Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-25 / 188. szám

DÉLMAG¥AHORSZÁG VASÁRNAP, 1946 AUGUSZTUS 25. Ismerjük meg a szovjet művészeit! Az ecset és ceruza Sztátin-dijjal kitüntetett mesterei Irta: Varsavazhij Lev Az 1946-ban SztaJin-dijjal kitün­tetett festők közül legfiatalabb Nai­badján Dmltrij. Negyven éves, ör­mény származású, művészeti kikép­zésé* Grúziában nyerte, ahoi 1929-ben Tbi tszibcn végezte a képzőművészeti akadémiát. Alapjában véve arckép­fertő, de nagy művész a tájképfes.e­bzetben is és hazája, Örményország népi életéből is fest jeténeLeket. A háború éveiben vásznai uj je­lentőséget kapnak, igyekszik íci-ánu a szovjetemöerek iriki vi-ágát, gonuo­latait, érzése®, a Háborúhoz v-Ió vi­szonyukat éJ megmutatni a népet ve­zető hatalmas erkölcsi erőket. Az örmény núket a Nagy - Honyéieimi háború idején ugy mutatja nekünk Nalbandján képe .Ajándék a frontra®, amint Örményország hegyu­vci és kertjeivel a háttérben űéi gyümölcseit gyűjtik be. A háború hősiességét pe^ö feszültségénél fogva rendkívüli képén .Zárján ezredes ki­adja az utolsó parancsot® tükrözi viasza. D« Nalbandján legnagyobb sike­reit kortársai arcképéivé® érte" el. Arra törekszik, hogy a szovjetembe®­a világtörténelem legnagyooö hős­tette résztvevőjének külső és belső vonásait rögzítse vászonra. Sztálin, a nagy hadvezér arcképe, melyet Nal­bandján 1945-ben festeti, meg t-s mely ért a művész a Sztaiin-dljat kapta, betetőzése a Szovjet mesterek áltai készítet® Sztailn-arcképek sorozatá­nak. Nalbandján maga már 15 év óta dolgozza í<-'i Sztálin aiaaját, amint azt számos kiállításon bemu­tatóit arcképei bizonyítják. szerzett nagy taoasztalát és ismere­teit®. i Plasztov sokak számára meg csak gTafíkus volt ekkor. A kritikus egy szóval sem említ® festészetét, ÉS csak 1940-ben étetében először állítja ki nagy vásznát .Vörös katonak lova­lta. fürdetnek®, mely remek szinpom­pájávai egyozérre magara vonta a figyelmet. Plasztov, a festő, egyszerre híressé vált és most már hírneve szí árdan mtg is maradt. A művész megmutatta művészi technikájának óriár4 lehetőségeit, meiyekkoi az Uj nyugateurópai művészeti irányok és az orosz nemzeti reá,izmus iskoiája­nak harcosává Ktt. Másik kiváló, festői kompozíciójá­ban .Cnnep a kolhozban® a festészet nyelvénük ugyanazt. a gazdagságát taiáijuk, me.y Plasztov mesteri voltá­nak törvényévé vált. A parasztok szívesen ütnek Píasztovnak és ő min­den egyes modellje részletes élet­történetét elmesélheti. Nüm küvésbbé tehetséges egy má­sik , sztaiin-díjjai kitüntetett mester az 1895-bré ozüietett Bogorodszkij Fjodor sem. Képei szinpompájának és témái sokoldalúságának megférni a. művész életrajzának sokoldalúsága és sztnpompája is- 1919:ig számos fcg lalkozásea® próbálkozott. Volt cirkuszi artista, díszítő, újságíró, szobafestő; költő (egy kötec verse meg je­lent), matróz, repülő és. ckak 1022-ben lépett be a Moszkvai Művészeti in­tézetbe, metyet 1924-ben kitűnően el­végzett. Vándorlásai, a legkülönbö­zőbb szociá is rétegekhez tartozó em , - . * ** ., berefcke® való találkozásai nagy segít. A nagy kortárs mintaképét adja ségére voltak, hogy megismerté- az ... —.. —........ i „ , W „ ,, n . '.-n - ... y ? vissza pózban, mozdulatban, az arc été- jehemzésében, a színek feszült­ségében é» Nalbandján megoldja a háborús évek Jüikü;.etét, hangulatát é® hősiességét. Ennek a kornak vonásai tükröződnek vi-sza egy másik festó­müvé-z a.kotásain. Arkádij Plasztov jS2énakaszáiás« és > Aratás® cimü ké­peiért kapta meg a sziailn-dijat. Pa­rasztokat ábrázok akik a ttomnak se­gítenek. Nyirfaerdő szélén öregek ó* ifjak kaszáinak. A nyári nap sugarai játszanak a fatömbök és ágak kö­zött. A lürkiz-ég alapján, m'sszi sö­tét-aranyos erdei uiak látszanak, sár­gatörzsü fenyők, fehérlő ut — Orosz­ország Közép-északi részének isrr.ert tájképe. A művésznek sikerült a munka kö tői képét adni. Másik képén az »Aratás«-on piasz­tov egy je.enetet ábrázol, amint egy öreg unokáival a rozs sárga kéve. között a mezőn munka után r-gge­lijét köili ei. Az egészet a művész sa­játos mesteri tudásavaí és a famsi étét teije3 iSmerebévei festette meg. N*m is csoda. Plasztov 1893-ban szü­letett volgamentl parasztcSaiáduan, hön szereti a falut és neki szenteli minden müvét. Azonkívül a művé­szet a családban van. Nagyapja job­bágyfestő és építész volt. A Volga mentén számos falusi templomot épí­tett ©s festett ki. plasztov apja 1917-ben végezte a moszkvai festo,­szobrász- és építészeti főiskola szob­rászati osztályát. iskolái végzetével Plasztov grafi­kával foglalkozott, gyermekkönyveket illusztrált meg Anton Csehov és Maxim Gorkij, az orosz irda.'om *• két klasszikusának müveit. Festé­szettel csak ugy. mellékesen, illuszt­ráció és szobrászat közben foglal­kozott. l929-ben egyik kritikusa azt irta róla, hogy etémén«k »nem a itiszta Könyvgrafikában kei® [enni, ha­nem az illusztrációkban, no- ragyo­góan és szingazdagon adhatja visz­sza a falu emberei é* élete körül életet. Képeinek alapvető zsánere, melynek Bogorodszkij hírnevét kö­szönheti, a »matrózi«. így kellene ne­vezni képeinek egy nagy csoportját, melyek a matrózok életviszonyait e® harcos életét ábrázolják. Idetartozik egy ctomő matróz portréja i*. is­mertebb tájképei, a nagyváros életé­bői vett jeieneceí, ipari motívumai is. A háborús évek alatt alkotásai­ban külön heiyűt fogiai ei az anya. Ennek a témának szentelte a Szov­jetunió Művészeti kiállításán látható nagy vásznát »Dicsőség az eiesett hősöknekI®, meiyért nemrég elnyerte a Sztálin-dijat. Verüjszkij Georgij, szüL 1866-ban, akit kortársai arcképsorozatáétt tün­tettek ki a Sztann-dijjai, jelentős he­lyet foglal ei a szovjetgrafika é® litográfia történetében. Verejszkij, ez a .remek arckcplestó a íiiógráflai művészet finom ismerője, nemcsak nagyszámú nyomat szerzője, hanem a művészi antoiitografia propogálója is. Már eiső albumjaival »Faiu«, »Iró­portrék®, »Müvész-portrék«, kifino­mult műsternea mutatkozik. Niagy eseményt Jetentett a szovjet­litográfia történetében Verejszkij mo­numentális müve, album a szovjet hadi légiflotta számos veze(©alakjá­nak portréjával, melyekben Verejsz­kij kidolgozta ceruza-portréinak sti­lusát és módszerét. A Sztalin-dijjai kitüntetett szobrá­szok közül legöregebb a 70 eves NI­koládze Jákov a gruzin-müvészet leg­jelentősebb képviselője. Nlkotádze a z^eniláis Rodin tanítványa, akinük müterrrében hosszú éveken át dol­gozott és «sajátította mestere müfo­gá ait. műyekkei az legy5 te az em­beri a1-kok formálásának nehézségeit, hogy az ábrázolás természetes cgy­szerüsége harmonizálhasson a rehetö tegnagvobb világossággal, bátorság­gal es mélységgel. Ebben reiik az oka, miért sikerül®, olyan klasszikus tökéletességgel C-sa­chruchádze gruzin költő és bölcselő mellszobra, melyet érdemesnek talál­tak a magas Kitüntetésre. Sándor Leander bortermelő sajat termésű kiváló minőségű ó-veMelénl édes, axemelt Haling és asztali borok állandóan kaphatók Szeged. Petőfi Sándor-sugárut 49. szám­Ha a „szakértőku B-lisíáznak... A dohánygyárban B-listára teszik azokat, akik tanújelét adták fasisztaellenes magatartásuknak Még; az üzemi bizottság tagjait is B-listára tették (Szeged, augusztus 24.) Egészen fur-{ A dohánygyárban megkezdődött a csa és a demokráciát veszélyeztető béFtázás. A bízott tágban a minisz­tünűtékkei találkozunk a szegedi do-| tereinöktég és a pénzügyminiszter ki­hánygyárban. Az üzem lelkiismeretes t küldöttje, valamint a szakszervezet jó hazafi munkásai becsülettel ve. szik iri részüket az ország újjáépíté­séből. Az igazoltatások alkalmával — öntudatos demokratákhoz méltóan — mindazt, amit a nemzet és haza tönkretevőiről tudtak, az illetékes iga­zoló bizottságoknak tudomására is hozták. Igy sikerült is a demokrácia ellenségeit eltávolítani az üzembői. Eddig itendjién is lett volna a de­mokrácia szolgálata. A reakció azon­ban n«m nyugszik é® mindent meg­kísérel mindaddig, mig mozogni tud, hogy megbuktassa, demokráciánkat. Annyira biztosnak érzi magát már dohánygyári vonalon a reakció, hogy demokratikus törvényeinket é® ren­deleteinket túlmenően is támadásba lendült. Rendelet 'van arra, hogy az (izemi bizottsági tagokat ké,t évig n«m tehet elbocsátani. Ennek ellenére bé istázlák őket. \Uceskedok fityyehm! Megoldottam az Önök doboz szükségletét pénz nélkül. Forduljon dobozrendelésével diómmal dobozgyárhoz Szeged, Dugonics-tér 8-9. Telefon: 7 64. áru! Hitel! Olcsó árak! Hegedűs Békebeli ári megbizot ja foglal helyet. Természe­tes, hogy a két reakciós .szakértő® akarata érvényesül a szakszervezeti kiküldött véleményével szemben. A .szakértő® B-liStázók nyíltan kö­zölték a munkásokkai, hogy azért ke­rűtek béltslára. mert az igazoltatá­sok alkalmával bttonyitó anyagot ad­tak a nemzet ellenségei ellen. Most az a céi, hogy a demokratákat kibulctas­sák és helyükbe vissza csempésszék a fasizmus kiszolgálóit. Dolgozóink türeime azonban véges, arra az állás­pontra helyezkednek, hogy az üzemi bizottsági tagokat védi a törvény­erejű rendelet, melyet a demokrácia minden polgárának'tisztelnie keli. Ha pedig ennek ellenére a demokrácia véde'mezöit kísérelnék m«g eltávo­lítani a dohánygyárból, ugy törvénj­enenes tevékenységre meg fogja ta­lálni a munkástársadalom a megfe­lelő választ ts. A dohánygyár dolgozói elvesztet, ték türelmüket és elhatározták, hogy a demokráciát és annak építőit min­den eszközzel megvédelmezik. Mielőtt borait eladná forduljon bizalommal BüétUá JánfrS borkereskedőhöz SZEGED - FELSÖKÖZPONTON Bort minden mennyiségben a leg­magasabb napi áron vasiról Nagyképűség vagy nyelvbotlás? A dolgozók gimnáziumának egyik legkitűnőbb tanára Berki Imre. A hallgatók egybehangzó megállapí­tása szerint ügy demokratikus gon­dolkodás szempontjából, mint szak­sztempontbői a xegeisök kózé számi® Berki tanár ur. Annái, nagyobb meg.epetéssei hajlottak, hogy az egyik napon, miközben tanítványai­nak a gazdasági életünkben tapasz­ta'ható különböző ollókról beszélt, azt a kijelentést tette, hogy .majd én megtanítom magukat arra, mi az agrárolló és munkabérolló, mert erről most nagyon sokat beszélnek. Rákosi Mátyás is ezzel foglalkozott kecskeméti beszédében, de ő nem ért hozzá®. Ebből tehát az követ­kezne, hogy Rákosi Mátyásnak nemzetközi viszonylatban is elis­mert gazdasági és politikai szak­embernek Szegedre kellene jönni Berki tanár úrtól tanulni. A Ma­gyar Kommunista Párt szervezete nagy rokonszenvvel kisért Berki ta­nár ur működését, de természetesen az ily nagyképű kijelentések mel­let!. nem mehetünk el szó nélkül. Mi nagyra értékeljük a tanár ur ké­pességeit és szeiidcn figyelmeztet­jük, hogy a nagyképűség, vagy a meggondolatlan kijelentések se ne­ki, tem másnak nem szolgálnak elő­nyére. Biztosak vagyunk felőle, hogy csupán -nyeivbotlásrót van szó és Berki tanár urat továbbra is ugy tisztelhetjük, ahogy eddig ismer­tük. A magyar demokrácia szerény, de kétségkívül nagv képességű mun­kását. Jelentkezzenek a háborús károkat szenvedett külföldi állampolgárok (Budapest, augusztus 23.) A fegy­verszüneti egyezmény 13-ik pontjai, ileltve a békeszerződés tervezetének 23-ik cikkelye értelmében Magyaror­szág kormánya az Egyesült Nemzetek és azok állampolgárainak mindennemű magyarországi tulajdonát visszaszol­gáltatni tartozik. A jóvátételi hivatal ezzel kapcsolatban felhívja mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik­nek a fentiek szerint visszaadandó tu­lajdona kárt szenvedett, hogy ameny­nyiben igényüket érvényesíteni akar­ják, ezt lehetőleg részletezve és az ár­összeg meghatározásával, valamint a károsodás beálltának időpontjával együtt 8 napon belül a jóvátételi hiva­tal nemzetközi főosztályának (Buda­pest, VII., Rumbach Sebestyén-u. 21., jobb lépcső 4. em. L) jelentsék be. A bejelentés elmulasztásának, illetve a késedelmes bejelentésnek esetleges hátrányos következményeit a jogosul­taknak kell viselniük. Korszerűsítik a szegedi pontoohidat (Szeged, augusztus 24.) A szegedi pontonhid £ok prohlémát és kiadást jetent a városnak. A Tisza változó szintje állandóan megköveteli, hogy a fel- és lejáratokat változtassák. Ezen a kérdésen segitett a közleke­désügyi minisztérium. Szeged város polgármestere értesí­tést kapott a közlekedésügyi minisz­térium'ól, hogy 2 darab különleges épité'to vaspontont kap a város pon­tonhidja számára é' ezzel megoldódik a fei -és lejárás problémája, mert a kö csönkapott pontonok lehetővé te­szik, hogy automatikusan szabályoz­za a vízszint váitoz áto k ál táj előállt magasságbeli különbségeket. Az uj pontonokat hamarosan Szegedre hoz­zák és beiktatják rendeltetési he­lyükre. líacdas festék • i 1Jalfoia-téc

Next

/
Thumbnails
Contents