Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-04 / 147. szám

Világ proletárfal egyesüljetek I Síestc, 1946. julius 4, tsMürtMi. Ml. ért. 14?. n. m: 300 billió P MAG TAl KOMMUNISTA PA8T OÉLMA9T4RORSZÁG1 NAPILAPJA * ,t jfySt ••"' / ipv - ímf* A nyugati utazás tényleges sikere gazdasági téren mutatkozik Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a kormányküldöttség nyugati utjának eredményeiről, tapasztalatairól és tanulságairól (Budapest, julius 3.) Kedden délután' a Zeneakadémia nagytermében Rákosi; Mátyás miniszterelnökhelyettes tartott előadást a magyar kormánydelegáció nyugati útjáról. — A modern magyar történelemiben először fordult elő — mondotta —, hogy a magyar kormány vezető férfiai két hónap leforgása alatt négy nagyhata­lomnak a fővárosában közvetlenül is­mertették a magyar békecélokat és a magyarság helyzetét. A vesztes nemze­tek közül csak nekünk sikerült ilyen nagyarányú felvilágosító munka. Min­dent megtettünk, ami emberileg lehet­séges arra nézve, hogy a nagyhatalmak legiUetékesebbjeit hazánk érdekében befolyásolni tudjuk. Ebben a tekintet­ben nyugodt lélekkel el lehet mondani, hogy a magyar kormánydelegáció elvé­gezte a reábízott feladatokat. Napirendre került a magyarság kérdése — Azokban az országokban, ame­lyeket a delegáció meglátogatott, napi­rendre került'a magyarság kérdése. Az Egyesült Államok., Anglia, Franciaor­szág veáwő layioj az e]ső oldalon fog­lalkoztak nemzetünk helyzetével és kérdéseink végre megfelelő megvilágí­tásban karültek ezen országok közvéle­ménye elé. A magyar kormánydelegáció utjának ez aiz egyik eredménye. —• A magyar békecélok ismertetésé­vel kapcsolatban mindig felötlött a szlo­vákiai magyar kisebbség'sorsa. Az volt az általános benyomásunk, hogy azt a bánásmódot', amelynek jelenleg a szlo­vákiai magyarság ki van téve, a nyu­gati országok felelős államférfiai és köz­véleménye elitéli. Annál sajnálatosabb­nak tartom, hogy, a szlovákiai magyar­ság üldözése változatlanul tart, sőt ép­pen most egyben-másban fokozódik. Ez arna kötelezi a magyar demokráciát, hogy az eddiginél fokozottabb figyelem­mel kísérje szlovákiai véreink szenvedé­seit és ne csak a békekötésnél, hanem megelőzőleg is mindent megtegyen^ hogy ezen az állapoton változtasson. Az utazás tényleges síkere — Az utazás tényleges sik:ra gaz hasagi terén mutatkozik. A Nemzeti Bank aranyát visszaadják. A magyar gazdasági élet rövidesen visszakapja a hajókat. Meggyorsul az telhurcod javak visszahozása. Az urópában ma­radt felesleges hadianyagból 15 mil­lió dollár értékűt kapunk, [jártunk az UNRRA ügyében is, beszéltünk La Guardiával, az UNRRA jelenlegi vezetőjével, aki a legnagyobb jóin­dulattal fogacUa előterjesztésünket, de felhivta a figyelmünket arra, hogy az UNRRA működése ez év december 31-én megszűnik. Angliában, ahol az elhurcolt javak kérdése kisebb szere­pet játszik, megfelelő megértéssel fo­gadták a delegáció kérését és meg van a remény, hogy a magyar javak az amerikaiakhoz hasonló leibánásban fognak részesülni. A francia kor­mány, amely a kérdésben aránylag legkevésbbé van érdekelve, kezdettől tőgva a legnagyobb megértést lanu­sitotta és hajlandó minden feltétet nélkül visszaadni a bebizonyithatónn elhurcolt magyar javakat. A nyugati ut gazdasági eredményei kétségkívül jelentősek és különösen a Nemzeti Bank aranyának visszahozása lénye­ges-n mgkonnym a sz3naiasc eu a jo pénz étrejöttét. A" Nemzeti Bank ara-1 Biysnak visszakapása lehetővé teszi>! hogy a forintnak legalább olyan %ányíedeZ8te legyen, mim az epmur ( szanaiasKor a pengőnek voic. az el­hurcolt javak visszaadása erősiti gaz­dasági felépítményünket és uj lendü­letet ad a nemzet gazdasági talpra ál­lításának. i A „vasfüggöny" A továbbiakban Rákosi Mátyás hangoztatta, hogy a tárgyalások fo­lyamán több kérdést intéztek a dele­gáció tagjaihoz. Felmerült egy csomó vitás kérdés is, igy példám a Chur­chill által emlegetett »vasíüggöny« kérdése. A delegáció tagjai rámutat­tak, hogy egyidőben valóságos an­gol—amerikai újságíró inváziónak volt kitéve az ország és politikusaink is ellátogattak külföldre. Ennek a hazug ál li lásnak a cáfolására kije­lentetlék, hogy nagyon örülnének, ha minél több objektív angol, vagy ame­rikai jönne az úgynevezett o vasfüg­göny« mögé és a magyar problémák meglátásával tájékoztatja az angol­szász közvéleményt. Az előadás további folyamán Rá­kosi Mátyás meleg szavakkal beszélt a külföldön élő magyarokkal történt ta­lálkozásáról. — Hazafelé jövet, a repülőgépen próbáltuk összegezni azokat a benyo­másokat — mondotta —, [amelyeket nyu­gati utunk folyamán nyertünk és egy­hangúlag megállapítottuk, hogy a 25 esztendős Horthy-rezsim országvesztő működésére, az 1944 október 15-ét kö­vető 6 hónap tette fel a koronát. Ezek­ben a hóniapokban derűit ki, hogy ha­zánk nem tudott arra az útra lepni, amelyre Hitler többi csatlósai léptek. Az a körülmény, hogy a Horthy-szel­lemben felnőtt hadsereg az utolsó pil­lanatig küzdött Hitler oldalán, most a béketárgyalásokon érezteti teljes hatá­sát Ennek a felismerésnek jelentősé­gét egy pillanatig sem: szabad szem elől téveszteni. A delegáció jól vizsgázott —, Angliában és az Egyesült Álla­mokban nem egyszer tettek fel szá­munkra olyan kérdéseket, amelyekből kiderült, nem értik, miért kell koalí­ciós kormányzat Magyarországon. Ezek­ben az országokban hozzá vannak szok­va* hogy két nagy párt egy-egy válasz­tási eredmény alaoián felváltva kor­mányozzon. Ezért meglehetősen figyel­ték a kormánydelegáció munkáját. Mis© feeü mondanom, hogy ebben a tekintet­ben a delegáció jól vizsgázott. A kül­földi felelős tényezők előtt soha sem. került sor a delegáció tagjai között né­zeteltérésre. A delegációnak ez az együttműködése és a döntések ügyében egységes álláspontja jó benyomást kel­tett a nyugati államok felelős tényezői előtt. Sohasem tapasztaltam, hogy kom­munista voltom miatt valamilyen ész­revehetően hátrányos megkülönbözte­tésben lett volna részem. Mindezt össze­véve a kormánydelegáció nyugati útját a Moszkvában tett látogatás jó foly­tatásának és gazdasági szempontból si­keresnek tartom, olyannak, amely al­kalmas arra, hogy megalapozza hazánk jóhirrvevéi nyugat felé anélkül, hogy változtatna azon a jó viszonyon, ami demokráciánkat nagy szomszédunkhoz, a felszabadító Szovjetunióhoz füzi. — A magyar demokráciának köz­ponti kérdése most és a legközelebbi hónapokban: a gazdasági szanálás és a jó pénz létrehozása. Ebben a tekintet­ben a nyugati üt gazdasági eredményei rendkívüli fontosak. A delegáció meg­mutatta, hogy a koalíció nehéz viszo­nyok között is eredményes munkát tud végeüzni s most azon kell lenni, hogy itthon minden igaz demokrata össze­szedje erejét a gazdasági helyzet rend­behozására. A még előttünk álló béke­konferenciára is kihatással tesz az, na bebizonyítjuk, hogy saját erőnkből ren­det tudunk teremteni gazdasági fron­tunkon. A saját erőnk legfőbb gazda­sági forrásunk. Ez nyugati utunk egyik legnagyobb tapasztalata Tatarescu vezetésével román küldöttség megy Parisba (Bukarest, julius 3.) A román rádió jelentése szerint Tatarescu külügymi­niszter rövid időn belül Parisba utazik. Mint ismeretes, ő vezeti azt a román küldöttséget, amely Románia érdekeit hivatott képviselni a béketárgyaláso­kon. B-listás tisztviselőt akar megbízatni Páify főispán a létszámcsökkentés végrehajtásával Szeged demokratikus pártjai és szervezett munkássága tiltakoznak a készülő merénylet ellen (Szeged, julius 3.) Amiint köztudo­mású, Szeged városa az első volt a kö­zületek között amely elkészítette tiszt­viselői létszámcsökkentési tervezetét és felterjesztette a belügyminisztériumba. A szegedi B-listatervezetet, még május­ban felküldték Budapestre felülvizsgá­lás és jóváhagyás vógiett. Amint érte­sülünk, a felülvizsgálat és jóváhagyás megtörtént és a belügyminiszter által láttamozott B-lista visszaérkezett- Sze­gedre, úgyhogy most már semmi sem áll útjában a létszámcsökkentés végre­hajtásánaki Azaz, hogy mégis! Alig kezdődtele meg ugyanis az előkészületiek a létszám­csökkentés végrehajtására, máris olyan körülmények merültek fel, amelyek késleltetik, sőt egyenesen veszélyeztetik a B-listának eredeti célszerinti, meg­nyugtató módon való végrehajtását. A B-lista körüli a helyzet pillanat­nyilag a következő: A kormány a jóváhagyott B-lista leküldésével egyidejűleg kine­vezte annak a három bizottságnak az elnökeit, amely bizottságok feladata lesz a létszámcsökkentés végérvényes végre­hajtása. Az egyik bizottság elnökévé dr. Pálfy György főispánt jelölte ki a miniszterelnök. Itt kezdődnek azok a bonyodalmak, amelyek késleltetik és veszélyeztetik a létszámcsökkentés gyors és megnyugtató végrehajtását. A főispán ugyanis, nem tudni mi okból, lemondott elnöki megbízatásáról és a hét elején egyhetes szabadságra távo­zott. Lemondo levelében közölte a mi­niszterelnökkel, hogy maga helyett Barcs Gyula városi adóhivatali tisztvi­selőt, a Független Kisgazdapárt tagját javasolja az elnöki tisztségre. Itt me­rült fel az .a momentum, amely veszé­lyezteti a B-lista sikerét. Tudni kell ugyanis — és .ezt a vá­rosnál, valamint a szakszervezeteknél és a demokratikus pártok köreiben na­gyon jól tudják —, hogy ki az a Barcs Gyula, akit a főispán maga helyett az elnöki tisztre ajánlott. Barcs Gyulát, mint nyugatos katonatisztet és mint Száladra esküt tett elmenekült köztiszt­viselőt, továbbá a Sztójay-féle nyilas kormány által kitüntetett tisztviselőt már az áprilisban készített legelső B-listatervezetre felvették valam,ennyi párt, igy a Kisgazdapárt hozzájárulásá­val is, éppen azért, mert köztudomá­súak voltak róla a fenti adatok. A má­sodik B-listatervezetben, amelyet aztán a belügyminisztériumba küldtek fel, szintén szerepel* Barcs Gyida neve ugyancsak valamennyi párt, tehát a Független Kisgazdapárt javaslata alap­ján is. Barcs Gyula jelenleg is •felfüg­gesztett tisztviselője a városnak. Ezt a Barcs Gyulát akarja tehát a főispán maga helvett • elnökké tenni. nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy. egyrészt kikerülje a B-listázással járó, számára ugy látszik kellemetlen követ­kezményeket, másrészt pedig, hogy a B-listára helyezendő Barcsot megment­se az elbocsátástól. Legújabb értesülésünk szerint ugyan a főispán állitólagl maga is belátta ja­vaslatának abszurd és tarthatatlan vol­tát s indítványát megváltoztatva, most mái- Szabó László sóhivatalnokot java­solja maga helyett elnöknek. De ez a javaslat nem sokkal különb a Barcs­félénél, mert ez a bizonyos Szabó László nevű sóhivatalnok annakidején szintén minden kényszerítő körülmény nélkül távozott Erdélyben levő munka­helyéről, Szálasi-esküt tett és mint ilyen, létszámcsökkentés alá esik, tehát nem lehet létszámcsökkentő bizottság elnöke. Szeged demokratikus pártjai és a szakszervezetek megdöbbenve és felhá­borodva állanak szemben a létszám­csökkentő bizottság elnöki tisztsége kö­rül folyó „driblivel". A pártok és a szakszervezetek semmiesetre sem tűr­hetik a B-listarendelet intencióinak ilyen módon való kijátszását. A szak­szervezetek már talpra is álltak a do­loggal szemben és elküldték tiltakozó táviratukat a belügyminiszterhez a bi­zottsági elnökség körül folyó machiná­ció miatt. Szeged demokratikus közvé­leménye mindenesetre érdeklődéssel várja az ügy fejleményeit és követeli a dolog megnyugtató befejezését, hogy a létszámcsökkentés késedelem nélkül végrehajtható legyen. Megállapították a Teréz-körutt gyilkos személyazonosságát (Budapest, julius 3.) A junius 17-i Teréz-köruti gyilkos merénylet ügyében a főkapitányság politikai osztálya most hivatalos jelentésben megállapitja. hogy a merénylő a fasiszta beállított­ságú Pénzes István technológiai tanuló volt, aki az ostrom idején önként jelent­kezett Hunyadi-páncélgránátosnák. Pénzes ügyében most annak a kivizs­gálása folyik, hogy a már leleplezett terrorista szervezitek közül melyikkel volt kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents