Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)
1946-07-06 / 149. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, tm juiius c, szombat ifi. évt m sz. ara: 20.000 adópengő (78 kék) MAGYAR KOMMUNISTA PART D & LM AOT ARORSZÁGI NAPILAPJA Áz első parasztforradalom Szabad ország szabad parasztjai mindig nagy ünnepnek, emléknapnak kell hogy tartsák juiius 6-át. 1437-ben ezen a napon kötöttek egyességet Kolozsmonostoron az első nagyszabásúnak nevezhető parasztforradalom vezetői uraikkal. Az elnyomott jobbágyság azelőtt is megmozdult itt-ott, amikor az eüentétek feltartózhatatlaniul felkelésbe sűrűsödtek össze, de szervezett, nagyobb tömegekben ekkor léptek fel először, mégpedig Erdélyben Budai Nagy Antal zászlaja alatt, A Felvidéken, Pozsony környékén ugyancsak ebben az időben Balázs bíró, a Nyírségben pedig Márton bíró szervezte a parasztságot. Maga a forradalom Alsó-Fehérmegyéből indult ki, rohamosan terjedt tovább és az oláh jobbágyok is hamarosan csatlakoztak az egyre dagadó seregelvhez, szinte már előre bizonyítva Ady szavait, hogy „macjyar, oláh, szláv bánat mindigre egy bánat marad". Támogatták őket a köznemesek és a városi polgárok is, belátva, hogy az ő érdekük is elsősorban a parasztság, az elnyomottak mellé kötelezi őket. Bábolna hegyénél megtörtént azután az összecsapás, amikor előzőleg az egyezkedésre kész jobbágyok követeit a földesurak táborában gálád módon legyilkolták. Az igazság azonban mégis győzött! A hadiszerencse a parasztság táboranak kedvezett és hajlandók voltak még ezután ás az egyezkedésre. Így született meg 1437 juiius 6-án a koiozs. UionosUHv egyesseg; zv parasztok nem kívántak sokat, pusztán legalapvetőbb emberi jogokat akarták biztosítani. Nem használták ki győzelmüket, mint uraik tették hasonló esetekben, hanem csak a püspöki tized kérdését akarták tisztázni — amit Lépes György erdélyi püspök jogaival visszaélve csúnyán ki használt ellenük — továbbá szabad költözködés! jogukat és végrendelkezési •jogukat akarták biztosítani. Ennyi és semmi több nem volt a követelésük. Ennek ellenében továbbra is hajlandók voltak az akkor „jogos" szolgáltatásokra földesuraiknak, csupán- a földesúri önkény egyszersmindenkori Kizárását kívánták. Acsády Ignác nemrég elhunyt kiváló történészünk megállapítása szerint ez az egyesség Erdély gazdasági életét a legüdvösebben befolyásolta volna. A földesurak, főnemesek. azonban ezzel is csak időt akartak nyerni, hogy kijátszhassák a becsületesen és őszintén megegyezni kívánó parasztságot. Az egyesség pontjait eszük agában sem volt betartani és Budai Nagy Antallal ezért újból felkeltek a parasztok. Most azonban csatát vesztettek és Budai Nagy Antal sorsa is az Hett, mint a többi parasztforradalmáré: testét darabokra vágták, társait Karóba húzták. De mozgalmukat nem tudták megölni, mert utánuk is születtek még Dózsák, akik harcoltak az elnyomottak smberi jogaiért, a társadalmi egyensúly gondolatáért, hogy végül is hosszú idők után 1945-ben megvalóüulhaáson a földreform Magyarországon és szabad parasztság éljen saját földjén, szabad országban. A kolozsmonostori egyezménynek van egy ma is időszerű és érdekes pontja, még pedig a népparlament gon:lolatának felvetése. Legutóbb megegyeztek ugyanis abban, hogy az egyes tanyák, uradalmak, községek népe kétkét szavahihető embert választ és ezek az ugyancsak a nép által választott kapitányokkal évenkint a Bábolna hegyén összegyűlnek, hogy elmondják esetleges sérelmeiket és megbeszéljék tennivalóikat. Budai Nagy Antalék leverésével természetesen ez a szép terv is . meghiúsult. Emlékezzünk tehát a mai napon több mint 500 év távlatából az első komoly ügyességre, amely a parasztság és urai között létrejött. Igaz ugyan, hogy ez az egyesség is az ős „balek" magyar nép kijátszásával végződött, mert földesuraink és az ország főnemesei megszegték szavukat, de az emberi szabadság gondolata mégis továbbélt a magyar nép széles rétegeiben és évszázadok I feledjük: éljünk mindig szigorúan és alatt végül is győzelmesen kjtexebélye-, következetesen azokkal a jogainkkal, eedett. I amiket -a Budai Nagy Antalok, a DóMost, amikor ennek a kiterabéiye-1 zsák és utódaik a kommunista mártírok sedésnek korszakát kezdjük élni, sose»vérhullása szerzett számunkra. Juiius 29-én kezdődik a békeértekezieí A külügyminiszterek megállapodtak az olasz jóvátétel kérdésében (London, juiius 5) Miután a négy külügyminiszter szerdán este 'Meszes az olasz gyarmatok ügyében megegyezésre jutott, csütörtök, délután a békeértekezlet végleges időpontjáról és az olasz jóvátételről tárgyalt. Csütörtökön délelőtt a külügy miniszterhelyetteséit; felbecsülték menynyi ideig tartana a békeértekezlet végleges tervének kidolgozása. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a négy külügyminiszter a volt csatlósállamokkai kötendő békeszerződés előkészítésié után Németország és Ausztria problémáit is megvi.atja. Az angol sajtó és közvélemény igen elégedett az elmúl c két nap előrenaladásával és erősen bizik abban, hogy még a megoldatlan kérdésedben is rövidesen sikerül megállapodásra jutni, ugy hogy ezzel az utolsó akadályok is eltűnnek a békeértekeziet útjából. A juiius végén megtartandó békeértekezleten előreláthatólag a következő nemzetek vesznek részt: Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagybritánnia, Kina, Franciaország, Ausztrália, Belgium, Fehérorosz Szovjet Szociálisa Köztársaság, Brazilba, Görögország, Hollandia, India, Kana^ da, Uj-Zeeland, Norvégia, Lengyelország, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, Csehszlovákia, Etiópia, Jugoszlávia és Délafrikai Unió. Illetékes körökből szerzett értesül's szerint a négy külügyminiszter juiius 29-ét tűzte ki a 21 nemzet békeertekez eténeii uezao napjaui. Ezután az olasz jóvátételi kérdésekre tértek át. Molotov kijelentette, hajlandó elfogadni Bevin által javasolt 'pótzáradékot, a három pontból álló jóvátételit, ha a külügyminiszterek megállapodnak a következő három -alapvető pontban: 1. Olaszország 100 millió dollárt fizet Oroszországnak, 2. Ez az összeg egy része a folyó olasz termelésből kerül iki 3. A kifizetés időtartama, figyelembévéve a fizetési haladékkal szemben emelt orosz ellenvetést. Bevin kijelentette, hogy a kölcsönös engedékenység kedvéért elfogadja Molotov első két pontját, noha a másodiktól erősen idegenkedik. További engedményképpen hajlandó a fizetési haladék ideiét 3 esztendőről kettőre le•száJlitani. A külügyminiszteri értekezlet végű! megállapodott az olasz jóvátétel kérdésében. Csupán a végleges szövegezés részletkérdéseinek megoldását halasztották el. Az ülést péntek délután 7 órakor folytatják. Juiius 15-től fokozatosan forgalomba kerül a forint (Budapest, juiius 5.) Legkésőbb- ju- j viszonyát. Juiius 15-től kezdve, fokozaIius 15-én megállapítják a sknapengő- | tosan forgalomba hozzák a forintot. nek és az ad'ópengőnek a forinthoz való Politizálhatnak a diákok Tizennégyéven felöl minden tagja lehet valamely párt ifjúsági csoportjának (Budapest, juiius 5.) Nagy Miklós vallás- és közoktatásügyi államtitkár közlésé szerint az 1943—49. iskolaév végéig lehetőleg minden magyar nevelő résztvesz olyan tanfolyamokon, amelyek demokratikus szellemben tájékoztatnak a politikai, szociológiai és a közgazdaságtudomány kérdéséről. A tanulóifjúság demokratikus nevelése érdekében az 1946—47. iskolaév elején, de legkésőbb 1046 december 31-ig minden iskolában, amely tiz vnél idősebb tanulók nevelésével foglalkozik, módot kell adni arra, hogy a tanulóifjuság megalakíthassa demokratikus jellegű önkormányzati szerveit. A tanulóifjúság 14 éves korig csak társadalmi jellegű egyesületekben vehet részt, 14 éven tul tagja lehet a pártok ifjúsági csoportjának. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a politikai pártok vezetőségének bevonásával gondoskodni fog arról, hogyi a 15 évesnél idősebb ifjúság számára minél előbb jelenjenek meg olcsó füzetek a demokrácia aktuális kérdéseiről. A munkáspártok tiltakoznak az ipartestületi demokratikus tisztviselők elbocsátása miatt Ha létszámcsökkentésre van szükség, az igazoló bizottságok aital reakciósnak minősített tisztviselőket kell elbocsátani (Szeged, juiius 5.) A Délmagyarország hirt adott arról a felháborító eseményről, amely az ipartestületben történt. Az ipartestület jobboldali vezetősége fittyet hányva a demokrácia legelemibb követelményedre, az elmúlt rendszerben kipróbált demokratikus gondolkodású, az iparosság balszámyát támogató tisztviselőinek felmondott. Ezzel mintegy menedéket nyújtott Aczél (Alth) Irén és társainak, akiknek a jobboldalisága közismert minden szegedi előtt. ' Ezzel a felháborító igazságtalansággal szemben a munkáspártok és a Délvidéki Iparosok és Kereskedők Szahadszervezete egyöntetűen lép fel. Levelet juttattak el az ipartestület elnökségéhez, amelyben kérték a felmondások visszavonását. Kihangsúlyozzák a levélben azt is, hogy anyag szempontból létszámcsökkentésre van szükség, mondjanak fel a jobboldali tisztviselőknek, Aczél (Alth) Irénnek, a nyilas Veres Károlynak és a többieknek. Tiltakozik a munkáspártok levele az ellen is, hogy a demokratikus! tisztviselők öten csak kétharmadát kapják a vezető állásban levő három jobboldali tisztviselő fizetésének. A munkáspártok levele remélhetőleg jobb belátásra bírja- az ipartestület elnökségét és n-ern várják meg! hogy a demokratikusan gondolkodó iparostársadalom mozduljon meg szervezetten az ipartestületi reakció kisöprésére. Tagadnak a kunmadaras* vádlottak (Budapest, juiius 5) A • budapesti népbiróság ötöstanácsa pénteken foíytatta a kunmadariasi program* ügyében a íőtárgyalást. Elsőnek Tóth Zsigmond könyvelőt, mkjd T háta Gergelyt hallgatták ki, akiknek í«bujtására gyilkolt a tömeg. Mindketten arcátlanuí tagadták bűnösségüket. Nagy János volt tanító szintén tgaadta bűnösségét. Az esedékesség után is felvehetik dijaikat a nyugdijasok (Budapest, juiius 5.) A postahivatalokhál tapasztalható rendkívül nagy torlódás elkerülése végett a pénzügyi kormányzat ugy rendelkezett, hogy a nyugdíjasok ellátási dijaikat az esedékességet követő bármely napon felvehetik. A kifizstendő összeget az aznapi adópengö szorzószám alkalmazásával köteles a- postahivatal kifizetni. Az általános iskola továbbfejlesztése (Budapest, juiius 5.) A vallás- és közoktatásügy i miniszter juiius 1-én aláirta az általános iskola továbbfejlesztése tárgyában kiadott rendeletet, amely szerint'1. az 1346—47. iskolai évtől kezdődően a -gimnáziumok és polgári iskoláié másodosztálya helyett az általános iskolai hatodik osztályt, 2. azokban a népiskolákban, amelyekben az 1945— 46. tanévben általános iskola működött és az 1—4. osztályban osztály tanítás, az 5—6. osztályban pedig szakrendszer szerint va-ló tanítás személyi és tárgyi feltételei megvannak, illetve biztosithatók, a népiskolai 2., 3. és 6. osztály helyett az általán-os iskolai 2., 3., 4. és 6. osztályt, 3. azokban a népiskolákban-, amelyekben áz 1945—46. tanévben általános iskola működött, de az 1—41 osztályban osztálytanitás, az 5—6. osztályban pedig szakrsndszer szerint való tanítás személyi és tárgyi feltételei megvannak, iiletve biztosithatók, a népiskolai 5—6. osztály helyett az általános iskolai 1—6. osztályt meg kell nyitni.