Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)
1946-07-23 / 161. szám
ára: 20Q.0Q0 adópengd 3 tfllág proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1946. fuitos 23, kedd, Hl. év!. 16f. ÍZ. nflMflfflWRORSAfi A MAGYAR KOM MUN ISTA FA RT P t L M A G T A R O R 8 Z Á G l NAPILAPJ A A város és falu dolgozóinak munkája a forint legbiztosabb aranyalapja Eákosi elvtárs miskolci nagy beszéde a gazdasági helyzetről, a bel- és külpolitika időszerű kérdéseiről (Miskolc, Julius 22) A Magyar Kom- mpnista Párt vasárnap. Miskolcon nagygyűlést rendezett, ahol Rákosii Mátyás elvtárs, minisztereinökhciyet- ie« nagy beszedet mondott. Részit Vettek a nagygyűlésen a párt mini«' terein és központi vezetőségi tagjain kívüli a függetlenségi frontba tömő-1 rüit pártok képviselői is. Miskolc váTos dolgozóinak 'roham- nrankájávajl helyreállított feliobogő-* zott pályajtidVaron a város vezetősége várta Rákosi Mátyást és kíséretét. A miskolci népkerti sporttelepen vasárnap délelőtt rendezett kommunista nagygyűlés egész Észak-Ma- gyafrország munkás és paraszt dolgozóinak találkozója volt. Borsodé mtegjyéből, valiamint a szomszédos megyékből, de aZ ország távolabbi részéiből is 43 különvoinat hozta a dolgozókat, akik íátni és hallani akarták a Magyar Kommunista part vezéréi. i ( - i A Himnusz «[éneklése után a hatalmas tömeg éljenzése közben Rákosi Mátyás lépett a mikrofon eje és. mondotta ei beszédét. Forint és szanálás — Újra összejöttünk, hogy megbeszéljük Észak-Magyarország dolgozó néptvei hazánk nagy kérdéséit. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a magyar demokrácia, a iratai, magyar népi uralom gazdasági és politikai téren egyik .íégnagyobo csatáját most vívja meg. Elsősorban a forint megteremtéséről és a szanálásról, akarón beszémi. A munkások es a parasztok minden reménye ma abban van, hogy augusztus elsejére megteremi, jük, ,u ,jó forintot. A szanálás, a jó pénz megteremi ése nemcsak gazdaságig hanem politikai kérdés* is. Annyié jelent ez., hogy ha sikerül gazdasági téren, á pénz terén megszilárdítani a demokráciái, aknor poii kik adag is meg- szii(árditouuk. Ez a lényege a szanálásnak és emiatti eppeji elegen vannak, akik ellenségei jó pepzmk. Most nemcsak azokról a feKétézők- rői és spekulánsokról beszélek, akik a magyar nép szenvedéseiből vagyont gyűjtöttek, hanem beszélek azokról is, akik inem! akarják, hogy a magyar demokrácia megerősödjék s ezért iur- ják a jó iörintoit. A mi véleményünk az, hogy aki a forinttal spekulál, aki alá akarja aknázni demokráciánk gazdasági eredményét, akasziórána kell huzni. — A jó pénz megerősítéséhez! ejr sősorban egy dologra van Szükség.: a város és falu dolgozóinak munkájára. A forintnak ez a iegbizioi- .«abb aranyalapja. A forintért nemcsak pontosan keli dolgozni, hanem takaréikoakoidni is kell. Vigyázni keli az anyagra, be ken tartani a munkaidőt, mert aki ezt nőm teszi, önkéntelenül isi fontja a fpfiniot. A gazdákhoz az a kérésiem, hogy pontosan teljesítsék a beszolgáltatást. Tudom* hogy' sok helyén ez nagy áldozat, de gondoljanak arra az áluozatra, amelyet a munkások hpztak hazánk újjáépítéséért akkor, amikor értéktelen papírpénzért és éjt-inapaüá téve dolgoztak. — A szanáláshoz tartozik egy másik nem kévésbbé fontos kérdés, a tisztviselők leépítése. A magyar demokrácia olcsó közigazgatást követel. A tisztviselők leépítése a szanálás egyik gazdasági előfeltétele, de egyúttal politikai előfeltétele is. A demokrácia falusi jegyzői kara 82 százalékban ugyanazokból állt, akik az egész HHorthy-rendSzCrt kiszolgálták., El keli távolítani közülük azokat, akik a régi rendszerhez húznak. Ez nemcsak a Kommunista Párt követelése. Tavaly a választások előtt nrinden párt ezzel ment a választások elé. Itt az ideje, hogy ezt a választási ígéretet J>e is váltsuk es pedig nemcsak mi kommunisták, hanem a kisgazdák és iá, többiek is. — Nem régiben jártunk Angliában és Amerikában, hogy előterjesszük a magyar nép békekivánságait jés kérelmeit a nyugatéuTópat demokráciák' vezetőinél. Ha politikailag üres kézzel jöttünk vissza, annak egyik főoka az volt, hogy ezek a hordsta köz- tisztviselők és katonatisztek akadályozták még 1944. októberében és utána is azt, hogy a magyar nép, mintahogy azt a románok, a bolgárok, vagy. a finhek megtelték, átálljon a német fasiszták oldaláról a demokrácia oldaléira. Természetes, hogy ott ahol itiz és tízezer tisztviselőit éli keit távoWitani, helyedként hibák is történnek. Az iiyen hibákat éppen a demokrácia érdekében orvosolni fogjuk és tegyen nyugpdt minden de- demokratikus tisztviselő, akit méltánytalanság ért, megtalálj ua a módját, hogy elégtételt kapjon és tovább dolgozzék. De akit joggal építettek le, annak nincs helye a magyar demokratikus közigazgatásban. Ezeket ezért mondóm ilyen elcsen* mert tegnapelőtt meglepetéssel értesültünk: arról, hogy <a Kisgazdapárt politikai bizottsága határozottan állást foglalt azokkal az intézkedésekké! szemben, amelyek a R-ijptára és a hitbuzgalom egy esületekre vonatkoznak. Feloszlatta k: kormányhatározatra, nem a belügyminisztérium önkenyestégéböl az oiyan egyesületeken mmt a KÁLÓT, amelynek, fógondja nem a hit volt, hanem a demokrácia alá ásása. Ugyanakkor azonban illetékesek nagyon jói tudják, nogy szabadon és haladék nélkül megalakulhatnak mindazok a vallásos és hitbuzgáimi egyesületek, amelyek biztosítani tudják, hogy szervezetük ném, fog fedezetül szolgálni fasiszta és félfasiszta szervezkedéseknek, hanegm a. die,- rnokrácia szellemében .dolgoznak,. Országos veszély — Külön kell szólnom néhány szót belügyminiszterünkről, Rajk Lászlóról. Rajk elvtársunk a trngyar szabadság és a magyar demokrácia régi, bátor, retteniietetlen, eröskezü harcosa. Biztosit hatom Rajk eivtársat, hogy- minden lépésévei, amit a demokrácia megerősítésére tesz, vállaljuk a szolidaritást és a felelősséget. A Kisgazdapárt is belátja, hogy saját soraiba befurakodott a reakció, Világos, hogy a Kisgazdapártban komoly bajok vannak és legfőbb ideje, hogy itt változás történjék, mert egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy ez a reakciós jobbszáray, aminek létezését Nagy Ferenctől kezdve senki sem tagadja a Kisgazdapártban, kezd országos veszély lenni és megakadályozza a sima kormányzást, annak lehetőségét, hogy végre nyugalom* béke és rend legyen az országban. Különösen vidéken erősek ezek a reakciós elemek. A Kommunista Párt ezért feküdt bele telje® erővel a szanálásba, mert vissza akarja vezetni a nemzetet, elsősorban a munkás dolgpzó népet a békés életbe. — Meg akarjuk szüntetni az ideiglenességet, állandóságot akarunk létrehozni. Megmondom előre, hogy amire a szanálás müve gyorsan és alaposan megszilárdul, mi, kommunisták leszünk az elsők, akik követelni fogjuk az ideigi- lenes rendeletek beszüntetését és az állandóságot. A jövő héten ül össze Páriában a békekonferencia és nem közömbös a magyarság számára, hogy ott nemzetünket egységesen, összefogva képviselik-e, vagy pedig a békekonferenciára magyarországi válságok hire érkezik. Mi, magyar kommunisták mind. a múltban, mind a jelenben teljes erőnkkel képviseljük a béke érdekében a magyarság összes jogos követeléseit. Mi rendkívül helytelenítjük azt, ami ma a magyarsággal Szlovákiában történik. — Szólamé akarok néhány szót a munkásegységről. A két munkáspárt összefogásán kívül rendkívül nagy súlyt helyezünk a munkás-parasztegységre és ebben a szellemben meleglen üdvözöljük nemcsak az ittlevő szociáldemokrata edvtársakat, hanem a nemzeti Parasztpárt képviselőit isi Rákosi Mátyás beszédét szűnni nem altaró lelkesedés fogadta, majd meg- juló éljenzés közben a kívánságnak engedve, Rajk László belügyminiszter emelkedett szólásra és a következőket mondötta: — Az ország két nagy döntő ütközet előtt áll. A jó pénz megteremtése és a rend biztosítása előtt. Az egyik éppen, olyan fontos, mint a másik és egyik sem képzelhető el a másik nélkül. Gazdasági térien, nagy erőfeszítéseket teszünk és feltétlenül szükség van arra, hogy ezeket az erőfeszítéseket gáncsolni akaró minden reakciós kísérletet letörjünk. Ért, mint belügyminiszter, csak egy katonája vagyok a pártnak. A legszélesebb tömegekkel egy- gyéforrva, csak a nép boldogulását akarhatjuk és ezt meg is védelmezzük, minden ellenséggel szemben. Ez a gondolat fog vezetni továbbra is és ehhez kérem a magam résziére és pártom részére, vezérünk, Rákosi Mátyás részére támogatásukat. Ezután Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter mondott néhány szót: Mái nemcsak az a feladatunk, hogy hidakat verjünk, hanem általában az, hogy az országot talpraállítsuk és ehhez randiét teremtsünk. Mi a rendet másképpen értelmezzük, mint a reakciós jobboldal. Ők olyan, rendet akarnak, amelyben a munkásnak és a parasztnak nincsen joga és nincsen szava, mi pedig olyat akarunk, amelyben a reakciónak és a jobboldalnak nincs joga és nincs szava. Ismét korlátolt az áramszolgáltatás Szegeden Ha a mai napon nem érkezik meg a szén, teljesen megszűnik a világítás (Szeged, julius 22.) Vasárnap reggelre ismét kialudtak a villanylámpák Szegeden, mert a városnál! elfogyott a szénkészlete és csak annyi szene maradt, amennyi egyelőre korlátolt világításra elég. Vasárnap és hétfőn emiatt a villamosok is megálltak és rövid1 időre zavarok voltak a vízellátásban isi Dénes Leó elvtárs, polgármester táviratot intézett ebben az ügyben Budapestre az illetékeseknek, feltárva Szegted súlyos helyzetét. Azonnali sürgős intézkedést kért, mert a dolgozók körében is nagy az elégiedetlenség. Lóránt Gyula elvtárs iparügyi miniszteri biztos a Délmagyarország munkatársának kijelentette, hogy Tatabányáról még szombaton útnak indítottak, 10 vagon szenet. Ez egyelőre szállítási nehézségek miatt késik, bár állandó összeköttetésben vannak Szegedről a MÁV központi irányítóival is. Ezek miatt a nehézségek miatt azonban csak szerdára várható a szén megérkezése. A gyárak egyelőre nem tudtak kölcsön- szenet adni, igy a szegedi szénkészlet a jelenlegi korlátozással hétfőn, éjfélig elég. Ma, kedden tehát csak abban az esetben gyulladnak fel ismét a villany- lámpák, ha sikerül valamiképpen előle gizenet szenezni. A kisiparos és kiskereskedő problémáit a nemzet nagy problémáitál különválasztani nem lehet Szirmai István elvtárs beszéde a kisiparosok és kiskereskedők nagygyűlésén (Szeged, julius 22) A Magyar Kom* ír.unista párt vasárnap délelőtt nagyszabású kiskereskedő és kiiparos- gyülést rendezett a Belvárosi Moziban. A gyűlést Katona András elv- társ nyitotta meg, rámutatva a kisiparosság és kiskereskedők időszerű problémáira, majd. átadta a szót Szirmai István elvtárs központi kiküldöttnek. Szirmai elvtárs bevezetőjében rámutatott (arra, hogy. az 500 ezer főnyi kisiparos és kiskereskedő réteg problémáit a nemzet nagy problémáitól különválasztani nem lehet, mert az 6 kérdéseik és sorsuk azonosak a nemzetével. Legfontosabb tehát azt megvizsgálni, hogy mélyek mla (a nemzet és a demokrácia legfontosabb, sorsdöntő kérdései. — Ma legnagyobb kérdéseink egyike a gazdasági stabilizáció és a jó pénz megteremtése, - mondotta Szirmai elvtárs. Ebben páHbülönbségí nélkül egyetért ma minden demokrata és ezért adtak ki a pártok közös felhívás t a jó pénz megteremtése és megvédése érdekében. Az ország gazdasági renjdének stabilize ció ja up,yams egyben politikai s.abiliZa- cfóe is jelent, ezért a forint védelme iS egyben harc a reakció ellen. A reakció ugyanis arra törekszik, hogy »megfúrja«, tönkrctegye a forintot és ezáltal az ország gazdasági és politikai rendjét. Rámutatott Szirmai elvtárs ara, hogy augusztus elsejéig számos, fontos feladatot keR a gazdasági stabilizáció érdekében iélvégezni- így például meg ken teremteni az árak és bérek igazságos viszonyát, végre kell hajtani a B-iista jelentékeny részét és a mezőgazdasági termenybeszoi- gáltatást is becsületes alapossággal keli elvégezni. A forintot azonban augusztus elseje után ie minden»
