Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-23 / 115. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! tm május 23, csütörtök ftl. évi. 115. sz. ma: 30 millió F wm MAQt&M ÉLtt ÍMüÍI.8t A P ÁBt 0 ORSZÁG I ÁAP1I.AFJA Az én helyem is a munkáspártban van Állami alkalmazott, katonatiszt és egy kisiparos nyilatkozik a vasárnapi agitá­ciós napról (Szeged, május 22.) Az MKP vasár­napi agitációs napjával kapcsolatban alkalmunk volt olvasóinkkal ismertetni bz agitációs munkát végzett elvtársak megfigyeléseit. Most felkerestünk né­hányat polgártársaink közül, akiknél az MKP megbízottai1 vasárnap jártak. Szűkség van arra a tudásra A Móravárosban egy állami szolgá­latban álló munkást kerestünk feli, aki mint maga is elmondja, eddig még egyetlen pártnak sem a tagja. — Sok panaszom és megjegyzésem volt Érdekes és meglepő volt számom­ra, hogy aki felkeresett, régi ismerős munkást ár sam volt A felszabadulás után messze költöztünk egymástól. Egészen a felszabadulásig minden po­litikai kérdésben egyetértettünk. Köz­ben ő belépett az MKP-ba és érdekes, hogy most mennyivel tisztábban látja az eseményeket. A pártnapokon beha­tóan és részletesen tájékoztatják. Meg­győződtem a vasárnapi agitációs na­póra, hogy az én helyem is a munkás­pártban van. Most fokozott ambíció­val járok majd el a pártnapokra, ta­mifei a karok mert már én is látom, hogy arra a tudásra, amit az MKP ad, milyen mérhetetlen szükség van a de­molcrácia megerősítésében. Takarodót fújtam A Belvárosban egy nyugatról visz­szaitért ezredest látogattunk meg, akit ia vasárnapi agitációs nap folyamán elvtársaink felkerestek. — A Délmagy e rőrseágfoól értesül­tem az agitációs napról1, érdekelt, hogy lesz-e valami uj mondanivalója szá­momra az MKP-nak. Még mosolyog­tam! mikor láttam, hogy két gyári­munkás keresett fel. Ugy gondoltam, hogy hiszen én sokkal többet olvas­tam és tanultam agitátoraimnál, sem­hogy tanulhatnék tőlük valamit'. Meg­mondhatom őszintén — hiszen ezt kér­ték tőlem vasárnap is —, hogy bizony a hadseregben Horthy ék alatt és a suttogó propaganda ma is mennyi rá­galmat szór az MKP-re. Vitatkozni kezdtünk és beismerem, hogy az érvek súlya alatt kénytelen voltam takaro­dót fújni, hogy szakmám nyelvén fe­jezem ki magamat. Tárgyilagos, józan es megfontolt bírálatot kaptam ugy a múltról, mint a jelenről. Kénytelen voltam — a bizonyítékok tömegének hatása alatt — beismerni, hogy. való­ban a legszebb hazafias programot az MKP tüzíte célul maga elé. Feleségem rögtön be is lépett az MKP-ba, én a magam részéről csak engedélyt kér­tem néhárv pártoap látogatására, hogy előbb teljesen megismerkedjem a párt célkáltüzéseivel és ideológiájával. Azt hiszem, legközelebbi agitációs napju­kon már én is az agitátorok közt le­szek. A Délmagyarországwak van Igaxa Meglátogattunk végül egy iparost is, aki tagja ugyan egy demokratikus pártnak, de városnegyedében ugy is­merik, mint a kommunisták nagy el­lenségét. — Az ipartestületi választásokkal kapcsolatban a Délmagyarország sokat foglalkozott magával a testülettel és pártommal is. Ugy gondoltam, majd vasárnap én megmosom, a magamét... ... és elkövetkezett a vasárnap! Most oedig itt kérdeznek, hogy mi a véle­ményem. Megmondom. Igaz. hogy én megmondtam a magamét, dühösen és jól aláhúzva, agitátoraim ezzel szem­ben türelmesen végighallgattak és az­után ők válaszoltak. Hangjukban és mondanivalójukban nem voltak mér­gesek, sem dühösek. Most beismerem: az agitátorok meggyőztek, hogy a Dél­magyarországnak van igaza: Hiszen je­lenleg az ipartestület a Kisgazdapárt­nak egy érdekképviselete — legalább a vezetősége. Mi volna, ha minden párt külön ipartestületet vagy ipartestületi vezetőséget alkotna? A nemzet pro­blémáit is koalícióban lehet és kell megoldani. A szegedi iparostársadalom sem járhat külön utakon, különben problémái megoldatlanok maradnak. Megígértem agitátorairnnak és most ismételten megígérem, hogy az MKP páxtnapjait szorgalmasan látogatni fo­gom, hogy én is lássam a történelmi fejlődést és iparostársaim körében fel­világosító munkát tudjak végezni. Ugy gondoljuk, hogy olvasóink, sze­mélyesen is és vasárnap meggyőződhet­tek, hogy az MKP valóban a nemzet pártja, hotgy hazafias célokat szolgál és a dolgozó társadalom megtalálja az utat és pártot, ahol érdekeit őszintén .és min­den megalkuvás nélkül megvédik. Vasárnap tanultunk, hogy taníthas­sunk, hogy az épitő munkát tökéletesen végezni tudjuk, e-z egész nemzet érde­kében. Junius 17-én kezdődik külügyminiszterek második ülésszaka (Páris, május 22) A külügyminisz­terheiyettesek május 27-én újból mun­kához lábnak a Luxenburg-palotában. Feladatunk abból áll, hogy előkészít­sék a négy kiülügyminiszier máso­dik ülésszakát, amely nem junius 15-én — mint azt jellentették —, ha­nem junius 17-én kezdődik Párisban. A helyettesek május 27-én meghall­gatják az olasz kormány képviselőjét, aki ismertetni fogja hazája állás­pontját a francia—olasz határkér­déssé: kapcsolatban. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén tárgyalják a szénbányák államosítását (Budapest, május 22.) A ncmzet­gyüiés szerdai ülésén napirend előtti, felszólalások után az elnök indítvá­nyára elhatározták, hogy a csütörtöki ülésen a szénbányák államosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják, majd áitértes az interpellációkra. Jónás József indítványt tett, amely­nek értelmében kérte, hogy a gazdák­nak biztosítsák 200 Szá* donánypa­lánta szabad termelését. Az inuit­ványt a nemzetgyűlés a magáévá tet­te és tárgyalásáról az elnök későob intézkedik. Szécst Béla a polgáriiskojai taná­rok fizetésének felemelése tárgyában, Ná.iássy Lászió a mezőgazdasági dol­gozók társadalombiztosításának ren­dezése tárgyában interpellált a kor­mányhoz. Dénes István a föídmivelés­ügyi miniszterhez interpellált a föld­munkások felruházása érdekéoen. Mig Hegymegi Kis Pál hangoztatta, hogy a sok rendelet miatt jogbizony­talanság és tájékozatlanság van, az aisófoku hatóságoknál. Kis Sándor az ellenállási mozgalomban részty„ett • Görgey század* fogságoa került rész­legének hazahozataláról interpellált. Szeged tüzifaeliátásárói tanácskozott a közellátási bizottság Szigorúan ellenőrzik a gazdák tejbeszolgáltatását •böü félkiiót a munkásoknak ad, 25 de­kát pedig beszolgáltat közellátási cé­lokra. A közellátási bizottság csak ugy. volt hajlandó hozzájárulni a dologhoz, ha a nagykereskedő csupán két kiló zsirt kér egy mázsa szénért és ebből 25 defcáí lead közellátási célra. Az ak­ció hatósági, ellenőrzés mellett kerülne lebonyolításra. A Joint bejelentette, hogy négyezer mázsa tűzifát termelt ki Jánoshalmán1 és kérte, hogy az egész, mennyiséget itgénybevehesse. A közellátási bizottság ragaszkodott ahhoz a szabályhoz, hogy a fa felét be kell szolgáltatni közellá­tási célokra. A földreform során földhöz juttatóét uj gazdák elpanaszolták, hogy csak borért kapnak réagálicot a Községi Élelmiszerüzemtöli Mivel nekik még nincs boruk, kérték a közellátási bi­zottságot, remeteije el, hogy pénzért vá-_ sárolhassák meg a gálicof. A közellá-' tási bizottság kimondotta, hogy igazol­ják u j gazdav oltukat, azok pénzért is kapnak rézgállicot A közellátási miniszter felszólította Szeged közellátási kormánybiztosát, te­gyem jelentést, hogy Szegednek meny­nyi fára lenne szüksége téli ellátására'. A* minisztérium ugyanis igyekszik na­gyobb mentnyiiségü fát beszerezni és ebből Szegediek is kiván juttatni. Pártos Endre ezzel kapcsolatban szó­vátette, hogy a románoktól paprikáért fát lehetne kapni. A közellátási bizott­ság megbízta Pártos isazgatót, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokat folvtassa le Budapesten. hazfeü jttiiüss&vfek bajjal kongresszusa (Bajai, május 22.) A hazai délszlá­vok bajai első országos nagygyűlése fontos határozati javaslatot hozott és kdimondoíta, hogy az itt élő szlévság megköveteli az őt megillető nemzeti­ségi jogokat, politikai', gazdasági és kulturális térem egyaránt. Az ezzel kap­csolatos kérdésekkel a kongresszus va­sárnap délutáni és hétfői napirendjén foglalkoztak. A bajakörnyéki, szeged­vidéki, baranyai, fővároskarnyéki és nyugatmagyarországi szlávok kiküldöt­tei a legaprólékosabb kérdések megvi­tatásában is résztvettek. A határozati javaslat kiemeli, hogy a magyarországi délszlávok sem töb­béit, sem kevesebbet, de mindazokat a jogokat követelik, amelyeket a jugo­szláviai! magyarok megkaptak és ame­lyeket az alkotmányban is biztosítottak számukra. (Szeged, május 22.) A közellátási bizottság szerdán délelőtt dr. Pálfy György főispán elnökletével tartotta eheti ülését. A bizottság) foglalkozott a sütőiparosok panaszával, A pékek ar­ról tettek jelentést, hogy a kenyérsü­tés folyamatossága megáll, mert a tü­zelőanyagot nem kapják meg rendesen. Fogas Pál városgazda a bejelentésre válaszolva elmondotta, hogy a király­halmi erdőben levő fa bősegesen 'bizto­sítja a sütőiparosok szükségletét, je­lenleg is kitermelve rendelkezésre áll akkora mennyiség, amennyivel a sütő­iparosok egyhónapi szükségletét ki le­het elégíteni, de nem áll rendelkezésre elegendő emberi és állati erő a beiü­varozáshoz. Dr. Papp Fcrenc király­ha-Lmá közigazgatási kirendeltség veze­tője igazolta a városgazda állítását és javasolta, hogy a fát azokkal a gazdák­kal fuvaroztassák be közmunka- kereté­ben, aikik még nem tettek eleget köz­munkakötelezettségüknek. Székely László elvtárs javasolta, hogy a rend­őrség sürü razziázásokkal gyűjtse össze a dologkerülőket és őket használják fel a fa beszállításánál. A javaslatot el­fogadták, a közellátási bizottsági gora­dosKodik végrehajtásáról. — Ezután újra napirendre került a tejbeszolgáltatás elégtelenségének ügye. Szegeden a tejbeszolgáltatás úgyszólván teljesen megszűnt. A közellátási bizott­ság egységes áliásfogiaiásai az volt, hogy ezen a tűrhetetlen helyzeten végre vál­toztatni kell. István " Béla közellátási felügyelő javasolta, hogy a gazdákat lássák el igazolvánnyal, amire jegyez­zék fel, hogy eleget tett-e tejbeszolgál­f atási köitelszettséigiülknek, vagy nem. A piacellenőrök és a rendőrség piacot el­lenőrző közeged minden piacon nézze­nek utána, hogy a tejet árusító gazdák eleget tettek-e beszolgáltatási kötele­zettségüknek, Ha. kartotéklapjukra nincs feljegyezve a beszolgáltatás, áru­jukat kobozzák el és tiltsák meg nekik a piacon való árusítást. Az ügyben még folynak a további tanácskozások. Csala Dezső tüzefőanyagnagykeres­kedő bejelentette a közellátási bizott­ságnak, hogy a pécsi szénbánya 450 va­gon kokszot hozna zsírért Szegedre. Egy mázsa koksz egy kiló 75 deka zsírba kerülne. Csala felajánlotta! hogy lebo­nyolítja az ügyletét és mázsánkint két kiló 25 deka zsírt szed a kokszért, eb­Gyors- és teheráru! is szállB a MÁU (Budapest, május 22.) Az Államvas­utak kiterjesztik! az árufuvarozás kö­rét és május 20-tól kezdve darabáru­kat gyors- és teheráruként valameny­nyi vonalon felvesznek fuvarozásra. Ugyanekkor Budapesten lehetővé vált a darabárufuvarozás. Bővebb felvilá­gosítást a pályaudvarok adnak. Razzia a regensfcurgt halókon (Regensburg, május 22) A Duna ba­jor szakasza nagy rendőrségi rajta­ütés színhelye volt. Az amerikai ké­melháritás tekintélyes fegyveres erő­vei vizsgálatot tartoti: 12 magyar és 360 különböző nemzetiségű hajón, amelyeknek négyezer főnyi legény­sége feketézéssei és SS katonák meg­szöktetésének elősegítésével foglal­kozott. Ellenállás nem volt, csupán a magyar hajókon fenyegették a rend­őröket, de ezek könnyedén úrrá lettek a hajókon. Eddig 3 rövidhuüámu rá­dió ieadót, valamint puskákat, ne­hézgéppuskákat és lőszert foglal­lak Je.

Next

/
Thumbnails
Contents