Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-13 / 155. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. julius 13, szombat, ÍH. évf. 155. íz. ura: 20.000 adópengó YAKORSZA A MAGYAR KOMMUNISTA í ART DÍLMAOTARORSZÁGI NAPILAPJA Szeptember végén irják alá a békeszerződéseket A béketárgyalások munkarendje A világ érdeklődésének középpontjában, ma kétségtelenül a közelgő békeértekeziet áll. Párisi' jelentés szerint a bék eérteke zlet szabályzati tervezetét is már kidoigozták, amely szerint az értoloezlet egyes bizottságaiban, elsősorban a hat ármegállap í tálsi bizottságban csak azok a hatalmak vesznek részt, amelyek hadiáliapotban, voltak azzal az országgal, amelynek határáról a bizottság tárgyak A juliiua 29-én kezdődő békeértekezlat félhivatalos megítélés szerint szeptember 3-ig vagy 4ig tart. A hivatalos megnyitás után, a munka súlypontja a bizottságokban lesz. A 21 nemzet! értekezlete után azonnal újból összeül Páriisiban a négy kütt ügymiirmszterBk tanácsai, hogy megszövegezze az Olaszországgal; Bulgáriával, Romániával, Magyarországgal és Finnországtgial kötendő békeszerződést. Diplomáciai körökben ugy vélik, hogy a békeszerződések aláírására szeptember 23-ika után kerül sor. Ezen a napon ül össze az Egyesült Nemzetek közgyűlése. Hogyan működik a békeértekezlet? A négy külügyminiszter ügyviteli' javaslatai nem kötelezőek az értekezletre. Egyszerű többséggel megválaszthatják, vagy elvethetik a javaslatot. H^t az értekezlet magáévá teszi a külügyminiszterek javaslatát, az eljárás a következő lesz: A teljes ülésen, a 21 nemzet képviselői vesznek részt. Mihelyt az értekezlet megkezdi munkáját, a négy külügyminiszter által előkészített hékeszerződési javaslatok a teljes ülés elé kerülnek. Öt földrajzi albizottság külön-külön foglalkozik K, száy, ÜÍL.,,,,1' . ..u. Eulgár'z, Románia és Finnország kérdéseivel. Ezenkívül 4—4 munkabizottság is működik majd. Ezek közül az első jogi, a második 'katonai kérdésekkel foglalkozik, a harmadik az olasz békeszerződés gazdasági kérdéseivel, mig a negyedik a többi ország gazdasági kérdéseit vitatja meg. Az általános bizottsági feledá'.a, hogy összehangolja az albizottságok és a teljes ülés munkáját. Az áltálános bizottságban mind a 21 nemzet képviselője részt vesz. A 9 albizottság jelentést fcészit a teljes üiés számárai A döntéshez kétharmad szótöbbség lesz szükséges, de a kisebbségi érdekeket is a teljes ülés elé terjesztik. A bizottságok véleményét ezután a tel'jes ülés vitatja meg'. A teljes üllés is kétharmados szótöbbséggel hozza meg a határozatokat. Moszkvában a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok külügyminiszterei ugy határoztak, hogy ezek a, döntések kerüljenek vissza a nagyhatalmak külügyminisztereihez, akik megfogalmazzák a békeszerződések végleges szövegét. E szerződéseket ezután a 21. nemzet elé terjesztik, úgyszintén az érdekelt ellenséges államok elé is. A békeszerződések nyomban érvényre emelkednek, mihelyt a legfőbb szövetségesek ratifikálják azokat. A magyar, román és bolgár békeszerződés tehát nyomban érvényre emelkedik, mihelyt a Szovjetunió, Anglia és Amerika, ar olasz békeszerződés pedig, mihelyt az említett 3 állam és rajtuk ikivül még Franciaország is ratifikálja. A külügyminiszterek csütörtöki ülésén Byrnes amerikai külügyminiszter Németország kérdésével foglalkozott. Kifejtette, hogy Németország ellenőrzését és megszáliását még hosszú időre ferm kell tartani. Moiotov elvtárs a jóvátétel, kérdésérőt Deszélt és hivatkozott a yaitai megállapodásra, amelynek értelmében Németországnak 20 milliárd dollár jóváté" xef* i'vpín?e é« enne.1' tetet; P szovjetuniót illeti. Bymes válaszába; megjegyezte, hogy ez a jóvátételi összeg megállapítása olyan időszakbán toriéni, amikor a szövetségesek még nem tudták megállapítani Németország fizetési képességét. Ugyanezen a vélemény en volt Bevin is, majd a jóvátétel kérdéséről szóló vi át megszakitocták. , t , Ezután Bevin külügyminiszter Németország jövendő ha-árainak megállapításáról beszélt. Byrnessei együtt arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Saarvidléklet Franciaország igazgassa addig is, amig Németország nyugati' határait véglegesen megállapítják. Ezután a különböző németországi megszállási övezetek erőforrásainak összeegyeztetéséről tárgyaltak. Ugyanis amig az egyes övezetekben fölösleg jelentkezik, addig más öivezeteioen az országnak hiánya van. Bvrnes szerint az lenn® a segítség, ha Németország gazdasági megszervezését központi igazgatás alá vonnak. A külügyminiszterek csütörtök délutáni ülésén elhatározták, hogy szombaton befejezik a konferencia jelenlegi ülésszakát. November hónapban ismét összeülnek a német kérdés megvitatására. Felmerült annak lehetősége, hogy vizsgálóbizottságot küldenek Németországba az ország demiÜtarizálásának ellenőrzésére. Elfogadta a minisztertanács az uj lakbérszabályzatot Kislakások után az alapbér 40-45 százalékát kell fizetni Rézgálichitelt kapnak a törpe szöllőbirtokosok lékkai magasabb bért keli fizetni. Az alapbér annyiszor 10 százalékkal magasabb összegét kell fizetni, amennyi albérlő vagy önálló keresettel biró más szernél1/ 'lakik a lakásban,. Ez a, rendelkezés a bérlő házastársára, lemenő vaigy felmenő rokonéra, továbbá ezek házastársadra és lemenő vagy felmenő rokonaira, valamint a háztartási alkalmazottakra nem vonatkozik. A rendelet rendezi a megosztva használt lakások bérét. Lakásnak nem minősülő helyiség béra helyébe aizi alapbér 75 százalékát keli fizetni. Az ilyen helyiség bére az alapbér 100 százaléka,, ha a bérlő a helyiségeit részben ad,bérletbe adta. A lakásnak nem, minősülő helyiségek bére szabadon, állapítható meg, ha a bérlő a helyiséget egészen albérletbe adta vagy ha az épület 1945 január elseje után, épült. A használatlanná vádit helyiségek ultién a bért megfelelően, csökkenteni kell. A közüzemi költségek, a háztulajdonost terhelik, hasonlóan a ház rendben és tisztántartásával kapcsolatos költségek iS. A házfelügyelői dij az esedékes bérösszeg 2 százaléka. A szemétpénz a lakásnak minden szobája után havonként 50 fillér. A kapunyitásért éjfél előtt 10, éjfél után 20 fillér kapupénzt kell fizetni. Az éjjeli munkát végző lakók éjfél után is csak 10 fillért fizetnek. A lakás vagy más helyiség bérét mindig előre kell fizetni, az illető hőnap ötödik napjának 18 órájáig. Az 1946 szeptember és október hónapokban az egy hónapra eső bér két egyenlő részletben fizethető. Az első a hónap 12-ik, a mások a hónap 25-ikl napjának 18 órájáig. A rendelet a felmondási jog korlátozására vonatkozó jogszabályok hatályát nem érinti. A rendelet 1946 augusztus elsején lép hatályba. Ezután a minisztertanács az iparügyi miniszter előterjesztésére a törpcszőlőbirtokosok rézgálic szükséglete kielégítésére hitelt folyositott. Ugyancsak elfogadta az iparügyi miniszter előterjesztése álapján a Magyar— Szovjet Bauxit-Aluminium RT és a Magyar—Szovjet Nyersolaj RT alapszabályait. A belügyminiszter előterjesztése alapján pedig hozzájárult ahhoz a rendelettervezethez, amely a kitelepített svábok állampolgárságuknak a kitelepítési naptól való elkobzását szabályozza. A minisztertanács ezután még a stabilizációval kapcsolatos több rendeletet, majd folyó ügyeket tárgyal. Harctéri jelentés az élelmlszerfrontrél Az irányárak eltörlése után megjelent az áru a szegedi piacon (Budapest, julius 12.) A pénteki, minisztertanács elfagad'ta ai lakbérele szabályozására vonatkozó rendeletet. A rendelet az 1939 szeptember elsején érvényben vollíj tiszta lakbérekből indul ki. Ez az alapbér. Az alapbérnek ott, ahol 1939-ben nem fizettek lakbért, a hasonló bérleményért pengő értékben általában fizetett bért kell tekinteni. A lakbérek a következőképpen alakulnak; Egyszobás lakás bére az alapbér 40 százaléka, 2 szobás lakás bére az alapbér 45 százaléka, háromszobás lakás bére az alapbér 50 százalékai, 4 szobás lakás bére az alapbér 60 százaléka; öt és érinél több szobából álló lakás bére az alapbér 100 százaléka. Ha a lakásban állandóan, lakó személyek száma a háztartási alkalmazóttalt nem számítva, a szobák számánál eggyel kevesebb, aa alapbérnél öt százalékkal,, ha kettővel kevesebb, az alapbérnél 15 százalékkal, ha hárommal kevesebb, az alapbérnél 30 száza-gatmu vendéglőbe ugyanis beszivárog(Szeged, julius 12) A piaci helyzet napról-napra uj képet mutat és nemcsak a vásárlóközönségnek, de a piacbiróknak és a szegedi gazdasági rendőrség nyomozóinak is egyaránt sok fáradtságot, nehézséget okoz. Az irányármegállapitó-bizottság i behozatal növelésére péntekre nem állapította mieg a piaci irányárakat és ez valóban eredményre is vezetett, amennyiben valamivel több árut hoztak be a piacra, de ezt viszont jóval magasabb áron árusították. A Tisza Lajos-köruti piacon a piaci árusok 100 ezer adópengőt is elkértek egy zöldpaprikáért és ugyanannyi volt egy tojás ára is. Egy fej káposzta 500 ezer adópengőbe került, a tejnek pédig 200 ezer adópengő körül járt literje. A karfiol, alma és barack kilója ugyancsak 200 ezer adópengó volt. < / Nagyobb forgalmat azonban inkább csak a Tisza Lajos-köruti piacon lehetett tapasztalni és a Valéria-téri cserepiacon. A Marx-téren, ahol a termelők pénzért árusítanak, alig-alig volt kínálat és jóidéig csak egy paTasztkocsi álldogált ott. Mnnkábao a gazdasági rendőrség A szegedi rendőrség gazdasági rendészeti osztálya erélyes kézzel igyekezett pénteken is rendet csinálni a piaci és piackörnyéki, feketézők, láncolok körében. A déli órákban Soős Ferenc rendőrnyomozó főhadnagy vezetésével Lőkös József Mikszáth Kálmán-utcai »Riadó-csárdájában< tartottak eredményes razziát- A nagyfortak »munkaután« az úgynevezett »»Ket ing-piac* cigarettaüzérei és feketézői is. A rendőrség meglepetésszerűen itt rajtukütött. Lezáratták az ajtókat és valamennyi bentlévőt igazoltatták. Mindazokat, akik bejelentőlappal és munkaadójuk áltax kiállított igazolvánnyal nem tudták magukat kellőképpen igazolni, előállították a rendőrségre, A fél órán Keresztül tartó razzia eredményeként mintegy husz személyt állítottak elő, de ezek közül kihallgatásuk után tizennégyet szabadlábra engedtek. A többi hatot, közöttük egy nőt is, tartós közmunkára utaltak. | ííiógy a gőzös Budapestre, — de láncolób Délből A szegedül rendőrség gazdasági rendészeti osztályának nyomozói egyébként igazoltatásokat végeztek a nagyállom,ásom is. Ebnek során igazoltattak egy nagy csomagot cipelő, gyanúsam viselkedő embert is. Az igazoltatott: Szamosvári András somogtyitelepá lakos 25 kiló sózott szalonnát akart engedély nélkül Budapestire szállítani. A további igazoltatások során egy fiatalkora fiúnál 10 kiló zsírt fedeztek fel. A ffiu kihallgatása sorain bevallotta, hogy a zsir is Szamosvárié és ő csak az értékesítésben segített. A gazdasági rendőrség mindkettőjüket azonnal őrizetbe vette. A fjfcetéző gyerek előállítása közben 100 cigarettával megakarta vesztegetni az egyik nyomozót, hogy engedje szabadon, de természetesen eredménytelenül. Részletes kihallgatásuk után rövidesen átadják őket a szegedi államügyészségnek.