Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-01 / 168. (169.) szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged. 1M6. augusztus i, csütörtök. m. é»f. 168 «z. nrB: 40 fillér. MiaiAi eoMMuantA NIT Dttg<«tmmjai NAPILAPJA Közzétették a Magyarországgal kötendő békeszerződés tervezetét (Páris, julius 31.) Kedden este közzétették a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott összes békeszerződéstorvezietóket, amelyek most a 21 nemzet párisi békeértokeztete ©lé kerülnek. A Magyarországra vonatkozó békeszerződés-tervezete julius 18-án kelt. 8 részből és 37 cikkelyből á'll. A mellékletek szájtna: 6. Magyarországnak viselni kell a háborúért a reá eső felelősséget A békeszerződés-tervezet bevezetője leszögezi, hogy Magyarország szövetkezeti a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetunió, az Egyesűit Királyság, .az Egyesült Ahamok és más egyesült pemzetek elleni habomban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső Tészét viseli. Minthogy Magyarország 1944 december 28-án megszakította a kapcsolatot Németországgal és hadat üzent Németországnak és 1945. Január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, aZ Egyesült Királysággal és iaz Egyesült Államokkai. A szövetkezett hatalmak és Magyarország békeszerződést Kívánnak kőtől, 'amely a köztük leendő békés állapotok alapján/ fog szolgálni. A A békeszerződés 8 pontja Az első ész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország hjítór i Ausz ría és Jugoszlávia határán ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-án voltak. Az 1940 augusztus 30-áh hozo;t bécsi tfő^té^ semmisnek nyilváníttatnak. Ez áltai a magyar-román határ, az 1938 január 1-i állapotnak megfelelően viszszaállittatilc. A Magyarország és a Szovjetunió közptti határ, amely a két ország és Románia közös határpontjából kiindulva a Magyarország a Szovjetunió, valamin® Csehsziová,kia által alkotott közös határpontok, a Magyarország és Csehszlovákia közti határvonal mentéin az' 1938. január 1-i helyzetnek megfelelően áilapittatik meg. Az 1938 november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és meg nem történtnek tekintendők. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ és a két országnak Ausztriával való közös határpontjából kiinduló magyar-csehsziovák határnak a Szovjetunióval alkotott közös határpontig az 1933 január 1-i .állapotnak megfelelően áitíitcatik vissza. A jelen szerződés csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg a csehszlovák és magyar kormánynak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A második rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvetőiemberi' szabctoságjogokrói, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása afatt étö személyek számára biztosítania lk©U. Intézkedik a szövetségesek elten irányuló tevékenység megakadályozásáról, a háborus bűnösök felelősségre vonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényességűnek tekinti Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a 'szövetségesei: részérőit' az osztrák, német es japán viszonylatban elért egyezségeket. Most Magyarország és Románia Között a háborús állapot megszűnik, a szövetségesekkel kötött békeszerződés életbelépéséver. A harmadik rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már pádig ismert és hivatalos adatokon túlmenően megállapítja, lelően. A hazaSzállitási költséget magyar kormány viseli. A negyedik rész a szövetséges haderők kivonásáról intézkedik. E szerint a jelen • szerződés életbelépésétől számított 90 napon beiül valamennyi szövetséges haderőt! kivonják Magyarországról, de a szovjetuniónak jogában áJl Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartani, amennyi szükséges 'ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a közlekedési utvonalakat fenntartsa. Magyarország kötelezi magát, hogy ,a közlekedési utvonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány téri rés t Kap. Az ötödik rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült ÁUamok delegációjának tagjai fenn4ártják maguknak azt a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián felvethessék. A hatodik rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben fogolyként fogva tartó " egyes hatal-' Magyarország még nem tette meg, mak közötti megállapodásnak megfe-. vissza keli ;adnia az Egyesült Nemzefent említett események' következtében létrejött, még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezett hatalmak támogassák Magyarország azon kérését, hogy tagja legyen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozzék minden olyan megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. Megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen békeszerződést. hogy a magyar légi- és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyek semmiféle katonai kiképzésben ném részest} 'betnete. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszáliitják Magyarországra a magyarokat haditok és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségüket) 'az 1941. áprilip KM állapot szerint. Magyarország elismeri anníak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek, vagy azok állampolgárai jkártérii tést kapjanak o'yan tulajdonukra, a amely a háború alatt elszenvedett, vagy megsérült. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét) és hatálytalanltja azolqat a joggyakorlatokat, amelyek a tengelyhatalmaknak vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaira kényszer, vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van mindazon magyarországi német követelésekre, amelyeket a németországi ellenőrző ' bizottság átruházott a Szovjetunióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedést meg fog fenni, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Magyarország lemond a szövetséges hatalmakkal szemben minden olyan követelésről, amely .1939 szeptember l-e után a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges hatalmak fizetőeszközeit és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg nkereskedelmi szerződést köt, az Egyesült Nemzetek legtöbb kedvezményben részesülnek. Gazdasági tekintetben a vitán kérdések eldöntése paritásos békéltető bizottság ©lé tartozik. A hetedik részi a Duna problémájával foglalkozik. A nyolcadik rész a befejező záradék, amely megáUapitja, hogy a szerződés hivatalos szövege az orosz és az angol A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország áltat történt ratifikálása után íép hatálybaA szegedi dolgossók együttes erővel számolnak le a stabilizáció ellenségeivel A két munkáspárt és a szakszervezeti bizottság impozáns nagygyűlés® a dohánygyár udvarán (Szeged, juliuss 31.) Szerdán dél- T egyedül a szakszervezetek néztek után a dohánygyár udvarán a két szembe a munkáspártok segítségévé' munkáspárt 'és a szegedi szakszerve-' Tisztában voltak azzal, hogy csak zeta bizottság összszakmai nagygyü- komoly munkával biztosithatják az lést rendezett. A dohánygyár1 udvara ebből az alkalomból zsúfolásig megtolt a két munkáspárthoz tartozó dolgozók lelkes tömegévei. A gyűlést a magyar épitőjmunkások dalárdájának énekszáma nyitotta meg dr. Kertész Lajos elvtárs vezetésével, majd tiHorváth József elvtárs bevezetői szavai ufán a Szociáldemokrata Párít részérőii' Lóránt Gyula elvtárs, (iparügyi miniszteri biztos szólt a megjelentekhez. Beszédében áttekintést adott arróf, hogy a feliszabadulás után hogyan indult meg ujbői a magyar gazdasági élet, mit produkált a munkásság és a demokratikuss kormány. Ugyanakkor ráfiriu®atott a nemsokára föllépő reak•'ció mesttrkedéseire is, amely különösen az infláció kimélyitése terén nyilatkozott meg. Vázolta a továbbiakban azt a nehéz utat, am«iy után végül mégiscsak elérkeztünk a stabil pénzhez:, a forinthoz. — Most a kapitalista reakció másodszor indul rohamra — mondotta Lóránt elvtárs — éS a forint előkészítésekor kétkedést akar elhinteni aZ emberekben. Épnek érdekében nem riad vissjza a rémhirterj észtestül ésí esetleges belpolitikai válság felidézésétől Sem. A dolgozók azonban tanultak az eddigiekből és a két munkáspárt közös erővet számol le a forint ellenségeivel. A stabil' gazdasági rendet ugyanis elsősorban a munkáspártok testvéri együttműködése biztosíthatja igazán. Lóránt elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott szavai után Gyólai István elvtárss, a szakszervezeti bizottság titkára emelkedett szólásra. Beszédét a felszabadulás idején fennálló gazdasági nehézségekre való visszapillantással kezdte és rámutatott arra, hogy a kezdeti bizony ' a iansságokka i minden dolgozó értékálló' forintban kiiipja meg a fizetését és ezzel megkezdődik demokráciáink gazdaságii stabifizádódásai is. .< A továbbiakban kifejtette Komócsin elvtárs, hogy a dolgozók tisztában vannak azzal, a munkáspártok ereje nélküli nem érkezhieititünlk: volna el gazdasági helyzetünk megszilárdulásához. Ebből következik tehát, hogy a két munkáspárt! szoros együttműködésével tudjuk csak a megteremtett forintot minden ellenségével szemben miegjvédeni. — Mindenldnek tisztában keli lenniei azzal — fejezte ,be beszédét Komócsin elvtárs —, hogy) ia forint bevezetésével még nem lesz itt hegyen-völgyön lafcodaóorn, de az bizonyos, hogy töretlenül, harci elszántsággal haladunk a demokrácia mesiszii'árdiitása utján a szocializmus felépítése felé. Komócsin elvtárs hatalmas éljenzés* sel fogadott beszéd© után) Bózsó László elvtárs, a két munkáspárt ési a szakszervezetek közös határozati javaslatát olvasta fel és a1 megjelentek egyhangú lelkesedéssel fogadták el a javaslatot'. Ebben szembeszállnák Rajk László elv. társ, belügyminiszter ellen indított rágalom hadjárattal és őt teljes bizalmukról biztosítják. Megfogadták azonkívül, hogy) a magyar demokrácia gazdasági és politikai stabilizációját jelentő forintot áldozatos munkával támasztják alá és elszántan védik meg minden ellenségtől. Ugyanakkor követelik a kormánytól! is, hogy a legnagyobb eréllyel hajtsa végre a forint védelmére szolgáló .rendeleteket. A dolgozók minden erejükkel azon lesznek, hogy a feketézőket, spekulánsokat megsemmisít ék, a termelés fokozása céljából pedig ahol csak lehet, áttérnek a teljesitmén t rendszerre és megszilárdítják a munkafegyelmet. A mindvégig lelkes hangula méor.,zág újjáépítésit. A szakszervezetek a felszabadulás után a legrövidebb időn beftu fetáUitolták az üzemi bizottságokat.. a nagytőkéssek ellenállásával szemben is. Áldozatokat és kemény munkát követeitok a dolgozóktól, mert látták, h'ogy csak igy építhetik ujjá az országot. Erélyesen szembeszálltak mindazokkal, akik ugy gondolták, hogy a .demokráciával csak jogaink vannak, de kötelességeink nincsenek Az áruhiány azonban nagy nehézségeket okozott és végül is inflációhoz vezetett, de ma már van íjra i®'* és ez biztosítja uj pénzünk, a forint értékét. Beszéd® végéu Gyóiai elvtársi. a forint érdekében fokozottabb munkára és» a feketézők, spekulánsok teljes megsemmisítésére hívta fel a dolgozókat. A hosszantartó 'tapssal i fogadott felszólalás után az MKP részérői Komócsin Zoltán elvtárs, a megye pártszervezet helyettes titkára szótalt fei. Hangsúlyozta, hogy az idei augusztus 1. határkői a magyar, dolgozók életében, mert ezzel a nappat a közeismuít .szem edésemek legnehezebb, legnyomorúságosabb szakasza záródik fe és uj korszak indul meg a magyar dolgozók életében. — Demokráciánk eddig .eltelt hónapjainak legfőbb jellemzője az volt — mondotta —, hogy araiig politikai 'téren egész sor sikert és eredményt értek el a népi erők, addig a gazdasági helyzet ©gyjre .súlyosabbá vált a sokan a dolgozók közül is keserűségükben lemondták a jobb élet reményéről. Ebbe a kétsége beesett hiangiulatba vágott bele a két munkáspárt, araikor 'bejelentette, hogy augusztus 1-ével raeiglszünik az inflá-{reteiben is impozáns nagygyűlés Bpt eió és' jó pénzhez jutnak a dolgozók, nálft András elvtárs zárószavai után Sokán kételkedtek ebben, de most már BE Internacionálé eléneklésével ért vé elérkeztünk ahhoz a héthez, amikor get.