Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-25 / 163. szám

illág proletárjai egyesüljelek! szeged, 1946. iuiius 25, csötörtök, m. évf. 163. «. nra: 1 mtíHd adőpenjó A MAOTAN KOMMUNISTA FART D & 1MAO TA* OII8 Z A Ol NAPILAPJA A békeszerződés szerint Magyarországnak biztosítania kell faji* nemi, nyelvi, vagy felekezeti különbség nélkül az emberi jogokat és a szabadságot Békekötés után Magyarország is tagja lesz az Egyesült Nemzeteknek (Páris, julius 24.) Az eddigi jelenté­sek szerint a Newyork Herald Tribüné a békeszerződések szövegét az egyik divatos francia fürdőhelyen kapta meg mult vasárnap. A francia külügymi­nisztérium szóvivője közölte, hogy az amerikai lap értesülései tökéletesen korrektek. A francia külügyminiszté­riumot nagy zavarba hozta ez a köz­lés, mert több kisállam, amely a béke­értekezletre Párisba jön, eddig még nem kapta meg a szerződéstervezetek másolatát. A Newyork Herald Tribüné európai kiadásában a magyar békeszerződés szövegét tegnapi számunkban már is­mertettük. A végleges szerződések akkor lép­nek életbe, amikor a balkáni államok esetében az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió ratifikálták. A rati­fikációs okmányokat a balkáni államok esetében a szovjet kormánynál letétbe helyezik. Az öt szerződésben közös záradékok közül néhány igy hangzik: Emberi jogok Magyarország megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a juris dikciója alá tartozó összes személyek számára faji, nemi, nyelvi, vagy felekezeti meg­különböztetés nélkül oíztosi tsa emberi jogok és alapvető szabadságok élve­zését, beleértve a sajtó utján való ki­fejezés szabadságát, a vallásgyakorlat, E olitikai vélemény és nyilvános gyüle­ezés szabadságát. A jelenlegi szerző­dés valamennyi katonai záradéka ad­dig marad érvényben, amig Magyar­országnak az Egyesült Nemzetek közé történt felvétele után a biztonsági ta­nács és Magyarország között létrejött megállapodás alapján nem módosítják. Közlekedési vonalak fenntartása A szerződések életbelépése után ha­marosan megkezdődik a [szövetséges haderők általános kivonása. Az ameri­kai és brit haderők megkezdik a kivo­nulást Olaszországból, a szovjet csa­patok Bulgáriából, Magyarországból és Romániából, de az utóbbi két ország­ban meghagynak annyi szovjet csapa­tot, hogy elegendőek legyenek az Ausztriában lévő szovjet csapa­tokkal való közlekedési vonalak fenn­tartására. A békeszerződés-tervezetek szövegé­ből kitűnik, hogy a nagyhatalmak kö­zött váleménykülönbségek voltak, kü­lönösen a balkáni szerződések gazda­sági záradákait illetően. Jávátétel Ezért felvétették a szerződéstervezet­be a következő nyilatkozatot: A Magyarországgal való fegyverszü­neti egyezmény aláírásakor az Egyesült .Államok kormánya fenntartotta a jogot, hogy felveti a 12-ik cikkely (amely a jóvátétellel foglalkozik) végrehajtásának kérdését. A későbbi körülmények meg­világításából kitűnik, hogy az amerikai érdekeket indokolatlan károsodás érte. Az amerikai kormány figyelmét felkel­tették az általános magyarországi gaz­dasági viszonyok, amelyek állandóan romlottak és amelyek ahhoz a ponthoz közelednek, hogy ennek az országnak gazdasági élete teljesen összeomlik. Az amerikai kormány bármely ország gaz­dasági összeomlásáról azon a vélemé­nyen van, hogy az az amerikai érde­keket érinti. A békeszerződések beve­zető része mindegyik csatlósállamnál hangsúlyozza, hogy a békeszerződések végleges aláírásának egyik szándé kolt eredménye az lesz, hogy a volt ellen­séges államok belépnek az Egyesült Nemzetek sorába. 40 cikkely Magyarország, Románia, Bulgária és Finnország békeszerződési tervezete mintegy 40, Olaszország békeszerző­dési tervezete pedig mintegy 60 cik­kelyt foglal magában. Az egyes fejeze­tek a következőket tartalmazzák : Te­rületi rendelkezések, politikai réndel­kezések, a háborús bűnösökre vonat­kozó rendelkezések, a szárazföldi, ten­gerészeti és légi haderőre vonatkozó rendelkezések, a szövetségeseknek a háború következtében támasztott köve­telései, a szövetségeseknek a volt el­lenséges területen lévő érdekei, a gaz­dasági kapcsolatok, a_ felmerülő ellen­tétek rendezési módja, végül a záró­határozatok. Elutazott Párisba a magyar békeküldöttséf? (Budapest, julius 24.) A magyar bé­keküldöttség gazdasági fődelegátusa, a gazdasági, valamint politikai szak­értők, továbbá az információs szolgálat tagjai szerdán reggel nyolc őrakor a Keleti-pályaudvartól kü^nrantc.; el­utaztak Párisba. Gyöngyösi János kül­ügyminiszter a magyar békeküldöttség több tagjaival a hivatalos meghivás kézhezvétele után szintén Párisba uta­zik, hogy átvegye a magyar békedeie- n gúcló vezetését. A magyai békeküi- i döttség szerdán elindult tagjai egy na­pot Bécsben töltenek, majd csütörtö­kön a késő délutáni órákban indulnak útnak a francia főváros felé, ahol elő­reláthatólag szombaton érke/nek nélküli munkás- és parasztit jak részére esti jogi tanfolyam nyílik az egyetemen Közjogi állásokra és a tudományegyetem elvégzésére jogosít a négyféléves tanfolyam (Szeged, julius 24) Dr. Schneller Ká­roly a szegedi tudományegyetem Jogi karának dékanja Dénes Leo elvtárs, pol­gármesternek megküldte a jogi karon ez ev őszén létesítendő esti tantolyam sza­bálytervezetét. Ezt a tanfolyamot főként a munkás- és parasztfiatalok számára ren­dezik, akik önhibájukon kívül nem rendel­keznek érettségivel vagy mas hasonló megfelelő előképzettséggel. A tanfolyam célja mindezeknek jogi, gazdasági és köz­igazgatási ismeretekben való reszeshése. Mindazok rendes haügaiói lehetnek a tan­folyamnak, akik a népiskola,VI. osztályát sikeresen elvégezték es megfeleltek a tan­folyam felvéteti vizsgáján is. A felvételi vizsga Írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Ezek a felvételi vizsgák szeptember 15— 20 között zajlanak le az idén. A jelent­kezési kérvényeket szeptember 1—15-ig kell benyújtani a szegedi tudományegye­tem jogi karára. A tanfolyam ügyeinek intézését héttagú bizottság végzi. Ennek elnöke es még há­rom tagja a jogi kar tanárai közül kerül ki. Egy tagját a szegedi Szakszervezeti Bizottság, egyet a Parasztszövetség, egyet pedig Szeged városa kü di be, Megbíza­tásuk három évre szól, de újra is vá­laszthatok. A tanfolyam maga [négy félévből áll. Az első félevet oktobetben és november­ben, a„ második félévet pedig március, április és május hónapban rendezik meg Az előadásokat minden hétköznapon le­hetőleg az esti órákban tartják meg, hogy a hallgatókat ne akadályozzák meg eset­leges kenyérkeresetükben sem. Egy-egy feiévre 15 órát irányoztak elö a hallgató­ságnak. Első két félévben közgazdaságtant, statisztikai ismereteket, magánjogot, kü­lönös tekintettel a munkajogra, büntető­jogot, alkotmányjogot, valamint a jog- és álamtudomány és társadalomtudomány alapvetői ismereteit kell a hallgatóságnak elsajátítania. A harmadik és negyedik félévben in­kább a kölönböző közigazgatási ismere­teket tauulják meg, mégpedig a községi, városi, földmivelesi és közetlátási, ipari és munkaügyi közigazgatást, továbbá a szociális igazgatást, polgári és kereske­delmi perjogot, végül közigazgatási prak­tikumot. Az egyes előadásokat a szegedi tudományegyetem tanárain és magántaná­rain kivül meghívott kiváló szakemberek is előadják. Az egyes félévek végén írás­beli és szóbeli és vizsgakon kell a hall­gatóságnak beszámolni tudásáról. Örömmel üdvözöljük a szegedi tudo­mányegyetem jogi karának ezt a kezde­ményezését és reméljük, hogy minél több tehetséges munkás- es parasztfiatal pótol­hatja majd igy be az elmúlt reakciós rendszer bűne folytán esetleg hiányos ismereteit. Reméljük, hogy a dolgozók iskolája mel­lett ez a szerv is megfelelő eredménnyel tölti majd be hivatását nemcsak a hiva­talok, de a magyar [tudományos élet fel­frissítése terén is. Mindazok, akik ezt a tanfolyamot ela végezték a minisztérium áital később kü­lön rendeletben meghatározott közszol­gálati állásokat tölthejnek majd be. Azok pedig, akik tovább akarnak tanulni, a tan­folyam sikeres elvégzése után rendes hall­gatóként beiratkozhatnak a tudományegye­tem jogi karára és rövidebb idö alatt vé gezhetik el ott tanulmányaikat, de legfel­jebb két félévet számitanak be. „Fegyelem nélkül nincs munkci munka nélkül nincs demokrácia1 Befejeződött a szegedi rendőrség második folyama tan« (Szeged, julius 24) Jelentettük, hogy a szegedi rendőrségen szombaton délelőtt fejeződött be a második tájékozthtó tan­folyam, melynek vezetője Csillag Sándor rendőrőrnagy volt. A tanfolyamon a révka­pitányság, határrendőrség és á szegedi rendőrség részéről 119 en vettek részt, A résztvevők szerdán fejezték be a vizsgá­kat és ez alkalomból megjelentek az ün­nepélyen a pártok, a sajtó képviselői, Zsillé Zsigmond alezredes a határrend­ürség parancsnoka és dr. Horányi Gyula a vizi rendőrség részéről. A rendőrök két csoporlban vettek részt a tanfolyamon, melyen Csillag Sán­dor őrnagy, Mucsi Péter őrnagy, Cserey Gyula órnagy, Wollner László százados Fabli István főhadnagy, Molnár Béla had­angy és Kotormány Gyula nyomozó vol­tak az előadók. A szóbeli és írásbeli vizsgák után a rendórdiszszázad bemu­tató gyakorlatai következtek. Ezután Diczfalussy Ferenc vezérőrnagy rövid beszédoen üdvözölte a belügymi­niszter által legutóbb előlépteteu mint­egy hatvan főnyi rendőrtiszthelyettest és tiszteseket. Beszédében rámutatott aria, hogy előléptetésük szorgalmas és eredmé­nyes munkájuknak eredménye. Jóllehet, az előléptetettek között sok próbarendöi is van, de aki a demokráciáért dolgozik, az megkapja méltó jutalmát. — A fegyelemre szükség van — mon­dotta Diczfalussy vezérőrnagy —, mert fe­gyelem nélkül nincs munka és munka nél­kül nincs demokrácia. Ezért szükséges, hogy minden rendőrt ez a tudat haseon át.

Next

/
Thumbnails
Contents