Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-27 / 189. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1946 augusztus 27., kedd Az általános iskola ledönti a válaszfalakat a paraszt, a munkás és az értelmiségi réteg közölt A szabad művelődéshez való jog minden embert egyenlően mcgUuet. A tanulás szabadsága azonban csak akkor válik a jogból valósággá, ha veje a doigozók élhetnek is, ha a jogot gyakorolhatják. Amig a dolgozók ététtküzdelme elsősorban a megélhetésre irányul és a politikai osztályuraiomj továbbá a gazaasági kizsákmányolás a népet az elnyomott es éhbérért verejtékező milliók vergődő sorsába taszítja, addig a művelődés szaoadsága csak irotr, ma•aSzt marad. Hiába szabad tanulni, ha n«m Jehet! csak a dolgozó nép felszabadítása az osztályhatárom kiméJCtten emyoraá'sa atfci biztosíthatja nzt, hogy a mcgéifretés gyötrő gondjaitói felszabadult nép mohó igazságkereséssei, tudásszomjusággai szárnyaljon a szabad Breiiemi élet, a kuiItura feiié. Előbb élni, azután bölcselkedni A régi mondás ts arra tanit: •Előbb étni, azután bölcselkednie. Ezt a / szigorú sorrendet a dolgozó magyar nép a múltban a maga bőrén tapasztathatta, mert mmden erején verejtékének műiden cseppje.t a megélhetésre, a kenyér, a reievö falat megazer/ésére ke,lett fordítania. Az a demokrácia, amely megadja a szabadságot s a nagyDlriokosok és tőkések oSztátyuratma aló' felszabadítja a kisonomizetc, einyomott milliókat az a demokrácia, ampiyik a kizsákmányolt parasztot a földnek birtokába juttatja és tisrességes megélhetést ad minden munkásnak, aki csak dolgozik, megadja a művelődés lehetáiaégét is a dolgozó népnek. A demokrácia nemcsak jogot, de lehetőséget is keh adjon arra. hogy mindenki osztáiykülönbseg nélkül kifejthesse képességeit. Tehetséget, senki ne tegyen kénytelen véka alatt rejte. gtétnl. hanem éljen tudásával "a népi közönség hasznára és javára Oszlálypolitiha a tanulásban A magyar kulturának is vannak proletárjai. Az émberi mdvqi regnek e ninc^be.enjoii. fet ken emelni, hogy az anyagi . nincstelenség nyomasztó árnyától szabadultan ráléphessenek a művelődés útjára. Arról kei» gondoskodni, hogy kőtelezően járjon "ei sősorban naindcn gyermek a hatodik éves korától a tizennegyedik éves korájg iskoiáha és éobe az általános isjcoiába valóban járhasson is. Az osztályokra tagolódó társadalom Cl* rékeaztő válaszfalakat em®* az emberek közé. Ez az oka a társadalmi egyenlőtlenségnek. Ennek a váraSzfa'muk tel ken tűnni. Szocializálni ken a tudáét, hogy minden arra való teheiséges ©mber kimüvelődhcssék ts ne legyen a müveitség kisajátítható gazda g'-úg és születési előjogok alapján. i | I C^ak írott malaszt volt a múltban a tanulás szabadságának polgári látazaitjoiga, mert a valóságban kö átevezünk renclázere társadalmi osztályok szerint adta még a lehetőséget a tunuivágyók számára és elrekesztette a haladást az óvódátót az egyepemig a léiki kifej lésre ahitozó tehetséges, dé szegény, földhözragadt gyermek és ifjú előtt, akinek szüléi parasztok vagy munkások voltak. \ magyar 'ku-tuiá^ ktnat fal vette körül és nagyon szoros volt az a kapu, amelyen egyesek bebújhattak a középosztályba. A régi rendszer már bímbókorban a tanyai és f&lusi népiöko ákat, a kültelki városi eíemi iskoiákat, ,a szegény parasztság és a proletárok iskolájává avatta, ahonnan fö'teié ném vezetett ut. Ebben az iskolában a szegénységbe taszított gyermek nem azzá nett, aminek lenni a" szive vágya vonzotta, vagy hajlamai, Képességéi sarkalták, hanem amire az apja nyomorúságos sorsa kárhoztatta. A népiskolá negyedik osztályát végzett szegénysorsu gyermek, bármilyen tehetséges volt is, sirwa fakadva mondott? Ic a továbbtanulásról A módosabb kispolgárok gyeTméfcei éiőtt a polgári iskola kapuja imég cSak kinyílt, de már a gimnázium, amely az egyetemre készített eiö, csak pz urak iskolája maradt A tanításai kapcsolatban osztálypolitika érvényesült, amelyet n*em ment fei a felelősség alól Keveseknek a középosztályba való «mélkedése. Mert a statisztika bizonysága szerint 60 Cstr középiskolai iianulóbó! 844 vot® csak szegényparaszt szülők gyermeke, ami 1.3 százalékot jelent akkor, amiKor az ország lakosságának a szegényparasztság 35 százaléka. Az ország; lakosságának 14.3 százalékát kitevő ipail munkásságból is csak 2.7 százalék jutott «i a középiskolába. Ezzei szemben a nagybirtokosoknak minden második, a kisbirtokosoknak S3-ik, mig a szegény-parasztoknak csak minden 478-ik gyermeke kerülhetett be a Középiskolába. Legyen a köznevelés általános I HBznévelésünkniek ezt az arány, taian és igazság uaian osztálytagozodását szünted most meg a "magyar demokrácia jórdménység^p jogjosijtó aikotása: az álialónos iskola. Ez az iskola a hatodik életévtől 14 éves korig társadalmi különbséget már nem ismer és kitárja a kapuját mindén gyerméK előtt, hogy megadja nejeik azt az alapvető és "egységes közműveltséget, ami ,az élethivatások szerint majd a továbbtanuláshoz szükséges. Az .általános iskoia kötelezőve teszi az oktatást nyolc osztályon keresztül. MegszűnteLi a polgári iskolát, továbbá a gimnázium alsó négy osztályát és «zze[ egységes iskolait teremi. Nem emei válaszfalakat mezítlábasok és cipősök közé, hanem mindenki számára járhatóvá tteszi a művelődés útját képességek és hajlamok, tehetség szerint az értelmiségbe. A demokrácia ált. dános közoktatást, köznevelést hirdet. Mindenkinek joga van a tanuláshoz, hogy az általános iskolából gimnáziumba, gazdasági (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi. művészeti, nevelési), középiskolába és a tudományegyetemre léphessen. 'Altalános 'köznevelést az óvodától az egyebemig! Legyen a köznevelés ingyenesl A demokrácia a jog mellett ingyenes köznevelést is hirdet, ami azt jeienti, hogy csau akkor emetkedhetik képességei szerint az értelmiségbe a tehetséges magyar tanuló, ha 'biztosítjuk számára a tanulás lehetőségét is. A tanyákon és a falvakban tanuló gyermekek szamára fiókiskofák nyitnak! meg a körzeti általános iskolák szárnyat alatt. Az iskolák m'eiiett gondoskodni kell napközi otthonok, falusi és tanyai infcernátusok szervezésérői, hogy a falu dolgozó népének gyermekei általános i'iko ába járhassanak. A parasztság éa munkásság fiatalsága a középiskolában, főiskolán és •egyetemen csak akkor (tanulhat, ha városokban a népi kollégiumok megadják ehhez az ingyenes lehetőséget. Köznevelésünket á.talánossá csak az oktatás ingyenessége teheii. Ezért ingyenes köznevelést kívánunk az óvodától az egyetemig. t ( Az uj iskola általános és ingyenes Amig köznevelésünk, oktatásunk az egész vonalon általánossá és ingyenedé nem válhatik, addig az általános iskola megvalósítása biztató kezdetet jetént. Megszűnik ebben az iskotában 'gyökereden köznevelésünk osztálytagozódása. Asz általános iskola <a tanítás anyaga tekintetében egységes, ugyanazt' tanítja mindenkinek. Az oktatás ingyeniessége lehetővé teszi minden gyermek számára az 'lskoHábajárást. Szociális feladat azonban 'még az iskolába járó tanulóknak tankönyvvel és taneszközökkei, az arra rászorulóknak ruhával cipővé® iés élelemmel való ellátása. Igy válik egyenlő jogúvá minden gyermek az általános iskolában és egyénlő lehetősége van mindenkinek a tanulásra. Az 'általános iskola azt a magyar társadalmat készíti eig, antéty válaszfaiak hijávai három rétegből: parasztságból, munkásságból és haladó értelmiségből 'tevődik ŐSsza. Takács Béla Felsővárosi Demokratikus Nők segélyakciója A MNDSz Szombaton este rendezte meg utolsó sorozatos ingyenes vacsoriztatasát, mely alkalommal 125 rászorult kerületi gyermeket vendégelt meg. Ez alkalommal a Pick Szalámigyar vezetősége és munkásai telték lehtövá, hogy 125 gyermeket bőségesen ellássanak. A felsővárosi MNDSz vezetősége ugy a maga, mint a gyermeksereg nevében ezúton mond hálás kös ön tet a gyár vezetőségének és munkasainak bő és ízletes vacsoráért. amely méltó módon zárta be a MNDSz vacsoráztató akcióját. A Demokratikus Nős odaadó munkája és a kerület áldozatkész, megértő polgárai tették lehetőve, hogy ebben az akciobn amikor a legnagyobb szükség volt rá 700 gyerme-et látott el ingyenes vacsoravai. A kerületi Demokratikus Nők Szervezete igeretett te t, hogy a jövőben még hathatósabban fog működni a területi zociá'is problémák megvalósításáért. BIZTOS HALAL • poloskáknak fan&; poloíka-;halál Nemcsak 3 poloskát hanem peréit la biztosan elpusztítja. 1 deci 4 forint F R A N K L - gyógyszertár Szent-György-tér. Ki a letelős? A szegedi földosztó bizottság bürokráciája akadályozza a termelő munkát (Szeged, augusztus 26.) Lapun k srerkesztótóöét hegy (szatymazi gaZuá.kodó KCreate fet. Mienitégeiöi'ziieK, hogy ném vasárnap, mtkor u rendé0 panasznapot tartjui® látogattak ei( tté az esős iaó nem engedi a rendes napi munka végzését es igy 1 elhasználva a kényszerű pihenést, jöttek elmondani bajukat. Névszerint Koza Ferenc szatymazi törvényhatósági tag, Koza Imre a földmunkás szaksrervezei szatymazi cmöke, Fehéi István, a szatymazi földosztó tanács fogja és a földmunkád szakszervezet pénztárosa és Szirovica Janók a földmunkás szakszervezet szalymazi euenörzó bizottságáriak emöke látogatták meg szerkesztőségünket. Földmunkás magyarjaink elmondották, hogy Szatymazon is, mint az ország többi részén kiosztották demokratikus útmutatások alapján a földeket. Kiadták már a bir.ok téve let js, de a gazdák énntejk ex1 énére sem vehetik birtokukba a földet, melyet eddig is a nemzet érdekeinek megfeieioen műveltek mag. A szegegi Földosztó Tanács igen furcsa módon > taktikázik« a Szatymaziakkai. TuaVai *vö, hogy az uri Magyarország sregedi készséges kiszolgálói előszeretettel vásároltak földet Szatymazon, igy természetesen meg vannak az »ös6zeköttetéseik« még ma, is. , [ ; A mult hónapban elutasította a s^egédi Földosztó Tanács a szaiymor ziakat, ntért — szerinte — hivatalosan nem tudják bizonyítani, hogy a földet felosztották. Legutóbb az ügyben augusztus 21-én kellett voma tárgyalást tartani. A szatymaztak annak,rendje és módja szerint meg is hirdették törvényes formaságok között a tárgyalást, azonban a szegedi Földosztó Tanác® nem fogadta e» Szűcs Józsei közigazgatási vezeio igazolásai, mért véleménye szerint «z az iguzoláf-'' n«m volt elég »hivatalos*. Felhívjuk a szegedi Földosztó Tanács figyeimét, hogy a nemzet érdekei azt kívánják, hogy az ujbirtokosoh.- minét előbb tulajdonukba ve- j hessék a földet. Ilyen módon megfejCmlitik az ujgazdájcat és nem merik a föideket megművelni. A szatymazi homok korai szántást és verést köv^1- j tei, ha ószi vetésekben komoly erea- | menyeket akarnak felmutatni, akkor; kisasszonynapjára (Szeptember 8.) az őszi árpának már zöideini ken, különben nem tud megerősödni és termés nein lesz. Az a tény, hogy ha a vetés .erütétéket nem művelik meg idejében, kimeríti a szabó tá'as fogaj. rnáit, gazdálkodóinkat pedig nem lehet azzal vádolni, hogy nem akarnak dolgozni. Valakinek a felelősséget vieejnie keh azért, hogy a földeket még mindig n«m munkálják meg. Ebtttén az esetben pedig kézenfekvő, hogy a szegedi Földosztó Tanács taktikázása akadá.yozza a termelő munkát. x Iskolai hír. Major Akos gyorsiróés gépiróiskoi; jaban a beiratkozások megkezdődtek. Bocskai-utca 4, Kötélárut Bcikwicstat Szeged, Tábor-utca 5. Teleion 2-63 Faiunap Szeged—Röszkén 35 kilós sülötök, 2 nótsres dohány lovsl, 17 kilós görögdinnye a rösnz keiek mesögnsdnsagi kiállításán (Szeged, augusztus 26.) A Sxaba lmiivCiődéi-l iieiyi Tanács rendezésébten va-árnap fa,unpot lartotiak Szegec-riö^zkén a f^uu aujtaíújának, gazdasági és szortáiis munklajának bemutafosára. A falunapon Szeged város intézményein-k kepv.se,e.ébCu is nagy szá;nbain vet.sk részt. Me?j-e,ent többek között Somogyi LmKtanácfook, Szeged v.nos po.gaijuté,tercnek képvi-etétáben, Geró Dezső tanác-nok, a főispán képvis«té.éue.), Tak'áca uéia, a tankerületi foigazg.tiő képvisetétéoen, dr. BiacSy Btla szociá.15 felügye.ő, dr. lVladácSy László szabadmüve,őüési feJügyetó, ívtartony) János egyetemi tanár és seress Józset tanitó. Boris István plébános a Szabadművelődési Tanács nejyi vezetője mondott megnyitóöes,zéüet. A magyar parasztság érni akarásáról beszelt és beszámoijt azokról az eredményekről, amejyeket a röszkei gazdák értek ei a gazdasági termeféSi versenyükben. Somogyi Imre várurt tanácsnok beszéde u.an megköszönte Dénes Leó eivtárö polgármestér nevében Röszke népének szorgos munkásságát, majd a fokozottabb belterjes gazdálkodásra hívta fef a gazdálkodók figyelmét. Ezután kiáliiLás keretében mulatták be Röszke gazdasági és kulturális fejlődését. A siáüitott termények között reitünéti keltett a 35 kilós sütőtök és a 2 méter magas doháaynöveny, ezenki. Vüi 17 lcilós görögdinnyét, 6 kilós sárgadinnyét és sremléfitétően mutatták be a hires szegedi paprikaKészités módozatait. A darabunként 1 ki.ós alma és burgonya is a röszk'tiek term«iési tudományát dicsérték. A spárgából készült divatos cipők és a kuKoricaháncSbói készített kü|lönbözó házikészitmények pedig azt bizonyítottan, hogy a faiu iparilag is versenyképes. Gulyás nyugdija3 .vasutas ötieLes seprőkészitűgéppei szerepeli a kiálütáSon. Vastagh Pál íáRami taiiiió Színes és sztémléiteiő grafikonjai Röszke statisztikai adatait (táirtík elénk. Közös ebéd után Császár Balázs, a Nemzeti paraeztPárt helyi vezetője mondotta ei a ••> zegény paraszti ág és Röszkt község sérelmeit. Kérie a megjelent vendégeket, hogy segítsék Rőszkéfc a viidasági Felügyelőség okleveleit Duu'tán oszlottáü let a' termelési verseny győzteseinek a Szegedi Állami Gazdasági FeiiigyElősség okieveieit Dunai István, Börc*ök Pál és Börcsök Károly gazdálkodóknak. A délutáni órákban a helyi küíturgárda részvételével népszokások és magyar táncok kerültek bemutatásra. Nagy sikere volt Gyuris Margit óvóilőnek bábszínházával. Este magyar köttök verseit szavaitok és népi tárgyú színdarabot adtak eio a kulburgöírda tagjai.