Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-11 / 153. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. juiius n, csütörtök, w. évi 153. sz. m: 20.000 adóper 112 feama) MAGYál ÜÜMMDMiSTA PART OÉLM AOYARORSZÁ6I NAPILAPJA Üres kosárral Nem tudja mi a nyomorúság, aki nem próbálta meg, nem kóstolt bele a piacon üres kosárral ténfergő, so­vány, sápadt, kétségbeesett asszonyok vigasztalan életébe. Régi dolo®,, hogy a gazdasági nyomorúságot és politikai elnyomást kettősen érzik és viselik a dolgozó nők. Az újjáépítés erőfeszité­* sei, az egyre szélesedő nyomor, szám­talan hőst, kiváló teljesítményt felmu­tató egyént, az áldozatos munkában élenjárók egészen komoly rétegét ad­ták az országnak. Az igazi hősök, akik­nek nyomorúságunkban, a legnagyobb elismerés, tisztelet és csodálat kijár, a háztartást vezető nők. Hányat látunk naponta, Iránnyal beszélünk ai sok kö­zül, akik még reggel nem tudják hon­nan, miből, de elő kell teremteniök a család részéra az ebédet, az ennivalót. Amikor reggel elindulnak, hogy meg­kíséreljék a lehetetlent, a gyerekük sí­rása!, a férjük sötét tekintete űzi, hajtja őket előre, valamit, akármit, de venni kell, hogy legyen ebéd, tudjanak vala­mit főzni. Minden nap újra kezdődő kálvária ez. Az utolsó ruhadarabok már régin elfogytak, nincs már mit átcse­rélni! mégis menni keik mert a gyer­mek éhes és sir s borzalmasabb ez az anyának, mintha a szivét csipesszel tépdesnék. A férfiak nem értik, nem LS érthetik, hogy ma egy leves megfő­zése, a hozzávaló beszerzése, majdnem nehezebb feladat, mint egy! gyerek megszülése. Asszonyok, családanyák karjukra akasztott üres kosárral men­nek a piacra; 7. ebükben nem milliók, nár milliós B-pengók lapuinak. Ösz- j szegszerint olyan sok, hogy kii sem tud-' ják mondani, vásárolni még sem tud­nak. Órák hosszat tart a csatangolás', egyik piacról a másikra, a kosár még mindig üres. A keserűség, a kétségbe­esett indulat nőttön-nő, tehetetlen düh fojtogatja torkukat. A fáradtság erőt ve-z rajtuk, nem lehet megállni, to­vább kell menni, ha kilátástalan is a helyzet. Teljesen kimerülve érnek haza, legtöbbször eredménytelenül, üres ko­sárral. A dolgozó, háztartást vezetőnők hősök a szó igazi és legteljesebb értel­mében. Nincsen munka, erőfeszítés, me­lyet küzdelmükhöz lehetne hasonlítani. A magyar anyák, férjes nők ezekben a válságos napokban törhetetlen akara­tukkal minden nap uj rohamra indul­nak. Legnagyobb kötelességüket akar­ják teljesíteni! éleit adni a gyermek­nek, a munkában kifáradt,, rossz táp­álkozástól letört férjnek. A hadszíntér, ahol emberfeletti csatájukat vívják; a piac. A -győztesek, akikkel semmiféle anyai szeretet, kötelességteljesités, ál­dozatosság versenyezni nem tud, a f e­ketézők, a spekulánsok, a dol­gozók és gyermekeikln'ek kiéheztetni. Minden nap újra kezdődik a harc és az eredmény legtöbbször ugyanaz: indula­toktól sírásra görbült szájjal, fáradt­sátgtól remegő láb-bal ténferegni haza, üres kas-árral. A vigasztalan, kilátástalanul küz­dők között, nemcsak a munkásnők van­nak ott Ez a sorsa az értelmiségi fog­lalkozású nőnek;, családanyának is. A na.i'y nemzeti nyomorúság kényszerű egyenlőségbe taszítja mind, aki- dolgozó nő, családanya Magyarországon. A na­pokban egy tanárnővel beszélgettünk, panaszkódott, ugyanazt hallottuk tőle, amiről a munkásnők beszélnek. Egy­féle bánat, egyféle keserűség ha-gyja el mindegyikőjük ajkát. Valami különbségi mégis va-ni a két panaszkodás között, A munkásnők minden elesettségük- elle­nére sem adják át magukat olyan nagyfokú kétségbeesésnek, mint értel­miségi asszonytársaik. Ennek is meg­van a magyarázata. Tagadhatatlan!, hogy nem taposott az az élet olyan kiegyet­lenü; az értelmiségieken, mint a mun­káikon. A munkásasszony oknak tehát már. több a ..gyakorlatuk" a nyomorúság' elviselésében. Vesztes háború s utána kö­vetkező inflációs nyomorúság kiegyenlít­ette a viszonylagos különbséget. Az anyagi szinvonaküllyedés magában rejt, mintegy felkínál eg'y lehetőséget, amely­nek a m-egitcremtéso különösen a jövő­ben nagyon javára válhat mindkét ré­tegnek. Az ugyanis, ha a mainál sok­kal komolyabb politikai közeledés jön létre a fizikai és szellemi munkásnők között. Ami nehezen megyi a férfiak­nál, miért ne sikerülhetne a nőknek. Az egyformán üres kosarak' nagymér­tékben elősegítik, előfeltételét adják a közeledésnek. Értéktelen papirbankjegyek soka­sága, éhezés, -nyomorúság, munka, köte­lességteljesités, piac, üresen maradt ko­sár, síró gyermek, mogorva férj ször­nyű kavarodása, mint sötét köd' rako­dik rá az igazi hősök, a magyar anyák gondolkodására. A néha szinte megsem­misitőnak tetsző teher viselésében csak az a vigasz, hogy már nem tart sokáig. Az uj pénz, ha nem is hoz pa­radicsomi jólétet, a legjelentősebb ter­heket leveszi a háztartást vezető nők válláról. És még egy fontos tény, ami erőt ad az üres kosárral kálváriát já­rók csapatának küzdelméhez: bíznak benne, hogy a jelszó, az igéret, a fo­rint b vezetésével valóra válik. Kímé­letlenül eljárnak az árdrágítók ellen, kirívó esetekben felakasztják a feketé­zőket és spekulánsokat. Ez is egyik, mégpedig fontos módja, hogy az üres kosár tűrhetetlen állapotának véget vessünk. Augusztus elsejére felemelik a kenyérfejadagot Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója az ország gazdasági és politikai hely­zetéről — A jövő hónapban sor keriái a magyar béketárgyalásra (Budapest, juiius 10.) A Magyar Kommunista Párt csepeli szervezete kedden nagygyűlést tartott, amelyen Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes tartott beszámolót az országi gazdasági és politikai helyzetéről. Megemlékezett a kormányküldöttség nyugati útjáról és beszámolt az ott el­ért ismert eredményekről. Ezután a szanálás kérdésével foglalkozott és meg­állapította, hogy ma már külföldön is bíznak a magyar pénzügyi helyzet sta­bilizálásában. A magyar nép óriási többsége helysli a stabilizációt. Egye­sek félnek tőle, hogy ezzel nem válto­zik meg gyökeresen a helyzet, mások pedig a szilárd pénz ellen dolgoznak. Amint nem lehet rózisás reményekkel nézni a jövőt, épp ugy nem engedhető meg, hogy a jó. pénz ei'.en .dolgozzanak. A azanáj-ats a guixdasagi-. éieiet aiiitju talpra és vele együtt a demokráciát is megerősíti Ezért dolgozik a reakció! hogy a szanálás ne sikerüljön-. Előre megmondhatjuk, hogy a forinttal nem fogjuk megengedni azt a spekulációt, ami a pengővel folyt. Augusztus elsejével felemeljük a kenyéradagokat és kukoricamentes ke­nyeret adunk. Ha a termésbeszolgálta­tás rendben folyik, akkor szeptember­ben uj-bó-1 felemeljük az adagokat. Igazi javulás körülbelül novemberre várható, akkor kezdődik a cukorgyárak terme­lése és akkor kezdődhetik meg! -a zsír­ellátás is. Ha az ipar teljes mértékben megkapja az élelmiszert, akkor a ter­melés javulni fog és vele együtt javulni fog a gazdasági vérkeringés is. Ezért szükségei, hogy a munkásság hozzájá­ruljon a termelés fokozásához a munka­fegyelem javitásávaili A szanálás mindenkire óriási áldo­zatokat ró. Ezért nagyon fontos, hogy megvalósítsuk a-z igazságos köztehervi­selést hogy necsak a munkásság vál Iára nehezedjek á szanálás terhe, ha­nem főleg azokra; akik azt sokkal job­ban elbírják. Vigyázniuk kell arra, hogy a hátralevő 21 napon el ne veszít­sük türelmünket és reményünket. A gazdasági romlás következtében meg­növekedett a reakció szarva is és ujabb komoly válsághírek vannak a kormá­nyon belül is. Azonban nem szabad vál­ságot előidéznünk a békeértetoszíet miatt sem. A béke ügye jól halad előre. A ma­gyar nemzetnek arra van szüksége, hogy ehhez a békéhez ne válságon, ha­nem egészséges nemzeti összefogással jusson el. Meg vagyunk róla győződ-ve, hogyi a jövő hónap folyamán sor kerül a magyar békére és végre valóravált­hatjuk -régi követeléseinket, a jó pénzt, a békét és a rendet, A hadifogolykérdésre átterve, hang­súlyozta Rákosi Máty ás, hogy elsősor­ban a békekötésben történik intézkedés a hadifoglyok ügyében. Minden remény megvan arra, hogy hadifoglyaink az irtée hazaijönngk Bómri'4-en- u-ok nehézségek — fejezte be beszédét Rá­kosi Mátyás —, kérem a dolgozókat, ne hagyják magukat, mert a proli mindig többet birt. el, mint a többi ember. A hallgatóság naigiy tetsBésgeL fo­gadta ia beszédet. Tóth Béla életfogytiglani fegyházbüntetését jóváhagyta a NOT Elrendelték az eljárás megindítását a volt helyettes polgármester mellett működött deportáló bizottság tagjai ellen ((Budapest, juiius 10) A Nép bírósá­gok Országos Tanácsa kedden tár­gyalta Tóth Béla Szeged volt fasiszta h-elyetbcspolgárrn esi erének népeünes bűnügyét. A NOT Bojta-tanácsa Sza­bó Mihály elnöklésévei jóváhagyta a szegedi népbiróság ítéletét, amely életfogytiglani fegyházat szab ki Tóth Bélára. A NOT ítélete az annak ide­jén Tóth mellett működő deportáló bizottság valamennyi tagja ellen azonnali eljárás foiyamatbatételét rendelte ei. Amint ismeretes, Tóth Béla mellett nyolctagú bizottság mű­ködött Magyari-Kossa Aladár főis­pán elnöklésével. A bizottság tagjai Lipptai csendőrezredes, dr. Finta csendőrszázados, Kemenessy városi tanácsnok, Buócz Béla rendőrfőkapi­tány, dr. Telbisz István és Csonkia j Miklós tiszti főügyésziek, valamint Horváth József rendőrfőtanácsos vol­tak. Közülük jelenleg csak dr. Csonka Miklós főügyész és Horváth József tartózkodik Szegeden. Buócz Béla idő­közben meghalt, -dr. Finta volt csend­őrszázados pedig Németországban a pockingi gyüjtőtáborban mint színész működik. A többiek ismeretlen helyen tartózkodnak. Molotov javaslata: Németországot 40 évig tartsák ellenőrzés alatt Byrnes kijelentette, hogy egyetért az orosz külügyminiszterrel (Páris, juiius 10.) A négy külügymi­niszter kedden este elsöizben foglalko­zott a német kérdéssel. Az ülésen Byrnes április 29-i terve került megvi­tatásra, amely Németország jövőjét 25 évre határozza meg. Hivatalos megerő­sítés szerint Molotov nem támogatta­minden kérdésben a tervezetet. Ek/rnes egyezményt készített elő Né­metország lefegyverzésére. Az egyez­mény értelmében a négy nagyhatalom kötelezi magát az összes némtet fegy­veres erők lefegyverzésére és feloszla­tására. Molotov észrevétele az voR, hogy az egyezmény nem .adna megfe­lelő befotyást a német lefegyverzésre azonkivül pedig azt 40 évig keli ér­vényben tartani. Az egyezmény n*m tartalmaz -elég biztosítékot a náciz­mus ellen. Molotov azt (kifogásolta, hogy a tervezett egyezmény nem i en­dezi Németország jóvátételi kötele­zettségét a Szovjetunió irányában. Kifogásolta, hogy az egyezmény indo­Kolatlanut megrövidíti a megszállási időszakot. Ezek után Molotov azt a vádat terjesztette elő, hogy a pots­dami egyezmény határozatalt netm hajtották végre a nyugati megszál­lás övezeteiben. Kifejtette, hogy a földbirtokreformot csaz a Szovjet megszállási övezetben hajtották vég­re, mig a nyugati megszállási öveze­ben ebben az irányban nem történ­tek intézkedések és a kartelek hatal­mának letörésére sem tettek intézke déseket. Azt követelte, hogy a négy külügy­miniszter azonnal dolgozzon ki tervet Németország lefegyverzésére és ameddig ez el n«m készül, addig az érdekeltek ne is tanulmányozzanak más kérdést. Molotov felszólalása után Byrnes amerikai külügyminiszter ismerteti? a Németország lefegyverzésére vonat­kozóan előterjesztett szerződésterve­zetéi, csupán az errő. a kérdésről folyó vita alapján szolgáló tervnek tekintve. — Molotov — mondotta Byrnes — kevésnek találja a 25 éves időszakot Németország lefegyverzésének bizto­sítására és ugy ghondolja, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents