszlovák ügyben kért szóbeli meghallgatást. A levél ily értelmezése folytán Kanada delegátusa visszavonta pótinditványát. Szóbeli meghallgatást kér a magyar delegáció a csehszlovák ügyben (Paris; augnsztus 29.) A maigyar területi és politikai bizottság döntése értelmében Stankovics elnök felszólította a magyar küldöttséget, hogy a csehszlovák határmódositó javaslathoz augusztus 30-ig tegye meg észrevételeit. A magyar delegáció memorandumban azt kéri, hogy a kérdéssel kapcsolatban nemcsak írásban, hanem szóbelileg is hallgassák meg. Magyar diplomáciai körökben rámutatnak arra a körülményre, hogy a csehszlovák delegáció a szlovákiai magyarok kiutasítására vonatkozó javaslatát külön akarja választani a határkérdéstől és ezért ezt nem a határproblémákat felölelő első cikkelyhez nyújtotta be, hanem a negyedik cikkelyhez, amelyhez ez sem területileg, sem politikailag nem tartozik. A csehszlovák bizottság célja nyilvanvaló az, hogy a határkérdésnél ez a probléma ne merüljön fel. A magyar delegáció a bizottság elnökéhez intézeti memorandumában kitér arra a tényre, hogy ezt a két kérdést, tudniillik a határkérdést s a kiutasitási kérdést különválasztani nem lehet és ezért nyomatékkosan azt kéri, hogy a bizottság a két probléma tárgyalását kapzs >1 ja össze és ez alkalommal hallgassa meg a magyar delegációt. A nemzetgyűlés elfogadta a nők tanulási egyenjogúsítására! szálé törvtíirf (Budapest, augusztus 29.) A nemzeti gyűlés csütörtöki üéséjn a nőknek az egyetemekbe és a többi főiskolákba vaió felvételéről szóló törvényjavaslatot '< árgyirtájc. Andic® Erzsébet éivíársnő (MKP), előadó ismertette a javaslatot, kifejtette, hogy Magyarországon Százéves küzdelem kellett ahhoz, hogy megvalósuljon a nők! egyenjogúsága a tanulás terén. Ez a törvényjavaslat ©merni fogja becsületünket a. demokratikus világ eiőtt, gyaraptija belső nemzeti erőnket es a szebb jövő egyik alappillére tesz. Kérte a javaslat elfogadását. BajcSi-ZSl'inszky Endi'éné (kisgazdapárti), Szabő Piroska eivtársnő (Kommunista Párt), Nemes .Júlia (Szoc. dem.), Ober-íchai Vilma (Szabadságpárt) Szólaltak fei pártjaik nevében és órömmei üdvözölték a javaslatot. K«rcszlury D«zsö vallás- és közoktatásügyi (miniszter a felszólalásokra reflektálva kér be a nőket, hogy éljenek hálásan és eredményesen a most megszerzett ujabb joggal, amelyet a demokrácia adott nekik. A nemzetgyűlés azután a javaslatot általánosságban és részleteiben is •elfogadta. ^ItLÍ^TÍ^l tosságuváf amikor az elnök a szerdai reálbér alig tiz százaléka volt a háboruelőttinek, az infláció utolsó hónapjában, juliusban pedig mélyen a 19 százalék alá süllyedt. De az inflációs hónapok átlagát tekintve, sem haladta meg a 20 százaiékot. A stabilizáció elsőrendű kitűzött célját, a dolgozók minimális megélhetésének biztosítását, az 50 százalékos reálbért elérte! Megteremtette ezzel a többtermelés és vele az általános életszínvonal emelkedéséi. A két Munkáspárt stabilizációs terve abból a valóságos helyzetből indult k: hogy jelenlegi ipari termelésünk a háborueiőttinek 60 százaléka és — a jóvátételi terheket, az újjáépítéshez szükséges tartalékot számításba véve — 50 százalékos életszínvonalat tud biztosítani. Vagyis: annyit tud elostiani, amennyi van és amennyit termelünk. A békebeli szinvonalat csak ugy tudjux megközelíteni és elérni, ha elérjük és túlhaladjuk -békebeli termelésünket. A stabilizáció elkövetkező hónapjainak programja: termelj többet! ülésén feltette a kérdést, magáévá teszi-e valaki a bizottság tagjai közül a magyar delegáció észrevételeit. Minthogy egyik bizottsági tag sem élt üyen észrevétellel, az elnök ezt megállapította és kihirdette. Ezzel a magyar-román határ kérdését a békeszerződés eredeti pontjának megfelelően a négy külügyminiszter határozata szerint intézték el. A szerda délelőtti olasz területi és politikai bizottságban a délafrikai delegátus javaslatára a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy Olaszország észrevételeit szóbelileg a bizottság szine előtt is megtehesse. Erre az olasz precedensre hivatkozva szólásra, emelkedett Kanada képviselője és kérte Magyarország és Románia delegátusának szóbeli meghallgatását. A vita során az elnök ismertette a magyar delegációnak a csehszlovák kérdésben már auOktóberre gázt igér Szegednek az uj iparügyi miniszteri biztos Az ipari üzemek szanálása, üzemi bizottsági tanfolyam rendezése Tarján Tibor miniszteri biztos feladatai között (Szeged, augusztus 29.) Jelentettük, hogy az iparügyi miniszter belső szolgálatra rendelte be a minisztériumba Lóránt Gyula szegedi iparügyi miniszteri biztost s helyébe Tarján Tibor elvtársat nevezte ki Szegedre iparügyi miniszteri. biztosnak. Az uj iparügyi mi niszteri biztos nemrég foglalta el hivatalát, ebből az alkalomból szerdán délelőtt a kereskedelmi és iparkamara épületében levő hivatali helyiségében tájékoztatta a Délmagyarország munkatársát feladatairól és terveiről. — A legelső feladat — mondotta —, ami rámhárul az iparfejlesztési problémákon felül, az ipari üzemek szanálánalc igen fontos kérdése. A stabilizáció, amelynek egyik feltétele a munkaerőnek a termeléssel való egyensulybahozása, magával hozta annak szükségességét, hogy az ipari üzemeknél is, főleg a tisztviselői létszámban bizonyos csökkentés következzék be. Természetesen a rendelet nem azért született meg, hogy a pénzszűke következtében beállott pillanatnyi nehézségeket a munkavállalók elbocsátásával oldják meg. Nem célja a rendeletnek, hogy ott, ahol a termelés fokozható volna, spekulációból ráüljenek a nyersanyagra és ugyanakkor munkásokat bocsássanak el a rendeletre való hivatkozással. A rendelet kizárólag a termelés lók elbocsátását kívánja és az iparcikkek ilyen módon való olcsóbbátételét van hivatva szolgálni. Éppen ezért figyelmezteti a munkaadókat, hogy minden elbocsájtást a legrészletesebben ki fogunk vizsgálni és ha az elbocsájtás nem jogosult, ha ennek következtében a termelésben visszaesés áll be, vállalati vezető kirendelésén kivül a legdrasztikusabb intézkedésektől sem riadok vissza. — A munkavállalók figyelmét a munkafegyelem feltétlen betartására hivom fel — folytatta nyilatkozatát Tarján miniszteri biztos —• Különös gondot kívánok fordítani arra, hogy az üzemi bizottság a termelés folytonosságát necsak a vállalkozók felé, hanem munkásvonalon is féltő gonddal őrizr ze. Az uj helyzet az üzemi bizottságokat is uj problémák elé állitja. Éppen ezért a szakszervezetekkei karöltve üzemi bizottsági tanfolyam megszervezését határoztam el. A tanfolyam a jövő hónap közepén indul, első előadását Szakasits Antal elvtárs tartja. Megkérdeztük ezután az iparügyi miniszteri biztost, van-e tudomása arról, hogy az Anyag- és Árhivatal mostohán bánik Szegeddel a nyersanyagkiutalásoknál. Van tudomásom róla — mondotta —v hogy sokan kifogásolják az szempontjából fölösleges munkaválla- Anyag- és Árhivatal Szegeddel szem-