Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-09 / 129. szám

VASÁRNAP, 1946 JUNIUS 0. délmagyarokszag fl stabilizáció kezdetén a békebeli életszínvonal 50 százalékát biztosítjuk a dolgozóknak Apró Antal elvtárs nemzetgyűlési képviselő, a Szakszervezeti Tanács tagja beszámolója a szegedi szakszervezetek és üzemi bizottságok összvezetőségi ülésén (Szeged, junius 8.) A szegedi szakszervezetek összvezetősége, üzemi bizottságai és bizalmijai pénteken dél után a városháza közgyűlési termében együttes ülést tartottak. Komócsin Mihály, a szakszervezetek megyei titkára megnyitója után Apró Antal nemzetgyűlési képviselő, a Szakszervezeti Tanács tagja tartotta meg beszámolóját. — Nehéz dolog ma gazdasági problémákról beszélni, amikor az ország ki van fosztva — mondotta. — A magyar dolgozók a legsúlyosabb áldozatot hozzák az ország újjáépítése érdekében. Ugyaniakkor a reákció mindent elkövet, hagy a dolgozók súlyos áldozathozatala ne járjon sikerrel. A közelmúltban lezajlott politikai válságnak is az volt a célja, hogy a dolgozók erőfeszítése a gazdasági élet stabillá tétele érdekében ne járjon sikerrel. A Kisgazdapárt reakciós szárnya politikai válságot idézett elő. Olyan politikai követelésekkel állt elő, amelyek a termelő munkát nagymértékben akadályozták volna. Elismerjük és jogosultnak tartjuk a Kisgazdapárt 'követeléseinek egy részét, de azt csak akkor teljesíthetjük, amikor időszerűnek látjuk. — Ugyanakkor a Kisgazdapárt megfeledkezik arról, hogy a Baloldali' Blokk márciusi követelését elfogadta; de amint most látjuk, csak részben teljesítette. A demokrácia három sikere — Jelentős siker azonban' az, hogy három fontos követelésünk megvalósult. A földreform befejezést nyert, a nemzetgyűlés elfogadta. Ugyanúgy a szénbányák államositását is 'magáévá tette. A bányák államosítása gazdasági életünkre is döntő sikert jelent. Amióta a bányák állami felügyelet alatt állnak, a széntermelés 1055 vagonról 2150 vagonra emelkedett. Harmadik fontos javaslatunk az államapparátus leépitése, mely most megvalósítás előtt áll De ezek a megvalósult követelések csak egy részei a márciusi követ ölés eknek. Többi követeléseinket mindezideig elszabotálták. — Ujabb követeléseink vannak. Elsősorban a jó pénz megteremtése. Ezzel egyidőben be kell vezetni a kötött gazdálkodási hogy a termelt javak elosztása igazságos legyen. Amikor ezeket az égető problémákat kell megoldani az ország egyetemleges érdekében, akkor a Kisgazdapárt politikai követelésekkel áll elő. Amikor a fasiszta szervezkedések napirenden vannak, a gyanúsított képviselőket a mentelmi bizottság nem adja ki, nehogy azok elárulják, kik adták a megbízatást a fasiszta szervezkedésekre. Ilyen körülmények között kértek nyolc nap alatt választ az ultimátumszerű követeléseikre. Meglepő, hogy a Kisgazdapárt ilyen körülmények közöttlátja elérkezettnek az időt, hogy időszerűtlen követelésekkel lépjen elő és a koalíció felbontásával fenyegesse meg a munkáspártokat. Azt követelték hogy most, aratás előtt írjuk ki a községi választásokat A jogos követeléseket alkalmas időben teljesítjük — Mii azt mondottuk, hogy erre szükség van, de majd megmondjuk, mikor lesz az idő alkalmas. Ha ők ezért le akarnak mondani, a munkáspártok nem ijednek meg a fenyegetésektől, mert van elég erejük ahhoz is,. hogy szükség esetén a kormányzást egyedül átvegyék. Megmondottuk azt is, hogy mi politikai válságot nem akarunk, de ugy látjuk, hogya Kisgazdapárt stratégiájában a polgárháború is szerepel. Mi koalícióban akarjuk az országot kormányozni. Engedményeket teszünk, de az ajáralt embereket alaposan megvizsgáljuk, hoigy a demokrácia szempontjából megfelelnek-e. Amikor ugy Franciaországban, mint Olaszországban a demokrácia győzött, mi nem haladhatunk jobbra. Hajlandók vagyunk engedményeket tenni, de kell hotgy márciusi követeléseinket teljesítsék. — A politikai válság átmenetileg megoldódott, de nem bízzuk el magunkat. A reakció tovább dolgozik nemcsak befelé, de kifelé is. Azt gondolták, ha nyugat felé orientálódnak, hogy akkor minden rendben lesz. Elfelejtik, hogy Anglia csatlakozott ahhoz az amerikai indítványhoz, hogy Erdélyből ne kapjunk vissza semmit. Akkor foJ/tatunk legjobb politikát, ha a demokráciát iparkodunk ugy megerősíteni, hogy Magyarországon soha többet -ne legyen talaja a jobboldali reakciós törekvéseknek. A magyar kormányküldötjség utja — A kormány tagjai most tisztelgő látogatásra mennek Londonba és Washingtonba. Reméljük, olyan sikerrel jár utjuk. mint amilyen sikerrel a moszkvai utunk járt. Eg'y előre nem követelünk mást, csak azt, hogy adják vissza aranyunkat, amely nem tekinthető hadizsákmánynak, hiszen ezért egyetlen amerikai katona setn ontotta vérét, Az az aranytartalék, mely jelen pillanatban az amerikaiak birtokában van, számunkra életkérdés, mert annak viszszakapása gazdasági életünk stabilizációjára döntő befolyást jelent. — A másik döntő tényező gazdasági terveink megvalósításához termelésünk fokozása. Az ipari termelésünk az 1938-as év 65 százalékát elérte. A mezőgazdasági termés közepesnek ígérkezik. Azt akarjuk, hogy az elindulásnál a dolgozók életnívója a 38-as év 50 százalékát elérje és ezt biztosítjuk is. a_ A rögzített árakat és béreket is biztosítjuk — Rögzített béreket, de rögzített árakat is akarunk. Még egyszer nem fogjuk megengedni, hogy a termelt javakat egyesek felhalmozzák és a feketepiac igénybevételével -elvonják azt a dolgozók eiőL Bevezetjük a munkakötelezettséget és a kötelező munkaközvetítést. Csak a szakszervezeteken keresztüli közvetítéssel lehet munkába állni. Gondoskodunk arról is, hogy az ingyenélők is dolgozzanak. Mindenkinek kötelessége lesz behívásra munkába menni. Ne vegyék rossz néven azok a dolgozók sem, akiknek átmenetileg más munkabeosztásban kell majd dolgozniok. A béreket összhangba kell hozni. Nem lehet az, hogy a® ipari munkás és a szellemi dolgozó keresete között jelentős .eltérés legyen. A leépítés után a megmaradt köztisztviselőket is rendesen meg kell fizetni: Meg vagyunk győződve arról1, hogy a dolgozók az áldozathoza'talban a legmesszebb elmentek. De minden erőnkkel ki kell tartanunk saját érdekünkben, hogy a stabilizáció sikerüljön. Tudjuk azt, hogy a szegedi és budapeali árak közt alig van különbség, ami azt jelenti, hogy Szeged dolgozói is olyan súlyos körülmények közölt élnek akár Budapest, vagy a bányák munkásai, — Nekünk az a kötelességünk, hogy tartsuk a frontot. Fel kell készülnünk az átmenetre. Terveink megvannak. A szakszervezetek kötelessége, hogy azokat megvalósítsa. Ha mindnyájan akarjuk, a siker nem maradhat el: A nagy tetszéssel fogadott beszámomolóhoz számos tárgyilagos1 és okos hozzászólás történt. Apró elvtársnak a hozzászólásokra adott válasza után a jólsikeríMit összevezetöségd ülés véget ért. lulius elején nemzetgyűlés elé kerül az uj szövetkezeti törvény, amely egyben szövetkezeti kódex lesz Jócsik államtitkár nyilatkozata az uj szövetkezeti törvényről, a falusi lakosságnaü nyújtott előnyökről és a szövetkezeti iskolákról PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK Alapíttatott 1841. évben. ' SZEGEDI FIÓKJA Sseged, VSrüimarlyutct 7. Fag-Ulkoaík * bmnkiUlet összes áfával Az ország minden nagyobb városában rendelkezik bankérdekeltséggel Vidéki llókok i Győr, Sopron, Újpest—Rákospalota (Szeged, junius 8.) Pénteken este a szegedi szövetkezeti napra Szegedre érkezett dr. Jócsik Lajos szövetkezetügyi államtitkár, a „Középdunamedence közgazdasága", az „Iparra magyar!" és egyéb kitűnő közgazdasági mü szerzője. Vele érkezett Márton János és Szűcs Ferenc titkár is. A Délmagyarország munkatársa beszélgetést folytatott megérkezése után az államtitkárral. Először ei már régóta várt szövetkezeti törvény megjelenéséről érdeklődtünk. — A szövetkezeti törvény most már teljesen elkészült — mondotta nagy örömünkre az államtitkár. Most azonban előbb el kellett küldenünk az igazságügyminisztériumba, azután a kereskedelem- és szöveíikezetügyi minisztérium vizsgálja felül' és teszi meg a szükséges megjegyzéseket. Ugyanakkor a pártok is tanulmányozzák a szövetkezeti törvényt, majd pártközi értekezlet tárgyalja meg. Biz-om benne, hogy még juniusban tető alá tudjuk vinni és julius elején már a nemzetgyűlés elé is terjeszthetjük. Ezután magáról a szövetkezeti törvényről érdeklődünk az államtitkártól. — Először csupán kerettörvényre gondoltunk, tehát laza szerkezetre, amelybe belefér a szövetkezeti törvény. Ez azonban nem lett volna tökéletes megoldása a kérdésnek, mert eddig is volt körülbelül 33 szövetkezeti törvényünk és mintegy százra menő szövetkezeti rendeletünk. Ezek a mai napig mind 'érvényben vannak. Ezen a ziláltságon akartunk segíteni akkor, amikor a nehezebb feladatot vállaltuk és elhatároztuk, hogy a szövetkezeti élet minden részletét összefoglaljuk az uj törvénybe. Igy ez a törvény egyben szövetkezeti kódex lesz. Az uj szövetkezeti törvény alapjaira tereljük ezután a szót. — Elvi alapjai közül a legfontosabb — kapjuk a választ —, hogy a szövetkezeteknek egészen uj formáját, fogalmát állapítja meg, ugyanis kimondja gazdasági és társadalmi rendeltetését is. Gazdasági rendeltetése a szövetkezeteknek, hogy a kis gazdasági egyedek és szentélyek számára biztosítsa a nagy szervezkedésben levő előnyöket. Ebből következik, hogy a szövetkezetet, mint gazdasági formát, a magyar nép számára szeretnénk fenntartani. Azt szeretnénk, hogy a nem népi elemek maradjanak távol a szövetkezetektől. Ennek érdekében a szövetkezeteket meg kell szabadítani az álszövetkezeti törekvésektől. Igy például ki akarjuk küszöbölni a központi kényszert, vagyis hogy előre konstruáljanak központokat és azután alkossák hozzá a szövetkezeti testek A falusi lakosság és különösen az uj gazdák számára milyen előnyöket hoz,az uj szövetkezeti törvény? — kérdezzük. — Az agrárlakosság körében a szövetkezeteket eddig az tette nehézkessé, hogy nem volt világos törvény-' alkotás. A falusiak nem tudtak eligazodni eddig a szövetkezeti jog terén ós az 1875-ös kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó része el is avult már. Ezért az uj szövetkezeti törvénynél nagyon vigyáztunk arra, hogy áttekinthető, érthető és világos fogalmazásu legyen. Azt szeretnénk, hogy mindenki számára érthető olvasmány legyen és majdnem olyan szeretettel olvassák, mint Arany Toldiját. — Már most ami az uj gazdákat illeti — folytatja nyilatkozatát Jócsik államtitkár —, a® ő számukra a földu müvesszövetkezetek eddigi szerkezetét kíséreltük meg egyszerűbbé tenni, hiszen tudjuk, hogy egy 5—6 csoportos földműves szövetkezet megalakításánál csupán az okmányok aláírása 2 és félórát vett eddig általában igénybe. Ezt a hosszas 'bürokratikus eljárást szeretnénk most egyszerűsíteni és az uj gazdáknak a földmüvesszövetkezetek terén a lehető legnagyobb könnyítést szeretnénk nyújtani. A szövetkezeti nevelésről igen érdekes terveket tudunk meig az államtitkártól. Elmondotta ugyanis, hogy állandó szövetkezeti középiskolát kívánnak létesíteni, másrészt az elemi és középiskolák tantervébe is be akarjuk vezetni a szövetkezeti nevelést. Ezenkívül még az egyetemi oktatásba is bevezetik maid a szövetkezeti problémák előadását és doktorálni is lehet majd belőle. Amint ezt sikerül megvalósítani, törvény rendeli el, hogy bizonyos állásokat csaik azok kaphatnak meg, akik 3— 4 évet elvégeztek a szövetkezeti közép iskolában vagy szövetkezeti tudományokból doktoráltak. Ez az elgondolás egyébként egyedülálló eddig EurópáJ ban. — Addig is azonban, mig ezt meg valósíthatjuk, szövetkezeti népfőiskolákat kivárnunk rendezni. A közeljövőben a tordasi egykori Hangya-féle szövetkezeti iskola épületében rendezünk rövidebb lélekzetü szövetkezeti tanfolyamokat. (lőkös> Jócsik államtitkár előadása a szövetkezeti napon (Szeged, junius 8.) A szegedi szövetkezeti nappal kapcsolatban szombaton délelőtt a Délvidéki Szövetkezeti Köz. pont a városháza közgyűlési termében gyűlést tartott, ezen Jócsik Lajos államtitkár ismertette a szövetkezeti törvényt. A gyűlésen megjelent dr. Pálfy György főispán, Dénes Leó elvtárs polgármester, Tombácz Imre elvtárs nem zetgyülási képviselő, Karácsonyi Ferenc elvtárs csongrádmegyei főispán, Oláh Mihály elvtárs nemzetgyűlési képviselő, Erdei István nemzetgyűlési képviselő, a szegedi iparkamara, ipartestület képviselői és a vidéki kiküldöttek. Az ünnepi (gyűlést Tihanyi Gábor elvtárs, a Délvidéki Szövetkezeli Köz pont elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent vendégeket és a szegedi meghívottakat, majd felkérte Jócsik államtitkárt, hogy tartsa meg előadását. Jócsik Lajos rámutatott, milyen harcok folytak, hogy az uj szövetkezeti törvény megalkotásának a szövetkezet fogalmának meghatározása ne tisztára jog* fogalom legyen, hanem szövetkezeteik, a demokrácia szövetkezetei legyenek és a gazdaságilag elnyomott rétegek érdiekeit képviseljék. Az uj szövetkezeti törvény kizárja a központi kényszert. A szövetkezeteket a törvényjavaslatban cüőször szakmai csoportok szerint osztályozzák, mig másodszor tájközpontak szerint. A politikai demokrácia mellett szövetkezeteink lesznek azok, melyek megnyitják az utat a gazdasági demokrácia felé. Az uj szövetkezeti' törvényünk nemcsak gazdaságilag kíván foglalkozni a nemzet problémáival, de kulturális és társadalmi téren is. Szövetkezeteinknek aa a hivatása, hogy a nemzetet tanítsa meg társadalomtudományosán gondolkozni és cselekedni. Ezzel a célkitűzéssé! és szövetkezeteink ilyen módon való kiépítésével a világ valamennyi demokratikus nemzetével' találkozunk és nívóban régibb demokráciát is megelőzünk. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dénes Leó elvtárs polgármester köszöntötte a vendégeket a város nevében és jó munkát kívánt a gyűlésnek. Jócsik államtitkár előadásával kapcsolatban élénk vita indult meg és sok gyakorlati kérdést vetettek fel, A hozzászólások befejezése után Jócsik államtitkár külön-külön minden hozzászólásra válaszolt. Az értekezleten, amelyen mintegy 100 vidéki és szegedi szövetkezeti ember vett részt, délben ért véget. NEMZETI HITELINTÉZET RT. flöfeja SZEGED, SZÉCHENYI-TÉR 3. Telefon: 349. Foglalkozik a banküzlet minden igával, adópengő betéteket elfogad, hiteleket folyósit.