Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-27 / 142. szám

má$ proletárjai egyesüljetek! szegeti} 1946, \rnin 27, csütörtök, III. évi. 142, «. ira: 1 billió P A MAGYAR KOM M U NÍSTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Rákosi Mátyás elvtárs: Most meg van az aranyalap is és augusztus l-ig mindenki teljes gőzzel segítsen a magyar demokráciát gazdaságilag talpraállitasií Ünnepélyesen fogadiák a hazaérkezett kormányküldöttséget (Eudapest, junius 26.) Tegnapi lar párakban jelentettük, hogy Nagy Fe­renc miniszterelnök és kísérete kedden este Párisbó) jövet megérkezett a má­tyásföldi repülőtérre. A kermánykül­döttság'et Tildy Zoltán köztársasági el­nök, a kormány tagjai és a diplomá­ciai testület tagjai fogadták. A má­tyásföldi repülőtér lobogódiszbe öltözve várta a magyar kormányküldöttség ér­kezését Tildy Zoltán köztársasági elnök me­legen üdvözölte a megérkezett magyar kormá/nyférfiakat. Ezutáni Szakasits Árpád minisztereinökhelyettes üdvö­zölte a hazatért kormányküldöttséget. Nagy Ferenc válaszában többek kö­zött ezeket mondotta: — Ugy fogadtak bennünket, mint életrevaló, egészséges, szabad nép ve­zetőit Politikai kérdéseinket meghall­gatták. Ezekben azonban végső fokon a békekonferencia lesz hivatva dön­teni, Gazdasági eredményekkel jöttünk haza; mert az Egyesült Államok kor­mánya, amikor feltártuk a magyar gaz­wó»i htayvpfet iisv határozott, hosv a Magyar Nemzeti Bank aranykészle­tét és c'hurcolt értékeinket visszaadja. Ugyancsak ilyen kijelentést kaptunk Angliában és Franciaországban is. Mindhárom nyugati megszállási öve­zvtbői visszakapjuk elhurcolt értékein/ ket — Részletes beszámolót a miniszter­tanácsnak és a nemzetgyűlés előtt fo­gok adni. Az egybegyűlt közönség lelkes taps­sal és szűnni nem akaró éljenzéssel fo­gadta a miniszterelnök válaszbeszédét, majd Rákosi Mátyás elvtárs állammi­niszter, miniszterelnökhelyettes a kö­vetkező nyilatkozatot adta a magyar rádiónak: — Kedves hallgatóim! A miniszter­elnök ur szavaihoz nekem nincs sok hozzátenni valóm. Utunk egyik legko­molyabb eredménye kétségkívül az, hogy gazdaságilag sikerült megalapoz­nunk azokat a terveket, amiknek két hónappal ezelőtt még legnagyobb gyön­géjük az volt, hogy hiányzott belőlük bizonyos aranyalap. Most megvan az aranyalap is és kérek mindenkit, hogy augusztus l-ig teljes gőzzel segítsen nekünk a magyar demokráciát gazda­ságilag is ugy talpraáilitami, ahogyan kell. Szerte a viliágban a magyar de­mokrácia politikai teljesítményeivel szemben a legnagyobb elismeréssel ta­lálkoztunk. Ahol kritika volt és jogos kétely, az a demokrácia gazdasági ol­dala volt. A központi kérdés most ezt a gazdasági oldalt ugy megerősíteni, hogy erre nyugodtan, szilárdan építhes­sen a magyar demokrácia. Nagy Ferenc miniszterelnök a rádió munkatársainak tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy mielőtt a repülő­térről eltávozna, ugy érzi, illő köte­lességet teljesít, amikor hálás köszöne­tet mond a két nyugati nagyhatalom budapesti megbizottainak, hogy ezt az utat előkészítették s nagyon értékes je­lentései lokel kedvező fogadtatást' te­remtettek a kormányküldöttség! szá­mára. Gyöngyösi János külügyminiszter igy számolt be a nyugati útról: Remé­lem, hogy az a támogatás, amelV gaz­dasági téren pozitív kijelentésekben ju­tott kifejezésre, politikai téren is meg­hozza a sikert. Ries István iaazságügyminiszter szó ség tagjai, valamint a fogadásukra megjelent személyiségek a Himnusz hangjai mellett a parlament épületébe hajtattal;. Tildy Zoltán köztársasági elnök szer­dán délelőtt kihallgatáson fogadta Nagy Ferenc miniszterelnököt, aki a köztár­sasági elnöknek beszámolt a washing­toni, londoni és párisi tárgyalások ered­ményeiről. kráciárnak szólt. Különösen kitűnt ez az Északamerikai Egyesült Államok kül­ügyi bizottságának fogadásán. Ok arra kíváncsiak, hagy Magyarország kigyó­gyuit-e a fasizmusból. Minden egyes támadás tehát, amelyet a magyar de­mokrácia ellen követnek el — bárme.'y oldalról jöjjön is — árt Magyarország­nak és egyenlő a hazaárulással. Az üdvözlések után a köztársasági elnök, a hazaérkezett kormányküldött­Nagy Ferenc és Ranosi Mátyás sajtótájékoztatója a nyugaterópaí ut eredményeiről (Budapest, junius 26.) Nagy Ferenc Egész bizonyosnak látszik, hogy; ha mégi minisziere.nok szeruán délután fogadta j egyszer sikerűi a külügyminiszterek ér­a uudapesti. es a külföldi sajtó képvise­lőit, nogy tájékoztatót! adjon amerikai es nyugateuropai utjának eseményeiről, valamint az elért eredményekről. Örömmel közölte, hogy az amerikai és angliai látogatás a magyar kor­mányküldöttség tagjai részéről a leg­ideálisabb koalíciós összhangban ioly/l) le. • - Minden Itete-. amelyet fel­vetettek, a legteljesebb volt az egyet­értés közöttünk — mondotta. Az uta­zás eredményeiért, vagy eredményte­lenségiéért természetesen valamennyien együttesen vállaljuk a felelősséget. Leg­először helyre kell igazitanom az itthon nyilvánvalóan rosszul értesült sajtónak egy pár állítását. Voltak lapok, ame­lyek azt írták, hogy egyes államférfiak csak velem), mások csal; velem és a külügyminiszterrel tárgyaltak, holott az igazság az, hogy minden olyan lá­togatásunknál, amelyen a találkozást tárgyalásnak lehetett minősíteni, a de­legáció minden tagja résztvett. Ez vo­natkozik tehát a Truman elnökkel és Byrnes külügyminiszterrel folytatott megbeszélésünkre is. — Tárgyalásaink során azok elö'.t ai tényezők előtt, akikről feltételeztük, hogy akár a külügyminiszterek érte­kezletének, akár majd a békeértekez­letre vagy bármely ország közvélemé­nyének irányítására befolyásuk van; felvetettük o.z összes magyar problé­mákat, amelyek elintézése vagy el­döntése a nagyhatalmakra tartozik. — Igy felvetettük a magyar béke­célokat, a magyar-román határkérdést,) a Csehszlovákiában élő magyar kisebb­ség sorsának kérdését. Ezeknek a kér­déselmek felvetésénél láttuk azt, hogy a magyar demokráciának milyen irtó­zatos erőfeszítésekre van szüksége ah­hoz, hogy az elmuit évek és évtizedek politikai bűneit és hibáit kiküszöbölje, vagy csak részben is enyhítse. Különö­sen azt tapasztaltuk, hogy a magyar ügy megítélése szempontjából a legár­talmasabb a nemet megszállás alatti kormányzat politikája volt, legfőkép­pen a Szálasi-rezsim irtózatos kártevé­sei. Mindezek ellenére elmondhatom, hogy a magyar demokráciának hitele van a nyugati országokban. Nemcsak kíváncsisággal, hanem nagyon komoly várakozással néznek a magyar demo­krácia fejlődése és eredményei elé. A magyar-román határkérdésben mindem törekvésünk arra irányult, hogy még egyszer elővétessük a külügyminiszte­rek értekezletén ennek a kérdésnek a tárgyalását. Meg kell mondanom, hogy a külügyminiszterek értekezletének ' annyi problémával kell megküzdenie, ' hogy nem szívesen térnek vissza már tekeziete ele vinni a magyar-román ha tárkérdést, minidegyik nagyobb meg­fontolássá, nézné a kérdés összes ma­gyar vonatkozásait. Felvetettük élő szó­val is, de beadványt is intéztünk a kül­ügyminiszterek értekezletének főtitkár­ságához a kérdés uijrafelvételere és ha a kezdeményezést egyik nagyhatalom sem kivanná vállalni, ebben az esetben évirP?pként a magyar kormány szerepelne. — Az angolszász nagyhatalmak, épp ugy, mint korábban a Szovjetunio kor­mánya nagy megértést mutattak a cseh­szlovákiai magyar kisebbség sorsa iránt. Valószínűnek látszik, hogy az összes békeszerződésben szerepeltetni fogják a kisebbségek védelmének kérdését és az Egyesült Nemzetek szervezetére fogják bízni az ezeknek a kötelezettsé­geknek betartása feletti őrködést. Is­mertettük a magyar gazdasági problé­mákat is és főleg arra mutattunk rá, hagyi miiyen nagy jelentősége van a magyar stabilizáció szempontjából a németek és nyilasok által nyugatra hurcolt magyar értékelőiek. Az ezekre vonatkozó kedvező intézkedések mái­ismeretesek. — Amint ismeretes, a francia kor­mány már korábban ugy döntött, hogy elhurcolt értékeinket visszaadja. Most Anglia kormánya is közölte velünk ha­sonló döntését. Ezek szerint az összes megszállási övezetekből visszakapjuk elhurcolt javainkat. — Mindent megtettünk, ami tő­lürfc tellett, hogy a magyar problémá­kat minél világosabban minden illeté­kes tényező elé tárjuk. Ezért amikor Párisba érkeztünk, kihallgatást kértünk Molotov külügyminisztertől is, aki na­gyon szívélyesen fogadott bennünket. A miniszterelnök tájékoztatója után Rákosi Mátyás minisztereinökhelyettes tájékoztatta a sajtó képviselőit, hangoz­tatva, hogy a miniszterelnök politikai fejtegetéseihez nincs hozzátennivalója, tekintettel arra, hogy a delegáció a legnagyobb egyetértésben dolgozott. — Egy-két körülményre "azonban még szeretném felhívni az újságírók figyelmét — mondotta. — Érdemes megemlíteni azt, hogy Magyarország volt. a7. első állam Délkeleteurópának ezen a részén és a volt hitleri csatló­sok közül; amelynek sikerült a maga sorskérdéseire a négy döntö nagyhata­lom vezetőinek figyelmét közvetlenül felhívni. — Számunkra rendkivül nagy él­mény volt az Egyesült Államok képvi­selőháza külügyi bizottságának ülése, amelyre a szenátorok is eljöttek és ahol két órán keresztül nemcsak kifejthet­tük a magyar kérdéseket, de számtalan kérdésre adott válaszunkban ismertet­hettük álláspontunkat. Ez az össze jöve­tel nagymértékben hozzájárult utunk gazdasági sikeréhez. A delegáció sike­réhez nagymértékben, hozzájárult az a megértés, a.r.o.vet ugy tudtunk bizto­sítani, hogy feltártuk a magyar demo krária gazdasági nehézségeit és az*, hogy számunkra mit jelent áz elhuieoú javak visszaadása. Módunk voit egy­néhány meglehetősen elterjedt iegsndát is eloszlatni, amelyek Magyarorszaggal kapcsolatosan keltek szárnyra. Az egyik az volt, hogy Magyarország amögött a bizonyos vasfüggöny mögött fekszik, amely Churchill szavai szerint Stettin­töl Triesztig húzódik, amely mögé bete kertem nyugatról senkinek sem lehet, holott álig volt amerikai vagy c.ngol vezető lap, amelynek tudósítója ne rött volna hozzánk interjúra. Nemcsak New­yorkban, de Londonban is ugy látszik, hogy a magyarság problémáit ezúttal először közölték tárgyilagosain, és hoz­záértéssel az érdeklődőkkel. A magyar kérdések iránt sehol s;m hiányzott a megértés politikai téren. Sokat segí­teni azonban nem tudnak. Gazdasági­lag az eredmény jobb volt. Jelentős eredménye volt az útnak, hogy szerte a világon felébredt az érdeklődés a magyar kérdések iránt. Valószínűnek latszik, hogy a külügyminiszterek újratárgyalják az erdélyi kérdést tett ezután a mikrofon- előtt: Tudomá- i eldöntött kérdésekre. Az angolszász ha­kell vennünk — mondótta —, hogy'talmek szemmelláthatóaini elismerik a ..-: a jóindulat, amek Magyarországgal| Szovjetunió kezdeményezésének illeté­•.ze-nben mutatkozott, a magyar demo- késségét a Dunavölgy kérdésiben. Rákosi Mátyás nyuiatkoza-ta után az újságírók tettek fel kérdéseket a kor­mányküldöttség tagjaihoz. Kies István igazságügyminiszter egy kérdésre vála­szolva, megállapította, hogy a magyar demokrácia kormányának, a fasizmus ellen folytatott küzdelmével kapcsola­tosan külföldön még mindig sajnos, té­ves hirek vannak forgalomban. Pél­dául, amikor egy alkalommal a magyar népbiróság működését játéknak minő­sítették, erre válaszolva az igazságügy­miniszter közölte, hogy statisztikai ada­tok alapján egyetlen környező állam sem harcolt olyan elszántsággá! a fa­sizmus ellen, mint Magyarország, rend­kívül meg voltak lepve. A magyar arany kiszolgáltatásával kapcsolatban feltett egyik kérdésre vá­laszolva Nagy Ferenc miniszterelnök közölte, hogy Nyárádi Miklós, a ma­gyar kormány szakértője már útban van Berlin felé a hazaszállítás műszaki kérdésének megtárgyalására. Az erdélyi kérdés ujrafelvételévei kapcsolatban a miniszterelnök közölte, hogy bár kon­krét Ígéret nem történt, valószínűnek látszik, hogy a magyar kormánynak a kérdés még egyszer való tárgyalására vonatkozó beadványát el fogják bí­rálni. Közölte a miniszterelnök azt is; hogy konkrét ígéret szerint az Egyesült Nemzetek szervezete bekapcsolódik a nemzetiségi kérdés helyes elintézésének ellenőrzésébe. Az igazságügyminisziter pedig megállapította, hogy Bevin brit külügyminiszter közölte, hogy az előző békeszerződések alkalmából szerzett ta­pasztalatokat mérlegelve, most már va­lamennyi békeszerződésben általános elvként felveszik a nemzetiségek jogai­nak biztosítását és a betartás felett a Nemzetek Szövetségének egyik szerve őrködik. Ebben viszont bizonyos szank­ció alkalmazásának lehetősége is nyil­vánvalóan benne foglaltatik. A jóvátétel kérdésével kapcsolato­san közölte a miniszterelnök, hogy a kormányküldöttség elutazása előtt be­adványban kérték a Szovjetunió kor­mányától jóvátételi kedvezményben való részesítésünket a stabüizációra való tekintettel. Miután utjuk közben nem- értesültek arról; hogy a Szovjet­unió kormánya erre a kérésre félhiva­talosan már kedvező választ is adott, a kérést Molotov előtt megismételtük. A magyarországi zsidók helyzetével Icapcsolatban a miniszterelnök tájékoz tatta a külföldet a zsidók erkölcsi és gazdasági rehabilitációja tárgyában al-

Next

/
Thumbnails
Contents