Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-22 / 114. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! Szeged, 1546, mim 22. szerda Ili. évi. 114. sz. Rra: 30 millió P DHMAGYMM A Kommunista Párt az a motorikus erő, amelynek segítségével ki tudunk kerülni súlyos gazdasági helyzetünkből Elvtársaink beszámolnak a május 19-i agitációs nap tanulságairól (Szeged, május 21.) Vasárnap tartotta az MKP szegedi szervezet? agitációs napját. A mult héten több izben r avilágitottunk, hogy mennyire tanulságos lesz ez a nap ugy a pártnak, mint a nagyközönségnek is. A Kommunista Párt minden körülmények között es minden helyzetben megtalálta a megoldási lehetőséget és a tapasztalati it a nemzet érdekében gyümölcsöztetni is tudta. Munkatársunk felkeresett néhány agitátort és megkérdezte, mit tanultak es mit láttak a vasárnapi munka folyamán. Elsőnek a legfiatalabb agitátorok egyikét, a 17 éves Mison Ilonkát kérdeztük meg, aki Móravárosban végzett agitációs munkát. Meg kell gyógyítani a lelkeket — Az agitáció folyamán mi is erősen éreztük a gazdasági válságot — kezdte mondanivalóit Mison elvtársnő. Annak ellenére, hogy a Délmagyarország mindennap foglalkozott az agitációs nappal, kevés helyen tudtak róla. — Kevés a jövedelem, nem futja ujsáigjra, pedig nagy szükség volna olvasásra — mondták maguk az érdekeitotó — Igyekeztünk csak olyan helyeket felkeresni, melyekről tudtuk, hogy még nem tagjai egyetlen pártnak sem. Nekem az volt a benyomásom, annak ellenére, hogy senki sem mondotta meg, az emberekből még nem sikerült meggyőződéses demokratákat nevelni. Nem lépnek be a pártokba kizárólag) azért, mert lelki-szemük előtt még mindég ott lebeg a „fehér ló". Félnek, hogy viszszatér a régi világ. Nem örülnének neki, ezt határozottan merem mondani, hanem félnek tőle. Megbarátkoztak volna már a demokráciával, csak túlértékelik a reakció erejét. Általában érzik — főleg a munkások —, hogy valahova kell tartozni, de — és itt ütközik ki az öntudat hiánya — határozatlanok. A mult rendszer tul mély nyomokat hagyott a lelkekben. Szükség van ilyen agitációs napokra, nem azért, mintha itt tagokat akarnánk gyűjteni, hanem a magyar társadálom lelkénekmeggyógyitására-. A következő, akit megszólaltattunk, az ujszegedi kendergyár üzemi bizottságának tagja, Trischler Ferenc, aki Újszegeden végzett agitációs munkát. Nem a demokrácia a felelős — Nagyon sajnálom, hogy nem ugy sikerült, ahogyan azt terveztük — kezdte mondanivalóit Trischler elvtárs. — Ez azonban nem rajtunk múlott, mert bizony alig találtunk valakit odahaza. — Sokan, akikkel beszélgettünk, nem hittek őszinteséglünkben és nem tudták elképzelni, miért kérdezgetjük. A múltban, ha egty politikai párt kérdéseket tett jel, ugy azt nem. azért tette, hogy a nemzeten segítsen, hogy nemzeti problémákat oldjon meg, hanem kizárólag pártérdekeket szolgált. Így az emberek előtt ez a módszer még ismeretlen — akárcsak maga a demokratikus életforma — és ezért idegenkednek tőle. Érdekes, hogy általában világosan látják az emberek, hogy a mai nehézségekért nem a demokráciát illeti a szemrehányás, hanem ezért kizárólag c 25 éves Horthy-uralom a bűnös. — Szomorú képet nyertem azonban az ujszegediekröl. Természetesen nem c-lvtársakat kerestem fel és amennyiben tagjai valamelyik párttak vagy szakszervezetnek, ugy nem meggyőződésből, de érdekből van ott jelentős rét .ük. Folytatnunk kell az agitációs napokat, mert sokat, nagyon sokat kell inéig a nemzetnek tanulnia, hogy megértse: az egyed önmagában sohasem boldogul, előbb a nagy közösségnek, az egész nemzetnek kell jól énie és azon belül mindnyájan boldogulni jogunk. Természetesen a pártiskolások is résztvettek -az agitációs napon. Felkerestük az egyik falusi elvtársnőt, hogy mondja el véleményét az agitációs napról és magáról a városiakról. Hiányzik az öntudat Sebő Mária deszki elvtársnő elmondja, hogy a Tisza Lajos-köruton dolgozott. Általában szívesen fogadták és sokat beszélitek. Megvitatták az aktuális problémákat. Egyet • megálLapithatott, hogy még mindég a személyi érdek játsza a jöszerepet. Felkeresett egy magasabb tisztséget betöltő állami tisztviselőt Mikor elmondotta-, hogy miért jött, leültették és felvilágositották, hogy a családban bizony senki sem tagja egyetlen pártnak sem. A múltban az állatni tisztviselők nem lehettek párttagok. A felszabadulás után pedig a munkások feljelentésére a ház ura öt hetet töltött a Béke-utcában. A család másokban ér. nem magukban keresi a hibát. De igy volt ez az egész vonalon. Megértik a célkitűzéseket, de... Ezt az elvfársnő az öntudaihiánynak tudja be. Utunk ezután a városi adóhivatalba vezeteti Kiss Andor városi főszámvevő is tevékenyen vett részt az agitációs napon. Csupa öröm és lelkesedés az elvtára. A Sz?ntháromsá@-utcában végzett agitációs munkát — A magam részéről a lehető legszebbet tudom csak mohdanii. Val-amennyii helyen -szívesen fogadtak és nem dicsekvésképpen mondom, de teljes munkát tudtam végezni. Felkeltettem az emberek érdeklődését és majdnem valamennyi helyen megállapodtunk, hogy pártunk gyűlésein részt fognak a jövőben venni, hogy jobban megismerhessék célkitűzéseinket. — Nem tudom, a többi elvtársam milyen benyomásokkal tért haza, de én ugy látom — mondotta Kiss elvtára —, hogy már sokan nemcsak megértik pártunk célkitűzéseit, hanem azt már értékelni is tudják és sokkal többen vannak, akik ma támogatnak, mint a választások alkalmával. Meg vagyok győződve, hogy szükség van az ilyen agitációs napokra, mert tanítunk és elősegítjük, hogy a demokrácia testet ült-ön. örültem, iíO&y dolgozhattam. Ihogy tanithattam, szívesen, veszek részt I a jövőben is ilyen munkában. A nemzet egyetemes érdekében Kéve Béla elvtárs, propagandavezető az alábbiakban szűrte le az agitációs nap tanulságait. — Ha agitációról hallanak az emberek, valami kényszeredett érzés vesz erőt rajtuk, rögtön valami erőszakos dologira gondolnak. A mi agitációnk nem a szónak ebben a rossz értelmében vett módja, erről mindenki meggyőződhetett, akinél elvtársaink jártak. — Elmentünk, elbeszélgettünk s bizonyos mértékig „lélekkutatást" végeztünk. A legszembetűnőbb eredmény, amire jutottunk, hogy az emberek gondolkodásmódja igen gyorsan fejlődik, hogy ugy mondjam, kezdik „marxista" szemmel nézni az eseményeket. A gyárimunkás éppúgy, mint az értelmiségi foglalkozású mincl világosabban látja az összefüggéseket, amelyek kül- és belpolitikai, giazdiasági és politikaii kérdések között van Például: felismerik az összefüggést a jó béke és belpolitikai berendezkedésünk, a jó pénz megteremtése és a reakció ellen való harc, stb. között van. — Ezt a jelenséget annál is inkább ki kell hangsúlyozni, mert ennek felismerésétől, már nem áll messze az a másik felismerés, hogy a Kommunista Párt az, amely minden kérdésben rámutat ezekre az összefüggésekre, irányt mutat a bajok orvoslására g ezek megvalósításáért a legkövetkezetesebb harcot folytatja'. — A pártunkon kivül álló rétegek között — s ez különösen az értelmiségre vonatkozik — nem azért növekszik a párt befolyása, mert már teljesen magukévá tették a párt célkitűzéseit, hanem mert a Kommunista pártot tartják annak a motorikus erőnek, amely segítségével ki tudunk kerülni sülyos gazdasági helyzetünkből. — A munkások között pártunk befolyásának növekedése, szervezeti téren Í9 jelentkezik. Példa erre a két somogyitelepi pártszervezetünk, amely 15— 20 százalékkal növelte a taglétszámát annak dlacéra, hogy a tagszerzés nem volt elsőrendű feladata az agifációnak. — A választások óta eltelt idő pártunk befolyásának növekedését hozta magával: ez az agitációs nap legfontosabb tanulsága; továbbá az, hogy lebecsültük sajált erőnket, sokkéi többen követnek bennünket! s ki.róri-k szimpátiával a párt működéséi, mint azt mi magunk gondoltuk. — Megállapítottuk háziagitációnk során, hogy egyes városrészekben bizonyos gócai lesznek a suttogó propagandának, amelyek egy-egy kérdés körül mozognak. Elvtársaink őszinte szavainak hatására, szétmorzsolódtak mind a sötét hazugságok és hiresztelések, amelyekkel tudatosan akarják megmérgezni az emberek gondolkozását. — Mi- ugy hisszük, nemcsak pár tmunkát végeztünk vasárnap, munkánk a nemzet egyetemes érdekeit szolgálta. Byrnes amerikai külügyminiszter sürgeti a békekötést (Washington, május 21.) Biymes külügyminiszter a párisi külügyminiszteri értekezlet eredményeiről az amerikai néphez intézett rádióbeszédében a következőket mondotta: — A béke irányában elért haladás sokkal nagyobb, mint az értekezletet összehívó javaslat megtételekor reméltem. Valamennyien egyetértettünk abban, hogy Jugoszláviának és a többi középeurópai államnak, amelyek már évek óta használták a trieszti kikötőt, szabad utat keli biztosítani Triesztbe és ott nemzetközi ellenőrzés mellett szabadkikötőt kell teremteni. Kijelentette ezután Byrnes, hogy a balkáni békeszerződéseket főként azért kellett félretenni, mivel nem tudtak megegyezni a gazdasági záradékokban. Hangoztatta, hogy most, amidőn a világ nagy árucikk- és élelmiszerhiányban szenved és a békeállapotok visszatérését sóvárogja, nem lehet határozatlan időre elhalasztani a béke létrehozását és a csapatoknak a megEzáilott területekről való visszavonását. A négy szövetséges kormány nem halogathatja vég nélkül a béke megkötését azokkal az országokkal, amelyekkel szemben már régen megszüntette a harcot, egyszerűen azért, mivel nem tud egymással megegyezni a béke feltételeiben. Tízenkéféví fegyházat kapott a munkaszolgálatosok hóhérorvosa (Szeged, május 21.) A népbiróság Csaba-tanácsa keddien hirdetett ítéletet dr. Hegedűs Imre volt orvoszászlós háborús és népellehes bűnügyében. A népbiróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat, mert a tanúvallomásokból bebizonyosodott, hogy részese volt emberek törvénytelen megkinzásának, a munkaszolgálatosokkal szemben nem teljesítette orvosi kötelességét és a kikötéseket sokszor sajátkezüleg hajtotta végre. Ezért a népbiróság dr. Hegedüst 12 évi fegyházbüntetésre, politikai jogainak 10 évre való elvonására ítélte, az orvosi -hivatás gyakorlásétól Hódmezővásárhely területén öt esztendőre eltiltotta .Dr. Pártos Imre ügyész súlyosbításért, dr. Kovách Aladár védő enyhítésért fellebbezett. A Jugoszláv jóvátétel első részlete (Budapest, május 21) A londoni rár dió közölte, a Magyarország és Jugoszlávia között létrejött jávátételi egyezmény első részletét. Ezek szerint Magyarország Jugoszláviában gyárakat épit és jugoszláv testi munkásokat képez ki, valamint vasúti felszerelést és fémárut szállít Jugoszláviának. , i Riesz elvtárs angliai nyilatkozata a magyar békekivánságokról (London, május 21.) ,.Magyarországi ma rosszabb helyzetben van, mint a trianoni szerződés után" — mondotta Riesz István igazságügyminiszter, aki az angol munkáspárt meghívására érkezett Angliába. Azok a területi kívánságok, amelyeket a mostani magyar kormány támaszt, szerények. Elvetésük súlyt adna ama kormányellenes magyar elemek érveinek, akik ezt az uj magyar demokrata kormány tekintélyének aláásáisára használnák ki. Riesz miniszter közölte, hogy a magyar kormány annakidején emlékiratot nyújtott ét a külügyminiszterek párisi értekezletének és ebben felsorolta Magyarország kívánságait. Többek között kérte, hogy csatolják Magyarországhoz Csiailóköz szigetét, amelynek lakossága magyar többségű. Ami a magyar-román határ kérdését illeti, Riesz kijelentette: A magyar kormány azt kiváhja, hogy hagyjanak meg Magyarország birtokában bizonyos területeket, a merne! yek kiterjedése kereken 22.000 négyzetkilométer.