Délmagyarország, 1946. május (3. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-21 / 113. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ízesed, 1546. május 21. kedd ill. évf. 113. sz. ura: 30 millió P DELMAGYAKORSZAG A jó béke egyetlen biztositéka a jó, erős demokrácia Rákosi Mátyás elvtárs Szombathelyen mondott nagy beszédében bejelentette, bogy augusztusban meglesz az uj pénz — A Kisgazdapárt bomlása és a munkáspártok egyesülése Még három-négy hónap súlyos erőfeszítésre van szükség Ml (Szombathely, május 20.) A Kommu­nista Párt vasárnap Szombathelyen nagygyűlést rendezett, amelyen, részt­vetfl és felszólalt Rákosi Mátyás mi­ncsztarekiökhelyettes is. Közel 100 ezres tömeggel zsúfolásig megtelt a hatalmas Fő-tér. Szabó Imre megnyitó szavai után Rákosi Mátyás mondott beszedet. — Az országot — mondotta — ma íiét nagy kérdés izgatja: a jó pénz és o jó béke. Elsőnek vesszük azt, ami rrundannyi/unkat közvetlenül érint: a ;ió pénz kérdését. Mindannyian tudjuk, nogy az, ami a pénzromlás terén az utóbbi időkben történik, igy tovább •item mehet. A Kommunista Párt meg­vizsgálta a kérdést, hogyan teszi lehe­tővé a pénzromlás megállítását, a jó pénz megteremtését, a szanálást. En­iiek két előfeltétele van. Az egyik a termelés fokozása, a másik az állam­háztartás egyensulybahozása. — A föLdmüvesnép, a falu dolgozói, az óriási nehézségek dacára, nagyszerű önfeláldozással elvégzik nehéz munká­jukat. Megvan, a nemeny, hogy május •égén a magyar föld 95 százaléka be lesz vetve. Az uj föld jó kezekbe ke­rült, az uj gazdák megművelték a föl­eiét. Ha a jó Isten bőven ad májusi me­leg esőt, akkor nyugodtan nézhetünk az aratás felé. A mezőgazdaság részéről tehát meg vannak a jó pénz előfeltéte­lei — Nézzük már most, hogy állunk ez ipari termeléssel? Szerte az ország­ban az a tapasztalat, hogy a gyárak­ban, az üzemekben, a műhelyekben emelkedik a termelés. Ez azért fontos, mert a termelés fokozása nélkül nem tudjuk rendbehozni az országot. Ma az a helyzet, hogy 70—75 százalék felé jár a magyar ipar a békebeli termelésnek. A jó pénz megteremtésének első elő­feltétele a jó munka és az a munka a földieken és az ipari üzemekben jól ha­tóét De a termelés emelése még nem elég a jó pénz megteremtéséhez. Ahhoz az is keik hogy egyensúlyba hozzuk az államháztartást. Csökkenteni kell az állam kiadásait, le kell épiteni a tul­nagyra duzzadt tisztviselői kart és csak annyit szabad megtartani, amennyit ez a leszegényedett ország elbír. — Természetesen van egyéb felté­tele is annak, hogy rendet teremtsünk pénzügyi téren. A legfontosabb volna, hogy visszakapjuk az aranyat és a többi értéket, amit a németek és a nyilas tablók nyugatra vittek. Mi összeállítot­tuk a statisztikát, amelyből kiderül, hogy nemcsak az aranyat vitték nyu­gatra, de elvitték 270 legnagyobb gyá­runk raktárát és legjobb gépeit. Elvit­tek 1700 mozdonyt és 40.000 vaSuti ko­csit. Elvittek több mint 500 dunai és tiszai hajóit és elvitték az állatállomány legnagyobb részét. Elrabolták a nem­zeti vagyon legalább egyötöd részét. Mi azt szeretnénk, hogy az ország minél előbb kapja vissza ezeket az elhurcolt tavakat, amelyeknek legnagyobb része í nerikai kézben van. Hacsak az ara­nyat kapnánk vissza, már júniusban meg tudnánk teremteni a jó pénzt. Mi rendkívül hálásak vagyunk azért, hogy az UNRRA Magyarországnak sokmil­láódolláros segítséget nyujit és hogy tiz­mdlliódolláros kölcsönt kaptunk, de még nagyobb köszönetet mondanánk, ha visszaadnák több mint kétmilliárd dollár értékű saját javainkat. — A jó pénznek megvannak a gaz­dasági előfeltételei, de hozzáteszem, hagy a jó pénznek is megvannak az el­lenségei is. Ezek elsősorban a nagy spekulánsok, a nagy feketézők. De van­nak olyanok is, akik politikai okból el­lenzik a szanálást, a pénzromlás meg­állítását. Ezslc arra spekulálnak, hogy a nehézségek és az a keserűség! ame­lyet a pénzromlás okoz, aláássa a fia­tal magyar demokrácia alapjait! — A még előttünk levő munka nem lesz könnyű, mindannyiunktól nagy ál­dozatot követel. A tisztviselők leépí­tése nem valami bosszú, hanem a de­mokrácia megerősítésének egyik módja. — Felmerül a kérdés, hogy mikor vezessük be a jó pénzt? Mi, kommu­nisták valljuk azt, hogy az idő sürget. En azt mondom, hogy augusztusban meglesz a jó pénz, hogy a gazda a ter­mést már jó pénzért tudja eladni a vá­rosnak. A szanálásnak, a jó pénz elő­teremtésének nemcsak gazdaságii, ha­nem politikai előfeltételei is vannak. Ezekhez a politikai előfeltételekhez tartozik, hogy a koalíció minden pártja, a Nemzeti Függetlenségi Front minden pártja egyenlő erővel és elszántsággá' fogjon hozzá a nehéz munkához. Ezen a téren sajnos, nincs minden rendben. Elsősorban baj van a legnagyobb kor­mánypárttal, a Független Kisgazda­párttal. A Kisgazdapárt most sem. egy­séges. Sajnos, ebbén a pártban gyak­ran a jobbkéz nem tudja, hogy mit csi­ii nál a bal Szerte az országiban érzi a parasztság, hogy bajok vannak' a Kis­gazdapárt körük Ez is oka annak, hogy a Kisgazdapártból az utóbbi hetekben tömegesen megindult az áramlás bal felé, a munkáspártok felé. Helyes az ut, amelyre a paraszttömegek léptek. Ha végignézünk a szomszédiságban, mindenütt ezt látjuk. (Éljenzés és taps.) A Kommunista Párt a felszabadulás első perce óta hirdette, a munkásegy­ség szükségességét. Mi a magyar viszo­nyok ismerete alapjón eddig nem vetet­tük fel a munkásegység legfontosabb megvalósulási programpontját, a két munkáspárt egyesülését. De meg va­gyok győződve arról, hogy ez a gon­dolat Magyarországon is gyökeret fog *verni a két párt dolgozói szivében és ha nem is hamarosan, de a legköze­lebbi időben, a történelmi fejlődés fo­lyamát meggyorsítva, el fogunk jutni abba a helyzetbe, amikor a két párt eggyé forrva fog küzdeni a maglyar de­mokráciáéit, a népi uralom megvalósí­tásáért és kifejlődéséért. A békekötésről szólva Rákosi elvtárs a következőket mondta: — Hirek és álhírek egymást köve­tik, azonban ne engedjük magunkat semmiféle híreszteléssel megzavartatni. Mi tudjuk, hogy a békekötés előtt meg fognak bennünket hallgatni és tekin­tetbe veszik a mi véleményünket is. Azt azonban tudjuk, hogy a jó béké­nek egyetlen biztosítéka van számunk­ra itthon, a jó, erős demokrácia. (Él­jenzés.) Mi' szakadatlanul azt; hirdet­jük, hogy a legjobb békeelökészités a becsületes, őszinte népi politika. Olyan politika, amely a szomszéd népeket, köztük uj szomszédunkat, a nagy Szov­jetuniót (éljenzés és taps) megnyugtat­ja arra vonatkozólag, hogy itt többé a reakció nem ütheti fel a fejét. A béke­célok előterjesztésével nem leestünk el. De elkéstünk alaposan a jó béke egyéb előfeltételeinek megteremtésével. El­késtünk 1944 őszen, amikor a magyar reakció bűnéből nem tudtunk ugy ki­lépni a háborúból, ahogy azt Románia vagy Finnország megcsinálta és elkés­tünk a télen is, amikor tűrtük, hogy a reakció újra felüsse fejét Reakciós berkekből a párisi békeelökészités ne­hézségei hatásai alatt egyre többször halljuk, hogy talán béke helyett hábo­rúra kerül sor. Mi nem tartunk attól, hogy a sokat szenvedett emberiség most újra megengedi egy harmadik vi­lágháború létrejöttét, de kérünk min­denkit, ne üljön fel az ilyen rémme­séknek és szálljanak szembe erőterje­sen mindlen olyan propagandával, mely egy harmadik világháborút és azzal ha­zánk harmadik pusztulását szeretné el­érni. — összefoglalva, még három-négy hónap súlyos erőfeszítésére van szük­ség. Ha ezalatt a három-négy hónap alatt jól dolgozunk, akkor befejezzük a földreformot, befejezzük a közigazga­tás leépítését! megteremtjük a jó pénzt, megteremtjük az államháztartás egyen­súlyát és megindítjuk a sokat szenve­dett magyar hazánkat az újjászületés utján. Erre az áldozatos munkára ké­rem én Magyarország dolgozó népét, elsősorban a kommunistákat. A fegyverszüneti egyezmény nem irányadó az olasz területi kérdések végleges rendezésénél (Róma! május 20.) Az a modus vi­vendi, amelyet Olaszországnak javasol­tak a fegyverszüneti szerződés helyet­tesítésére, a Ciornale de la Sera sze­rint a következő pontokból áll: 1. A szövetséges ellenőrző bizottsá­got megszüntetik és földközitengeri szö­vetséges parancsnokság alá rendelt ka­tonai bizottsággal helyettesítik. 2. Meg­szüntetik az Egyesült-Államok és An­glia gyámkodó szerepét Olaszország fe­lett. 3. Valamennyi olasz hadifoglyot azonnal hazaszállítják. 4. Újból megerő­sítik azt a tényt, hogy a fegyverszüneti egyezmény döntései nem irányadók az olasz területi kérdések végleges eldön­tésénél. 5. Olaszország kötelezettséget válilial a háborús bűnösök kiszolgálta­tására. 6. A szövetségesek kötelezettsé­get vállalnak arra, hogy az olasz vá­lasztásokat nem befolyásolják. A javasolt modus vivendi ezenkívül több gazdasági és pénzügyi, területi zá­radékokat tartalmaz. A Kisgazdapártnak rá kell jönnie arra, hogy nem jó uton halad Megnyertük a széncsatát! — Az idei termés messze felülmúlja a tavalyit! — Rajk László •elvtárs Tatabányán beszélt vasárnap (Tatabánya, május 20.) A Magyar Kommunita Párt vasárnap délelőtt nagygyűlést rendezett Tatabányán, A nagygyűlésen megjelent és beszédet mondott Rajk László elvtárs, belügymi­niszter és Nógrádi Sándor elvtárs ipar­ügyi 'államtit ká r is. A nagyagy ülést ha­talmas felvonulás vezette be. Északdu­nántul népe, Esztergom, Komárom, Fe­jérmegyék. dolgozói vonultak fel nem­zeti szinü és vörös zászlók alatt. Nógrádi Sándor elvtárs bejelentette beszédében, hogy a tatabányai bányá­szok elérték a napi 500 vagonos, a do­rogi, bányászok a napi 220 vagonos ter­melést. A magyar szénbányászok meg­nyerték a széncsatát. Ezután' Rajk László elvtárs, belügy­miniszter szólalt fel Beszélt az ipari munkások kiemelkedő munka,1teljesít­ményeiről'. Továbbá hahgsulyozta, hogy a tavaszi szárazság ellenére az idei ter­més messze felülmúlja a tavalyit és el fogja érni a háború előtti termelés 90 —92 százalékát. Ez az eredmény a ma­gyar paraszt dicsőségét jelenti. Azután rátért rossz pénzügyi helyzetünk is­mertetésére. A Magyar Kommunista Párt a bajok feltárásával egyidejűleg megmondja, hogy a pénzügyi helyzetet meg lehet, meg kell oldani legkésőbb augusztus l-ig. Számítás szerint au­gusztus 1-ével a háború előtti életszín­vonal 60—65 százaléka biztositható. Vannak olyanok — mondotta Rajk elv­társ —, akiknek nem érdeke a jó pénz, de ezekre a gáncsvetökre a nyolc­milliós magyar nemzet érdekében le­sujtunk. A jó pénz megteremtéséhez szükség van az összes demokratikus pártok összefogására. Éppen ezért a re­akció széthúzást hirdet a társadalom két alappillére, a parasztság és az ipari munkásság között. A pártok egtyüttmü ködösében jelenleg is zavarok vannak. Ez azért van, mert a Kisgazdapárt, mint a parasztság legnagyobb pártja. nem viselkedik kellő eréllyel és demo­kratikus következetességgel a reakciós elemekkel szemben. Mi, kommunisták — mondotta —, ha a nemzet érdekéről van szó, nem félünk a népszerűtlenség vállalásától, a Kisgazdapárt azonban nem merte és nem meri vállalni ezt. Ez­zel akarva, nem akarva a reakciónak ad szállást és azt támogatjai. A Kisgaz­dapártnak rá kell jönnie arra, hogy nem jó uton halad. Mi nemzeti egysé­get akarunk és erre irányítjuk minden törekvésünket Végezetül hangsúlyozta Rajk elvtárs, hogy a Magyar Kommu­nista Párt programja a jó pénz, a jó béke, a szilárd és demokratikus rend, amely egyúttal a magyar nép pro­gramja is. A program mellett szilárdan áll a két munkáspárt, valamint a Nem­zeti Parasztpárt. Hisszük, hogy a dol­gozó réteg mellé odaáll a parasztság szilárd szövetsége sa

Next

/
Thumbnails
Contents