Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-28 / 166. szám

VASÁRNAP, 1D46 JULIUS 28. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Eddig egyefíen c;gy sem vot* Most 75-80 százalék munkás- ésparasztszármazásu növendéke van a Színművészeti Főiskolának Hont Ferenc, a Színművészeti Akadémia Szegedről elszármazott igazgatója beszámol a Détmagyarorszás;nak a népiség irányában megindított színházkulturális tevékenységéről Szegedet huttutcentrummá építik ki (Szeged;; juüus 27.) Pénteken Szegedre érkezett Hont Ferenc -elvtárs, a budapesti Színművészeit Akadémia és a Madách-szinház igazgatója. Mondhatnánk úgyis, hogy három évi; távolié^ után hazaérkezett, mert régi' fiZálak fűzik őt Szegedhez. Itt végezte ugyanis i;koláit éj a szegedi egyetemen ö alapi totta meg Erdei Ferencet!, Budai Györggyel Ortu'ay Gyulával, Bálint Sándorral és másokkal a világhírűvé vált Szegcdi Fiatalok Művészeti Kollégiumát. Ezenkívül Hont Ferenc ötlete volt a szegedi szabadtéri játékok megrendezése és különösen Erdélyiné Lengyei Vilma közreműködésével 1931-ben meg is valósították a felvetődött tervet. A Stefániában, a Vár előtt nagy sikerrel hozták színre »Szép Helénát*. Ebből a kezdeményezésből született meg a következő évben f»Az ember tragédiájának első és talán legkiválóbb Dóm-téri eladása Hont Ferenc felejthetetlen rendezésében. . Ezekről a régi emlékekről beszélgettünk a kiváló rendezővel és szinhfizesztétávai, közben pedig felvetettük a Kérdést, hogy vájjon továbbra is tartják-e egymással a kapcsolatot a »»Szegedi Fiatalok*. Kijelentette, hogy a pártkülönbségek, ellenére is továbbra is szőrös baráti kapcsolatot tartanak egymással, de bizony anyíiyira tul yannak halnozva munkával mindannyian, hogy közös munkára már nem marad idejük, mint azelőtt. Ezekütán az uj magyar színjátszás feladatairól érdeklődünk és különösen a népisegbén mcgujult szluházkulturáró. szeretnénk hallani véleményét. — Színházunk, a Madách-szinház 3 Lucas Matyival nyito't azjTdéu. Ez maga is sokat megmagyaráz, — válaszolja, A népiséget nem lehet viszont csak a színházban megvalósítani. Ezen; a téren U első feladatunk az lehet, hogy a dolgozó nép különböző rétegeit, a munkásságot, parasztságot és az értelmiséget szoros együttműködésre, közvetlen kapcsolatra serkentsük. Ha ezt meg valósítottuk, akkor megvan a talaja annak is, hogy mindegyik réteget a művészétben is össze tehessen fogni. Véleményem szerint ugyanis nem leh®külön 'az életet és kii lön a művészetet csinálni Ennek az élvnek gyakorlati utjárő' a következő választ kapjuk: — A gyakorlatban a művészet területén énnek két utja van. Az egyik hogy minél nagyobb számban vonjuk be a művészet alkotói sorába a népet, másik pedig, hogy minél nagyobb számban legyenek jelen az igazi művészetet kedvelő közönség soraiban az ügynevezett népi elemek. Értesülésünk szerint a Sdnmüvé z szsti Akadémián történtek is maT Ilyenirányú lépések. Erről kérünk most közelebbi tájékoztatást. — A most megindult népi kollégiumokat iépi ő mozgalommai párhuzamosul a Színművészeti Akadémián, helyesebben a színművészeti Főiskolán már ebben az évben megadtuk a lehetőséget? hogy paraszt es munkásszármazásu fiatalok nagyobb számban jelentkezhessenek. Eddig csak érettségi bizonvitvánnyai leheÜett bejutni, inost euenben e nélkül is általános müvei áségt tanúsító felvételi vizsgával lehet beiratkozni. Ezáltal azok is bejutnak, akik önmaguk művelték magukat. Ezenkívül nzo). számára, akik tehetségesek, de nincs meg a megfelelő műveltségűk a Színművészeti Főiskola egyéves előkészítő tanfolyamot rendezett és itt elsajátíthatják a szinházi pályán szükséges ismereteket. A napközben elfoglalt dolgozók számára még ezenkívül működik egy kéteszbendős esti tanfolyam. Itt minden évben minősítő vizsgát tesznek a (hallgatók és a Főiskola fiáját költségén taníttatja őket tovább. Máf az első évben öt olyan növendék volt, |aki ezt a mértéket megütötte. — A Színművészeti Főiskola színházának, a Madách Szinháznak jövedelméből külön jóléti alapot is állítottunk fel. Ennek ma már saját menzája van és it; ebédet, vacsorát kaphatnak a vidéki hallgatók. Reméljük, hogy jövőre 50 paraszt, illetve munkás származású fiatalt tudunk elhelyezni a népi kollégiumokban. — Miben érezhető máris ennek az elgondolásnak az eredménye? — teszszük fel a kérdést. — A Színművészeti Főiskola jelenleg vezet statisztikában a munkásés parasztszármazásu fiatalokat illetően, — válaszolja Hont Ferenc. A múltban jóformán egy sem volt, ma pedig 75—80 százalék munkás- és parasztszármazásu. A többi egyetemeken és főiskolákon csökkent ez az arányszám, nálunk viszont ugrásszerűen emelkedett. Ez különösen azért fontos, mert tavaly alakult főiskolává ez az akadémia és igy nemcsak színészeket képez. Ma két fakultása Van ugyanis. Az egyik a szinészképző, a másikon pedig rendezőket, kritikusokat és színház'udományi kutatókat képeznek. Végűi a vidéki színjátszásra terűjük a szót. Megtudjuk, hogy a uj szinházi elgondolásban Szegednek különleges szerepet szántak. Az ugyancsank Ilont Ferenc vezetése alatt álló Színháztudományi Intézet ugyanis most dolgozza ki tervezeteit a színjátszás kérdésének országos rendezésére. Szinházi téren is kulturcentruinokat kivannak kiépíteni a jövőben és ilyen kulturcentrum lenne Szeged is. Ennek megfelelően a szegedi Nemzeti Színház látná el a környék szinházi igényeit is, természetesen jóval kibővitettebb társulattal. Egyébkent még ebben az évben versenyt hirdetnek a vidéki színházak között iés ebben a minőségi versenyben legjobb aapesti színházakban léphetnek majd fel. A Madáchi Színház, a Nemzeti Kamaraszínház és a Nemzeti Színház máris felajánlott hetenként egy-egy napot erre a célra. Rem&ijük a régi.Itipasz álltokkal és nagy képességekkel rendelkező kiváló szinházi szakembernek sikerűi is ezeket a terveket megvalósítania. Erre a reményre már csak az utóbbi egyévi munkája i3 feljogosíthat bennünket, hiszen [amikor a moszkvai Színháztudományi Intézettől ismét Budapestre érkezett a romokban álló szini*akadémiát két ép teremmel vette át Fáradhatatlan muak,ija következtében azóta már csak két terem jáű használhatatlan állapotban é3 az egész épületben mozgalmas élet, ke mény munka folyik, a népi művészetben 'meguju't Magyarországért, min cl cm magyar dolgozóért Lokás Zoltán H •I lif eke yándor illatszertár Tisza Lajos körút, (református palota). Békebeli szappanok ía mindennemű illatszereiknek nagy választékban. S !.«' San' Kinevezik a MÁV-nál a szakmunkásokat, órabéreseket és szerződtetett munkásokat is Pártnap a Tisza-pályaudvaron (Szeged, julius 27.) A Magyar Kommunista Párt .tagjai és a dolgozók nagy többsége az üzemekben és gyárakban és munkahelyeken megtartott párnapokon érttosül az időszerű eseményekről. A pártnapokon a nagyszegedi Pártbizottság kiküldött előadói tájékoztatják a dolgozókat. Csütörtökön a Tisza-pályaudvar é; a pályafenntartási mühejy dolgozói gyűltek össze, hogy meghallgassák Gyöngyösi József, MÁV helyettes üzletigazgató elvtárs beszámolóját. A beszámoló előtt érdekes ujitást vezetett be Bálint István elvtárs pá.yafenntirlási műhely kulturgárdájának vezetője, amikor Cgy kis egyfelvonásos színdarabot mutattak be a megjelent dolgozóknak. Ezután Gyöngyösi József elvtárs érdekes előadásban ismertette Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszternek a Szabad N''p vasárnapi számában a stabilizációról megjelent cikkét. Ezután a Vasutasok Szabad Szakszervezetének titkára Székelyhídi dőzsöl élvtárs [számolt be azokról a sikerekről, amelyeket a demokráciában értek |ei a vasút dolgozói majdnem 100 esztendős küzdelem után. A szakszervezet mái* lalakulásakor meginditotta a harcot, hogy a vasúti szakmunkások, órabéresek és szerződtetett munkások js kinévezhetők legyenek. Az erről szóló tervezetet a minisztertanács már jóvá is hagyta. Úgyhogy a kinevezéseket hamarosan 1946 május l-re visszamenőleg meg is ejtik. Ezzel ja rendelettel ezek a dolgozók elérték iazt, hogy teljesen egyenrangúvá' váltak a fizetési osztályokba besorolt alkalmazottakkal. Szolgálati idejük leteltével, tehát nyugbér helyett nyugdijat kapnak a műhelyekben és pályafenntartásnál foglalkoztatott dolgozók is. Üdvözöljük a forintot, mert ezáltal a doly&zálc is i/Ásá^othl tudnak a kiskereskedők utján WeivzfeUez. Jtsb/écdc papir- és rövidárunagykereskedés iCdUse^-uUa Z. szám A felbujtókat is! ff rendőrség a mulatók ellea • rendezett tüntetés ügyében pótnyomozást rendelt el. A dicséretes buzgalomnak eredménye volt. Erről a rendőrség hivatalos jelentést is adott ki. Közölte a megszervezéssel alaposan gyanusithatók névsorát. Ezi a névsort közölték is a szegedi napilapok. A Délmagyarország szándékosan nem közölte az „alaposan gyanusithatók" névsorát és mindaddig nem is közli,, amig a rendőrség nem adja ki azoknak neveit, akik a szóbanforgó vendéglőkben az inflációs nyomorúság kigunyolására, csak aranyban és dollárban kifejezhető számlaértékeket hagynak dőzsölésük színhelyén. A rendőrségi apparátus már van anynyira tökéletes, hogy feltétlen bizonyossággal ki tudja vizsgálni a megvertek személyazonosságát, tehát feltétlen bizonyossággal megállapíthatja, hogy az ott szereplő egyének miből élnek, miből költekeznek, lelkiismeretesen teljesitették-e a köz iránti kötelességüket és hogj egy ilyen „hangulatos" estének a költsége nem több-e, mint az egész évben befizetett adójuk? A napokban hirdettek Ítéletet % kunmadarasi ügyben. Az ítélet példát statuál. Nemcsak szigorúságával, hanem elvileg is, amikor a felbujtókat szigorúbban bünteti, mint a tetteseket. Ha a tüntetőket tetteseknek minősitt a rendőri nyomozás, akkor a lokálokban és vendéglőkben dőzsölök voltak a felbujtók. Éppen ezért követeljük, hogy a rendőrség ne csak a tetteseket, hanem ezeket is nyomozza ki és és haladéktalanul adja át a nyilvánosságnak a felbujtók névsorát is. Mindenkit érdekel, kik azok a feketézők, siberek és spekulánsok, akiknek a mai viszonyok között is van kedvük és pénzük a mulatozásra. Megalakult a Szegedi Szépmíves Céh (Szeged, julius 27.) A szegedi művészvilág ismert, kiváló tagjai, képzőművészeik, festők és szobrászok a Szegedi Újságíró- és Müvészotthonbanmegalakították a Szegedi Szépmives Céhet A Szépmives Céh feladatául tűzte ki a szegedi művészek támogatását, valamint Nagybányához és Szolnokhoz hasonlóan egy művésztelep létesítését. Ezenkívül ősszel művészeti, esztétikai s művészettörténeti előadásokat tartanak majd, hogy Szeged közönségét közvetlenebb kapcsolatba hozzák a művészetekkel. Az alapszabályok értelmében csak hívatásos művészt vehet fel a választmány a rendes tagok sorába. Pártolótagként azonban beléphet minden szegedi lakos, aki érdeklődik a művészetek iránt és hajlandó érte esetleg áldozatit is hozni. A.z alakuló ülés résztvevői egyhangú, lelkesedéssel választották meg a Szépmives Céh elnökéül Dorogi Imre festőművészt. A főtitkár Abonyi Tivadar, a szegedi Nemzeti Színház főrendezője lett, aki egyébként kiváló festőművész is. Jegyzőnek Bózsó Gyulát választották. A választmány tagjai a következők: Erdélyi Mihály, Gábor Jenő, Kopasz Márta, Vinkler László, Tápaj Lajos, Vigh Ferenc, Minden, érdeklődőnek: szívesen ad felvilágosítást Abonyi Tivadar. a szegedi Nemzeti Színház igazgatósági irodájában. Ma Stühmer cukorkaüzletbeu nagy választék forintért Széchenyi-tér 16