Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-18 / 157. (159.) szám

3 WKág proletárjai egyesüljetek S szeged, \m. julius 18, csitörtök, m. évi, 157. il rira: 50.000 adópengő A MAGYAR KOMMUNISTA PART D ÉLfti AQ Y ARQRSZ Afll NAPILAPJA A beszolgáltatás a stabil forint egyik alappillére A közellátásügyi miniszter kiküldötte ismertette Szegeden a beszolgáltatást rendeletet (Szeged, julius 17.) A közellátásügyi móniisrtérium az uj gazdasági év kezdeten módot kivánt nyújtani a politikai1 pártok vezetőinek, a szegedi közellátási bizottság tagjainak és az érdekeit hatóságiaknak, hogy az uj beszolgáltatása rendelettel kapcsolatos észrevételeiket a minisztérium kiküldötte előtt kifejthessék. Szerdán a városháza közgyűlési termében dr. Szőcs Gyulai közellátásügyi főtanácsos ismertette a beszolgáltatás! rendeletet. A beszolgáltatási rendelet — A beszolgáltatási kötelességet — kezdte előadását dr. Szőcs —, gazdálkodónként a szántóterület nagyságának alapulvételével kell megállapítani. A 'oeszotgáltatási kötelesség mértéke holdankint a következő: 1—5 holdig 60 Jriló gabona, 60 kiló burgonya, 20 kiló olajos mag és 7 kiló élőállat; 5—20-ig 70 kiló gabona, 70 kiló burgonya, 22 kiló olajos mag és 9 kiló élőállat; 20— ?,0 holdig; 80 kiló gabona, 80 kiló burgonya, 24 kiló olajos mag és 10 kiló élőállat; 30—40 holdig: 90 kiló gabona, no hu 26 JVló olajos .mag és 10 kiló élőállat; 40—50 holcg:: 100 kiló gabona, 100 kiló burgonya; 28 kiló olajos mag és 10 kiló élőállat, 50 holdon jelül: 110 kiló gabona, 100 kiló burgonya, 30 kiló olajos mag és 10 kiló élőállat. Az a gazdálkodó, akinek a szántóterülete az 1 katasztrális holdat nem haladja meg, a beszolgáltatás! kötelesség alól mentes. Az egy kat. holdnál natyobb szántóterülettel rendelkező gazdálkodó beszolgáltatási kötelességét szántóterületének nagysága szerint ki keúi számitani, mert a beszolgáltatási kötelesség mértéke más az első 5 kat. holdénál, más a következő 15 kat. holdnál, továbbá más és más 20 kait. hol daib meghaladó szántóterületnél 10—10 kat. holdankint. Gazdalajstromot áilitanak fel A beszolgáltatási kötelesség kivetéséről a községi elöljáróság (polgármester) gondoskodik. A kivetési munkálatokkal kapcsolatban a gazdálkodókat össze kell irni gazdalajstromon, kikeli állitani a nyilvántartási lapot és a beszolgálitatási lapot. A gazdalajstrom összeállítás árnak befejezése után a gazdeiajstromot közszemlére ki kell tenni azzal; hogy a gazdálkodók a felvett adatok: helyesbítése iránt 3 nap alatt a községi elöljáróságnál (polgármesternél) kérelmeit; terjeszthetnek elő. Ha a gazdálkodó szántóterületének legalább a felén a múltban is rendszeresem olyan terményt termesztett, amellyel beszolgáltatási kötelességet teljesíteni nem lehet, a községi elöljáróság (polgármester) utján kérheti a közellátási kormánybiztostól), hogy gar bona, burgonya' és olajos mag beszolgáltatást kötelességének a felét az általa termesztett terménnyel teljesíthesse. A hagyma, fűszerpaprika; káposzta; valamint évelő takarmánynövények esetében a gazdálkodó a közellátási kormánybiztos engedélye alapján beszolgáltatási kötelességének teljesítésére az általa termesztett terményt szolgáltatja be. Beszolgáltatás alóli kivételezettek Amennyiben a gazdálkodónak 12 < ven alóli gyermeke van, ugy minden A községi elöljáróságok megállapítják, hogy a község (város) területén gabonából, burgonyából, olajos magiból és élőállatból összesen mennyi beszolgáltatási alap kötelességet vetettek ki, továbbá összesítik a nyilvántartásba' vett területi adatokat és azoknak a 12 éven aluli gyermekeknek a számát, akik után a gazdálkodó beszolgáltatási alapkőtelességét csökkentették. Az adót a gazdálkodónak gabonában kell fizetni, de ezt a mennyiséget beszámítják a beszolgáltatási kötelezettségbe. A gazdák észrevételei A nagy figyelemmel fogadott előadás után nagyszámú hozzászólás következett. Elsőnek Simon József közellátási tanácsnok ismertette a gazdák részéről felvetődött általános panaszokat. Ez különösen a dézsmarendeletre vonatkozik és a vásárlási engedély világos meghatározására irányuk A további hozzászóLáSok során Krajkó András elvtárs kifejtette, hogy az uj gazdák igen nehéz helyzetbe kerülnek a beszolgáltatások során. A közellátási kormányzatnak 'gondoskodnia kell róla; hogy az uj gazdák termelési lehetősége továbbra is biztosítva legyen, mert ez elsőrendű nemzeti érdek. Javasolta ezért, hogy a 3 holdon aluli gazdákat mentesítsék a beszolgáltatás a'lóL. Ami esetlég igy elvész a közellátás számára; azt be lehet hozni a 30 holdon felülieknél. Hangsúlyozta, hogy a beszolgáltatásoknál ugyancsak figyelembe kell venni azt is, hogy valaki családosá é. Székely László elvtárs a szegedkörnyéki gyümölcskertészet beszolgáltatásának kérdését vetette fel és bejelentette a Délvidéki Fakertészek Szaibadiszervezeténefc ajánlatát, amely szerint a beszolgáltatást facsemetékkel látnák el, főként az uj gazdák részére. Munkásszervezelek álláspontja Horváth József elvtárs ismertette a 'szegedi munkásszervezeteknek a közellátási miniszterhez beadott kérését, amelyben azt kérték, hogiy; a Szegedről kiszállító kereskedők az itt felvásárolt áru egyrészét minimális áron adják le a nincstelen szegedi dolgozók részére. Ha ezt továbbra sem engedélyezi a közellátási miniszter, akkor nem tudják biztosit and, hogy az újjáépítési üzemek és egyéb fontos munkahelyek dolgozói eddig is legnagyobb erőfeszítéssel végzett és a demokratikus Magyarország újjáépítésénél nélkülözhetetlen munkájukat tovább folytassák. Tóth Pál és Császár Balázs felszólalásukban főként a szegényparasztság bajait ismertették és a mezőgazdasági, valamint az ipari árak egymáshoz váló viszonyának megállapítását kérték. Szili Török Imre a kertmunkások és szöllőmiunkásak előnyben részesítését kérte a igabonabevásárlásofcnál, Schneider János pedig annak érdekében szólalt fel, hogy a gyárosok, kereskedők, iparosok csak pénzért dolgozhassanak és ne gabonáért1 vagyi egyéb terményért Számos hozzászólás következett még ezután és mindezekre dr. Szőcs Gyula közellátási főtanácsos válaszolt. Az egyes szakkérdésekre adott válaszán kivül hangsúlyozta, hogy a beszolgáltatás is a forint stabilizációjának egyik legfontosabb alapja. Ha a beszolgáltatás jól megy és az egyéb kellékek is meglesznek, akkor a most felvetődött problémák is eltűnnek majd;. Szeged városa készül a forintra A közmunkaváltságot arányosan elosztott közmunkaadó váltja fel — Állami segély a hűtőháznak és a fehértói gazdaságnak — A város nem adhat pénzsegélyt semmiféle egyesületnek (Szeged, julius 17.) Róna Béla elvtárs, pénzügyi tanácsnok a hót elején Budapesten járt és a pénzügyminisztériumban, belügyminisztériumban, valamint az újjáépítési minisztériumban tárgyalt a forintra való áttéréssel kapcsolatos gazdasági kérdésekről, továbbá a város pénzügyi helyzetéről, gazdasági terveiről. Szerdán közölte a Délmagyarország munkatársával, hogy már meghatározták! az alapot a fizetések forintra való átszámításához. A fizetéseket az 1938-as aranypengőben határozzák meg és ezt egy kulcsszámmal kell megszorozni. Ez a kulcsszám az iparcikkek és mezőgazdasági árak, valamint az arany- árának összevetéséből jön létre és előreláthatóan 4 lesz. Arányosan elosztott közmunkaadó Róna Béla elvtára, pénzügyi tanácsnok elmondotta, hogy most a forintra való áttérésnél igen súlyos probléma az átmeneti időre bekövetkező munkanélküliség, ami általában a szanálásoknál be szokott következni. Ennek leküzdésére a inast készülő uj főrült-költségvetésben külön tételként veszik be a munkanélküliek támogatását. Ez azonban) nem munkanélküli segély formájában történik majd, mint a múltban; hanem a város a munkanélküliekkel hasznos munkákat végeztet majd a mindenkori kollektív szerződésben meghatározott fizetésért. Eddig a Szegedről beszedett közmunkaváltságot teljes egészében az ujjáépitési minisztériumba küldték feL Most Róna Béla elvtárs közbenjárására engedélyezték, hogy a forintra való áttérés után a közmunkaváltság felét Szegeden visszatarthassák és igy ennek felhasználásával is lényegesen enyhítik a munkanélküliséget. Az ujjáépitési közmunkaváltsággal kapcsolatosan egyébként is súlyos panaszok vetődtek fel. Eddig ugyanis a 32 éven aluli gyermek után 30 káló 60 éven felüliek nem fizettek, váltsáijaibone 30 kiló burgonya. 10 kiló ola- j gots, ez pedig a gyakorlatban azt jeleiv iob mag és 4 kiló élőállat beszolgálta- j tette, hogy a vagyonosabb öregek mentési kötelezettség alól mentesül. tesültek a váltság alól, mig esetleg kispénzen élő fiataloknak fizetniök kellett Súlyos hiba- volt ezen a téren az is, hogy nem a tényleges keret és jövedelem arányában fizettek közmunkaváltságot igén sok esetben; Igy előfordulhatott, hogy a szabadpályáikon levők nem vették ki belőle részüket megfelelő arányban. A most megjelenő uj rendelet a közmunkaváltságot közmunkaadóvá változtatja át és kiküszöböli ezeket az aránytalanságokat. Róna Béla elvtárs pénzügyi tanácsnok budapesti tárgyalásai során az átmeneti nehézségek áthidalásához segítségre kapott Ígéretet.. Igy például a város tulajdonát képező hűtőház üzembehelyezésére 200 ezer forint kölcsönt utalnak ki a városnak többhavi részletben. Ezzel részben munkaalkalmat sikerül teremteni, másrészt pedig a hűtőház üzembehelyezésévéi a téli ellátást nagymértékben tudják biztosítani. Az ujjáépitési minisztérium illetékes osztálya pedig aura tett ígéretet, hogy a fehértói gazdaság részére megfelelő kölcsönt utalnak ki és ezzel biztosithatják üzembehelyezését. Ez viszont a. közellátási helyzetet enyhítené lényegesen. Legszigorúbb takarékosság Róna • elvtárs tárgyalásokat folytatott a forinttal kapcsolatos költségveí-sre Vonatkozóan is és megkapta a szükséges támaszpontokat. A városnak a továbbiakban a legszigorúbb takarékosságot kell szem előtt tartania gazdálkodíásában és a dologi kiadásokat tehetően az 1938-as fcölségvetés felére, sőt néhol negyedére kell csökkenteni. A hivatalokat és hivatali helyiséigleket télire a fűtési gondok miatt össze kell vonni. A közeljövőben rendelet jelenik meg arról, hogy egyesületek a várostól semmiféle támogatást nem kaphatnak. Egyedül a színház kap csekély keretek között bizonyos fokú támogatást. Az iskolák dologi kiadásaihoz való hozzájárulást is egyharmadára kell csökkenteni. Nagyobb bevételre sem lehet számítani; mert a: beszedett adó az 1938. évinek csupán kétharmadrésze. Az ingattam vagyon átruházási illetékét is megszüntetik rövidesen. A külföldi kölcsönök törlesztéséről sem leheti szó egyelőre. Sajnos, a szociális kiadásokat is ezentúl bizonyos keretek közé kell majd szorítani. Megbeszélés a szegedi bankokkal Szerdán reggel egyébként Róna Béla. elvtárs, pénzügyi tanácsnok hivatalában a Nemzeti Bank szegedi fiókjának igazgatójával és az összes szegedi bank vezetőjével folytatott megbeszélést. Kérte a bankok vezetőit, hogy forduljanak anyavállalatukhoz augusztusra megfelelő pénzért, a szegedi bankokat pedig a város látja el» lehetőség szerint a szükséges pénzösszeggel, hogy mieg tegyem forintelliátásuk. Ennek az intézkedésnek természetesen nem az a célja, hogy; az iparvállalatok könnyen juthassanak pénzhez a forint bevezetése után, hanem hogy a nagyközönség számára feltétlenül) szükséges pénzforgalmat tudják majd a bankok biztosítani. Périsban megteremtették a békeértekezlet alapjait ((London, julius 17) A londoni rádió beszámol arról, hogy Vanderberg szenátor a szenátusban a párisi értekezletről szólva a többek között Czeket mondotta: A párisi értekezlet azt mutatja, hogy türelemmel, bölcsességgel és kitartással közös alapot találhat a kenet kommunizmusa és a .nyugat demokráciája. Párisban Amerika küldöttség® nem alkudott az eiv«k felett, de semmi esetre sem érbe er mindazt, amit akart. A Szovjet védelmére meg keh mondanom, hogy a Szovjetunió a nagyhatalmaknak Saji-Franciskóban körvonalazott egységét elengedhetetlennek tartja a béke szempontjából.