Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-26 / 118. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szegig, míjits 26, vasárnap it évt. m. n. Rra: 100 millió P A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA A nyomorúság mélypontján Néhány napja, hogy hírül adták az ujsálgok, megkezdődtek az előkészületek az uj pénz megteremtésére. Minden dolgozó, szellemi és fizikai egyaránt, jóleső reménységgel vette ezt a hirtt Még az elcsüggedök és kétségbeesésre hajlók is felvillanyozódtak egy kicsit az uj pénz hírének hallatára. Augusztus elsejére lesz uj, jó pénz, a kormány bevezeti a kötöttgazdálkodást Olyan Ígéret ez, amely feltétlenül uj akaratot önt a csüggedőkbe, további áldtozatofcna serkenti az eddig is hősi erőfeszítéseket végző dolgozókat. Nem kétséges senki ©lőtt, bajunk, gondunk lesz augusztus elseje után is, de az újjáépítés első részének — a legnyomoruságosabbnak, utolsó szakaszába érkeztünk. Az inflációs nyomorúság mélypontján vagyunk. A magyar fizikai és szellemi dolgozók sok százezres: táborának jelentős része tisztában van azzal, mit jelentett, jelent és a jövőben is mit jelent részére a szabad szakszervezet. Az infláció elnyeléssel fenyegető hínárjából kiúszni, megmenteni, ami menthető, szakszervezetek, munkáspártok nélkül szinte elképzelhetetlen. Mégis, nyomorúságos helyzetünk legsúlyosabb szakaszában, az utóbbi hetekben, különösen az üzemekben. találkozunk szakszervezetellenes megnyilatkozásokkal, fegyelmezetlenségek elharapódzásával. Ha megnézzük, kik szítanak hangulatot a dolgozók szervezetei ellen, kik vannak a háttérben, könnyen eljutunk a tőkésekhez. • nrT.'m jól. tudják, az infláció szülte lehetösegek, a rablógazdálkodás rövidesen véget ér. Nemcsak az elszántság, de a gazdasági' előfeltétel is megvan a jó pénz megteremtéséhez. A jó pénz, gazdasági és politikai megszilárdulást hoz, ami elkerülhetetlen és nagyarányú balratolódást von maga után. A tőkések jól tudják, dinit mi is tudunk, hogy a széles dolgozó tömegek nem fogják elfelejteni, a Kommunista Pártnak, a munkáspártoknak köszönhetik majd a jó pénzt, a nyomorúság nagymérvű enyhülését. A tomegek gondolkodásában nagy változást idéz elő, ha érezni, látni fogják a demokrácia erejét a gazdasági bajok leküzdésében. Ha élelemből eleget, az egyéb fontos közszükségleti cikkekből igazságos elosztás alapján szórványosan tudunk adni, többé semilyen uri huncutsággal, reakciós raffiinér iával nem lehet a dolgozó tömegeket szembeállítani szervezeteikkel, a demokráciával. A hátralevő nyolc nyomorúságos hét lehetőségeit akarja a tőkés reakció a maga céljaira kihasználni. A dolgozók nyomorán összeharácsolt anyagi előnyöket politikai céljaik realizálásával akarják párosítani, amikor megkísérlik szembeállítani a fizikai és szellemi dolgozókat saját szervezeteikteli. A tőkések jól bevált tapasztalataikkal, fegyvereikkel támadnak a szakszervezetek ellen. Nem nyíltan, szemtől szembe állva támadnak, hanem kerülővel, ami azt jelenti, nem riadnak vissza szemtelen eszközök alkalmazásától sem. Megközelítik az üzemi bizottságok tagjait j-endiszerint a leggerincesebb, a munkásság érdekeit legjobban, legöntudalosabban vélt képviselőit vagy olyanokat, akik egyéni karriervágyból, vagy más okból hajlamosak a megalkuvásra. Próbálkoznak a pénzbeli, vagy más anyagi megvesztegetéssel, „jobb" állások felajánlásával. Az egyik legnagyobb szegedi gyárban másfél hónap ieCorgása alatt egymást éri az üzemi bizottság elnökének megvesztegetésére irányuló törekvés. Természetesen, nem mondják iki nyíltan, hogy a nagyobb fizetés, az állás felajánlásával oda akarják láncolni maguk mellé a munkássággal szemben, mert az nem lenne célra vezető, ellenkezően, még jobban eggyé kovácsolná az üzem dolgozóit. Ügyes huncutsággal próbálják levenni e. lábáról a kiszemelt áldozatot A fülébe súgják, milyen jó szakember, msnnyit dolgozik á társaiért, ezt a munkát nem lehet az előirt bérrel megfizetni és miután a vállalat urai ezt méltányolják, szívesen folyósítanak egyszer-egyszer egy nagyobb pénzöszszegetL Hivatkoznak az illető képességeire, nehéz anyagi körülményeire, a családjára és csakis ezeknek a szempontoknak mérlegelése miatt ajánlanak fel jobb, vezető állásokat Jellemző, hogy jóformán még meg sem tették az ajánlatot, máris szét fut a hir az üzem dolgozói között, jóformán idő előtt kialakítanak egy követelményt, hogy ez is csak ugródeszkának használta az üzemi bizottsági tagságát, elérte a célját, most már nem törődik a többivel. Igy próbálják megbontani az üzem dolgozóinak egységét, szembeállítani a munkásokat saját társaikkal, az üzemi bizottság tagjaival. A tőkés kapzsiság és számítás más módszereket is kitalál. A munkásság nagy nyomorát a maguk javára próbálják kihasználni, amikor irreális követeléseket dobnak a munkások közé. Ma nem nehéz az elégedetlenkedő tömegeket követelésekre tüzelni. Az éhes ember gondolkodás nélkül kapva kap minden után, amitől helyzetének a megjavulását reméli. Ezt a tőkések ugy próbálják hasznosítani saját javükra, hogy a maguk emberein keresztül elterjesztik a munkások között, ők szivesen teljesítenék minden kívánságukat, dehát a kollektív szerződés igy, a szaktanács amúgy, szóval jólelküségük gyakorirtsaó.a!- a v-'Wj.tá-védelmi szerveik állják útját. Arról pe dig egy szót sem szólnak, miért nem megy bele a szakszervezet példáuteíyara követelések teljesítésébe, hogy á termelt ipari cikkeket osszák szét a munkásság között fizetés fejében. Arról a tőkés urak nem szólnak, hogy' az ilyen vad, esztelen követelések mégcsak pillanatnyilag sem szolgálnák a dolgozók érdekeit. Nem szólva arró hogy az Ilyen gazdálkodás óriási gyorsasággal egy teljes gazdasági csődöt, anarchiát, zűrzavart idézne elő, amely egyáltalán nem szolgálná a dolgozó tízezrek érdiekeit, ellenkezően, beláthatatlan katasztrófát jelentene. Világosan látják mind a ket oldalon, a mi és a tőkések oldalán is, hogy a termelés zavartalanságával lehet biztosítani a többi árut, az infláció leküzdését. Ez a munkából élők érdeke és 'céljai. A munkátlanul, parazita jómódban tobzódóknak nagyon megfelelne az infláció elhúzódása. Kétségtelen tény, a nyomorban elcsüggedt, politikailag iskolázatlan, felületesen gondolkodó munkásrétegek körében ©1 tudnak érni bizonyos kezdeti sikereket azzal a müvelettel, hogy ilyenformán szembeállítják szabad szakszervezeteikkei. A munkásság jogos törekvéseikkel és tudatlanságukkal kísérletezik meg a visszaélsét teljesen lelkiismeretlenül. Fontos és tisztázandó kérdés, a tőkés fejekben kiagyalt, jelszavakat, irreális, szakszervezeteiiriT.es követléseket kik viszik be a gépek mellett dolgozó munkások közé. Kik azok, akik az ellentéteket, veszekedéseket szítják egyik, vagy másik munkás között; hogy a nevető harrnacíit? a tőkés legyen. Eddig még minden esetten kiderült, a felelőtlenül hangoskodók zöme, akik most pápábbak akarnak lenni a pápánál, nagyobb szószólói a munkás 'érdekeknek, a múltban kipróbált munkásvezetőknél, a muilt rendszerben valamelyik jobboldali pártnak, élmunkás szervezetnek voltak a hangadói, vagy éppen a gyárigazgató, később katonai parancsnok besúgói. Az igazgatói irodák szájize szerint ezek izgatják felelőtlen demagógiával a munkásokat, nem törődve azzat, hogy ta terihetés rovására megy, tehát; á munkásság erienére. Természetesen vannas jóhísae- ( mtiek is, akikbö elkeseredettségük ben a helyzet súlyossága miatt fakad ki a ké'ségteesés. Talán jószándákbói, segíteni akarásból; veszik át az irreális frázisokkal valló dobáloizást A váló helyzetet nem tudják helyesen, értékelni és igy kerülnek bele a felelőtllenüi hangoskodók kórusába. Ezek, bármennyire is meg van a jőszándék bennük, a tőkések uszályába kerülnek. Ebből következik, hogy nagyon kell vigyáziiiok, csupa jőszándékbói ne rontsanak, hanem javítsanak a helyzeten saját, de mindnyájunk érdekében Is. Van egy jnásik káros jelenség, ameiy elősegíti a hetyzht ilyén formájú kiéleződését. Ez kizárólag bennünk, a munkáspártok tagjaiban ke. resendők. Vannak üzemek, ahol sajnos a munkásegységet nem tudják e'ég jói a konkrét helyzetre alkalmazni. Csirip-csup személyi kérdéseken vitatkoznak, zsörtölődnek, ahelyett, hogy minden erőt a közös érdek védelmére, a közös ellenfél ellen fognának össze. Komo'y, erőteljes, sikerhez vezető harc csak ugy lehetséges, ha minden üzemben megértik a munkáspártokhoz .tartozók, hogy [a munkásegységnek nem jelszavakban keli kimerülni, hanem a konkrét problémák megoldása érdekében kifejtett közös harcban. Ebben az esetben a szakszervezetek védelmében. Ha már mosí, á nyomor mélypontján a szegedi tőkések elérkezettnek látták jegy kalandor támadás megindítását a munkásság érdekvédelmi szervei ellen, mi la magunk részérői eiébeáli.unk ennek a támadásnak. Tudjuk, hogy nehéz nyolc hét előtt állunk. j Azt is t-udjuk, ha ezeken átverakedjük magunkat, nyert ügyünk van, jelentősen ímeg tudjuk javítani a széles dolgozó rétegek életszínvonalát. Vegyék tudomásul, akiket Illett a magyar munkások, parasztok, Bzeiiemi" doi'gózók nem azért robotoltak éhezve, rongyokban hosszú hónapokon keresztül, hogy most minden eddigi eredményeiket kalandor játszmában hagyják elveszni. Átlátunk a becstelen módszereken és nem hagyjuk magunkat, félrevezetni, a helyes utrói íetériteni Hosszú kínlódás, nyomorúság fitán augusztus elsejére jó pénzt akarunk. A szabad szak szervezetekkei, a munkás pártokkai a jelszót .valóra váltja magának a magya dolgozó nép, minden tőkés mitás ellenére. Erről fogjuk felvilágosítani, meggyőzni, a céi érdekében harcbavinni már a legközelebbi napokban Szeged összes fizikai és s:eflemi doligonólt. Komócsin Zoltán A gazdasági élet legjobb aranyalapja a munkás keze iitiko&I Mátyás* elvtárs: toeizeúe Kis^ETTOA - KG nem ttdnank megegyezni Romániával a határkérdés ben. a nagyhatalmak elé visszük az ügyet (Budapest, május 25.) Rákosi• Mátyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes Kispesten az egyik üzemben beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a szanálásnak, a magyar gazdasági élet legjobb aranyalapja a munkás keze. Ebben bízunk és ez fogl bennünket segíteni a jövőben is. A békeszerződéssel kapcsolatban kívánságunk: Igazságot a Csehszlovákiában élő magyaroknak! Romániával szemben területi követeléseink vannak. Ha nem tudnánk megegyezni, a kérdést odavisszük a nagyhatalmak, a Szovjetunió elé. Hangoztatta ezenkívül, hogy a két munkáspárt összefogása a demokrácia legbiztosabb alapja. A munkásegységei munkás-parasztszövetséggel kel kiszélesíteni és hogy ez sikerülni fogl, mutatja Békéscsaba és Dunántul példája, ahol 100 ezres paraszti tömegek vonulnak fel gyűléseinkre, Beszéde befejező részében Rákosi elvtárs a többtermelésre buzdította a munkásságot. in elfogadták a bányák államosításáról szolé torvényjavaslatot A kunmadarast eset súlyos megtorlását követelték a nemzetgyűlés szombati ülésén (Budapest, május 25) A nemzetgyűlés szombati ülését Varga Bíln elnök nyitotta meg. Napirend előtt Szolnoki István (kisgazdapárti) képviselő szólalt fel a kuimaoarasi pogrom ügyében. Elmondotta. hogy mi történt Kunmadarason, hogv a nemzet felvilágosításának munkája la'án még mindig nem folyik elegendő eré'Iyei és e/zei kapcsolatban utalt a gyermekrablási és megölési rémmesék együgyű voltára arra, hogy ezek a tudatlan tömegekren még mindig j'.t-ott hiteire találnak. - I Az általános helyesléssel fogadolt íe'szőlalás után ugyancsak napirend e'őlt Drozdi Győző kért szót a kunmadaras; események tárgyában. Az elnök ezután a napirend megállapítására tért át. ; ; Vásárt István (pártonkivü;i) hívben elfogadta a javaslatot, mert kétségtelennek tart ja, hogy a gazdin6ági élet fejlődésének természetes következménye az államosítás kiterjedése. Ezuián Kertész Mildós é'őadó reflektált az egyes felszólalásokra. A Ház ezu'án a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta." Az elnök napirendi indítványára ugy határoztak, hogy a nemzetgyűlés (Késeit bizonytalan időre elnapolják. Szeder Ferenc (szoc. dem.) a kormányhoz intézett sürgős Interpellációjában a kunmadarasi eset "kapcsán szóvá tette az egész országban elharapod oit antiszemitizmus jei?nségeit. Hangsúlyozta, hogy ezekért a jelenségekért ma is azok a felelősek, akik egy hegyed évszázadon át mérgezi ék a nép telkét a faji gyűlöletre. Hevesen támadta B papságot, az apácákat és más nevelőket, akik szerinte sok psetben a faji gyűlöletre izgatnak. Az ülés féi B-kor véget ért. /