Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-28 / 166. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. julius 28, vasárnap, ni. évf. tz. Ara: 2 millió adópengő DEMflGYAROBSZAG Sk MAGYAR KOMMUM1S T A f ART ÜELMAQYARO^SYAQ I NAPILAPJA *MMmmmmmmmmmmmmmrnmmmMmi—mmmmmmmmtAmm*mmmm±*mM ni m 11 ni •——————— —mnswi—mm——mms—xmttnmm^m^—i——— ni, i m —————rnrnmm Meghalt a pengő — éljen a forint! Irta : Gárdos Sándor R AKOSE elvtárs mondta csütörtökön, a munkáspártok impozáns buda­pesti nagygyűlésén: „a forint megte­remtése a fiatal magyar demokrácia győzelmei közül jelentőségben a föld­reform korszakalkotó eredményével egyenértékű". A földreform forradalmi cselekedet volt; megszüntette a feu­dális nagybirtokosok évszázadokon át uralkodó osztályát és földhöz juttatta a nincstelen parasztság nagy részét. A forint megteremtése ezzel szemben egy evolúciós folyamat startja; a ma­gyar népi demokrácia gazdasági és po­litikai fejlődésének .kiindulópontja. Nagyjelentőségű nap tehát a mai: ma vonaglott végsőt a rossz emlékű PENGŐ és mai született meg a szép­reményű FORINT. A pengő koporsója és a forint bölcsője között állva úgy érezzük, hogy egy szenvedésekkei zsú­folt korszak múlt el ebben az ünne­pélyes pillanatban/ ég uj korszak kez­dődött, amely a fejlődés, a boldogulás felé vezet. Á pengő hullája csak rövid nekrológot érdemel, hiszen dicstelen és vészes volt a szereplése. Apja, az ugyan­csak gonosz emlékezetű Korona az el­vesztett első világháború és a Horthv­terror véres tobzódása után mult ki dicstelen módon és akkor született meg Bethlen István keresztfia — a pengő* Természetes apja — a külföldi JKlsyü«:o >• .1 »A jcrjű'tel. szanálta Bethlen a megtépázott nagybirtokos osztályt, az iparbárókat és a banktő­két^ ugyanakkor hosszú időre stabili­zálta a dolgozók nyomorúságát. To­vábbi pályafutása tragikusan emléke­zetes: hűséges eszköze és kiszolgálója volt a magyar fasizmus különféle vál­fajának Gömböstől Szála-síig, a szov­jetellenes blokktól egészen a tengely­förésig és az ország teljes pusztulásá­ig Haldoklását és iszonyú vergődését — az inflációt — a fiatal magyar de­mokrácia szenvedte meg és szenvedi még ma is, amikor itt állunk a kopor­sójánál és minden megilletődés- nélkül, sőt nagy megkönnyebbüléssel paren­iáljulc el: nyugodjék békével; de ne támadjon fel soha! É S MOST fordítsunk-minden figyel­met az újszülött forint bölcsőjére, amely fölé féltő gonddal, reménykedő szeretettel hajlik e sokat szenvedett ország dolgozó népe. Mindenki érzi. hogy ez a csecsemő a mienk, a magyar munkás .ág, a parasztság és a haladó értelmiség pénze és az a szanálás, amely most következik, nem a nép el­leriLségfinek érdekében történik, hanem a dolgozó magyar nép jólétének foko­zatos emelését szolgálja. A forint meg­ingathatatlan alapja az aranynál jóval drágább, értékesebb és keményebb anyagból készült: a magyar nép elszánt és törhetetlen élni/akarásából. Gyémánt­alap ez, minden aranynál és valutánál értékállóbb. Mag; arország dolgozói ere­jük megfeszítésével ki akarnak emel­kedni a nyomorúságból, amelybe a fa­siszta őrület taszította őket és a fiatal magyar demokrácia alig másfél éves erőfeszítés után máris olyan eredmé­nyeket tud felmutatni, amelyek méltán váltottál? ki nemcsak a külföldi elisme­rését, de -a magyar dolgozók egyre erős-bbödő önbizalmát is. Átvészeltük ez inflációs borzalmakat és ugy vészel­tük át, hogy közben a parasztság meg­művelte a szétosztott nagybirtokokat, a magyar munkásság és az értelmiség felépitette rombadőit gyárainkat, mű­helyeinket, megindította a termelő gé­peket, felépítettük a semmiből vasut­jainkat, a barbár módon elpusztított hidjaink jórészét és most ott tartunk, hogy mezőgazdaságunk és iparunk már közeljár a békebeli termelés színvona­lához. És mindezt éhezve, fázva, nyo­morogva és egyre kétségbeejtöbb pénz­ügyi körülmények között érte el a ma­gyar dolgozó nép. Minden oka megvan tehát arra, hogy önbizalma és a jövő­ben való hite visszaíérjlen. Ez az élni­akarás és önbizalom lesz a forint gyé­mántalap jai, amelyen újjáépül a ma­gyar demokrácia gazdasági élete, ame­lyet a magunk erejével, de a magunk részére is építünk fel; Azzal már mindenki tisztában van, hogy a forint nsm a nagytőke kizsák­mányoló erejét és befolyását gyarapít­ja majd, hanem azt a célt szolgálja? hogy a dolgozónak egyre nagyobb ka­réj kenyér jusson és az eddig, kisem­mizett proletár emberhez méltó élet­formák közé kerüljön? A demokrácia a forinttal a dolgozó munkásságot, pa­rasztságot és a velük együtt menetelő értelmiséget szanálja és ennek a ha­talmas munkásrétegnek jólétét akarja stabilizálni. A MAGYAR KOMMUNISTA PART miskolci tömegfelvonulásán és a munkáspártok budapesti nagygyűlésén­a szónokol? felszántották a tömeget, emelje fel a kezét az, ak.i a jó forin­tot a demokratikus szanálást akarja. Száz meg százezer kemény, összeszorí­tott munkásököl lendült a levegőbe-. Ezek az öklök még nem csaptak le, de ü'.ésre készen várják azokat, akik szembe merészkednek szállni ezzel a törhetetlen népalearattal. a dolgozók­p- nz r. -/ugor" élhetés iránti vágyával. Aki bűnös j szándékkal a forinthoz nyul, azt a sza-| nálás érdeléében mozgósított munkás­ság és parasztság felemelt vasökle pozdorjává zúzza! De lássuk, van-e ér­telme annak, hogy a munkáspártok megfújták a harci riadót és a forint védelmében mozgósították a faival? és a műhelyek népet. Hiszen látszólag mindenki akarja a jó pénzt, nemcsak a munkás, a paraszt, a nyomorgó ér­telmiség, hanem a kereskedők is, akik forintvédő bizottságokat alakítanak, a gyáriparosok szövetsége is, amely már­is számos tanújelét adta a forint iránti bizalmának, szóval az ország minden dolgozó réteg? vágyva várja a jó pénzt, amely végre megszünteti ezt a tűrhe­tetlen gazdasági anarchiát. Hát akkor hol az ellenség, amely a bölcsőjében pihegő csecsemő létét fenyegeti? Ez az ellenség láthatatlan és éppen ezért veszélyes. Ez az ellenség, nem áll ki nyilt sisakkal s nem írja a zász­lójára-, hegy „nekünk nem kell a jó pénz". Nem, így túlságosan könnyű volna vele elbánni. Ehhez nem kellene a tömegeket forintvédelmi készültség­be riadozni. A forint ellenségei azon­ban gyávák, alattomosaik, de nagyon ravaszak és veszélyesek. Csak suttogr­nak és az emberek butaságára, tájéko­zatlanságára és egyes rétegek elégedet­lenségére számltya bennük gyakran talán akaratlan szövetségesekre talál­nak. A levitézlett főid/birtokosoknak, főszolgabiráknak, csendőrtiszteknek, le­épített reakciós tisztviselőknek és a magas klérus egyes tagjainak nem tet­szik az a demokratikus rend? amelyben nekik nincs meg a régi, korlátlan ha­talmuk és természetesen ellenségei is a forintnak, amely szanálja? megerő­síti és te győzhetetlenné teszi azt a de­mokratikus rendet, amely ol'yan noi­gyon nem tetszik nekik. Ebinek a ma­roknyi láthatatlan ellenségnek — lás­sunk tisztán — még ma is nagy befo­lyása van az évszázadok óta általuk nevelt és kordában tartott tömegekre. Hozzájuk csatlakoznak mindazok a si­berek, spekulánsok, évek óta láhco­ó'Y » .>«'•.'pnzdreodó te­mek -.iíik dagadtra keresték magukat az infláció zavarában és akik ugyan­csak természetszerű ellenségei a jó pénznek, amely csak tisztes, pontosan megállapított kevés hasznot hoz. E ZEK a forint ellenségei. Ezek ellen, kell megvédeni a jó pénzt, a de- •' mokra tilrus szanálást és ezek ellen kel- j lett mozgósítani a dolgozók -tömegeit. A harchoz megvannak a szükséges, i hatáso- fegyvereink is. Már megjelen­tek a forintvédő rendeletek, amelyek a napokban törvényerőre emelkednek és amelyek súlyos börtönbüntetéssel1, kényszermunkával, vagyonelkobzással és halállal sújtják a forint a-ktiv ellen­ségeit. . Rajk László elvtárs belügymi­niszter szemé.Ve garantálja, hogy a gazdasági rendőrség erélyesen veszi fel a küzdelmet „a gazdasági élet duvad­jai ellen". Ezért támadják oly féktele­nül! mlostanában reakciós oldalról Raji? elvtársat és rágalmazzák, mocskolják a rendőrséget. De az alattomos mód­szerek-kel dolgozó ellenség végleges megsemmisítéséhez szükség van a moz­gósított dolgozó tömegek forintvédő aktivitására is. Mindfen dolgozó, aki megelégelte mór a koplalást és verej­tékes munkája ellenértékéül vásárló­képes, állandó értékű és fokozódó mennyiségű pénzt követel, alakuljon át gazdasági rendőrré, figyelje, hol bukkan elő a forint és a demokrácia ellen agitáló, suttogó, hangoskodó el­lenség é-s nyomban csapjon le rá: adja át a legközelebbi rendőrnek, vagy je­lentse fel az őrszobán. Mind/en háziasszony, aki most tele kosár pénzzel megy ki és az üres ko­sárban néhány szem szilvával jön visz­szai a piacról, könyörtelenül adja majd rendőrkézre azt-, aki csak egy fillérrel is drágábban akarja adni az árut a hatóságilag megállapított árnál. Min­den háztömb a városban és minden u-tca a falvakban alakítsa meg hala­déktalanul a forintvédő bizottságokat, á munkáspártok szervezetei járjanak elől a dolgozó és vásárló tömegek meg­szervezésében, Közhangulatot kell te­remteni forin-j-t jjárrw-d^ brigantU^ ellen és minden eszköz ju arra, hogy ezeket a duvadaka'J kipusztítsuk? Fogjunk össze valamennyien, hogy a ma született csecsemő, a forint böl­csőjétől távol tartsunk minden vesze­delmet, Övjuk, tápláljuk, erősítsük az újszülöttet, amely — hlgVjék el — eso­daigyerelc lesz és egy-két év alatt iz­mos, dfeli legénnyé fejlődik? aki két­kézzel szórja majd az életet, a bőséget és a boldogságot a dolgozó magyarok közé. Védjük meg a forintot, amely erőssé és legyőzhetetlennó teszi a de­mokrata Magyarországot! Egy forint értéke kétszázmillió adópengő Kétmillió adópengő egy fillér Julius 31-én megszüntetik az adópengő-adójegy nyomását — A Gazdasági Főtanács megállapította az adópengő és a forint értékviszonyát Hosszú, keserves kínlódás után elérkeztünk végre a dicste­len pályafutásu pengő utolsó perceihez. A pengő teteme fölött nem sok jót mondhatunk el, de annál nagyobb örömmel jelenthetjük a forint születését. Hosszú találgatás és izgalmas várakozás előzte meg az adópengő és a forint egymáshoz való értékelését és most a leg­újabb hivatalos jelentés pontot tesz ennek a vitának a végére. Ugyanis a Gazdasági Főtanács az adópengő és forint értékviszonyát oly­képpen állapította meg, hogy egy fo­rint egyenlő 200 millió adópengővel. Egyben elhatározta, hog'y az adó­pengő-adójegyek nyomását 1946 julius 31. napján déli 12 órakor megszünteti. A Gazdasági Főtanács határozata ér­telmében eddig az időpontig a már for­galomban levőkkel együtt összesen 14 millió forint értékű adópengő-adójegy kerülhet forgalomba. Ennek az adó­penigő-összegnek -az ellenértéke az uj magyar költségvetés szempontjából nem jelentős összeg. Az adópengö-adójegyek beváltása forintra augusztus első napján meg­kezdődik és 2 hónapig, vagyis? szeptem­ber 31-ig tart. Ezért a szeptember vé­géig az adójegyek az aprópénz helyet­tesítésére forgalomban maradnak. Ed­dig az időpontig tehát mindenki köte­led adópengő-adójegyeket törvényes fizető eszközként ben elfogadni: a következő értékek­100 millió ap-jegy = 50 fillér 10 millió ap-jegy = 5 fillér 2 millió ap-jegy = 1 fillér Az egy filléren aluli adópengő-adó­jegyeket a kijelölt beváltó helyek fog­ják beváltani. Az öt holdon aluli törpebirtokosok földadó természetbeni teljesítése után eleget lettek gabonabeszolgáitatási kötelezettségüknek (Budapest, julius 27.) A közellátás­ügyi miniszter, hogy a törpebirtokosok nehez megélhetési helyzetén enyhítsen, a most megjelent rendeletében ki­mondja, hogy az 5 katasztrális holdat meg nem haladó szántóterületen gazdál­kodó törpebirtokosok gabona beszolgál­tatási kötelezettségének, 'ha az 19.46. évre kivetett földadó, valamint ezek járulékait természetben teljesítik, ezzel teljesítettnek tekintendő. A beszolgál­tatást arra való tekintet nélkül kell teljesíteni, hogy magánjogi megállapo­dás alapján ki és mil'/en természetbeni szolgáltatásokra van kötelezve. Ha a gazdálkodó beszolgáltatási kötelezett­sége miatt az ilyen/ magánjogi megálla­podás,t természetben nem tudja teljesí­teni, a szolgáltatásnak természetbe^ nem teljesíthető részét a hatóságilag

Next

/
Thumbnails
Contents