Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-01 / 168. (169.) szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged. 1M6. augusztus i, csütörtök. m. é»f. 168 «z. nrB: 40 fillér. MiaiAi eoMMuantA NIT Dttg<«tmmjai NAPILAPJA Közzétették a Magyarországgal kötendő békeszerződés tervezetét (Páris, julius 31.) Kedden este köz­zétették a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott összes békeszerződés­torvezietóket, amelyek most a 21 nem­zet párisi békeértokeztete ©lé kerül­nek. A Magyarországra vonatkozó békeszerződés-tervezete julius 18-án kelt. 8 részből és 37 cikkelyből á'll. A mellékletek szájtna: 6. Magyarországnak viselni kell a háborúért a reá eső felelősséget A békeszerződés-tervezet bevezetője leszögezi, hogy Magyarország szövet­kezeti a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetunió, az Egyesűit Királyság, .az Egyesült Ahamok és más egyesült pemzetek elleni habo­mban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső Tészét viseli. Minthogy Magyar­ország 1944 december 28-án megsza­kította a kapcsolatot Németországgal és hadat üzent Németországnak és 1945. Január 20-án fegyverszünetet kö­tött a Szovjetunióval, aZ Egyesült Királysággal és iaz Egyesült Államok­kai. A szövetkezett hatalmak és Ma­gyarország békeszerződést Kívánnak kőtől, 'amely a köztük leendő békés állapotok alapján/ fog szolgálni. A A békeszerződés 8 pontja Az első ész Magyarország határaira vo­natkozik. Megállapítja, hogy Magyarország hjítór i Ausz ría és Jugoszlávia hatá­rán ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-án voltak. Az 1940 augusztus 30-áh hozo;t bécsi tfő^té^ semmisnek nyilváníttatnak. Ez áltai a magyar-román határ, az 1938 ja­nuár 1-i állapotnak megfelelően visz­szaállittatilc. A Magyarország és a Szovjetunió közptti határ, amely a két ország és Románia közös határ­pontjából kiindulva a Magyarország a Szovjetunió, valamin® Csehsziová,­kia által alkotott közös határpontok, a Magyarország és Csehszlovákia közti határvonal mentéin az' 1938. ja­nuár 1-i helyzetnek megfelelően ái­lapittatik meg. Az 1938 november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései sem­misnek és meg nem történtnek tekin­tendők. A Magyarország és Cseh­szlovákia közötti határ és a két or­szágnak Ausztriával való közös ha­tárpontjából kiinduló magyar-cseh­sziovák határnak a Szovjetunióval al­kotott közös határpontig az 1933 ja­nuár 1-i .állapotnak megfelelően áit­íitcatik vissza. A jelen szerződés csak kísér­leti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg a csehszlo­vák és magyar kormánynak alkalma nyílik a békeértekez­leten, vagy pedig a külügymi­niszterek tanácsa előtt állás­pontjukat e tárgyban kifej­teni. A második rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvetőiemberi' sza­bctoságjogokrói, amelyeket Magyaror­szágnak a közigazgatása afatt étö személyek számára biztosítania lk©U. Intézkedik a szövetségesek elten irá­nyuló tevékenység megakadályozásá­ról, a háborus bűnösök felelősségre vonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényességűnek tekinti Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a 'szövet­ségesei: részérőit' az osztrák, német es japán viszonylatban elért egyezsége­ket. Most Magyarország és Románia Között a háborús állapot megszűnik, a szövetségesekkel kötött békeszer­ződés életbelépéséver. A harmadik rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már pádig ismert és hivatalos adatokon túlmenően megállapítja, lelően. A hazaSzállitási költséget magyar kormány viseli. A negyedik rész a szövetséges haderők kivonásáról intézkedik. E szerint a jelen • szerződés élet­belépésétől számított 90 napon beiül valamennyi szövetséges haderőt! ki­vonják Magyarországról, de a szov­jetuniónak jogában áJl Magyarország területén annyi fegyveres erőt tar­tani, amennyi szükséges 'ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási öve­zettel a közlekedési utvonalakat fenn­tartsa. Magyarország kötelezi magát, hogy ,a közlekedési utvonalak fenn­tartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány téri rés t Kap. Az ötödik rész a jóvátételről és a javak vissza­szolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült ÁUamok delegációjá­nak tagjai fenn4ártják maguknak azt a jogot, hogy ezt a kérdést a béke­konferencián felvethessék. A hatodik rész a gazdasági feltételekkel foglal­kozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben fogolyként fogva tartó " egyes hatal-' Magyarország még nem tette meg, mak közötti megállapodásnak megfe-. vissza keli ;adnia az Egyesült Nemze­fent említett események' következté­ben létrejött, még rendezendő kérdé­seket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezett hatalmak tá­mogassák Magyarország azon kérését, hogy tagja legyen az Egyesült Nemzeteknek és csat­lakozzék minden olyan meg­állapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. Megállapodtak abban, hogy deklarálják a ha­diállapot megszűnését és meg­kötik a jelen békeszerződést. hogy a magyar légi- és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyek sem­miféle katonai kiképzésben ném ré­szest} 'betnete. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszáliitják Magyarországra a magyarokat hadi­tok és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségüket) 'az 1941. áprilip KM állapot szerint. Magyarország elismeri anníak szüksé­gességét, hogy az Egyesült Nemze­tek, vagy azok állampolgárai jkártéri­i tést kapjanak o'yan tulajdonukra, a amely a háború alatt elszenvedett, vagy megsérült. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét) és hatálytalanltja azolqat a joggya­korlatokat, amelyek a tengelyhatal­maknak vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaira kényszer, vagy erőszak al­kalmazásával létrehoztak. Magyaror­szág elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van mindazon magyarországi német követelésekre, amelyeket a né­metországi ellenőrző ' bizottság átru­házott a Szovjetunióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan in­tézkedést meg fog fenni, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Ma­gyarország lemond a szövetséges ha­talmakkal szemben minden olyan kö­vetelésről, amely .1939 szeptember l-e után a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges hatalmak fi­zetőeszközeit és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg nkereskedelmi szerződést köt, az Egyesült Nemze­tek legtöbb kedvezményben része­sülnek. Gazdasági tekintetben a vitán kérdések eldöntése paritásos békél­tető bizottság ©lé tartozik. A hetedik részi a Duna problémájá­val foglalkozik. A nyolcadik rész a befejező zára­dék, amely megáUapitja, hogy a szer­ződés hivatalos szövege az orosz és az angol A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország áltat tör­tént ratifikálása után íép hatályba­A szegedi dolgossók együttes erővel számolnak le a stabilizáció ellenségeivel A két munkáspárt és a szakszervezeti bizottság impozáns nagygyűlés® a dohánygyár udvarán (Szeged, juliuss 31.) Szerdán dél- T egyedül a szakszervezetek néztek után a dohánygyár udvarán a két szembe a munkáspártok segítségévé' munkáspárt 'és a szegedi szakszerve-' Tisztában voltak azzal, hogy csak zeta bizottság összszakmai nagygyü- komoly munkával biztosithatják az lést rendezett. A dohánygyár1 udvara ebből az alkalomból zsúfolásig meg­tolt a két munkáspárthoz tartozó dolgozók lelkes tömegévei. A gyűlést a magyar épitőjmunkások dalárdájának énekszáma nyitotta meg dr. Kertész Lajos elvtárs veze­tésével, majd tiHorváth József elv­társ bevezetői szavai ufán a Szociál­demokrata Párít részérőii' Lóránt Gyu­la elvtárs, (iparügyi miniszteri biztos szólt a megjelentekhez. Beszédében áttekintést adott arróf, hogy a fel­iszabadulás után hogyan indult meg ujbői a magyar gazdasági élet, mit produkált a munkásság és a demo­kratikuss kormány. Ugyanakkor rá­firiu®atott a nemsokára föllépő reak­•'ció mesttrkedéseire is, amely kü­lönösen az infláció kimélyitése te­rén nyilatkozott meg. Vázolta a to­vábbiakban azt a nehéz utat, am«iy után végül mégiscsak elérkeztünk a stabil pénzhez:, a forinthoz. — Most a kapitalista reakció má­sodszor indul rohamra — mondotta Lóránt elvtárs — éS a forint előké­szítésekor kétkedést akar elhinteni aZ emberekben. Épnek érdekében nem riad vissjza a rémhirterj észtes­tül ésí esetleges belpolitikai válság felidézésétől Sem. A dolgozók azon­ban tanultak az eddigiekből és a két munkáspárt közös erővet számol le a forint ellenségeivel. A stabil' gazdasági rendet ugyanis elsősorban a munkáspártok testvéri együttműködése biztosíthatja igazán. Lóránt elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott szavai után Gyólai István elvtárss, a szakszervezeti bizottság titkára emelkedett szólásra. Beszédét a felszabadulás idején fennálló gaz­dasági nehézségekre való visszapil­lantással kezdte és rámutatott arra, hogy a kezdeti bizony ' a iansságokka i minden dolgozó értékálló' forintban kiiipja meg a fizetését és ezzel megkez­dődik demokráciáink gazdaságii stabifi­zádódásai is. .< A továbbiakban kifejtette Komócsin elvtárs, hogy a dolgozók tisztában van­nak azzal, a munkáspártok ereje nélküli nem érkezhieititünlk: volna el gazdasági helyzetünk megszilárdulásához. Ebből következik tehát, hogy a két munkás­párt! szoros együttműködésével tudjuk csak a megteremtett forintot minden ellenségével szemben miegjvédeni. — Mindenldnek tisztában keli lenniei azzal — fejezte ,be beszédét Komócsin elvtárs —, hogy) ia forint bevezetésével még nem lesz itt hegyen-völgyön lafco­daóorn, de az bizonyos, hogy töretlenül, harci elszántsággal haladunk a demo­krácia mesiszii'árdiitása utján a szocia­lizmus felépítése felé. Komócsin elvtárs hatalmas éljenzés* sel fogadott beszéd© után) Bózsó László elvtárs, a két munkáspárt ési a szakszer­vezetek közös határozati javaslatát ol­vasta fel és a1 megjelentek egyhangú lelkesedéssel fogadták el a javaslatot'. Ebben szembeszállnák Rajk László elv. társ, belügyminiszter ellen indított rá­galom hadjárattal és őt teljes bizalmuk­ról biztosítják. Megfogadták azonkívül, hogy) a magyar demokrácia gazdasági és politikai stabilizációját jelentő fo­rintot áldozatos munkával támasztják alá és elszántan védik meg minden el­lenségtől. Ugyanakkor követelik a kor­mánytól! is, hogy a legnagyobb eréllyel hajtsa végre a forint védelmére szol­gáló .rendeleteket. A dolgozók minden erejükkel azon lesznek, hogy a feketé­zőket, spekulánsokat megsemmisít ék, a termelés fokozása céljából pedig ahol csak lehet, áttérnek a teljesitmén t rend­szerre és megszilárdítják a munkafe­gyelmet. A mindvégig lelkes hangula mé­or.,zág újjáépítésit. A szakszervezetek a felszabadulás után a legrövidebb időn beftu fetáUi­tolták az üzemi bizottságokat.. a nagytőkéssek ellenállásával szemben is. Áldozatokat és kemény munkát követeitok a dolgozóktól, mert látták, h'ogy csak igy építhetik ujjá az or­szágot. Erélyesen szembeszálltak mindazokkal, akik ugy gondolták, hogy a .demokráciával csak jogaink vannak, de kötelességeink nincsenek Az áruhiány azonban nagy nehézsé­geket okozott és végül is inflációhoz vezetett, de ma már van íjra i®'* és ez biztosítja uj pénzünk, a forint értékét. Beszéd® végéu Gyóiai elv­társi. a forint érdekében fokozottabb munkára és» a feketézők, spekulán­sok teljes megsemmisítésére hívta fel a dolgozókat. A hosszantartó 'tapssal i fogadott felszólalás után az MKP részérői Ko­mócsin Zoltán elvtárs, a megye pártszervezet helyettes titkára szó­talt fei. Hangsúlyozta, hogy az idei augusztus 1. határkői a magyar, dol­gozók életében, mert ezzel a nappat a közeismuít .szem edésemek legne­hezebb, legnyomorúságosabb szaka­sza záródik fe és uj korszak indul meg a magyar dolgozók életében. — Demokráciánk eddig .eltelt hónap­jainak legfőbb jellemzője az volt — mondotta —, hogy araiig politikai 'téren egész sor sikert és eredményt értek el a népi erők, addig a gazdasági helyzet ©gyjre .súlyosabbá vált a sokan a dolgo­zók közül is keserűségükben lemondták a jobb élet reményéről. Ebbe a kétsége beesett hiangiulatba vágott bele a két munkáspárt, araikor 'bejelentette, hogy augusztus 1-ével raeiglszünik az inflá-{reteiben is impozáns nagygyűlés Bpt eió és' jó pénzhez jutnak a dolgozók, nálft András elvtárs zárószavai után Sokán kételkedtek ebben, de most már BE Internacionálé eléneklésével ért vé elérkeztünk ahhoz a héthez, amikor get.

Next

/
Thumbnails
Contents