Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-02 / 123. szám

Vüág pmteiáfjai egyesüljetek! mgeit, 1948, Imin 2jnsárnig Hl. ért. 123, n. m: 500 millió P A MAGYAR KOMMUNISTA PART D ÉLM AGY ARORSZÁG1 N A P|,L A PJA Rákosi elvtárs a Kisgazdapárt látszattöbbségérdi és az angolszász rokonszenv ábrándjáról A páris! békeelőkéssátésen Amerika és Anglia döntöttek Románia mellett a határkérdésben, a petróleumban való érdekeltségük miatt (Budapest, junius 1.) A Forum Cluo' előadássorozatának, keretében pénteken délután Rákosi Mátyás miniszterelnökbeiyeít.s tartott nagy érdeklődéssel ki-. Bért előadást „Népi demokrácia" cimtrael. Bevezetőjében rámutatott, hogy' a magyar demokráciában példátlan életei <> van. A magj/ar történelemben rövid hónapok kivételével- tulajdonképpen nem is volt eddig demokrácia. A mi' demokráciánk szószoros értelemben véve kezdőkkel dolgozik. A mostani, demokráciának meglehetős kezdeti nehézségekkel kell küzdenie. Van egész sor tényező, amely hátráltatja a demokrácia megerősödését. Itt vato például a szanálás és a jó pénz kérdése, amely az ország érdeklődésének középpontjába került. A szanálás nemcsak gazdasági folyamat, hanem fontos politikai tényező. A szanálás megrengetheti a fiatal demokrácia alapjait, de komoly veszélyt jelenthet a reakcióra nézve is. A kérdés inkább a reakció és a demokrácia harcának kérdésévé kezd válni, ami természetesen megnehezíti a nemiseifci trokhek erre a célra váló összefogását. Eg|' másik kérdés a római katolikus egyház viszonya a fiatal magyar demokráciához. A - földreform folt az első, amely rendkívül érzékenyen ériintette anyagilag -az egyházat. Emiatt az egyház bizonyos elégedetlenséggel — hogy erősebb szót ne használjak — tekint a fiatal demokrácia felé és az első pillanattól kezdve -igyekezett kimutatni, hogy a földreform" egyházellenes. 94 esetben kaptak földet az eklézsiák, igy körülbelül 25.000 hold föld került kiosztásra. De ez a gesztus sem volt alkalmas arra-, hogy az egyház megbéküljön. Sokkali súlyosabb a de-míokrácia helyzete a pártviszonyok következtében. A Kisgazdapárt jelentékeny része kétségkívül demokratikus, ha tulszigoruan vesszük, még akkor i-s azt kell mondanunk, hogy a Kisgazdapártnak legalább fele demokratikus. Ez azt jelenti, hogy a magyar nép 70 százaléka demokratikus. Ez kétségkívül igen jó eredmény. Ha -megnézzük a valóban demokratikus. atemeke-t, a-z'oknak nagy többsége két-j Ségkivüi a Kisgazdaprton kivül álló pártokban vannak. Ez a körűimén" arra a paradox helyzetre vezet nálunk, hogy a demokrácia többsége — hogy ugy mondjam — a kisebbségi pártokban van és a demokrácia kisebbségben van abban a pártban, amely abszolút többséggel rendelkezik. Ebből az optikai csalódásból .keletkeznek ok/an követelések, amelyek az -államhatalmai százalékszerüen u,g)/ szeretnék parcellázni, hogy 5-0 százalék, jussion a Kisgazdapártnak, a maradék pedig a többi pártoknak. Természetesen a demokrácia hivei ilyen antidemokratikus módszerekkel szemben sikraszállanak. A m-iniiiszterelnökhelyettes ezután hangoztatta, hogy a németellenesség kritériuma senkit sem tesz demokratává. Sokkal! nehezebb az a disztinkció altkor, -amikor felmerül az -a- kérdés, mi történjék a reakciós, vagy félfasiszta rezsimnek ittmaradfc sokszázezres, vagy talán milliós kép-viselőivel. Ez a kérdés először a nyilasokkal kapcsolatban merült fel, akiknek száma az eddigi adatok szerint több mint 600.000. Atnevelésük a jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági viszonyok közöt-t, amelyek a demokráciát nem teszik nagyon vonzóvá, Mm könnyű feladat. De óriási hiba volna ezeket a l isnyilasokat politikai veszélyesség szempontjából azonosítani 'azzal a réteggel, amely a Magyar Elet Pártjának derékhadát képezte, aimeHy falusi jegyzőkből, megyei hivatalnokokból és középelemekfoől áll. Ezek a reakciónak nem egyszerű közkatonái, hanem tisztjei, sőt nem egyszer törzstisztjei voltak s nem hajlandók lemondani arról, hogy a politikai életben éreztessék befolyásukat. Ezek az elemek, amelyeknek bizonyos fokig; amnesztiát adtunk. Ezek visszatértek a magyar politikába és a magyar reakciónak a legfőbb helyen igen komoly motorjai, a demokráciának pedig a legkomolyabb ellenségei. — Sokkal súlyosabb bajok vannak külpolitikai téren. Rendkívül megnehezíti fiatal demokráciánk helyzetét, hogy a Szovjetuniótól a mai nemzedék lényegében azokat -a képzeteket ápolja, amelyeket 25 éven keresztül a Horthyreakció plántált belé. Hosszú felvilágosító munkára van szükség, hogy a 25 esztendős szovjetellenes propaganda hatása elmúljon. Rákosi Mátyás minisztereinökhelyettes ezután az angolszász szimpátia történelmi hagyományaira vetett viszszapillaintáist, majd igy folytatta: — A politikát és külpolitikát nem érzelmi motívumok irányítják, hanem kézzelfogható gazdasági érdekek és ezek hiányában a legnagyobb szimpátia sem tud a tényleges viszonyokon változtatni. A párisi békekonferencia előtt igen széles magyar körökben az a hiedelem terjedt el, hogy Romániával vagy Csehszlovákiával szemben fennálló követeléseinket az angolszászok egyszerű szimpátia alapon támogatni fogják. Andikor a békatárgyalások előkészítéséről volt szó, rámutattunk arra, hogy Csehszlovákia helyzete éppen az 1938-as események következtében egészen más, mint Magyarországé. Hasonló volt a helyzet Romániával!. Mi megmagyaráztuk, hogy például Románia tízszer annyi petróleumot termel, mintMagyarország, és természetesen azok az országok, amelyek petróleummal érde- ' kelve vannak, egészen másképp mérik a szimpátiát, vagy antipátiát a petróleum tonnáinak százezrével vagy millióival és ennek megfelelően politikai mérlegelésükben vagy Ítéletükben ez a körülmény nagy szerepet játszik. Igy történhetett azután, hogy a párisi békeíárgyalásoklon, ahol a1 magyar-román határok kérdése felmerült, az Egyesült Államok voltak azok, ameligek javasolták, hogy Románia változatlanul kapja vissza az 1940-es határokat, ehhez azonnal csatlakozott Nagybritannia és a kérdés el volt intézve. — Rendkívül vigyázni kell! arra, hogy sokat szenvedett népünk ne az illúziók és ne saját óhaja után szaladjon, hanem hidegen mérlegelje a lehetőségeket és tényeket. Véleményem szerint a magyar demokrácia minden gyermekbetegség és kezdeti nehézség ellenére egészséges, erőteljes s fel fog nőni, erőben s tudásban gyarapodni fog és el fogja foglalni biztosan és szilárdan helyét a többi európai demokrata nép között — fejezte be Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes eiőad-á-sát, amelyet a megjelent nagyszámú közönség szűnni nem akaró lelkes tap-ssal fogadott. Hit árnya A Baloldali Blokk elutasította a kisgazda jobbszárny demokrócíaellenes követeléseit (Budapest, június l) A belpolitikai éietbea súlyos és komoly válság előjelei mutatkoznak. A pártok között hetek óta folyó tárgyalások eddig r.em vezettek) eredményre. A Független KiSgazdipát többségi alapon felvetett követelései, a Baloldali Blokk reSiérői elutasításra találtja,«, milnt ahogy azt a munkáspárti lapok a belpo ilikai helyzetről irt cikkei félreérthetetlenül elárulják. A válság nyomai, melyek eddig nem jutottak felszínre, a Kisgazdapárt belső életében külső erők beavatkozása folytán előtérbe léptek. A párt jobb- és balszárnyi élesen szembefordult egymással. Mintegy hetven jobboldali képviselő — főleg a dunániuli megyékbői — azzal a követeléssel lépeit a párt vezetősége elé, hogy zárják ki a baioldau kisgazdák*!* különben ők lépnek ki a pártból. E jobboldali megmozdulás mögött Minősre a i hercegprímás áü, aki a Kisgazdapárt szétrobbantásávai próbálja a válságot elmélyíteni és a pártok közti ellentétet kiélezni. A kisgazda jobbszárnnyai szemben a Baloldali Blokk tömött egységben vonui fel. A három párt végrehajtó bizo t ága pénteken délután ülést tartott, melyet szombaton pártközi értekezlet követett. Schiffer Pá!, a Baio'dali B'okk titkára átadta a KisgazA munkáspártok ellen lázítottak a felekezeti iskolák wédelmére rendelt szülői értekezleten Vizsgálja meg a rendőrség politikai osztálya az értekezleten elhangzott beszédekről készült jegyzőkönyvet (Szeged, május 31.) A Magyar Kommunista Párt minden időben elismerte a lelki-ismereti szabadsághoz és a' vallásszabadsághoz való jogát. Soha senkire nem kívánt valamely világnézetet rákényszeríteni). Magából a vallási kérdésből nem származót'/ nem származhatott politikai ellentét a hivők és a kommunisták között. Hogy a vallás kérdés© mégis politikai kérdéssé vált, elsősorban az egyházak magatartásának következménye. Az egyházak nem maradtak meg a vallási, éleit társadalmi szervezeteinek. A múltban is állást foglaltak a politikai kérdésekben éspedig a fennálló politikai hatalmaik rnel-. lett, A haladás ügyével ellentétesen. Es ugyanilyen irányban befolyásolták ladiásellenes politikai pártok -azután kiaknáztak. Haladásellenes törekvéseiket a vallásos hitt köntösébe burkolták, hogy megnyerjék maguknak a hivők tömegeit. Szülői értekezlet a Szentháromság-utcai zárdában Elkésve -értesüLtünk egy politikai jellegű, úgynevezett vallásos megmozdulásról. Május 24-én a Szentháromságutcai zárdában szülői értekezlet voltl, ahol a katolikus iskolák igazgatósága a felekezeti iskolák államosítása elleni tiltakozásra szólította fel a megje-lént szülőket. Ez mé-g nem volna baj), de híveiket. A vallásos hit politikai jelen-1 megdöbbentő és megengedhetetlen az a tőségre tett szert, amit azután a ha-1 hang, amit a felszólalók majdnem ki dapárt követeléseire a választ, melynek szövegét egyelőre ném közlik a nyilvánossággal. A Baloldali Blokkal párhuzamosan a Kisgazdapárt valóban demokratikus elemei is mindent elkövetnek, hogy a Kisgazdapárt jobbszárnya áltai kiprovokáü válságot; a baloldali erők javára oldja meg. A magyar közvélemény a szanft'ás és a békeszerződ;8 küszöbén érthető aggodalommal figyelt az esemény, ket, de lritétfonü' I i ik abba ;, hogy e va'óbm demoKr jtikus erők összefogása ezúttal is kivezeti az országot a kisgazda jobb oldai áliai teremtett nehéz belpolitikái helyzetből. ' vétel nélkül használtak. Blkésive érkeztünk az „értekezletre-"' úgyhogy dn Bálint Sándor professzor felszólalásának csak a végét hallottuk. Bálint professzor a következő mondattal fejezte be beszédét: „Alii- az iskoláinkhoz nyuli, az az egyházhoz nyúl." Ugy látszik, Bálinti professzor a fegyverre jtegető felekezeti -iskolákat és az egyházat egykalap alá veszi. Somogyi professzor vádaskodó és lázító beszéde — Az erkölcs egyetlen biztositéka a felekezeti iskola — állította Somogyi professzor, a következő felszólaló. Elmondotta, hogy gyilkosságok, lopások és más katolikus nép elleni -törvénytelenségek történmek. Foglalkozott a felekezeti iskolákban leleplezett! fasiszta szervezkedésekről és megállapította Somogyi tanár ur, hogy a „vádak csak ürügyek voltak, hogy- a felekezeti iskolák ellen hangulatot teremtsenek. Miért foglalkozott a Nemzeti Bizottság ezzel a kérdéssel, valószínűleg azért, mert nem talál súlyosabb bajokat, melyekkel a katolikus szülőket ijesztgethetné. Mi, katolikusok nem vagyunk kisebbségben, igy nem kerülhetünk hátrányos helyzetbe a bevándorolt1 kisebb-éggel szemben. Ha a kisebbségeket megilleti az iskola, ugy minket, akik a kultura